A mi pénzünkből már jövőre ukránok gyártják az elektromos BMW-ket Debrecenben?

Ma jelentették be, hogy a BMW gyárat épít Debrecenben. Olvasóinkban és bennünk is felvetett néhány kérdést a bajor autógyártó terve, ezekre igyekeztünk válaszokat adni. Érkeztek érdekes elméletek a gyárépítéssel kapcsolatban, ezekből gyúrtuk össze a címet és igyekeztünk választ találni a teóriákra.

Miért pont Magyarország?

Több érv is szól a magyarországi gyárépítés mellett: egyrészt kifejezetten jó a közlekedési infrastruktúra és az összeköttetés Nyugat- és Kelet-Európa felé is, és relatíve közel vannak a BMW legfontosabb piacai is (a BMW autóinak közel felét Európában adja el, a legnagyobb piac Németország és Nagy-Britannia), mivel más autógyártók is jelen vannak már nálunk, ezért kiterjedt beszállítói hálózat áll rendelkezésre, de az is igaz, hogy az elmúlt években látott bérinfláció ellenére még mindig jóval alacsonyabbak a munkabérek, mint például Nyugat-Európában, és nagy valószínűséggel komoly állami támogatást is nyújtott Magyarország azért, hogy a BMW Magyarországon termeljen.

Miért pont Debrecen?

A hajdúsági megyeszékhely közúton, vasúton és légi úton is jól megközelíthető, utóbbi nyilván fontos döntési szempont volt, a Lufthansa ugyanis repüli a München-Debrecen útvonalat, így a német menedzserek és mérnökök közvetlenül repülhetnek Németország és Magyarország között. Az is fontos szempont lehetett a BMW döntésében, hogy a német cég már most is kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkezik, és a felméréseik szerint szakképzett munkaerő áll rendelkezésre a régióban.

Milyen autókat gyártanak majd Debrecenben?

Hogy pontosan milyen modelleket gyártanak majd nálunk, azt egyelőre nem árulta el a BMW, annyit tudunk csak, hogy BMW-modelleket gyártanak majd (a cégcsoporthoz tartozik a MINI, a Rolls-Royce is, de nem ezeknek a márkáknak a modelljeit gyártják majd itt), az üzem pedig alkalmas lesz arra, hogy hagyományos belsőégésű motoros, plug-in hibrid és teljesen elektromos járművek is készüljenek Debrecenben. A legizgalmasabb kérdés nyilván az, hogy milyen hibridek és elektromos autók gördülhetnek majd le itt a szerelősorokról, ezzel kapcsolatban a BMW korábban meghirdetett stratégiájára támaszkodhatunk. Abban az áll, hogy 2025-ig 25 részben vagy teljesen elektromos modellt dob piacra a BMW, ebből 13 hibrid, 12 pedig teljesen elektromos autó lesz. 2-es, 3-as, 5-ös, 7-es és X5-ös BMW-ből már jelenleg is elérhető hibrid változat, akár ezek közül is gyárthatja valamelyiket a BMW Debrecenben, miközben annak kis valószínűségét látjuk, hogy a speciális karbonkaroszériás, teljesen elektromos i-modellek valamelyikét nálunk gyártsák.

Klikk a képre!

Hány autót gyártanak?

A BMW debreceni üzemében évente akár 150 ezer személyautót is gyárthatnak, a termelés azonban valószínűleg folyamatosan bővül majd az igényeknek megfelelően, az első év pedig vélhetően ott is a gyártás optimalizálásáról szól majd, a kecskeméti Mercedes üzemben is ez történt, ott az első három hónapban 10 ezer autó készült el. Az sem mindegy, hány műszakban folyik majd a termelés, az újonnan felhúzott autógyárakban jellemzően két műszakban kezdik a gyártást, és csak később térnek át a háromműszakos termelésre.

Mikor indul a termelés?

A BMW beruházásáról egyelőre annyit tudunk, hogy a gyár helyszínének kinézett terület a jövő év második felére kerül a BMW tulajdonába. De hogy legyen mihez viszonyítani, megnéztük, hogy a Daimler első kecskeméti beruházásának hogy nézett ki az ütemezése. A Daimler 2008 júniusában jelentette be a beruházást, az alapkőletételre azonban csak több mint egy évvel később, 2009 októberben került sor, és bár minden terv szerint alakult, de 2011 nyarán még mindig csak a berendezések tesztelése és a technológia próbaüzeme zajlott, a gyártás csak közel négy évvel a helyszín kiválasztását követően, 2012 márciusában kezdődött el. Ez alapján még évekre vagyunk attól, hogy a BMW debreceni üzemében legördüljön az első ott gyártott autó, még akkor is, ha tudjuk, hogy jövőre már megkezdik a munkaerő toborzását.

