…a termelőeszközök magántulajdona
Az Oxfam jelentés szerint: „… a tavaly (2017) létrejött vagyon 82 százaléka a legvagyonosabb egy százalékhoz került, az alsó ötven százalékhoz tartozó 3,7 milliárd emberhez pedig a többletvagyon 0 százaléka. A milliárdosok vagyona évi 13 százalékkal növekedett 2010 óta, ami hatszor olyan gyors tempó, mint az átlagos dolgozók jövedelmének évi 2 százalékos növekedése.”
A kapitalizmusban a termelőeszközök túlnyomó többsége magánkézben van, így a politikai és gazdasági hatalom is magánkézben koncentrálódik, végül is a világ népességének néhány százalékának magánérdeke szerint. A világ egészére kiterjedő demokrácia feltétele az egyenlőség, ami bérrabszolgaságban, szabadság nélkül lehetetlen. A gazdasági és politikai hatalom kevesek kezében diktatúra, ami Föld méretű és a leggazdagabb kapitalisták a diktátorok. A kapitalizmusban törvényszerűen idővel a hatalom kevesek kezében és érdekében koncentrálódik.
A kapitalizmusban különböző formában, de alapvetően a gazdasági és politikai versengés a meghatározó, aminek van jó és rossz oldala is. A Föld népei földrajzi, civilizáltsági, gazdasági, tudásbeli fejletségben és még sok egyéb különbséggel és lehetőséggel indultak ebben az egyenlőtlen versenyben. A kapitalizmusban a gazdasági és politikai verseny célja és lényege a minél több gazdasági erőforrás uralása, és ezzel a minél nagyobb hatalom megszerzése világméretekben. Ehhez a legrátermettebbek és a legjobb helyzetben lévők a legnagyobb profitot voltak kénytelenek kikényszeríteni a többi kapitalista és a világ dolgozói rovására. Így a gyengébbeket fokozatosan uralmuk és érdekeik alá rendelték. Néhány száz év elég volt ehhez és totális diktatúrára tettek szert kevesen. Ez a meggazdagodás a kapitalizmusban gazdasági törvényszerűség és elsősorban nem a törvénytelen lopás eredménye, de a hatalom birtokában az előnyszerzés is meghatározó a versenyben.
A kapitalizmusban a Földön élő dolgozó emberek túlnyomó többségének semmilyen gazdasági és politikai hatalma nincs. A gazdasági hatalomhoz szükséges termelőeszközökkel a dolgozók nem rendelkeznek, így politikai hatalommal sem. A dolgozók politikai hatalmát az összefogást, a kapitalisták sikeresen megakadályozzák a tulajdonukban lévő médiák, a jogállamállam hatalmi ágaival, a hadsereg és a bérrabszolgaság korbácsával.
A Föld vezető diktátorai nem fogják önként a Föld dolgozó népének átadni a politikai és gazdasági hatalmat, ez a kapitalizmusban nem lehetséges és a többi kevésbé gazdag kapitalista érdeke is ez. A kapitalista gazdaságban törvényszerű a gazdasági és politikai hatalom egyre kevesebb kézben koncentrálódása, de ez és főleg a mértéke nem a valódi emberi értékeket tükrözi, hanem a rendszer tulajdonsága. A rátermett és a lehetőségeket szerencsésen kihasználó, a gazdasági hatalmát más emberek munkájának a kizsákmányolásával képes növelni, ez a kapitalista ember. Minél többet kizsákmányolt, annál többet képes utána befektetni az újabb még nagyobb kizsákmányolásba. Így a kapitalista a saját lehetőségeit, érdekeit más emberek rovására, akár a többi tőkés rovására a végtelenségig képes növelni, és uralma alá hajtja embertársait. A mostanra kialakult kép ezt mutatja, ezért ilyen borzasztóan nagy az egyenlőtlenség a földön. Kapitalista körülmények között a világméretű egyenlőtlenség nem szüntethető meg. Az egyenlőtlenség, pedig egyre nagyobb és kíméletlenebb háborúkhoz, világméretű nyomorhoz vezet.
Az egyenlőtlenség megszüntetésére a megoldás a termelőeszközök közösségi tulajdonú üzemeltetése, ellenőrzése a népi demokrácia keretében.
