„Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya:
Magyarország Alkotmányát 1949. augusztus 18-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20-án lépett hatályba. Ez az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült, amelyet fő kidolgozója után a szakirodalom buharini alkotmánynak is nevez.
Az Alkotmány Magyarország államformáját népköztársaságként határozta meg. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági rendszerét érintő legfontosabb szabályai szerint a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak, a gazdasági életet pedig népgazdasági terv alapján irányítják. A népköztársasági Alkotmány az alapvető jogok széles körét biztosította a dolgozók számára.
Fontos volt az államhatalom egységének elvét rögzítő rendelkezés: az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot. Az államfői funkciókat a parlament tagjaiból választott testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) látja el, amely az alkotmánymódosítás kivételével az Országgyűlés jogkörét is gyakorolhatja, ha az nem ülésezik. Az államigazgatás legfőbb szerve az Országgyűlésnek felelős Minisztertanács. Az Alkotmány kimondta a bírák függetlenségét, és jelentősen kiterjesztette a korábban csak közvádlói feladatokat ellátó centralizált felépítésű ügyészi szervezet feladatait és hatáskörét.
A népköztársasági Alkotmány által az egységes államhatalom helyi szerveiként létrehozni rendelt, az önkormányzatok helyébe lépő tanácsok kiépítése 1950 folyamán, mintegy egy év alatt történt meg.” – Wikipédia
A népi demokrácia a dolgozók állama kizárta proletárdiktatúrával a politikai hatalomból a kapitalista élősködőket és a termelőeszközök közösségi tulajdonba vételével pedig a gazdasági hatalomból is; az ország ura a dolgozó nép lett a kommunista párt vezetésével a marxizmus-leninizmus útmutatásai alapján, de a Horthy-fasiszta erők lappangva, rejtőzködve továbbra is jelen voltak. A szovjetunió segítségével lehetőség volt a polgári „demokrácia” helyett a népi demokrácia megvalósítása. A Horthy-fasiszta rendszerben elnyomott dolgozóké lett az ország, ezért minden kapitalista tendenciát el kellett nyomni. Szó sem lehetett olyan parlamentről, ahol nem a dolgozók érdekeit képviselő irányzatok is megjelenhetnek. De voltak ilyenek és ezek 1990-ben elvették a hatalmat a dolgozó néptől; az MSZMP-ben gyülekeztek a reakciós Horthysta erők, de ezt ügyesen leplezték. Az ellenforradalmi rendszerváltáskor kimutatták valódi arcukat, a polgári „demokrácia” alatt diktatúrát vezettek be a dolgozókkal szemben, ami szükséges az élősködésükhöz. A polgári „demokrácia” parlamentjében nincs képviselve a dolgozó nép, ezért ez polgári diktatúra a dolgozóknak. A dolgozókból proletárokká változott nép ezt elfogadta, ezt választotta a jobb élet reményében. A Horthy rendszerből örökölt bérrabszolgákat a szocializmus nem tudta emberré változtatni, így az öntudatlan kizsákmányolható csőcselék színvonalára süllyedt vissza.
Ma a jobboldali erkölcs és érdekeknek megfelelően a proletár dolgozó emberek által támogatottan nyíltan embertelen reakciós Horthy szimpatizáns, a dolgozó népen egyre gazdagodó és valóban felsőbbrendűként élő urak vezetik a szolganépet. A „demokrácia és a szabadság” csak annyit jelent, melyik felsőbbrendű irányvonalat képviselő szabja meg a saját gazdagodásuknak legmegfelelőbb törvényeket; ezt a proletár tudja, de neki így is jó. A proletárok többségét nem érdekli, hogy rajtuk az urak mennyire gazdagodnak meg, amíg legolcsóbb dolgokra még jut, amit természetesen a dolgozók hoztak létre. Boldogan nézik az urak jólétéről készült műsorokat, nekik elég a gazdagság látványa is. Sokan a legolcsóbb dolgokat vásárolják, még sincs pénzük már a hó elején sem, de boldogok, ha látják, van, akinek mindenre telik és nem jut eszükbe, hogy annak járna a jólét, aki megdolgozik ezért. Így működik a jobboldali erkölcs által vezetett ország. A jobboldalnak nem a család, a haza, Magyar nép a fontos, hanem a jólétük, meggazdagodásuk, és ehhez a Magyar dolgozó nép ellen vétőkkel mindig szívesen üzletelnek, mert csak a haszon, a hatalom a fontos. Így adták el a hazát, a népi demokráciát, lett nálunk polgári „demokrácia”, azaz polgári diktatúra és gyarmati ország.
