Egy átlagos polgár jólétéről sokat elárul, hogy el tud-e utazni nyaralni és ha igen, akkor mennyit tud költeni ez idő alatt. Az uniós statisztikai hivatal most éppen ezért annak járt utána, hogy az egy napnál hosszabb kikapcsolódások alatt, mennyit költenek egy adott tagállam állampolgárai.

Az valószínűleg senki sem lep meg, hogy vannak különbségek az európai országok között, ám az már sokkal inkább, hogy mekkorák: a listavezető svájciak például 818 eurót, azaz mai árfolyamon 264 ezer forintot költenek el fejenként. A másik végletet a lettek jelentik 108 euróval (cirka 35 ezer forint).

Mennyit költenek utazásra az adott ország lakosai? (2016, euró)

ORSZÁG	FEJENKÉNTI KÖLTÉS (EURÓ)
Svájc	818,2
Luxembourg	767,77
Málta	645,68
Ausztria	606,85
Belgium	591,26
Ciprus	488,74
Írország	479,49
Németország	443
Dánia	402,02
Olaszország	360,37
Hollandia	358,59
Franciaország	353,43
EU-átlag	336
Görögország	316,02
Finnország	308,07
Szlovákia	233,85
Spanyolország	230,13
Horvátország	224,48
Svédország	219,53
Litvánia	218,15
Szlovénia	212,59
Lengyelország	191,9
Észtország	179,38
Bulgária	156,62
MAGYARORSZÁG	139,63
Portugália	136,29
Csehország	129,62
Románia	124,76
Lettország	107,62

Mindez egyébként azt is jelenti, hogy egy szlovák majdnem kétszer annyi pénzt költ el utazásai során, mint egy magyar, egy dán háromszor annyit, míg egy osztrák több mint négyszer többet. Magyarország jól láthatóan a lista végén helyezkedik el, némileg meglepő módon még a bolgárok is többet költenek nyaralásaik során, mint mi. Érdekesség még, hogy a jólétéről is híres Svédország ennyire hátul helyezkedik el, miközben az évek óta igen komoly válsággal küzdő görögök majdnem annyit költenek mint a franciák vagy a hollandok.

Hol költik a pénzt?

Az uniós lakosság 2016-ban összesen 428 milliárd eurót (mai árfolyamon 138 244 milliárd forintot, a magyar éves GDP mintegy négyszeresét) költött el utazásai során, igaz, ennek az összegnek a 45 százalékát saját hazájukban verték el.

Ezen felül további 34 százalék ment egy másik uniós országba, míg 7 százalék Amerikában, 6 százalék Ázsiában, 5 százalék nem uniós európai országban, 2 százalék Afrikában és 1 százalék Óceániában lett elköltve.

Érdekesség, hogy bár a fejenkénti költésben a németek nem voltak a lista elején, ha az összes elköltött összeget nézzük, akkor azt látjuk, hogy az 428 milliárd euróból 120 milliárdot ők költöttek el, ami 28 százalékos részarányt jelent. Őket a franciák követik 71 milliárd eurónyi költéssel.

A magyarok összesen 2,7 milliárd eurót, azaz mai árfolyamon 872,1 milliárd forintot költöttek utazásaik során, amiből „csak” 825 millió eurót (266 milliárd forintot) fizettek ki Magyarországon, a többit külföldi utak során szórták el. Ezek után nem meglepő, hogy amíg itthon egy utazásra átlagosan 70 eurót (22 ezer forintot) költenek fejenként, addig külföldön ez az összeg felugrik 310 euróra (kb 100 ezer forintra). Van napi bontás is, ezek szerint itthon egy magyar átlagosan 23 eurót (7 400 forint) költ el, míg külföldön 63 eurót (20 300 forint).

Ezzel a 70 eurós hazai költéssel egyébként igencsak a lista végén találjuk magunkat, nálunk csak a csehek (68 euró), litvánok (67 euró) és a lettek (36 euró) költenek kevesebben saját hazájukban. Még rosszabb a helyzet, ha a külföldi, fejenkénti költéseket nézzük, ott ugyanis abszolút sereghajtók vagyunk, a következő szlovének is legalább 335 eurót költenek.

Hogy el tudjuk helyezni ezen összegeket, eláruljuk, hogy az átlagos uniós polgár egy belföldi út során 215, külföldi út során pedig 762 eurót költ. Egy éjszakára lebontva pedig 55 euró a napi költés otthon és 91 a határon túl. Belföldön egyébként a luxemburgiak költik a legtöbbet, 538 eurót, míg külföldön a franciák, átlagosan 1 017 eurót. Érdekesség, hogy ez utóbbi listában a ciprusiak a másodikok, akik nem kevesebb mint 990 eurót költenek, ha elhagyják a szigetüket. (Ebbe elképzelhető, hogy beleszámít az is, hogy a szigetet csak repülővel, esetleg hajóval lehet elhagyni, ami már növeli költségeket.)

Pont ellenkező útvonalat járnak be a románok, akik az összes költésük 82 százalékát otthon verték el, míg a másik végletet a luxemburgiak jelentik, akik a pénzük 99 százalékát más országokban költötték el. (Tönkreteszik a turisták a nyaralóhelyeket.)

Mi történik Magyarországon?

Hogy a kérdésre választ kapjunk, a KSH statisztikákban merültünk el. Bár itt már vannak frissebb adatok, az összehasonlítás kedvéért most mi továbbra is a 2016-os adatokkal fogunk foglalkozni.

Eszerint Magyarországra a külföldiek két évvel ezelőtt közel 53 millió alkalommal látogattak (ebbe az turisztikai mellett az üzleti célú és egyéb utak is beletartoznak), mely során valamivel több mint 124 millió napot töltöttek itt, ezen idő alatt pedig 1 724,5 milliárd forintot költöttek el.

Mindez azt is jelenti, hogy a napi költésük nagyjából 14 ezer forint – ami egyébként azóta 15 ezer forint fölé emelkedett.                                                      (napi.hu)

AZ ANYAG A „KUNYERA” UTÁN FOLYTATÓDIK!

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

 

Bal-Rad komm: Ez egy rosszindulatú írás! A döbrögisztáni MAGYAROKRA vonatkozó adatok igenis nemmzetthy büszkélkedésre adnak okot! Mi – MAGYAROK – IMÁDUNK DÖBRÖGISZTÁNBAN!

INNEN MINKET CSAK ELÜLDÖZNI LEHET!

Úgyhogy érthetetlen ez a fanyalgás!