(SaLa)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!
Ha valaki nem ismerné:
http://ujegyenloseg.hu/kik-vagyunk/
A szabadság és egyenlőség megvalósíthatósága a kapitalizmuson belül.
Pogátsa Zoltán nevével fémjelezve.
Ígéretesnek tűnik, ezt érdemes alaposan átgondolni.
A kapitalizmusban mindig volt és lesz szolgaság, lesznek és voltak kizsákmányolók és élősködők. Ezt semmilyen módon nem lehet spekulációval megváltoztatni. Erre soha nem lesz politikai és gazdasági program, ami meg is valósítható. A termelőeszközök magántulajdona ezt meghatározza és nem a jóság hiánya a megvalósíthatatlanság oka. Ha a kapitalisták az összes harácsolt vagyonukat elosztanák, akkor sem valósulhatna meg az egyenlőség, mert a kapitalista rendszer így működik. Amíg meg kell gazdagodni a kényszer, addig nem lehet emberséges a világ. A kapitalisták nem fogják bevezetni a munka szerinti elosztást. A tőkések a vagyonuk szerint jövedelmeznek és nem a munkájuk alapján és ez a kapitalizmusban végig így lesz.
Ez az okfejtés – ami a termelőeszközök TULAJDONLÁSÁT illeti, elavult, és okafogyott.
Ma a termelőeszközöket erőforrásnak hívják.
Ma is elterjedt közösségi megoldás az erőforrások MEGOSZTÁSA.
Tehát: az erőforrásnak igenis van tulajdonosa, a polgár.
Vegyünk egy példát: nekem van egy flancos, 300 ezer forintos Hilti ütvefúrógép. Ezzel az egész lakókörzetem falát ki tudom vésni, bármilyen lyukat fúrni. Ezt az erőforrást nem tartom meg magamnak, mert évi 1 lyukat fúrni vele luxus, nem azért van a gép. Tehát más is használja. Az, akinek van pld. betonkeverője. És így tovább.
Igazi élő példa volt erre az UBER, ami olyan volt a jelenlegi döbrögisztáni HATALOMNAK, mint az ördögnek a semjénfüst. Gyorsan összefogtak ellene, pestisrácok, kopaszok, taxisok, kopasz taxisok, reffes orrgazdák magyaros-pántlikás vegyületével, és semmi perc alatt kitiltották az Ubert, mert VERSENYRE kényszerítette a szuperpozícióban lévő, pókhasú, vemhes taxisokat.
Az erőforrások MEGOSZTÁSA már majdnem szocializmus, mert bárki megélhet abból, ha van egy ütvefúrógépe (film is volt róla jó 25 éve), és-vagy egy betonkeverője. Nem kell napi 16 órát gályázni és szopni a káptalani birtokon.
Tehát, pontosítok: a legfontosabb
– az erőforrásokhoz való hozzáférés szabályozása, és
– az erőforrások gazdasági eredményeinek az igazságos elosztása.
A pontosítások után elfogadható, de mivel maradi és bizalmatlan felfogásom van, ezért én akkor érzem, hogy valami az enyém, ha a “nevemen” is van. Vagyis, nem elég, ha csak használhatom. Az a biztos, ha az a valami, társadalmi tulajdonban van, de abban meg neked van igazad, hogy a hozzáférést, és az eredmények elosztását szabályozni kell ebben az esetben is.
A termelő eszközök egész pontosan, a munka tárgya és a munka eszköze, de ezek önmagukban nem határozzák meg a termelést és a termelési viszonyokat. A meghatározó a termelő erők együttes működése. A termelő erők legfontosabbja az ember, és az a nem mindegy, hogy az ember egyénként, vagy “társadalomként” vesz részt a termelési folyamatokban, és legfőképpen az elosztásban.
Mindenkinek van Valamije, épp ez a lényeg!
De Neked sem lehet mindened, és másnak sem.
Nekem pld. nincs bőrvarrógépem, és a bőrdzsekimre nem tudtam a cipzárt felvarrni, de a szomszédban megcsinálták.