Tényleg ukránok dolgoznak majd a debreceni üzemben?

Az üzemben több mint ezren dolgozhatnak majd, sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon a térségben, vagy úgy általában Magyarországon van-e ennyi szakképzett munkaerő, tudva azt, hogy a Mercedes is új üzemet épít, ahol 2500 emberre lesz majd szükség, és a német gyártó már most arra panaszkodik, hogy az elérhető munkaerő hiánya jelenleg komoly kihívást jelent, ott a toborzás csak jövőre kezdődik, pont akkor, amikor a BMW is elkezdi toborozni a munkaerőt a debreceni üzembe. A BMW szerint a Debrecen környéki szakképzett munkaerő is jelentős előny volt a választás során, vagyis a bajorok abból indulnak ki, hogy a munkaerő rendelkezésre áll, igaz, ebből nem derül ki, hogy a Debrecen környéki munkaerőnél a környező országok, így a közeli Románia vagy a szintén nem túl távoli Ukrajna vállalkozó kedvű dolgozóival is számolnak-e. Határon átnyúló „együttműködésekre” egyébként több példa is van a régióban, a nyitrai Jaguar Land Rover gyárban magyarországi munkavállalók is dolgoznak, az esztergomi Suzukinál az alkalmazottak nagy része Szlovákiából érkezik (részben felvidéki magyarok), így nem ördögtől való gondolat, hogy a szomszédos országokból is érkeznek majd munkavállalók a debreceni BMW-hez, a korábbi üzemnyitások tapasztalatai alapján azonban leginkább az lesz a jellemző, hogy a hajdúsági fővárosból és vonzáskörzetéből, az autóipari, vagy tágabban a gépipari vállalatoktól szívja majd el a munkaerő egy részét a BMW, de az ország távolabbi részéről is mobilizálhat alkalmazottakat az új gyár, később pedig a Mercedeshez vagy az Audihoz hasonlóan a BMW is indíthat saját képzést, ahonnan szakképzett munkaerőhöz juthat.

Mennyivel támogatjuk a BMW gyárát?

Az nem derült ki, hogy a BMW mekkora állami támogatást kap a beruházáshoz, korábbi példák alapján azonban akár több tízmilliárd forintnyi tételről is szó lehet. A Daimler a 2012-ben elindult termelést megelőző beruházásához adókedvezményt, képzési támogatást és készpénzt is kapott, összesen 29,7 milliárd forintnyi állami támogatást ítélt oda az akkori magyar kormány a német autógyártónak, de bekötőút és vasúti összeköttetés is készült több százmillió forint értékben. Persze nem csak az induláskor, hanem működés közben is számíthat a gyártó különböző támogatásokra, a Mercedes például 622 millió forint költségvetési támogatást kapott tavaly egy tanműhely létrehozásához. (portfolio)

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!

Bal-Rad komm: Nos hát a portfolio.hu egy eléggé qrmányszimpatizáns „független” portálként (szinte) ugyanazon problémákat veti fel, mint a balrad.ru. A legszembetűnőbb persze az állami támogatás kidomborítása.

Van azonban egy jelentős eltérés a balrad.ru problémakapirgatása, és a portfolio.hu fölvetései között.

Ez pedig a LEENDŐ munkaerő kérdésköre. Amiből – a balrad.ru nem mostani – „értesülései” szerint Maradék-Ukrajna biorobot beszállítói szerepe potenciálisan kizárható. Erre nagyon finoman utalt is posványosi igehirdetésén Döbrögi. Annyira finoman, hogy szinte senki sem figyelt föl rá.

Ennek a gyárnak a létesítése – a magyarok szempontjából teljesen haszontalan (sőt talán káros) volta mellett – egy közgazdasági bűvészmutatvány – sorozat foéytatása.

EMELKEDNI FOG VAJDASÁG GDP-JE!

Egy gyarmat GDP – je MIKÉNT emelkedhet?

Hát sehogy. De a papír az mindent elbír.

Germánia Kanzlerinája pedig törheti a fejét a Seehofer-Döbrögi Szent Szövetség kivirágzása láttán. A kanzlerina egyik szeme sír, a másik nevet!