Csökkenő születésszám, öregedő társadalom – Drámaiak a magyar demográfiai mutatók
A miniszterelnök évértékelő beszédének hangsúlyos eleme volt az elmúlt évek javuló demográfiai trendje. Az értékelés szerint a termelékenységi mutató jelentősen nőtt az elmúlt években. Ez pedig, ahogy elmondta: a családtámogatási rendszernek köszönhető. Egy friss kutatás azt vizsgálta meg, hogy mit mutatnak a demográfiai adatok, tényleg van-e ok-okozati összefüggés az egyes lépések között? A Policy Agenda elemzése.
A magyar társadalom öregszik, a lakosság átlagéletkora nő, és csökken a népességszám. A rendszerváltás idején 10 millió 374 ezer ember élt Magyarországon, 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor 10 millió 45 ezren, ma már csak 9 millió 798 ezren vagyunk. Nagyobb időtávban nézve, az átlagéletkor 36,1 év volt a rendszerváltás idején, aztán 2008-ban 39,4 év, míg 2016-ban már 41,9.
Azaz majdnem 6 évet „öregedett” a társadalom. Ez a környező országokban mindenhol alacsonyabb.
Jelentős problémát okoz ugyanakkor, hogy csökkent a születendő gyermekek száma, ebből következően nincs elegendő utánpótlás a társadalmunk lélekszámának fenntartásához. A rendszerváltáshoz képest kb. 27 százalékkal kevesebb gyerek születik évente. Ez a folyamat pedig öngerjesztő módon járul hozzá a született gyerekek számának folyamatos, bár ingadozásokkal megfigyelhető csökkenéséhez.
Egy-egy kormány tevékenysége nehezen ítélhető meg az adott évben született gyermekek száma alapján. Ha ugyanis összehasonlítanánk a szocialista-liberális kormánykoalíció idejét az eddig eltelt hét évvel, akkor azt az eredményt kapnánk, hogy éves átlagban kb. 6 százalékkal több gyerek született korábban, mint most. Ez azonban nem alkalmas mutató arra, hogy megítéljük bármelyik kormány demográfiára gyakorolt hatását.
E mögött az adat mögött valójában a 15-49 év közötti nők számának a csökkenése áll (sőt, az 1000 férfira jutó nők száma is minden évben kissé alacsonyabb). Ebben a tekintetben Magyarország majd nem a legrosszabbul áll, hiszen a 10 százalékos csökkenéssel csak Romániát előzi meg.
Míg déli szomszédunknál 17 százalékkal csökkent az ebben a korosztályban élők száma 1990-hez képest, addig Csehország (-7%), Lengyelország (-4%) és Szlovákia (0%) előttünk áll.
Nem elvonatkoztatható probléma mindettől, hogy a nők várható életkora – Romániával együtt – nálunk a legalacsonyabb (79,21 év). Ez pedig az egészségügyi rendszer, a prevenció, a táplálkozás egyenes következménye.
Mire büszke a kormány?
A miniszterelnöki évértékelőben említett „örömteli demográfiai elem” a teljes termelékenységi mutató javulása volt. Orbán Viktor kiemelte, hogy ebben a mutatóban 1,23-ről 1,49-re „lépett előre” az ország. Ez a szám az élve született gyermekek számának az arányát fejezi ki a szülőképes korú (15-49 év közötti) nőkhöz viszonyítva. Való igaz, hogy 2011-ben nagyon alacsony szinten állt ez a szám, míg 2016-ban már jobb volt a helyzet.
De sajnos az is igaz, hogy a 2017-es adat újra csökkenést mutat (legalábbis az első tizenegy hónap tényadatai alapján erre lehet következetni).
A kormány által büszkén hangsúlyozott demográfiai mutató két adattól függ tehát. Ezek közül az adott évben született gyermekek száma még csökkent is ebben a kormányzati időszakban, az előző kormányzati ciklushoz viszonyítva. Az arányszám javulása éppen annak köszönhető, ami problémát is jelent egyben: azaz a 15-49 éves korosztályba tartozó nők számának a csökkenése.
Mire lehet számítani?
Az egész kérdés abból a szempontból izgalmas, hogy a miniszterelnök által sikerként elkönyvelt teljes termékenységi mutató növekedése valóban a probléma megoldásához vezető út? A problémát ez esetben az jelenti: meg lehet-e állítani, vagy csökkenteni lehet-e a társadalom létszámának csökkenését. Ehhez két út vezet egyszerre. A várható életkor emelése (jobb egészségügy, hatékonyabb megelőzés) és a születendő gyermekek számának emelkedése.