Ezt lehet nagyban is. Ma már adott a legfontosabb feltétele: a közvetlen kifizetés, jóváírás, éppen a digitális pénzrendszerek miatt. Az államok egyre kevésbé tudják ellenőrzés alatt tartani az emberek egymás közti “üzletelését”, ami nagyon kezd hasonlítani a pénz megjelenése előtti időkre.
Márpedig ha nem használjuk a tőkések pénzét, akkor a tőkés nem fog gyarapodni!
Valakik már ezt is megoldották, jó 10 éve, csak akkor nem írta meg sem a Times, sem a Pravda. És most itt kopogtat mindnyájunk ajtaján a változás, és szidjuk a zsidókat, jobb híján, őket lehet, és megszoktuk amúgy is.
Kicsiben gondolkodsz.
Azt pedig felejtsd el, hogy amit pénznek hívnak és központi szervezésű, ahhoz nincs közük az említetteknek. Én még működő helyi “pénzt” nem láttam, legfeljebb csak hamvába halt próbálkozásokat.
A mai digi pénzeknek nincsenek központjai. Mármint a valós digi pénzeknek. Ezért is a nevük blockchain. Még maga rotcsild sem tudott vele mit kezdeni, az atom sem képes megölni, csak ha a világon mindenhol egyszerre lekapcsolják a villanyt. De akkor már más bajok is vannak, és nem ez lenne a legfőbb.
V.kutya szerint:
2018-02-03 – 12:38
Mielőtt válaszolok, még egy gondolat a fentebbi Uber felvetéshez. Az Uber az egyáltalán nem kényszerítette versenyre a taxisokat, hanem szabálytalanul beelőzött. A verseny attól verseny, hogy szabályok szerint zajlik. A 100 m mindenkinek 0 m-nél kezdődik, és senki sem indulhat 30-ról. Ez ilyen egyszerű. A taxizásnak vannak, voltak, lesznek lefektetett szabályai, amiket a meglévő taxisok betartottak, igyekeztek betartani, vagy legalábbis a betartás látszatát fenntartani. Pl. sárga autó kellett, amire szintén vonatkoztak más szabályok is. Az ubereseké nem volt sárga… sokuknak taxi engedélyük sem volt, és így akartak olcsóbbak lenni a meglévőknél. Most ne nyissunk vitát arról, hogy kell e szabályozás, és ha kell, akkor milyen, az a lényeg, hogy VOLT egy szabályozás, amit ők nem tartottak be, ezért meg is érdemelték a sorsukat, meg azért is mert ezzel csaltak. 30m-ről indultak a 100-ra…
Digit. pénz:
Azt kellene látnod, hogy teljesen mindegy, hogy kik és milyen alapokon szerveznek új, digitális, vagy akármilyen pénzt, előbb utóbb arra ráteszik a kezüket “illetékesék”. Vagy megveszik, vagy tönkreteszik, vagy megölik a működtetőit, vagy akár mit is, de hatalmuk alá fogják vonni (lásd J. F. Kennedy). A pénz világa egy zárt rendszer, amit sem belülről, sem pedig kívülről nem lehet megpuccsolni. Egyetlen egy esély lenne rá, ha a pénz használói, az emberek nem használnák, ahogy mondtad. De nem úgy, hogy mást használnak helyette, hanem úgy, hogy semmit. Csak cserekereskedelmet végeznének. Ez esetben tönkre mehetne a pénzrendszer, de ez magával vinné az egész világot is, mert a világ a pénzrendszerre épül. Olyan, mintha magad alatt fűrészelnéd az ágat. Arról nem is beszélve, hogy erre a világ semmilyen módon nem képes, többek között azért sem, mert sokan vannak akiknek az érdekeit szolgálja, továbbá jelenleg a világon a legerősebb erő az a pénz urainak ereje. Ehhez képest a digit. pénzek próbálkozása hasonlít az elefánt és a hangya háborújához.
De ez csak az én véleményem, Te ettől még hihetsz benne.
“Márpedig ha nem használjuk a tőkések pénzét, akkor a tőkés nem fog gyarapodni!”
