A munkásokhoz
– írta: J. V. Sztálin –
Dübörög a forradalom! Felkelt Oroszország forradalmi népe és körülzárta a cári kormányt, hogy megrohamozza! Vörös zászlók lengenek, barikádok épülnek, a nép fegyvert ragad és rohamozza az állami intézményeket. Újra felharsant a bátrak riadója, újra megzendült az elcsitult élet. A forradalom hajója kibontotta vitorláját és száguld a szabadság felé. Ezt a hajót az oroszországi proletariátus vezeti.
Mit akarnak Oroszország proletárjai, hová mennek?
Megdöntjük a cári Dumát és létrehozzuk az egész népet képviselő Alkotmányozó Gyűlést — ezt mondják ma Oroszország proletárjai. A proletariátus nem apró engedményeket követel a kormánytól, nem azt követeli tőle, hogy szűntesse be a „hadiállapotot” és a „büntető expedíciókat” egyes városokban és falvakban — a proletariátus nem elégszik meg ilyen csekélységekkel. Aki engedményeket követel a kormánytól, az nem hisz a kormány halálában — a proletariátust pedig ez a hit tölti el. Aki „kedvezményeket” vár a kormánytól, az nem hisz a forradalom hatalmában — a proletariátust pedig ez a hit élteti. Nem! A proletariátus nem forgácsolja szét erejét oktalan követelésekre. A cári önkényuralommal szemben csak egy követelése van: le vele, halál reá! És Oroszország területén egyre bátrabban és bátrabban harsan fel a munkások forradalmi riadója: Le az Állami Dumával! Éljen az egész népet képviselő Alkotmányozó Gyűlés! Erre törekszik ma Oroszország proletariátusa.
A cár nem adja meg az egész népet képviselő Alkotmányozó Gyűlést, a cár nem semmisíti meg saját önkényuralmát — nem teszi ezt! Az a fukar „alkotmány”, amelyet „adományoz” — a cár ideiglenes engedménye, farizeusi ígérete és semmi több! Magától értetődik, hogy élni fogunk ezzel az engedménnyel és készek leszünk kiütni a varjú szájából a diót, hogy ezzel a dióval szétverjük a fejét. De ami tény, az tény, a nép nem építhet a cári ígéretre — csak önmagában bízhat, csak saját erejére támaszkodhatik: a nép felszabadítása csak magának a népnek a műve lehet. Csak az elnyomók csontjain lehet a népszabadságot felépíteni, csak az elnyomók vérével lehet megtrágyázni a talajt a nép egyeduralma számára! Csak akkor, amikor a felfegyverzett nép a proletariátussal az élén fellép és kibontja az általános felkelés zászlaját — csak akkor lehet a szuronyokra támaszkodó cári kormányt megdönteni. Nem üres szólamok, nem értelmetlen „önfelfegyverzés”, hanem valódi felfegyverkezés és fegyveres felkelés — e felé tartanak ma egész Oroszország proletárjai.
A győzelmes felkelés a cári kormány vereségére vezet. De nem egyszer előfordult, hogy legyőzött kormányok újra lábra álltak. Nálunk is lábra állhat még a legyőzött kormány. A sötét erők, amelyek a felkelés idején elrejtőznek — a felkelés másnapján már kibújnak odvaikból és talpra akarják állítani a kormányt. Így támadnak fel halottaikból a legyőzött kormányok. A népnek feltétlenül meg kell fékeznie, pozdorjává kell zúznia ezeket a sötét erőket. Ehhez pedig az szükséges, hogy a győztes nép apraja-nagyja már a felkelés másnapján felfegyverkezzék, hogy forradalmi hadsereggé váljék, és mindig kész legyen fegyverrel a kezében megvédelmezni a kivívott jogokat.
Csak akkor, ha a győztes nép forradalmi hadsereggé alakul, csak akkor tudja majd az elrejtőzött sötét erőket véglegesen szétverni. Csak a forradalmi hadsereg tud érvényt adni az ideiglenes kormány tetteinek, csak az ideiglenes kormány tudja összehívni az egész népet képviselő Alkotmányozó Gyűlést, amelynek életre kell hívnia a demokratikus köztársaságot. Forradalmi hadsereg és ideiglenes forradalmi kormány — erre törekszenek ma Oroszország proletárjai.
Erre az útra lépett az orosz forradalom. Ez az út vezet a nép egyeduralmához, és a proletariátus felhívja a nép valamennyi barátját, hogy haladjon ezen az úton.
A cári önkényuralom akadályokat gördít a népi forradalom útjába, tegnapi kiáltványával le akarja fékezni ezt a nagy mozgalmat — világos, hogy a cári önkényuralmat elnyelik és félrelökik a forradalom hullámai…
Megvetés és gyűlölet sújtsa mindazokat, akik nem lépnek a proletariátus útjára — aljasan elárulják a forradalmat! Gyalázat arra, aki a valóságban erre az útra lépett, de szavakban mást mond — kishitűen fél az igazságtól!
Mi nem félünk az igazságtól, nem félünk a forradalomtól! Harsanjon erősebben a dörgés, törjön ki erősebben a vihar! A győzelem órája közel van!
Kiáltsuk hát és hirdessük lelkesedéssel az oroszországi proletariátus jelszavait:
Le az Állami Dumával!
Éljen a fegyveres felkelés!
Éljen a forradalmi hadsereg!
Éljen az ideiglenes forradalmi kormány!
Éljen az egész népet képviselő Alkotmányozó Gyűlés!
Éljen a demokratikus köztársaság!
Éljen a proletariátus!
Az OSzDMP Kaukázusi Szövetségének
illegális (avlabári) nyomdájában,
1905. október 19-én készült kiáltvány.
Aláírás: Tifliszi Bizottság.
Az eredeti nyelve: grúz.
(idézet: – Sztálin Művei 1. kötet – című könyvből)
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!