Kik a proletárok?
A kapitalizmusban a proletárok termelőeszközzel nem rendelkező bérből és fizetésből élő dolgozó bérrabszolgák. Ide sorolandó a bérből és fizetésből élő minden fizikai és szellemi munkás, a tanár, az orvos, az ápolók, a közszféra, az államapparátus és a médiumok dolgozói, akik mind proletár bérrabszolga dolgozók. A közmunkán vagy munkanélkülivé vált nyomorgók a proletárok legalját képviselik. A proletár nyugdíjasokat valamikor szintén kizsákmányolta a kapitalizmus. Így a proletárok a népesség túlnyomó többségét jelentik a kapitalizmusban.
A kisvállalkozók, akik saját vagy bérelt termelőeszközzel maguk egyedül vagy társultan dolgoznak, ebből élnek meg, nem zsákmányolnak ki senkit, így nem proletárok. Azok a kisvállalkozók és vállalkozók, akik proletárokat alkalmaznak a profitjuk érdekében, azok kizsákmányolók, mert nem vagy nem csak a saját munkájukból szerzik jövedelmüket, hanem a bérrabszolgáik, alkalmazottjaik által termelt értéktöbbletet elveszik maguknak, azaz kizsákmányolnak.
Az értéktöbblet az a többlet, amellyel a termék értéke (ára) meghaladja a befektetett és elhasznált termelési eszközt és az ehhez szükséges munkaerő árát, amiből a profit lesz. A kapitalista profitja az értéktöbblet a proletárok saját bérükön felüli többletmunkájának, az ingyenmunkának az eredménye, ami így kizsákmányolás, élősködés; az így szerzett jövedelem alapvetően nem a tőkések, vállalkozók munkája, hanem a befektetett tőke eredménye. A bővített újratermelés is ebből a forrásból finanszírozható, ami még nagyobb profitot hozhat a tőkés befektetőnek. A kizsákmányolás és élősködés embertelen tényén kívül ez egyelőre sikeresen fejleszti a termelőerőket.
A kapitalista állam alkalmazottjai – a közszféra, a tanárok, egészségügy bérből és fizetésből élő proletárjai a tőkésállam működése érdekében dolgozók, a tőkésállam bérrabszolgái. Munkájuk a többi proletár bérrabszolga profit termelő képességének biztosítása, a proletárok érdekeinek féken tartása és elnyomása, a kizsákmányolás biztosítását szolgálja.
Minden proletár dolgozó a kapitalizmusban bérrabszolga, mindegy mennyi a bére. Vannak olyan proletárok, akiknek az átlag feletti a bérezésük, ezek leginkább a jobb képességűek vagy a hatalomhoz köthető kapcsolatúak és a hatalom, a rendszer védelmében, akár a proletárok érdekeivel szemben is dolgoznak. Ezek régi szóhasználattal a „munkás arisztokraták” jelentősen segítik gazdáikat, a hatalmon lévőket. Tipikus példa a médiumok bérrabszolga proletárjai.
A proletárokat a kapitalisták a profitért, a termelőeszközük és a tőkésállam hatalmával törvényesen kizsákmányolnak, mindegy milyen jól vagy rosszul élnek is. A lényeg, a törvényes élősködés, kizsákmányolás, ami embertelen.
Kik a kapitalisták?
A kapitalisták a polgári „demokrácia” világnézeti és jobboldali erkölcsének szellemében a termelőeszközök magántulajdonával, a tőkésállam hatalma segítségével a kizsákmányolók; a proletárokat zsákmányolják ki, azokat, akik a termelés működtetésével az értékeket létrehozzák, vagyis a kapitalisták a proletárokon élősködők.
A kapitalizmus működési modellje szerint a termeléshez szükséges minden tényezőt a termelőerőket megvásárolják a tőkések. A kapitalista termelés célja így, a minél nagyobb profit elérése, ami a proletárok kizsákmányolásával lehetséges. A kapitalizmus addig tart, amíg a termelést a kizsákmányolással szerzett profit mozgathatja, vagy a népi demokrácia fel nem váltja, ami a szocializmus.
Demokrácia nem lehetséges kizsákmányoló és kizsákmányolt között, a polgári „demokráciában” a kisebbségben lévő kapitalisták kizsákmányolják a proletárokat.