Az Európai Unió (Eurostat), a Központi Statisztikai Hivatal, az ENSZ és a Világbank előrejelzései azt mutatják, hogy csökken az elkövetkező években a lakosság száma.
A KSH által alkalmazott becslés szerint alapesetben ez 16%-os csökkenés is lehet 2040-re. Érdekesség, hogy mindezt úgy éri el az ország, hogy emelkedik a teljes termékenységi mutató, és eléri az 1,6-es értéket. Nagyon nehéz megítélni, hogy egy kormány valóban tud-e bármilyen közpolitikai akcióval hatást gyakorolni a születendő gyermekek számára. A több éve meglévő családi adókedvezmény rendszere – amely a gyermekek számától függően biztosít adókedvezményeket –, azután a CSOK, illetve egyéb kisgyermekes anyákat támogató programok hatása, ahogy láttuk nem mutatkozik meg az adatokban. Pontosabban: az adatok azt mutatják, kevesebb gyerek születik ebben a kormányzati időszakban, mint korábban.
Az adatok alapján nem tűnik bizonyítottnak, hogy a kormányzat által kialakított családtámogatási rendszer úgy működne, hogy meg is akadályozná a társadalom lélekszámának csökkenését. Azt sem látni, hogy a kormány által preferált középosztályban több gyerek lenne. Sőt, igazából azon sem lehetett változtatni, hogy a gyerekek fele a lakosság alsó három tizedében él. Ugyanakkor – és ezt is fontos aláhúzni – nem állítható az sem, hogy a 2010 előtti kormányzás jobb lett volna ebből az aspektusból. Bár több gyermek született akkor, mint 2010 után, de ez önmagában nem a kormány eredménye, hanem az akkor még magasabb szülőkorú nők létszámának köszönhető.
(atv)
Bal-Rad komm: “…A rendszerváltás idején 10 millió 374 ezer ember élt Magyarországon, 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor 10 millió 45 ezren, ma már csak 9 millió 798 ezren vagyunk…”
Magyarország II. világháborús embervesztesége a jelenleginél jóval nagyobb területre vetítve az összlakosság 6,49 százaléka volt, mintegy 889 ezer fő vol. MINDENKIT beleszámolva. http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/74.html
A rendszerváltás óta eltelt időszak embervesztesége a terület változatlansága mellett 580 ezer fő! “BÉKEIDŐBEN”!
(Emellett ELMENEKÜLT HATSZÁZEZER olyan magyar, aki az állampolgárságát megtartotta ugyan, de ők már jószerével…)
De hogy a kép még BORÚSABB legyen: az etnikai arányok MÉG DRASZTIKUSABBAN változtak/változnak! Hemzseg az “erőtartalék”! Ez a fajta változás pedig erősödik, miközben a MAGYAROK számának csökkenése is.
A balrad.ru FÖLVÁLLALJA annak kockázatát, hogy lefasisztázzák! Nade kik…?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyarság tudatos kipusztítása – elüldözése zajlik a RENDSZERVÁLTÁS ÓTA! Ennek a ténynek a megállapítása pedig nem fasizmus!
Aki pedig ezekkel az “eredményekkel” büszkélkedik, (teljesen mindegy milyen alantas célból) az – mondjuk ki! – A MAGYAROK KIPUSZTÍTÁSÁVAL BÜSZKÉLKEDIK!
Azok pedig akik örömmel és lelkesen tapsikolnak az ilyen alantas dölyfölésekhez, azok minimum elvakultak!
Ezek után a balrad.ru kérdése már csak a megszokott lehet:
MEGÉRTE? EZT AKARTUK? EZT AKARTAD?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ez remek komment volt Balrad ! Nemzeti és radikális.
És ahol valódi nemzeti radikálisok vannak, ott nincs valódi ellentét a baloldal és a jobboldal értékítélete között ( lásd pl. https://kuruc.info/r/2/182912/ )
És ha az indulati politizálásról áttérnél a racionálisra, akkor kénytelen lennél elismerni, hogy – mégha nem is eleget, de – Orbánék tettek eddig a legtöbbet a születési ráta feltornászásáért és ezen belül a cigány népesség növekedés lefékezéséért ( pl. gyerektámogatás adóvisszatérítésből, tehát munka után, cigányokat gyakorlatilag kizáró CSOK szabályok …) Mentségükre szolgáljon, hogy ennél sokkal többet tenni amikor ennyi baloldali és liberális hazaáruló ugat bele a dolgokba nem is nagyon mernek.