Igen ám csakhogy a tőkés ebbe nem fog bele menni hanem minden rendelkezésére álló eszközzel megfogja akadályozni!/nav,rendőrség,stb./
“A meghatározó a termelő erők együttes működése.” Ez nem igaz. Ki a termelőeszközök tulajdonosa, ez a meghatározó. Aki a termelőeszközök tulajdonosa az a gazda, azé a hatalom. Az élet ura a termelőeszközök tulajdonosa. A világban csak az történik, ami a termelőeszközök tulajdonosainak az érdeke. A 7 milliárd dolgozónak nincs ebbe beleszólása, azért élhet csupán, mert a tőkésnek hasznot hoz. A nyomor az éhezés azért van, mert nem hoznak ezek hasznot és maguk nincsenek abban a helyzetben hogy ezen változtassanak. A hatalmas szovjetuniót is legyőzték ezek a féreg kapitalisták.
“Ki a termelőeszközök tulajdonosa, ez a meghatározó.”
Ez egy óriási tévedés, és ez a tévedés teszi lehetetlenné a változást. A termelőeszközök önmagukban semmit sem érnek, ha nincs aki működtesse azokat. A legnagyobb akadálya a változásnak a prolikban lévő bizonytalanság, kishitűség és széttagoltság. Erre az állításomra a legjobb bizonyítékok a sztrájkok. Ha a munkás sztrájkol, akkor a termelőeszközök nem tudnak működni és nem hoznak hasznot a tulajdonosnak.
Az egy másik kérdés, hogy a munkásnak nincs tartaléka, hogy kiéheztesse a tőkést, de ez sem véletlenül van így. Viszont az is biztos, hogy a kizsákmányolók céltudatosabbak, szervezettebbek, mint a kizsákmányoltak.
https://mult-kor.hu/20090306_a_szakszervezetek_bukasahoz_vezetett_a_brit_banyaszsztrajk
Még annyit: ha Zuckenberg maradi és bizalmatlan lett volna, akkor a Face nem lenne több milliárdos közösségi izé (nincs pontos kategóriám, hogy mi is valójában). Képzeld el, ha egyedül csinálná, egyetlen szerverrel, amit nem osztana meg senkivel, nehogy a szomszéd ellopja az adatokat – ne haragudj, tipikus magyaros gondolkodásmód. Mindenki marad a saját kis kerítésén belül.
Lehet nagyvilágian is gondolkodni és döntéseid, adataid, pénzed, vagyonod, nyugdíj-járulékod másra bízni. Volt akik így tettek, aztán hirtelen Questor-, magánnyugdíj-, devizakárosultak stb. lettek. Mindenki előtt szabad a pálya…
A legújabb lehúzás szerintem a felhős adattárolás lesz, amiből nem feltétlenül lesz sajtóhír, de a szívás lehetősége erősen benne van.
” (nincs pontos kategóriám, hogy mi is valójában). ”
Csak simán agygyalu!
Na ez ami a kapitalizmusban nem lehetséges.
Tehát, ha jól értem, akkor nincs is kapitalista. Bill-Gates és a Csányinak nincs is vagyona és nincsenek termelőeszközei sem. Ők szorgalmas szuper lények és amíg a 7 milliárd ember 1-et csinál ők milliárdszor többet. Akkor minek dolgozni? Mindent ők csinálnak és a dolgozók fáradozása felesleges. Elég egy fúrógép és ezzel meg lehet élni. Ilyen buták az emberek? Fel kell világosítani őket, hogy elég egy fogó vagy egy csavarhúzó is a léthez. De minek dolgozni? Elég, ha Csányi spekulál és van minden, ami kell. Hiszen Ő a szuper ember, a szuper dolgozó, a 10 millió magyar pedig senki.
Sala, Láttad volna a szerszámos fiókomat a gyárban!
2-3 csavarhúzó, próbalámpa, pár db. csillag-villás kulcs. Kalapács, egy bolgár (!!!!) kézifúrógép. És még néhány célszerszám, a vill.motorokhoz, amik másnak teljesen értéktelenek, magunknak gyártottuk.
Kádárnak elég volt ennyi a léthez. És nekem is.
Ma is elég, ha látnád, összesen 4-5 szerszámmal megjavítom az alkatrészt, és 2-3 nap múlva kapom érte a zsetont. Nem kell hozzá senki kamatos pénze.
Zárásként:
Néhány szó a Változásról..