A polgári „demokrácia” az diktatúra a proletárokkal szemben!
Néhány fogalom:
„A proletariátus (a latin proles, am. „utód” szóból) a kapitalizmus egyik alapvető társadalmi osztálya. Tagjai a proletárok, vagy rövid, gyakran dehonesztáló megnevezéssel „prolik”. Eredeti meghatározás szerint a proletárok azok az emberek, akik nem rendelkeznek termelési eszközzel, így munkaerejük eladásából, bérmunkából élnek. Kezdetben lekicsinylő felhanggal társult, később Karl Marx a munkásosztály szociológiai meghatározására alkalmazta.” Wikipédia
„munkásarisztokrácia: A munkásmozgalomban nagy szerepet vitt réteg, a munkásosztálynak az a jól fizetett része (elsősorban jól képzett szak- és előmunkások, művezetők stb.), amelynek életszínvonala s ezért részben életformája is inkább a kispolgárságéhoz volt közelebb, mint a proletariátuséhoz. Éppen ezért már nem tekintette közvetlen érdekének a kapitalizmus megdöntését, úgy érezte van vesztenivalója, ezért nem akarta megkockáztatni a forradalmat. Ehelyett a reformok alapján való javítás, a tőkésekkel való egyezkedés felé hajlott. Viszonylagos jóléte lehetővé tette művelődését. A munkásmozgalomban különleges szerepet játszhatott, mint az opportunizmus hordozója” kislexikon.hu
„kizsákmányolás: Egy másik ember munkája eredményének elsajátítása ellenszolgáltatások nélkül, a termelési eszközök magántulajdonosa, mint munkáltató által. Kialakulásának feltétele az, hogy a termelő (a munkás) több terméket tudjon előállítani, mint amennyi a létfenntartásához szükséges. A kizsákmányolás tehát az új érték egy részének (értéktöbblet) elsajátítása ellenszolgáltatás nélkül. A magántulajdonra (tulajdon) épülő (rabszolgatartó, feudális, tőkés) társadalmakban a kizsákmányolás különböző formái alakultak ki.” kislexikon.hu
„termelési eszközök: termelőeszközök: a munkatárgyak és a munkaeszközök együttese. Az egyes társadalmak jellegét a termelési eszközök tulajdonformája határozza meg.” kislexikon.hu
„termelőerők: A termelés tárgyi és személyi tényezőinek együttese. Magában foglalja: a) a termelési eszközöket; b) a termelésben részt vevő embert a maga szaktudásával, tapasztalataival – beleértve nemcsak a fizikai munkát, hanem a termeléssel kapcsolatos szellemi munkát végző embert (pl. a mérnököt) is. Napjainkban egyre inkább közvetlen termelőerővé válik a tudomány, hiszen egyre nagyobb szerepe van a termelésben. A termelőerők legdöntőbb tényezője az ember, mert ő állítja elő és hozza működésbe a termelési eszközöket, továbbá ő fejleszti a tudományt, majd hasznosítja a termelésben. A termelőerők és a termelési viszonyok egysége alkotja a termelési módot.” kislexikon.hu
„Értéktöbblet: a tőkés gazdaságban a bérmunkás által megtermelt érték és munkaerejének értéke közötti különbözet, amelyet a tőkés ellenérték nélkül elsajátít. A realizált értéktöbblet a profit. A marxi értéktöbblet-elmélet a különbözőpolgári elméletekkel szemben bebizonyította, hogy az értéktöbblet egyetlen forrása a dolgozók kizsákmányolása, s hogy a tőkés társadalom termelésének közvetlen célja nem a fogyasztók szükségleteinek kielégítése, hanem az értéktöbblet termelése (alaptörvény). A szocialista gazdaságban az értéktöbblet kategóriája megszűnik, mert a munkaerő nem áru és nincs kizsákmányolva.
Bővített újratermelés: a termelési folyamatnak a korábbinál nagyobb mértékben való megismétlése. Feltételezi, hogy az előző évi nemzeti jövedelem egy részét a termelési alapok fejlesztésére fordítják, s ennek segítségével a következőesztendőkben a korábbinál nagyobb lehet a termelés. Zavartalanságának feltétele, hogy a termelés különbözőtényezői megfelelő arányban legyenek egymással. A szocialista bővített újratermelés fejleszti a szocialista termelési viszonyokat, a tervgazdálkodást, biztosítja a termelés és a fogyasztás szoros kapcsolatait, a termelők fejlődését.