Minden társadalom alapja a munka, de a kapitalizmusban van, aki dolgozik és van, aki élősködik.
Népköztársaságunk Alkotmánya
„1949 tavaszán a parlamenti választások a Magyar Függetlenségi Népfront győzelmét hozták. A reakciót megfosztották parlamenti pozícióitól és az országgyűlés a néphatalom kifejezője lett. 1949. augusztus 20-án az országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, az új társadalmi viszonyok alaptörvényét, amelynek vezérlő gondolata: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.”
Az országunk gazdasági és társadalmi szervezetében végbement alapvető változásokat fejezi ki, a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet 1949 augusztusában fogadott el a Magyar Országgyűlés és iktatott törvénybe.
Az Alkotmány kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«, hogy: »minden hatalom a dolgozó népé«. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége és becsületbéli ügye, hogy képessége szerint dolgozzék«, és ennek megfelelően »a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája után«.
Népköztársaságunk az egész országban kiépülő helyi tanácsoktól a legfelsőbb állami kormányzati szervekig egyesíti a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány biztosítja a helyi tanácsok és a dolgozó tömegek közötti szoros kapcsolat kiépítését. A képviselők kötelesek a választóknak működésükről rendszeresen beszámolni. Amennyiben a nép választottja nem felel meg a hozzáfűzött reményeknek és nem teljesíti a néppel szemben vállalt kötelezettségét, választói által visszahívható. A választás elve érvényesül a legmagasabb kormányszerveknél is, így az országgyűlés választja a minisztertanácsot és az országgyűlés jogait gyakorló Elnöki Tanácsot is. Az Elnöki Tanács az elnökön kívül két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét tagból áll.
Népköztársaságunk Alkotmánya biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a munkateljesítménynek megfelelő munkabért.
A mi alkotmányunk a Sztálini Alkotmányhoz és a népi köztársaságok alkotmányaihoz hasonlóan, törvénybe foglalja a dolgozók jogait, gondoskodik azoknak a feltételeknek a biztosításáról is, melyek a jogok gyakorlását lehetővé teszik.
Így a munkára való jogot tervszerű gazdálkodás és megfelelő munkaerő gazdálkodás biztosítja. 1949 decemberében a sikerrel lezárt két év és öt hónap alatt megvalósított hároméves terv lényegében felszámolta a munkanélküliséget. A terv utolsó évében számos területen már jelentékeny szakmunkáshiány mutatkozott.
Az Alkotmány biztosítja a dolgozók jogát a pihenéshez és az üdüléshez. Ezt a törvényes munkaidő, a fizetéses szabadság és a dolgozók üdültetésének megszervezése teszi lehetővé.
A dolgozók egészségvédelme érdekében a társadalombiztosítás egységes vezetés alá került.
A művelődés joga ma már a dolgozóké. A régi osztott iskolarendszerrel szemben kiépült az ingyenes és kötelező egységes iskolák hálózata. A Dolgozók Iskolájával, szakérettségi tanfolyammal lehetővé vált a továbbtanulás azok számára is, akiket ebben a régi reakciós rendszer akadályozott. Megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui a nép fiai és leányai előtt.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a törvény szigorúan bünteti a polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Az Alkotmány biztosítja minden nemzetiség számára az anyanyelvén való oktatást, és a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét. Alkotmányunk mélységes internacionalista jellege mutatkozik meg abban, hogy biztosítja a menedékjogot mindazon idegen állampolgárok számára, akiket demokratikus magatartásukért vagy a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékenységükért üldöznek.
A nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. .Az anyaság és a gyermek fokozott védelemben részesülnek. Népköztársaságunk külön gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére. Tanoncotthonok, kollégiumok kiépítésével, az ifjúsági szervezetek támogatásával és ezernyi más formában következetesen védelmezi az ifjúság érdekeit.
Népköztársaságunk hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia a tudományos kutatás tervszerűségének biztosításával új korszakot nyitott a magyar tudományos élet fejlődésében.
Az Alkotmány biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Ennek érdekében az egyházat különválasztja az államtól. A dolgozók szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságát az Alkotmány védelmezi.
A polgárok szent kötelessége a Népköztársaság, a haza védelme, megtiszteltetést jelent a magyar hadseregben szolgálni, mely hazánk függetlenségét, népünk érdekeit és a békét védelmezi. Alapvető kötelessége minden magyar állampolgárnak a nép vagyonának, a társadalom tulajdonának megvédése.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nemzetünk történetében nagy fordulatot jelent. Alkotmányunk védelme és megtartása, minden jó hazafinak elsőrendű kötelessége.”
(idézet: – A Magyar nép története – Rövid áttekintés – című könyvből)
SaLa
Bal-Rad: 1972 – ben aztán a Magyar Népköztársaság Országgyűlése aktualizálta.
1972. évi I. törvény
| 1972. évi I. törvény |
Az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvényt ezzel a törvénnyel módosítja, és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hatályos szövegét megállapítja.
Magyarországot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket.
Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály – szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel – kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát.
A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit.
Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján.
A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje
1. § Magyarország: népköztársaság.
2. § (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam.
(2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.
(3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.
(4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat.
(5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.
3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
4. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építőmunkában.
(2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában.
(3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit.
5. § (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére.
(2) A Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
6. § (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona.
(2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját.
7. § A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, az állampolgárok anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében.
8. § (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.
(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.
(3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
9. § Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.
10. § (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.
(2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, a szocialista szövetkezeti tulajdon fejlesztését, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorol tevékenységük fölött.
(3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti-szocialista tulajdonát.
11. § A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont.
12. § Az állam elismeri a kisárutermelők társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.
13. § Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot.
14. § (1) A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka.
(2) Minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék.
(3) Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.
(4) A Magyar Népköztársaság a „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint” szocialista elv következetes megvalósítására törekszik.
15. § A Magyar Népköztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket.
18. § A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.
A Magyar Népköztársaság Országgyűlése és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Az Országgyűlés
19. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát,
b) törvényeket alkot,
c) meghatározza a népgazdasági tervet,
d) megállapítja az állami költségvetést, és jóváhagyja végrehajtását,
e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját,
f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg,
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről,
h) megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát,
i) megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát,
j) minisztériumokat létesít,
k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökét és a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét,
l) ellenőrzi az alkotmány megtartását; megsemmisíti az állami szerveknek alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését.
20. § (1) Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják.
(2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket választóik, a köz érdekében végzik.
(3) Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.
(4) Országgyűlési képviselőt az Országgyűlés hozzájárulása nélkül letartóztatni vagy ellene büntetőeljárást indítani – a tettenérés esetét kivéve – nem lehet.
(5) Minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen az országgyűlési képviselői megbízással.
21. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) A hatóságok, hivatalok és intézmények, valamint az állam polgárai kötelesek az országgyűlési bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni.
22. § (1) Az Országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart.
(2) Az Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni.
(3) Az Országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik.
23. § Az Országgyűlés ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az Országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van.
(2) Határozatait az Országgyűlés szótöbbséggel hozza.
(3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
25. § (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
26. § Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
27. § Az Országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a legfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az Országgyűlésen köteles választ adni.
28. § (1) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az Országgyűlés kimondhatja megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását is.
(3) A feloszlott Országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az összehívott Országgyűlés maga határoz.