Kovács szerint:
2018-02-22 – 10:13
A CSOK kimondottan rossz intézkedés volt, még ha jónak is tűnhet első látásra. Meggyőződésem, hogy nem a 10 milliókat kellene osztogatni, hanem állami bérlakásokat építeni. A CSOK felhajtotta az ingatlan árakat, építőanyag árakat és építőipari munkadíjakat. Felmentek az albérleti árak is. A CSOK-ot csak a jó anyagi helyzetben lévők tudják igénybe venni, míg az állami bérlakásokat a rosszabb helyzetben lévők is tudnák. Több embernek lehetne biztos fedél a feje felett, emiatt kedvező lehetne a népesedésre a hatása.
Az sem mellékes, hogy a 10 millák kiosztása állami vagyonvesztéssel jár, míg az állami bérlakások megőriznék a vagyont. Azon is el lehet gondolkodni, hogy a tízmilliók felvétele mennyire számít jogtalan gazdagodásnak pl. a többi állampolgárral szemben, akiktől ezeket az összegeket tulajdonképpen adó formájában elveszik.
Bérlakások építése ( az állam erőfeszít, a polgár erőfeszítés nélkül beleül a készbe ) igazi baloldali megoldás. A CSOK ugyan nem tökéletes, de a jó anyagi körülmények között élő polgár erőforrásaira alapozva, de állami rásegítéssel teremt meg valamit, tehát alapvetően a polgár felelősségére alapít, ezért egy jó jobboldali megoldás.
A kádári paternalizmusban lepusztított egyéni felelősség feltámasztása és növelése a jobboldali megoldás lényege, s mint ilyen toronymagasan jobb a baloldali megoldásnál, ugyanis a felelősség növekedése túlmutat a materializmuson
A felelősség ( okozóság ) növekedése kulcskérdés az ember szellemi fejlődésében, amire nagyon korlátozott a lehetőség ott, ahol nyers materiális eszmék mentén rendezik be az emberek az életüket, legyen az akár szocialista akár kapitalista rendszer.
Admin:
Már megbocsáss! A készben kell fizetni bérleti díjat is. A lehetőségek hiánya viszont gátat szab a felelősségérzetnek. A kádári paternalizmus nem csupán a készbe beleültetést célozta, hanem LEHETŐSÉGET TEREMTETT ÁLTALÁBAN! Ehhez pedig gazdasági hátteret!
Hát persze, hogy fizetni kell a bérleti díjat…
+1 Adminnak
Admin, már megint fordítva ülsz a lovon 🙂
A lehetőség hiánya nem gátat szab, hanem teret ad a felelősségnek ! A felelőtlenség legmarkánsabb indikátora az a védekezés, hogy nem volt rá lehetőség.
A szocializmus nem lehetőségeket teremtett, hanem hiányt, hiány volt bérlakásban, banánban, kivétel nélkül minden árucikkben, egyvalamiben nem, a hiányhelyzet által megteremtett korrupcióban.
Azért tűnik utólag a szocializmus élhetőbbnek, mert – különösen az elején – a materiális igényei az embereknek sokkal alacsonyabbak voltak, a nagy hiány közepette egy kiló banánnak is tudtak örülni, vagy az ötévenkénti egyszeri Trabant kiutalásnak.
Az elmúlt fiatalságod is nosztalgia alap persze 🙂
Kovács szerint:
2018-02-22 – 22:27
“A szocializmus nem lehetőségeket teremtett…”
A szocializmus az egyszerű emberek számára igenis lehetőségeket teremtett, ellentétben az állításoddal, illetve a mai rendszerrel. Akkor mindenkinek meg volt a lehetősége, hogy előrébb jusson. Hogy mást ne mondjak, ott vannak a (Kádár-) kocka házak, 9-10 m x 9-10 m, sátortető, két-három szoba. Ezek a hatvanas években épültek a kisemberek, családok összefogásával, és ha nem lennének, akkor ma is megnézhetnék magukat néhányan, mert nem lenne fedél a fejük felett. Ezek a házak azért épülhettek fel, mert VOLT RÁ LEHETŐSÉGe a kis embernek. Aztán ott volt a maszekság, a háztáji, a végén meg a GMK LEHETŐSÉGe. Ma mire van lehetősége? -hogy irreális nagyságrendben hitelt vegyen fel, és nyögje élete végéig. Akkor igaz volt a mondás, hogy kaparj kurta, neked is jut. Ez a mondás ma is él, csak a valóságtartalma üresedett ki. Egyszer leírtam már neked (nem tudom, hogy mit nem lehet érteni rajta?), hogy a bécsi cukrászda csak egy délibáb az átlagember számára, vagyis NEM valós LEHETŐSÉG!