Burzsoázia: a kapitalista társadalom egyik alapvető és egyben uralkodó osztálya. A fő termelési eszközök tulajdonosa, a dolgozok kizsákmányolásából él.
Kapitalizmus: a feudalizmust felváltó társadalmi-gazdasági alakulat, amely a termelési eszközök magántulajdonán, a bérmunka kizsákmányolásán alapszik. A tőkés termelés alaptörvénye: az értéktöbblet-szerzés. A kapitalizmust a termelés anarchiája, időszaki válságok, krónikus munkanélküliség, a tömegek nyomora, konkurencia és háborúk jellemzik. A kapitalizmus alapvető ellentmondása a munka társadalmi jellege és az elsajátítás magántőkés formája közötti ellentmondás, mely a tőkés társadalom két alapvetőosztálya, a proletáriátus és a burzsoázia antagonizmusában nyilvánul meg. A proletáriátusnak a kapitalizmus egész történetén végighúzódó osztályharcát a szocialista forradalom tetőzi be. A tőkés alap felépítményének főelemeit a politikai és jogi intézmények, valamint a polgári ideológia rendszere alkotják. A kapitalizmus ideológusai által proklamált egyenlőséget teljesen formálissá teszi a gazdasági egyenlőtlenség, s a dolgozókat a politikai élettől távol tartó államgépezet. A XVI században kialakult kapitalizmus haladó szerepet töltött be a társadalom fejlődésében, mivel jóval nagyobb munkatermelékenységet biztosított, mint a feudalizmus.
Kisárutermelés: az áruk előállítása a termelő saját munkaeszközeivel és saját, illetve családtagjai munkájával. A termelési eszközök magántulajdonán alapul, de az áru előállítása nem idegen munkaerő kizsákmányolásával történik. Jellegzetes képviselői a kézművesek és a paraszti kistermelők.
Demokrácia: legáltalánosabb értelemben olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forma szerint az egész nép kezében van, ténylegesen azonban valamely osztály diktatúrája érvényesül. A burzsoá politikusok és a reformisták a demokrácia fogalmát rendszerint elszakítják a konkrét gazdasági-társadalmi tartalomtól és főleg formális jegyek alapján ítélik meg. A marxizmus-leninizmus a demokráciát konkrét társadalmi-gazdasági tartalmában és feltételeiben vizsgálja. A kizsákmányoló rendszerekben a demokráciának csak külsőlátszata van meg, a valóságos népuralom sohasem valósulhat meg benne. A demokrácia csak az elnyomó osztályok (a kisebbség) számára van biztosítva, az elnyomott osztályok (a többség) számára ugyanakkor ez diktatúrát jelent. A polgári demokráciákban a burzsoázia formális szabadságjogokat biztosít (alkotmányt, parlamentet és más képviseleti intézményeket hoz létre, általános választójogot ad stb.) de minden módon akadályozza, hogy a tömegek valóban élhessenek is azokkal. Ha a burzsoázia uralmát veszély fenyegeti, akkor elveti a polgári demokratikus szabadságjogoknak még a látszatát is, és nyílt terrorista diktatúrához folyamodik. A demokrácia új, magasabb rendű formája a szocialista demokrácia, amely a nép többségének, a dolgozó tömegeknek a demokráciája.” (idézet: – Marxista fogalomlexikon – című könyvből)
SaLa
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Magyarországon nem kapitalizmus van 2018-ban.
Mondok egy példát Zalábol.
Zalacsányban közpénzböl müködik egy luxus étterem a golfpálya szomszédságában.
Ez a komplexum az álamtol kapja a pénzt.
A Zalacsányi Presso bezárt,mert hülyére adoztatták.
A presso befizetö volt az álam felé.
Ez milyen verseny?
Ez kapitalista verseny?
Nem.
Magyarországon kazár nácizmus van.
A kazár klánok vállalkozásai kapják a közpénzt.
A nem kazár fajtatiszta korcsok vállalkozásait 90% nyereség befizetéssel megadoztatják.
amik automatice becsödölnek.
ez aztán a verseny
Igor szerint:
2018-09-06 – 06:15
+1
Igor!