(4) Az Országgyűlés megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
(5) A megválasztott Országgyűlést az Elnöki Tanács a választást követő egy hónapon belül hívja egybe.
29. § (1) Az Országgyűlés az első ülésen tagjai sorából megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát: az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját.
(2) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, tagjai és az államtitkárok – mint az állam végrehajtó szerveinek vezető tisztségviselői – az Elnöki Tanácsba nem választhatók be.
30. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
a) kitűzi az országgyűlési választásokat,
b) összehívja az Országgyűlést,
c) törvényeket kezdeményez,
d) országos jelentőségű kérdésekben népszavazást rendelhet el,
e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg,
f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket,
g) megválasztja a hivatalos bírákat,
h) kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rendfokozatú tisztjeit,
i) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjeleit és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez,
j) gyakorolja a kegyelmezési jogot.
(2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat.
(3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött:
a) kitűzi a tanácsok általános választását,
b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről,
c) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti.
(4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(5) Ha az Országgyűlés nem ülésezik, az Országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; az alkotmányt azonban nem változtathatja meg.
(6) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni.
31. § (1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.
(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg és hirdeti ki.
32. § (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az Országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot.
(2) Az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről az Országgyűlésnek beszámolni.
(3) Az Országgyűlés jogosult az Elnöki Tanácsot vagy annak bármely tagját visszahívni.
(4) Az Elnöki Tanács határozatképességéhez az elnökön és a titkáron kívül 9 tag jelenléte szükséges.
(5) Az Elnöki Tanács minden határozatát és intézkedését az elnök és a titkár írja alá. Törvényerejű rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(6) Akadályoztatás esetén az Elnöki Tanács elnökét a helyettes elnök, titkárát az Elnöki Tanács által megbízott tagja helyettesíti.
(7) Az Elnöki Tanács maga állapítja meg ügyrendjét.
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa
33. § (1) A Minisztertanács (kormány)
a) a Minisztertanács elnökéből,
b) az elnökhelyettesekből,
c) az államminiszterekből,
d) a minisztériumokat vezető miniszterekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.
(2) A Minisztertanácsot, a Minisztertanács elnökét és tagjait az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára választja meg és menti fel.
(3) A Minisztertanács tagjai részt vesznek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
34. § A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
35. § (1) A Minisztertanács
a) védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait,
b) biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását,
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,
d) irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét,
e) biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, biztosítja a szükséges személyi és anyagi feltételeket,
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről,
h) nemzetközi szerződéseket köt és hagy jóvá,
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
(2) A Minisztertanács a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács rendelete és határozata törvénnyel és törvényerejű rendelettel nem lehet ellentétes. A Minisztertanács rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(3) A Minisztertanács az alárendelt szervek által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik, vagy közérdeket sért.
(4) A Minisztertanács megsemmisíti a tanácsoknak azokat a rendeleteit, határozatait, amelyek a társadalom érdekét sértik.
36. § Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
37. § (1) A Minisztertanács elnöke vezeti a Minisztertanács üléseit, gondoskodik a Minisztertanács rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Minisztertanács határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.
(3) A Minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei és tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. § Országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár – a Minisztertanács által meghatározott feladatkörében – az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhat ki. Ezeket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. E rendelkezések nem lehetnek ellentétesek törvénnyel, törvényerejű rendelettel vagy a Minisztertanács rendeletével és határozatával, továbbá miniszteri rendelettel.
39. § (1) Működéséért a Minisztertanács az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek felelősek: tevékenységükről kötelesek a Minisztertanácsnak és az Országgyűlésnek beszámolni. Jogállásukat és felelősségre vonásuk módját külön törvény szabályozza.
40. § (1) A Minisztertanács meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2) A Minisztertanács az államigazgatás körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül vagy valamely tagja által intézkedhet.
(3) A Minisztertanács jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
A tanácsok
41. § (1) A Magyar Népköztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra, községekre tagozódik.