Én le tudnék mondanék a banánról, az akkori LEHETŐSÉGekért!
Rosi Nante, milyen tótágast állva szemlélni a világot ?
De azért csak jobb lenne nem fejreállva, hanem valósan szemlélni !
A lehetőségeket nem a szocializmus teremtette a kisembernek, hanem fordítva. A kisember szorgalma és munkája adott lehetőséget, hogy a szocializmus verhesse a mellét, hogy ő mit adott az embereknek és egészen addig fennmaradhasson, amíg az általa nem teremtett hiánygazdaság és az egyének számára a kibontakozási lehetőségek csorbítása saját létét meg nem szüntette.
Ez számomra már a családi példákból akkor nyilvánvaló volt, amikor a pártseggnyaló sógorom mindig azzal dorongolt le, hogy a párt és a rendszer tette lehetővé, hogy egyetemet végezhessek, és nem zavartatta magát, hogy ugyanebben a rendszerben sem ő, sem senki más a családjából nem tudta azt elvégezni.
A Kádár kockákra visszatérve, a nagyszüleim és a szüleim a saját kockájukat rögtön a háború után kezték el építeni, 50-ben jártak a pincefödémnél ( a koraszülésem oka az volt, hogy anyám leesett a födém építésekor, tehát nagyon pontos a dátum) és hetedikes voltam, amikor be tudtak költözni. 15 év alatt épült fel ház, amiért ők mindig a tsz-esítést okolták, ami radikálisan lecsökkentette anyagi forrásaikat. Ennyit a szocializmus lehetőségeiről.
Kovács szerint:
2018-02-23 – 09:24
“A lehetőségeket nem a szocializmus teremtette a kisembernek, hanem fordítva. A kisember szorgalma és munkája adott lehetőséget, hogy a szocializmus verhesse a mellét, hogy ő mit adott az embereknek és egészen addig fennmaradhasson, amíg az általa nem teremtett hiánygazdaság és az egyének számára a kibontakozási lehetőségek csorbítása saját létét meg nem szüntette.”
OK! És akkor a mai rendben hová lett a kisember szorgalma, amivel akkor boldogult, ma meg nem? Ellentmondásba keveredtél, mert ha a szocializmusnak, mint rendszernek jól jött a kisember szorgalma, akkor miért csorbította volna a kibontakozási lehetőségét?
A hiánygazdaságot többféle képen lehet magyarázni. Az biztos, hogy nem direkt lett előidézve. Akkor is hiánygazdaság tud képződni, ha a fogyasztás meghaladja, meghaladná az előállított javakat. Akkor pl. az építőanyagból hiány volt. Vagy azért, mert kicsi volt a gyártási kapacitás, vagy azért, mert sokan építkezhettek, sokaknak volt LEHETŐSÉGe rá. Nézőpont kérdése.
Visszatérve a kibontakozás “elvett” lehetőségére, ha arra gondolsz, hogy nem lehetett senkiből (azért ez így sem igaz, mert azért voltak akkor is mágnás lángossütők, meg műanyag fröccsöntők) mások kizsákmányolásából nagytőkés, akkor igazad van. A mai rendszerben elvileg lehet (persze nem a kisemberből, mert számára csak virtuális a lehetőség). És hova jutottunk, ha a többség érdekeit nézzük?
Attól, hogy a sógorod nem tudta elvégezni az egyetemet, még nem következik az, hogy nem volt rá lehetősége, csak az, hogy nem tudott élni vele. Az én fiam most jár egyetemre, meg én is jártam abban az időben főiskolára. Messze nem ugyanazok az akkori és a mostani lehetőségek, az akkoriak javára.
Az egy más világ volt, sokkal emberközelibb mint a mostani. Ezt kár bárkinek is vitatnia.
Rosi Nante !
Érezhetsz nosztalgiát, de ennek semmi köze az objektív tényekhez.