Nemrég betettem a régi, jó 20 éves Nokia tévémet, képcsöves, 640-es felbontású. Gondoltam, kipróbálom még egyszer, mielőtt „elbúcsúzom” tőle, nincs semmi baja, csak nem használtam már. Azért nem, mert elavult.
Mi az, ami elavult benne?
1. A képcső. Ma már nem nézünk képcsöves tévét.
2. Felbontás: ma már nem nézünk 640-es felbontású műsort,
3. Analóg: nem képes digitális adást fogni közvetlenül.
Tehát: 20 év alatt a világ megváltozott, változtak a szokásaink is. Hiába szeretnék képcsöves tévét nézni, az már csak a Kabos Gyula filmeket képes „minőségben” leadni, esetleg a Dunatévé köszöntő műsorát, amikor Juli nénit éltetik, a „Most van a nap lemenőben, kimegyek a temetőbe” kezdetű Dankó Pista nótával.
Tehát, ha a képcsöves tévét választanám, akkor ezt a múltat kellene választanom, mert az a tévé nem illik a mai technikai környezetbe. Kipróbáltam: betettem a digitális egység USB-jébe egy pendrvájvot, filmlejátszás, és láss csodát: a képernyő közepén egy keskeny, alig arasznyi magasságú, te teljes szélességű filmet véltem felfedezni, ami így teljesen élvezhetetlen volt. A képernyő nagyobb része alul és felül sötét volt természetesen, hála a H264 kodeknek. Már a 16:9-es formula is elavult, és ez a tévé még 4:3-as volt!
Erről beszélek: nem léphetek vissza az időben, mert a valóság nem állt meg azon a helyen, térben, és időben.
Nem a fejlődésről beszélek most tehát, hanem a változásról.
Aki ellene szól a változásnak, az meghal. Azért, mert a változáskor azok maradnak életben, akik képesek erre (dinoszauruszok kontra emlősök, szar nekünk, most lenne tollunk és szárnyunk). Az „erősek” elbuknak (orbán és nemzetes hittestvérei), az alkalmazkodni képesek pedig túlélik a változásokat, és alkalmazkodnak a jelenkori helyzethez.
Ez a természetes evolúció, nagyjából.
Tehát, ha Te most és itt a szocializmusról értekezel, épp olyan vagy, mint orbán, aki egyébként maga is kommunista, tehát nem véletlen az érvelésetek egybeesése. Ő (orbán) szintén irtózik mindenféle változástól, éppen ő, aki annak idején szó szerint mindent megváltoztatott (teljes egyetértésben a kommunisták jó részével). De már öreg, elbutult, és ezért nem fogja fel a változásokat.
Ami engem illet (bár itt most ez nem számít) én büszke vagyok arra, hogy felfogtam a változásokat, immár 20 éve lassan, alkalmazkodtam a mai valósághoz, és egyszerű, dolgozó létemre megélek a saját munkámból, anélkül, hogy megalázkodnék egyetlen geci „munkaadó” előtt. Közvetlenül dolgozom nekik, munkát, és nem munkaidőt adok el nekik.
Példa:
Valakinek van egy szervere. Korlátlan fizikai (újabban: ssd) tárhellyel, és bérbe adja. Én bérbe veszem tőle annak egy részét, mint vps-t, és erre felveszek domaineket. Csinálok egy pizzásnak weboldalt, el van ájulva tőle (parasztvakítás), és fizet, de ha elmennék hozzá kisütni, minden nap seggbe rugdosnak, csak azért, mert ez jár amúgy a „munkabérem” mellé. Ugyanaz az ember (a pék) velem másképp viselkedik, ha nem PROLIKÉNT van velem kapcsolatban, hanem mint P2P, vagyis egyenrangúság alapon.
Mindig is erről beszéltem, ha igazán jót akar valaki a prolinak, akkor segít neki, hogy megszűnjön prolinak lenni, és akként gondolkodni.