(2) A megyék járásokra, a főváros és a nagyobb városok kerületekre oszthatók.
42. § (1) Tanács működik a fővárosban, a megyékben, a főváros kerületeiben, a városokban és a községekben. Tanácsot több község közösen is alakíthat.
(2) A tanácsok tagjait négyévi időtartamra választják.
(3) A tanács a lakosság tevékeny részvételével látja el feladatait, munkájában közvetlenül támaszkodik a társadalmi szervezetekre, és együttműködik a nem tanácsi szervekkel.
(4) A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni.
43. § (1) A tanács
a) képviseli a lakosság érdekeit, működési területén megvalósítja a dolgozó nép önkormányzatát,
b) gondoskodik a központi állami és a helyi célok megvalósításáról, a hatáskörébe utalt feladatok önálló ellátásáról, a jogszabályok végrehajtásáról,
c) meghatározza – az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés alapján – terveit és költségvetését, irányítja és ellenőrzi a tervek végrehajtását, a költségvetés felhasználását; anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik,
d) gondoskodik a terület- és a településfejlesztésről, szervezi a lakosság szükségleteinek kielégítését,
e) közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, a társadalmi tulajdon védelmében.
(2) Működési körében a tanács rendeletet vagy határozatot hozhat, amely azonban nem lehet ellentétes törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi rendelettel vagy határozattal, miniszteri rendelettel, államtitkári rendelkezéssel vagy felsőbb fokú tanácsrendelettel. A tanácsrendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
44. § (1) A tanács végrehajtó bizottságot választ, bizottságokat alakít, szakigazgatási szerveket hoz létre, vállalatokat és intézményeket alapíthat.
(2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.
A bírói szervezet
45. § (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek. A törvény e szabály alól kivételt engedhet.
47. § A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakorol az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése fölött. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők.
48. § (1) A Magyar Népköztársaságban a bírói tisztségeket választással töltik be; a megválasztott bírák törvényben meghatározott okok alapján visszahívhatók.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét négyévi időtartamra az Országgyűlés választja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke köteles a Legfelsőbb Bíróság működéséről az Országgyűlésnek beszámolni.
(3) A hivatásos bírákat a törvényben meghatározott módon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja.
49. § (1) A bíróságok tárgyalásai – a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvánosak.
(2) A büntető eljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
50. § (1) A Magyar Népköztársaság bíróságai védik és biztosítják az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.
(3) A bíróságokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Az ügyészség
51. § (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről.
(2) Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége fölött, képviseli a vádat a bírósági eljárásban.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés választja négyévi időtartamra. Az Országgyűlés a legfőbb ügyészt visszahívhatja.
(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(3) Az ügyészségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei
54. § (1) A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja az emberi jogokat.
(2) A Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni; a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.
(3) A Magyar Népköztársaságban törvény állapítja meg az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat.
55. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárainak a munkához való jogot, valamint a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.
(2) E jogot a Magyar Népköztársaság a népgazdaság termelőerőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven alapuló munkaerő-gazdálkodással valósítja meg.
56. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a pihenéshez való jogot.
(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítségével valósítja meg.
57. § (1) A Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.
58. § (1) A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, betegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk.
(2) A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intézmények rendszerével biztosítja.
59. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
60. § A Magyar Népköztársaság biztosítja a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát.
61. § (1) A Magyar Népköztársaság állampolgárai a törvény előtt egyenlők, és egyenlő jogokat élveznek.
(2) Az állampolgároknak nem, felekezet vagy nemzetiség szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását.
62. § (1) A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.
(2) A nők egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere.
63. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.
(2) A lelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól.
64. § A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyülekezési szabadságot.
65. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza.
(2) A szocializmus rendjének és vívmányainak védelmére, a szocialista építőmunkában és a közéletben való fokozott részvételre, a kulturális nevelőmunka kiszélesítésére, a nép jogainak és kötelességeinek megvalósítására, a nemzetközi szolidaritás ápolására a dolgozók tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat hozhatnak létre.