Ez mindenképpen kapitalizmus,csak a legvadabb formája,tetézve külföldi kizsákmányoló ragadozókkal!Hasonló a gyarmati felszabadító harcok után fellépő neokolonializmussal,annyi különbséggel,hogy mi sosem voltunk a Nyugat gyarmata,dde valahogy oda süllyesztettek bennünket.Valami olyas felhanggal,hogy fizessük meg a felszabadításunkat a SzU,és a kommunista elnyomás alól,ami sosem létezett!
Rábízták az országot egy sajátságos ,kitermelt rablóbandára,amely gondoskodik az elnyomásról,miközben tömi a zsebeit,és hozza a kizsákmányolók törvényeit,egyre növeli az elnyomást,kirablást,és ha minden kötél szakad,akkor majd ránk hozza az EU,meg az USA-NATO seregeit!
Ne feledd azt sem,hogy a fasizmus-nácizmus is kapitalizmus,csak a kapitalizmus vadabb formái!!
Ami pedig a bővített újratermelést illeti,szerintem pontosan ez csődölt be,és emiatt kell keresni a kiutat.Az egyik kiút,hogy ami húsz évvel ezelőtt volt minőségi árú,az ma cicomás luxus-cikké változott, az életre szóló tartós fogyasztási cikkek pedig csili-vili, vedd meg-dobd el ócskasággá.Jó példa erre a gépkocsik mai gyártása.Egyre bonyolultabb ,számítógépes trükközéssel-kiszolgálással készülnek,egyre vadabb árakkal,de úgy,hogy te már nem tudod javítani,hanem bonyolult,és drága fenntartó rendszert tartanak fenn,ami,mire öt év után a bontóba kerül,többszörösét teszi ki az eredeti árnak,de tíz év után már használhatatlan,nem beszélve a mára egyre drágább biztosításról,ami aztán már semmiért nem fizet,csak a díjakat srófolja egyre feljebb.És így van ez szinte mindennel,a fenti példa csak kiragadott.
Aztán meg kell nézni a hadiipart,mennyit költenek rá,hogy háborúzhassanak,miközben a világ tele van forgalomból kivont hajókkal,repülőkkel,tankokkal stb,nem beszélve a szétlőtt hasznavehetetlen roncsokról,miközben az autótemetők is egyre csak nőnek,közben meg sírunk,hogy már fogytána Föld érckészlete,az olaj,nyersanyag,már nem termékenyek a földek,és minde elszennyeződött!
Ne felejtsük el,hogy az óceánon úszó öt ,Európa-nagyságú plasztüveg,és egyéb műanyag sziget nem annak a bűne csak,aki eldobja azt,hanem azé is ,aki ráerőltette csomagolási technika gyanánt az emberiségre a nem lebomló műanyagokat,amivel aztán a benne lévőt felhasználó nem tud mit kezdeni,mert arra kötelezk,hogy amit megvett azt ingyen gyűjtse össze,és szolgáltassa be ,mert különben….számoljon el a kútjával…mert különben…..ne termelhessen a ksikertben, és és stb.stb.
Nem számít egyetlen kapitalistának,egyetlen tőkés országnak,az USA-nak,az EU-nak,hogy a Föld miattuk megy törnkre,lesz élhetetlen,hanem embertelen módon arról kárálbnak,hogy ki kell irtani a lakosság 70 %-át,mert ennyi embert nem tudnak eltartani!És ezt van pofájuk elmondani,pedig nem ők termelnek,hanem csak élősködnek másokon!Legyen az egyes kapitalista,vagy a saját érdekeit néző tőkés nagyhatalom!
Az újratermelés a tőkefelhalmozás és az állami adóbevételek alapja.
Ha nincs újratermelés, akkor az államnak a vagyoni jellegű tulajdont, az egyént kell adóztatnia. Ez társadalmi leépüléshez, a termelés megszűnéséhez vezetne.
“a Föld miattuk megy törnkre”
mivel nem szorítanak senkinek kést a torkához egyelőre, hogy fogyasszon, ezért nem csak miattuk, hanem főleg miattunk megy tönkre.
Lehet kérem esővizet is inni a palackos helyett, lehet élelmiszert önmagának megtermelni és nem a bolti hűtőből válogatni, nem kell autóba ülni, sőt az autó hiányába sem halt még bele senki. Őseink 2 öltözet ruhatárral elvoltak és nem volt minden alkalomhoz más ruhájuk, más-más színű kiegészítővel, táskával, cipővel.