“Ellentmondásba keveredtél, mert ha a szocializmusnak, mint rendszernek jól jött a kisember szorgalma, akkor miért csorbította volna a kibontakozási lehetőségét?”
A rendszer urai – már aki közülük nem volt síkhülye – tudták, hogy a szocializmus eszméje délibáb. Féltek minden változástól, különösen a vállalkozó kedvű emberektől.
Voltak próbálkozások, de azokat kíméletlenül elnyomták.
1984-ben jelent meg Síklaky István Belső vállalkozás c. könyve. A borítója így kezdődik :
” Ez a könyv azt kívánja elősegíteni, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségeknél tapasztalt nagyobb felelősség, önállóság, érdekeltség, és ennek folytán nagyobb hatékonyság a főmunkaidőben is érvényesüljön.”
Hát, nem én mondtam 🙂
A Nyers Rezső féle 68-as ÚGM-től a Liska-Síklaky féle belső vállalkozásig, mennyi megtorpedózott, elvetéltetett lehetőség ( és nem a kisemberek szintjén).
Egy jobb élet lehetőségét vették el sok millió embertől.
Kovács szerint:
2018-02-23 – 12:34
“Egy jobb élet lehetőségét vették el sok millió embertől.”
Hogy sok milliótól azt kétlem. Az viszont igaz, hogy mindenki, mondjuk itt 10 milliónyian nem lehettek akkor, nem lehetnek ma sem, és nem lehetnek a jövőben sem egyformán jólétben. Nem is ez volt a cél, ezt Kádár is elmondta :
https://www.dailymotion.com/video/x2zzkwj
(A momentum reklámot nem tudtam elkerülni, utána jön.)
Meg ugye azt is számba kellene venni, hogy hányakat emelt fel?
Meg azt is elmondta, amit Te, az emberek tudati fejlődéséről, illetve a videó végén, hogy milyen jövedelmek ellen kell fellépni,
ami ma sajnos nincs deklarálva.
https://www.youtube.com/watch?v=WfIf3lVIIFo
A szocializmus eszménye annyiban volt csak délibáb, amennyiben neked igazad van a tudati fejlődésről, vagyis a többség szellemileg nem volt felnőve a lehetőséghez, amit a szocializmus kínált számára. Ebből is következik az idézeted szükségszerűsége:
” Ez a könyv azt kívánja elősegíteni, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségeknél tapasztalt nagyobb felelősség, önállóság, érdekeltség, és ennek folytán nagyobb hatékonyság a főmunkaidőben is érvényesüljön.”
De miért baj az, ha ezt valaki akkor leírta?
+1
Erre a gondolatmenetre vonatkozik a +1 pontom.
Maximum tíz év és a vidék Magyarország teljesen kihal,nagyon sok olyan kisebb és nagyobb falu van csak Békés megyében ahol egy szeget sem szabad elütni nemhogy ilyen olyan támogatással bármilyen építkezésbe fogni.A felvett hiteleket az utódok az örökkévalóságig fogják fizetni!Aki teheti menekül, minimum nagyobb városba persze oda is háttér kell nem is komolytalan a szülői részről,vagy még inkább külföldre.Volt munkatársam kb egy éve kiment Németországba,pontosabban Kelet-Németországba Drezdában dolgozik egy futárszolgálatnál, 168 órára keres nettó 600,000 ft-nak megfelelő eurót,ezt személyesen mesélte kb két hete mikor véletlenül összefutottunk!
14millio tb kártya van –tehát 14 millio magyar állampolgár–jo mondjuk ebböl 6millio zsido–2millio cigány-1millio egyébb–s csupán 5millio magyar maradt
Bárcsak így lenne!!!
Bárcsak így lenne!!!
Bárcsak így lenne!!!
“…az adatok azt mutatják…” – rohanunk a megsemmisülésbe!
Sajnos igaz! Az okokat viszont kevesen ismerik fel. Egész Európa hanyatlik, Magyarországot is magával rántva a rendszerváltás óta. A Kádár rendszer szocializmusa, az akkori szocialista világrenddel együtt gazdaságilag, ez a mostani demográfiailag fenntarthatatlan. Az európai népességcsere teljes üzemmódba kapcsolt.
Már északról is és nem csak nyugatról menekülnek az emberek Európa olyan országai felé, ahol az európai értékrend még ideig óráig fenntartható. Így lett Magyarország is célállomás. Európa robbanás előtti állapotba került.