66. § A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok személyi szabadságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és a magánlakás tiszteletben tartását.
67. § A Magyar Népköztársaságban mindenki, akit demokratikus magatartásáért, a társadalmi haladás, a népek felszabadítása, a béke védelme érdekében kifejtett tevékenységéért üldöznek, menedékjogot kaphat.
68. § (1) Minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében; kötelessége, hogy közmegbízatásait lelkiismeretesen teljesítse.
(2) Az állampolgárok az állami és a társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatot tehetnek. Ezeket érdemben el kell bírálni.
69. § A Magyar Népköztársaság állampolgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozása, műveltségük gyarapítása, az ország természeti és kulturális értékeinek oltalmazása, a társadalom rendjének erősítése.
70. § (1) A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítenek.
(3) A haza és a nép ügyének elárulását, a katonai eskü megszegését, az ellenséghez való átpártolást, a kémkedést, az állam katonai hatalmának minden csorbítását a törvény szigorúan bünteti.
A választások alapelvei
71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a községi, a városi, a fővárosi kerületi tanácsok tagjait a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják.
(2) A fővárosi tanács tagjait a fővárosi kerületi, a megyei tanácsok tagjait a városi és a községi tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.
(3) Az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik visszahívhatják.
72. § (1) A választójog a Magyar Népköztársaság minden nagykorú állampolgárát megilleti.
(2) A választáson minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő.
(3) A választójogból való kizárás eseteit törvény állapítja meg.
73. § (1) Országgyűlési képviselővé vagy tanácstaggá mindenki megválasztható, akinek választójoga van.
(2) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról, visszahívásáról külön törvény rendelkezik.
A Magyar Népköztársaság címere, zászlaja és fővárosa
74. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.
75. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.
76. § A Magyar Népköztársaság fővárosa Budapest.
Záró rendelkezések
77. § (1) Az alkotmány a Magyar Népköztársaság alaptörvénye.
(2) Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők.
(3) Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa.
78. § (1) A Magyar Népköztársaság alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(2) A Minisztertanács köteles az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.”
1972-ben tehát megszületett számára a mai napig érvényes SZENTÍRÁS – a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA!
Jövőképünkre aktualizált változata A MAGYARSÁG MEGMARADÁSÁNAK TÖRVÉNYE!
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Római jogrend és a szovjet vezetés diktátuma.
Minden betűje hazugság.
Sem akkor, sem most nem ér egy kalap szart se.
8. § (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona.
(2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió.
„A Horthy rendszerből örökölt bérrabszolgákat a szocializmus nem tudta emberré változtatni, így az öntudatlan kizsákmányolható csőcselék színvonalára süllyedt vissza.”
A kommunista rendszer 40 év terrorja alatt sem volt képes az emberekből kiölni a Horthy rendszer polgári demokráciája utáni vágyát.
Ebben a két szélsőséges mondatban világosan látszik a két tábor világnézeti különbsége.
Admin:
Van olyan, hogy KALKULÁLT érték, meg van olyan, hogy TAPASZTALATI érték. Én a szocializmusban 36 évet éltem. Nekem nem tűnt terrornak. Ám a ‘zeemútthuszonkilencév orzságszétrablása, benne a ‘zeemúttnyócév horthysta kivirágzása sokkal inkább terrorként megélt időszakok. A kalkulált érték SZERINT jól kéne érezzem magam!
A TAPASZTALATI ÉRTÉKEM szerint viszont qrvára rossz a hangulatom!
Ha CSAK én lennék így ezzel, hát…- üsse kő!
De jónéhány milliónyian gondolják hasonlóan!
EBBŐL PEDIG JÓ NEM FOG KISÜLNI!
Hombre, ez itten nem a kurucinfó, lehet rossz a kezdőlap beállításod! Utoljára náluk olvastam ilyet, hogy 40 évig terror volt.
Tehát: A horthy rendszer tényleg a gazdagok demokráciája volt, a munkásoknak sem joguk, sem életük nem volt. Ha szólni merészeltek jogaikért, csendőrterror volt a válasz. Na ez már igazi terror volt.