Az átlag kényelmi igényét, komfortszükségletét használják ki a hatalmon ülők és nem a pénzszükségletet.
olvasó szerint:
2018-09-06 – 09:43
Ne keverd az újratermelést a bővített újratermeléssel. Amit leírtál az az újratermelésre igaz, meg a bővítettre is (mint adóalap), de a kettő mégis más, és semmi köze az adózáshoz. A bővített, az a folyamatos növekedés szinonimája, de ez mégsem jelent feltétlenül növekedést. A bővített újratermelést nem lehet az infláció figyelmen kívül hagyásával vizsgálni. 3%-os növekedés, 3%-os infláció esetén gyakorlatilag helyben járást eredményez (pénzben kifejezve), azzal az előnnyel, hogy ugyan annak az értéknek 3%-kal lesz nagyobb az árufedezete.
Pl:
1. évben sütöttél 100 kg kenyeret, amiért 100 Ft-ot kaptál.
2. évben sütöttél 103 kg kenyeret (3% növekedés), amiért 103 Ft-ot kaptál, de mivel az 1. évi 100 Ft értéket a 2. évben már 103 Ft képvisel (infláció!), ezért az eredeti 100 Ft értéknek a 2. évben már 103 kg kenyér a fedezete, míg az 1. évben még 100 kg volt. Ez akkor lesz könnyen érthető, ha tudatosul, hogy a pénznek nincs értéke, csak értékközvetítő szerepe. Maga az érték, az állandó. Azok járnak jól akiknél nem az értékközvetítő eszköz (pénz) van, hanem az érték.
Hogy mi az érték? Pl. ingatlan vagyon, termelőeszköz vagyon, vagy a legegyszerűbb esetben a só.
Rosi Nante szerint:
2018-09-06 – 21:16
Kétség kívül a bővített újratermelés hozza létre a dinamikusabb értékfelhalmozást.
Bár -az én szemszögömből- a sima újratermelés is egykutya, mivel a megtermelt érték elköltése, tök mindegy mire megy el, az a fogyasztás, akár üdülés által is termelést, értéktöbblet igényt generál.
A bővített újratermelésnek kimondottan csak a termelés tulajdonosának tőkenövekményében van jelentősége, hogy elkölti magára, vagy a termelését fejleszti belőle.
Az állam viszont minden fajta termelést is megadóztat, a veszteséges, még amortizáció és infláció alattit is.
Abban igazad van, hogy az amortizációnak része az infláció és ezzel korrigálni kellene az újratermelés költségét.
De az állam az inflációt nem hajlandó elismerni és az amortizációt csak a múltbeli beruházásra hajlandó engedni elszámolni, a jövőre nem, azaz ugyanabból az összegből már nem fussa a termelési eszközök leírás utáni megújítására..
Ezért nem lehet az újratermelést adózatlanul megismételni, mivel értéken könyvelve a termelőeszköz “megismétlése” az infláció miatt csak magasabb költségen, adózott tőkével való kiegészítéssel lehetséges.
Hogy mi az érték?
Minden, olyan valami amit megszerezni az embernek ráfordításába kerül.
Munkájába, idejébe , pénzébe, mint akár a tudás, az élhető környezet-természet , egészség , stb. fenntartása.
stefimrich! …..lényeget kiemelve “gereblyézted össze ” a valós érveket, ne törődj az utá-
nam lévő véleményekkel. Mi tudjuk, hogy nincs két egyforma ember a földön, csak nagyon
hasonlóak vagyunk és hasonlóan gondolkodunk. Viszont , amilyen népbutítást a fidesz
média csinál, láthatod, már ezen a “nemzeti radikális baloldali ” hírportálon is kezd hatni?!
Akikre hat, azok megérdemlik azt! Csak a tényekre alapozott érvekkel – még ha kritikusak is-
szabad és kell foglalkoznunk. … A népuralomnak – a látszat ellenére – nincs alternatívája.
De a nép az nem a lumpen személyek sokasága, hanem és csakis: a becsülettel dolgozó em-
berek milliói, akik a munkájuk mellett nem tudnak ” elméleti vitákat ” folytatni. Akik vi-
szont csak “elméleti vitákat “tudnak folytatni, nem tudják azt, amit a dolgozó ember tud!!!