Orbán kommunista? Ilyen tudatlanságot. Orbán kapitalista. Érdemes megkülönböztetni és főleg megérteni mi a különbség a kettő között. A világ változik szerencsére. De ha nem tudod mi a különbség a kapitalista és a kommunista között, akkor előbb ezt kell megfejtened. Egy kis segítség: A kapitalista a kizsákmányoló tőkés, aki megveszi saját hasznáért a dolgozó bérrabszolgákat. A kommunista az értelmes dolgozó, aki nem akar szolga lenni és nem szereti a kapitalisták lopásait. Egyszerűbben szólva a kapitalista egy állat a kommunista az ember. Emberré nem lehet válni a kapitalizmusban. Az aki szolgát tart az nem ember, az egy élősködő ragadozó állat csupán. Ezen nem változtat az sem ha okos, így is csak egy okos állat.
Bla bla és bla!
Ne haragudj, semmi bajom veled, de jobban felb.sz.d az agyam, mint a nemzettestvérek.
Ezzel a tőkés-munkás-kizsákmányoló retorikával nem fogsz semmire menni, mert értelmezhetetlen egy mai fiatal számára.
A minap megkérdezte tőlem a fiam (már elmúlt 30), hogy mit jelent a kerítésen az ÓKÜ felirat…
Szóva, tehát, igen, orbán kommunista.
Azért, mert aki egyszer kommunista volt, az mindig az is marad.
V.kutya szerint:
2018-02-03 – 12:33
Van egy mondás, miszerint “Egy dolog állandó, a változás.” Ez azt jelenti, hogy a változás az folyamatos. Ezt a mondást negatív értelemben szokták idézni, vagyis, ha folyamatos a változás, az nem jó. Én sem vagyok híve az értelmetlen változásoknak. Csak az értelmeseknek, amelyek jelenleg szerintem kisebbségben vannak. Az indokolt változáshoz meg kell érnie a helyzetnek, vagyis jó irányú változás nem lehet idő előtti.
“…geci munkaadó…” Igen, ezzel a gondolattal megy be dolgozni szinte minden alkalmazott, ami megváltozna, ha a sajátjába menne be dolgozni. “Miénk a gyár, vigyük haza” mondották volt, és hazavittek egy kg csavart, néhány méter vasat a kerítéshez, meg munkaidőben megfusiztak otthonra egy virágtartót, vagy nyaraló korlátot. És? A mai privatizáló tulajdonosok mennyit mentenek ki a gyár vagyonából, produktumából? -és nem vasban, hanem pénzben, vagyonban?
A weboldalas példád nagyságrendjében igazad van, de egy 10-20e főt foglalkoztató gyárnak, rendszernek nehogy már magántulajdonban kelljen lennie. Pl. egy országos lefedettségű mobilszolgáltatónak nehogy már magántulajdonban kelljen lennie. Nehogy már egy ország bankrendszerének magántulajdonban kelljen lennie. A prolit csak egy módon lehet tulajdonossá tenni, az állami (társadalmi) tulajdonon keresztül, és csak abban az esetben, ha Ő is tud NEM proliként, hanem tulajdonosként gondolkodni. Ahogy mondtad.
Fentebb belinkeltem az “Új egyenlőség” weboldalát. Ők a változást a kapitalizmus és a jelenlegi tulajdonlási rendszer mellett képzelik el, és nem azt mondják, hogy a bajok forrása a tulajdonviszonyokból vezethető le, hanem azt, hogy a bajok forrása az újraelosztásból eredeztethető. Ha a tulajdonosok hajlandóak lennének lemondani a tulajdonuk biztosította jövedelmek egy jelentős részéről az igazságos újraelosztás érdekében, akkor igazából mindegy is lenne, kié a gyár. Pogátsa Zoltán szerint ez Észak-Európában kb. működik is.
Aztán van még egy megdöbbentő példa is, nevezetesen Szingapúr, ahol…
“…A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek.” Mindez a magántulajdon mellett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szingap%C3%BAr
Beszélgetés Pogátsa Zoltánnal: 2018.02.02. Hír Tv Alinda c. műsor 23.00
Ne haragudj, de a változás sohasem fog tőled engedélyt kérni!
A körülmények változásai nincsenek tekintettel arra, hogy ez nekünk jó, vagy rossz.
Igaz, hogy a változás nem kér engedélyt, csak azt nem kellene elfelejtened, hogy a változás az az emberek műve…
Rosi Nante!