Ellenben ma igazi terror van, lásd kilakoltatások rendőri segédlettel, szimpla magánkövetelések végrehajtásánál, ami abszurdum!
A létezett szocializmus védte a személyi tulajdont, a mai „rendszer” pedig rendőrökkel tapossa szét családok életét.
És hazudnak éjjel, hazudnak nappal, lásd itt:
https://www.facebook.com/istvankaroly.kiss/videos/1466761590134046/UzpfSTE4NDg2NTc1NzIwODI1Mzk6MjIyMDEyNjkxODI2ODkzNA/
„A kommunista rendszer 40 év terrorja alatt sem volt képes az emberekből kiölni a Horthy rendszer polgári demokráciája utáni vágyát.”
No azért annyi tényleges imádója nincs,csak egy-pár hugyagyú / akinek fingja nincs miről beszél/ orditva isteníti azt a rendszert ! A többi sötét agyú meg divatból,félelemből,csorda szellemből együt ordit velük.
Amúgy lehet,hogy a polgároknak volt „deokrácia”,de a nyomorgoknak nem es Ők voltak többen!
Minden törvény annyit ér,amennyit betartanak belőle!
Ezek szerint te kontroll,nem tartottál belőle be semmit,és talán nem is értetted!
Ennek a be nem tartásnak a hatásaként vagyunk ma ott,ahol vagyunk!
Bizonyára a mai alaptörvény taknyolmánya számodra többet jelent,meg a soha meg nem valósuló szerves társadalmi képzelgésed is!Azért azt közölném veled,hogy a szerves társadalom olyan szervezetlenül,ahogy te mondod,soha nem fog létrejönni,mert a káosznak is vannak törvényei!
A te dumád nem más,mint egy anarchiába zuhant társadalom rémképe,ami mára 95%-ban meg is valósult!
„Azért azt közölném veled,hogy a szerves társadalom olyan szervezetlenül,ahogy te mondod,soha nem fog létrejönni,mert a káosznak is vannak törvényei!”
Ezt meg mire alapozod? Igenis van esély a szerves társadalom létrejöttének, ahogy az ember története során sokkal több ideig állt fent, mint bármely más rendszer. Egyetlen feltétele a csekély népességszám.
Mondja egy magyar fasiszta!
Ez a bejegyzésem KONTROLL-nak van címezve. /bocs/
Sub Nulla!
Mondj már egy példát,hogy mikor állt fen,és hol?!
Ugyanis a szerves társadalmat(amit nem úgy neveznék!) egyedül a kommunisták vetítették elő,azza,hogy a szocializmus alapjainak lerakása után felépítik az öntudatos(!!!) munkásosztály,és a vele szövetséges parasztsággal a szocializmust,ami tukp. felépülése után már a kommunizmus előszobája,amelyben megszűnnek az osztálykülönbségek,megszűnik az állam,mint elnyomó szerv!Ennek eljövetelének feltétele az emberek tudati fejlődése,amely nyomán mindenféle állami terror,elnyomás alkalmazását feleslegessé teszi!
Tehát az emberi közösség TUDATÁRA apellálva vetítették előre a kommunizmus,vagy ha úgy tetszik,a szerves társadalom képét!
Ha megnézzük a magyar társadalom tudatát,hát nagyon zavaros elmeállapot tételezhető fel így látatlanban is,és ami a hozzászólásaitokat illeti,kötve hiszem,hogy a fasizálódás lenne a szerves társadalom álmának megvalósítója!
Tudod!A lét,és a tudat összefüggése!
Ma csak annyi,hogy ha megiszod a lét,elmegy a tudat!
Mindenki magából indul ki.
Ha valaki csak bal meg jobb oldalakban képes látni a világot, akkor azt hiszi, hogy mindenki más is így tesz.
Képtelen kinézni a vöröscsillagos szemellenzője mögül. Az ilyenek szerint, aki nem vágyik a kommunizmus nevében újabb százmilliós tömeggyilkosságokra, népirtásokra, az csak rohadék nácifasiszta lehet.