Ezért is egymásra vagyunk utalva , mert élőhelyünk a FÖLDBŐL csak egy van. Ha ezt nem
becsüljük meg ( mint a természettel mindig harmóniában élő parasztgazda ) akkor már
késő lesz a hátra archoz !! …
Hogy te mekkora ökör vagy,azt elmondani nem lehet!
fricc-ikém!
Amennyiben ezt nekem szántad, gondolkozz el mekkora ostobaságokat hordasz össze.
Az ostobaság nálad veri a lécet!
Hogy a dolgozó arra ne lenne jogosult,amit megtermel,előállít…na itt azért érdemes lett volna elgondolkodnod,mielőtt leírod!
Azután meg csak nézz szét a piacon,és egyebek,azután mond legalább olyanokat,amik elfogadhatók!
Ugyanis sem a húst,sem a hűtőszekrényt,sem az autót,ruhát etc.etc. nem az a tőkés állítja elő,aki az azokból keletkező hasznot bezsebeli:Ő luxuskörülmények között él,semmiért nem kell fizetnie,de veled megfizettetik a megélhetést,és egyre drágábban!
Az ostoba jobb esetben te vagy,hangsúlyozom,jobb esetben!Hadd ne mondjam,hogy egy henye,semmirekellő burzsuj elvakult,vagy/és megvezetett szócsöve vagy,aki csak azt látja,mondja,amit az ingyenélők mondatnak vele!
És ebben benne van minden enyhe jelző benne van,de annál súlyosabb a helyet nálad!
Ráadásul semmiféle rossz értelemben vett fritz nem vagyok,elfogadhatóbb a komcsi,ha már csak erre telik tőled,és nem értelmes vitára,megbeszélésre!
stefimrich szerint:
2018-09-06 – 12:52
Látom fricc-i, nem nekem szántad, mivel “a dolgozó arra ne lenne jogosult,amit megtermel,előállít” ezt nem én írtam.
“hogy egy henye,semmirekellő burzsuj elvakult,vagy”
megint nem rólam írhatsz, mert egy átdolgozott élet után nem azt kellene kapnom, amit ez az állam ma nyújt. De ha írigyled tőlem, akkor cseréljünk!
Bár hogy mit állít elő a dolgozó, azt a piac ítéli meg.
És vezetés, tervezés nélkül a dolgozó csak biorobot sincs, mert nincs aki megmondja, megmutatja neki mit kell csinálni.
Ezt még a korabeli komcsik is tudták, ezért nem mertek minden értelmiségit kivégezni.
Tudom, hogy komcsi vagy ,
ezért biztosan büszke is vagy magadra SaLa tegnapi írása alapján, miszerint az idézett komcsi dokumentum taglalta, miként szítottak haza-nemzetárulást Németországban és közvetve Magyarországon is annak idején a bolsik, okozva az országok I. világháborús bukását, feldarabolását.
olvasó szerint:
2018-09-06 – 13:18
“Németországban és közvetve Magyarországon is annak idején a bolsik, okozva az országok I. világháborús bukását, feldarabolását.”
Néha meghazudtolod a nick nevedet !
petymeg szerint:
2018-09-06 – 18:46
Úgy látom, itt csak egyedül én olvasom el SaLa idézeteit figyelmesen.
Vedd elő “az antant intervenciójának erősödése” cikket és ott az idézett táviratban megtalálod.
Persze nem szó szerint,
hogy elárultuk az országot és népét és így sikerült magunkhoz ragadni a hatalmat,
de azzal, hogy a hátországban megdöntötték a politikai hatalmat, fellázították a gyári munkásokat-katonákat-matrózokat és káoszt -zűrzavart, majd forradalmat robbantottak ki a regnáló társadalmi rend ellenében ,
szerinted mit jelent?
Békés majálisozást?
Egy erős , működőképes gazdaságot, elhivatott emberekkel, akik újult erővel vették fel a küzdelmet az országra törő Antanttal?
Nem barátom, ez tetemrehívást jelentett,
ahol a legnagyobb szükséget kihasználva döfték hátba a hadsereget-nemzetet, lökték Németországot, az O-M-Monarchiát anarchiába, kiszolgáltatott helyzetbe a kommunisták.