Hát ez bizony a szocializmus felé történő kacsintgatás. Óvatosan mint a farkas és a 3 kismalac meséjében. Legyen egy kis kizsákmányolás és a dolgozó így talán befogja a száját. Az elosztási viszonyokon a tőkés csak akkor változtatna, ha ez több profitot hoz neki. Ez lehet, hogy a teljes robotizációhoz vezető félúton, amikor a vásárlóerő fogy, fog megvalósulni, kényszerből. Ugyanis a kapitalista termelés célja a minél nagyobb profit elérése. A kapitalizmus mindenképpen kizsákmányoló és élősködő, szolgatartó rendszer. Az emberi jogokat megsértő, a rendszer működéséből eredendően. A polgári demokrácia mindig is felosztja a világot gazdagokra és szegényekre. Ennél a szocializmus sokkal jobb.
SaLa!
A helyzet elemzés nagyon jó, de a megoldást egészen másképp látom.
A szocializmusnak is megvannak a diktátorai, akik nem a gazdasági hatalmuknál fogva, hanem tekintély elve szerint gyakorolták szinte korlátlan hatalmukat. Condukátorok, Commandanték, Kedves Vezetők, Generalissimusok, Fürerek formájában személyi kultusszal vették magukat körül. A kapitalizmus teljes eltörlését, lecserélését szocializmusra ennél fogva elvetem.
Megoldásom a vagyon stop, amiről korábban már írtam. A szabad verseny megtartása mellett be kell vezeti az egyén által birtokolható vagyon felső határát. A felső határt meghaladó vagyont államosítani kell. Ez valahol egy új egyenlőség felé ható rendelkezés lenne, amely teret engedne annak az egészséges versenynek is, amely nélkül az ember veleszületett természetes küzdeni akarása elsorvad.
Fijúg álljatok össze ! Olyan jó olvasni ezeket az egészséges eszme futtatásokat
Az egészséget jobb, ha hagyjuk – főleg az enyémet! 🙁
Sub Zero!
Természetesen a diktatúra elkerülhetetlen az osztálytársadalmakban, így a szocializmusban is. A hatalomban mindenki él a lehetőséggel, a különbség a lehetőség mértéke. Amíg valaki termelőeszközöket birtokol és a jövedelme a tőkéje és nem a hivatala alapján van, a különbség sokkal nagyobb lehetőséget biztosít a felülemelkedésre. De ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a tőkésnek nem kell törődnie a szolgáival a közösségi vezetőknek pedig a dolgozók jóléte a dolguk, legalábbis hivatalosan.
A szocializmusban a diktatúra a kapitalista tendenciák legyűrésére kell, a kapitalizmusban pedig a közösségi érdekek elnyomása a cél. Tehát semmilyen kapitalizmus nem lehet célja a humánus emberiségnek. A kapitalizmus csak egy történelmi szükségszerűség, amit meg kell haladni. Emberré csak úgy lehet válni, ha nincs szolgaság és felsőbbrendűség. A kapitalizmus az szolgaság, felsőbbrendűség, egyenlőtlenség, kizsákmányolás, élősködés, és végső soron valamilyen színezetű embertelen fasiszta diktatúra. Mit lehet ezen javítani? Ki kell dobni a történelem szemétdombjára.
Sub Zero!
A szabad verseny megtartása is kizsákmányolás a kapitalizmus körülményei között. Ráadásul a változtatásra a népnek nincs is törvényes lehetősége, így illúzió. A korlátozások a minden hatalommal rendelkező kapitalistáknak nem érdekük ezért az új egyenlőség kapitalista körülmények között nem megvalósítható. A kapitalizmus pedig a termelőeszközök magántulajdonán alapul, amíg ez nem változik, addig nem is lesz javulás az egyenlőség irányában. A szocializmus a változás egyetlen útja, minden egyéb csak illúzió, hogy a sajt is megmaradjon és a róka sem maradjon éhen. Természetesen a verseny nagyon fontos, de ehhez népi demokrácia kell. A nép (képviselői) hozza a törvényeket, gazdaságot a nép érdekében a nép (képviselői) ellenőrzése alatt működjön. A jogállamiság keretiben a hatalmi ágak megfelelő kiépítésével kell a visszaéléseket kordában tartani. Csak így lehetséges olyan verseny kialakítása, ami a munka szerinti jövedelmezőséget biztosítja. Ne a tőke után legyen jövedelmezőség, hanem az elvégzett munka legyen a mérce.