Az pedig egyenesen horthysta csőcselék, aki érdeklődik és utánaolvas a történelemnek.
Bizony, bármennyire is hihetetlen, az amerikai őslakosok is a szokásjog-természetjog szerint éltek, csak annyit vettek el a természettől, amennyire szükségük volt. Sok tízezer, vagy százezer évig éltek így.
Nem használtak pénzt, nem alapítottak pártokat, nem volt parlament, és főként nem tartottak rabszolgákat!
(Ezért nem is értették, hogy „földet venni”)
Nem hozok több példát, az emberiség alapvetően pénz és politika nélkül szeret élni.
A szovjet rendszert csakis súlyos harcok árán tudták megvalósítani, fenntartani pedig további terroral tudták.
Félreértés ne essék: az EU területén jelenleg is diktatúra van. Ugyanis olyan személyek vezetik az EU-t, akiket soha sehol senki sem választott meg. Csak úgy odakerültek. Ugyanúgy, mint a pártvezetők a szovjet rendszerben.
Nem kell se baloldali, sem jobboldali diktatúra. Ilyen egyszerű.
„Az pedig egyenesen horthysta csőcselék, aki érdeklődik és utánaolvas a történelemnek.”
Már többször írtam : a történelem rendkívül relatív fogalom.
„Bizony, bármennyire is hihetetlen, az amerikai őslakosok is a szokásjog-természetjog szerint éltek, csak annyit vettek el a természettől, amennyire szükségük volt. Sok tízezer, vagy százezer évig éltek így.”
Most hol vannak?
„Nem hozok több példát, az emberiség alapvetően pénz és politika nélkül szeret élni”
Több ezer éve nem tud megszabadúlni egyiktől sem!
Petymeg, te sem érted a lényeget. Mosolyogtok a szerves társadalmon Stefivel együtt és nem veszitek észre, hogy az emberiség a történelme során több százezer évig élt így. Az, hogy az utóbbi alig tízezer évben a népességrobbanás ezt a társadalmi formát kiszorította egyáltalán nem jelenti azt, hogy példa nélküli. A legmulatságosabb pedig az, hogy megmosolyogjátok a szerves társadalmat, holott a kommunizmusotok (szocializmusotok vagy, amit akartok, mert még ebben sem tudtok megegyezni.) száz évig sem tartott.
Baromság. A ma latin-amerikai indián civilizációk tartottak rabszolgákat éa hobbijuk a tömeges szívkitépéses emberáldozat volt. Ezért álltak a leigázott törzsek a spanyolok mellé. Európában is akkor tombolt az inkvizizíció, boszorkányégetés, mindenkinek megvolt a maga hobbija:) Múlt. Az aztékoknak, inkáknak pénzük is volt és jól szervezett államuk is. Az észak-amerikai indián PC-ül Native Amaricans félmajmok nem tudtak létrehozni semmilyen civilizációt, kultúrát, egymással harcoltak a területekért. Most ki van nyalva a seggük, kaszinó és Off-Shore Zone privilégium. Legyenek el vele.
Mai dolgok, sőt aktuálisak.
Az EU vezetőit valóban többszörösen közetve választjuk, ezért is kéne USE. Az erős embereket, Macron, Merkel, stb közvetlenül. Én híve vagyok az USE-nek, de történelmi, gazdasági és aktuálpolitikai okokból is nehéz játszma.
Az egész EU egy nagy humbug!
At alapítóknak /”elitjeinek”/ jó volt , de ma már a piacról az eladhatatlan -olcsón termelt drágán eladó-árúkat valakire rásózni lehetőleg olyanra aki még örül is neki.
Itt egy film a témáról. Az egyik népnél már kialakult egy civilizáció, mert létszámuknál fogva törvényszerű volt, később maga a kialakult civilizáció hatott katalizátorként a népességrobbanásra.
A másik nép szerves része volt a természetnek.
https://www.youtube.com/watch?v=8KQ8ppCyXno