Tudod épp eleget olvastam a hivatkozott írásaitokat és még hozzá is olvastam, hogy teljesen megértsem miért is tartotta Horthy a kommunistákat Magyarország elpusztítóinak.
Stefi!
Ideje lenne levenned a vöröscsillagos szemellenződet, és fellapozni egy történelemkönyvet!
“annyi különbséggel,hogy mi sosem voltunk a Nyugat gyarmata”
Akkor kik uralkodtak itt 1686-tól 1918.-ig?
Az eszkimók???
Bakker leéltél ennyi évet, aztán még ezt sem tudod?
Most is a nyugat gyarmata vagyunk, ugyanúgy itt van a megszálló hadsereg is.
Hogy a cikkhez is hozzászóljak, én semmilyen körülmények között sem tekintem magam proletárnak.
Ugyanis ez egy római birodalomban használt megnevezése volt azoknak a csóróknak, akiket a birodalom ellátott ingyen élelemmel. Ahogy most a migránsokat, meg a cigányokat. Ha SaLa jól érzi magát ezek között, ám legyen proletár.
Én ettől maximálisan elhatárolódok!
Én ember vagyok!
Hogyan lettünk volna gyarmat,hiszen az első vh.után a Nagy_Magyarországot osztották fel!
Persze,hogy gyarmat voltunk,de azért nem afrikai szinten!Gyarmat voltunk ,szerintetek ,a SzU-nak is!És ma kinek vagyunk a gyarmata?!
Szóval,valami konszenzusra kellene jutni,és nem hadoválni a világba!Amit én mondok,az nem SaLa tudása,hanem az én személyes tapasztalatom,ugyanis nagyon sok mindenben benne voltam,és megtanultam árnyaltan nézni a dolgokat.Nagyon gyorsan el lehet hülyülni,ha az ember akarja,csak nem érdemes.
Az az út,amin ti jártok,az az ingoványba vezetett!Mert ma ott vagyunk!
Igaz,még ti fenn vagytok valahogy,de meddig !?
Egy kis józan gondolkodás azért nem ártana!
Ahogy elnézem a SaLa sorozathoz,és egyéb,a mai helyzetet kritizáló,vagy netán támadó cikkekhez való hozzászólásaitokat,hát abból sosem fog egy új világ kerekedni!
Csak vagdalkozás,mások lebecsmérlése,és amikor mondjuk,hogy azé1 má1 ne,akkor felteszitek a mindentudás,a cáfolhatatlanság sértődött képét,holott a lábatok alatt omladozik az ország,és szakad káoszba a világ a kapitalizmus nyomán!
Körbeért a kapitalizmus a világon,és soha ekkora nyomor,káosz nem volt a Földön,mint most!
És ti ezt nem látjátok?!Nem bizony!
Na,ennyit ,rólatok!
stefimrich szerint:
2018-09-10 – 18:13
A szocializmus kialakulása idején alig pár milliárd ember élt a földön.
Mégis a korai szocializmusban emberek milliói haltak éhen.
A II. világháború után körbeért a szocializmus.
Szocializmusban emberek milliói akkor is éhen haltak a földön. Az euróPai szocialista országokban emberek milliói éheztek, nyomorogtak. Kielégítően sehol sem sikerült a bajokat orvosolni.
Míg ezalatt a “döglődő-haldokló” kapitalizmusban a szocialista ember számára Irigylésre méltó módon élt a nyugat átlagembere.
Manapság az emberiség létszáma megsokszorozódott.
Az élet a földön nem egyforma most sem,sőt egyesek a romló minőség és társadalmi feszültség importálásában érdekeltek.
Ha a Föld képtelen jóllakatni minden Földlakót, abból feszültség keletkezik. Ez már nem csak eszme és osztályharc kérdése.
“És ti ezt nem látjátok?!Nem bizony!
Na,ennyit ,rólatok!”
A Luganói jelentés erről szól.
olvasó szerint:
2018-09-10 – 18:57
Nem igazán tudok rajtad elmenni , de néha nagy a baj Nálad!
petymeg szerint:
2018-09-10 – 19:57
Rajtam ne is menjél el (arra ott a Play boy),
hanem próbálj logikusan gondolkodni.
Valami érvet is nagy néha felmutathatnál, már amennyiben bírnál vele.
Ha valami mégsem úgy van, mint leírtam, nyugodtan észrevételezhetnéd.