SaLa szerint:
2018-02-04 – 11:02
“…hanem az elvégzett munka legyen a mérce.”
Miért nem a szükségletek?
Ezer féle munka van, az egyik “értékesebb”, a másik kevésbé. Ha ennek alapján osztunk jövedelmet, ugyanúgy megmaradnak az egyenlőtlenségek (kvázi kizsákmányoltság), mint ahogy ma is vannak. Rosszul gondolom?
Rosi Nante!
Valami alapján el kell dönteni mi az értékesebb. Elvégzett munka is befektetést igényel. A jobb értékesebb dolgozó kiképzése általában többe kerül. Lényegében az értékesebb terméket elkészítő, mint árú árát kell megfizetni a tőkésnek. Az értéket élkészítő dolgozónak, mint árunak vannak előállítási költségei, valamint a mindennapokban az értékének az újratermelése, és családjának is költségei vannak, amit a tőkés fizet, ez a munkaerő ára. Ha kevesebből előállítható az értékes dolgozó, akkor az kevesebbe fog kerülni. Tehát a kapitalizmusban a munkaerő az árú és ez pénzbe kerül. Egy értékes focista sokkal több profitot hajt, mint egy mérnök, pedig terméket előállítási képessége nem összehasonlítható. A szükséglet szerinti jövedelmezésben a kapitalista már részesül és nem a munkája hanem a tőkéje a mérce. Úgy is mondhatnám, hogy én dolgozom és őt tartom el, akinek csak pénze van, de ezért nem kell semmit tennie. A pénzt akár lophatta is és így is élősködhet. Erkölcsi megítélés kérdése, hogy a munkáért vagy a dologtalanságért jár e több. A kapitalista a dolgozókhoz képest jövedelem szerint dologtalan, nem a munkájából, hanem máséból él. Vagyis élősködő. A szükségletek szerinti elosztás a jövő társadalmában a kommunizmusban lesz lehetséges, de ehhez a társadalomnak megfelelő termelőképességgel kell rendelkeznie. A szocializmus munka szerinti elosztása sokkal emberségesebb, mint az élősködés szerinti kapitalista elosztás, bár ez is erkölcsi kérdés. Valaki dolgozik, valaki lop, mint a tőkés.
SaLa!
Nem akarom megdönteni a téziseidet, csak beszélgetünk, hogy új gondolatok jöhessenek felszínre.
Induljunk ki a jelszavadból: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség
Nézzük az Egyenlőséget. Ha az egyenlőség a cél, akkor miért kell különbséget tenni az elvégzett munka alapján? Ha különbséget teszel, soha nem lesz egyenlőség. Azt mondod, hogy az értékesebb munkát végző munkás létrehozása is többe (szellemi, anyagi befektetés) kerül, ezért kell jobban megfizetni. Ha ez így van, akkor a tőkés is mondhatja, hogy a gyár létrehozása is befektetést igényelt, és ő csak annyival akar jobban részesülni a haszonból, amennyivel többet fektetett be. Ha ezt a gondolatmenetet elfogadod a munkás esetében, akkor miért nem fogadod el a tőkés esetében? A tőkés befektetése pénzbeli, a melósé szellemi (kitanulta a szakmát) és fizikai (munkája). Amit kap bérként, azt együttesen a kettőért kapja, vagyis neki is van “munkavégzés nélküli” jövedelme. Ha úgy vesszük… Ezeken kívül, bár én is a közösségi tulajdont szorgalmaznám, de az állami tulajdon is lehet kizsákmányoló tulajdon. Attól függ, hogy milyen elvi, erkölcsi és gazdasági környezetben van működtetve.
Te olyan távoli célokat fogalmazol meg, amelyek a jelenlegi helyzetből kiindulva nem csak távol, de a mostani haladási irányt is tekintve, az ellenkező irányban vannak. Vagyis előbb talán az irányt kellene megfordítani… amire lehet, hogy alkalmasabb a Pogátsa-féle elképzelés, a probléma elosztás-felőli megközelítése, azaz nem a tulajdonviszonyok felőli. Talán…
Rosi Nante !
“Ezer féle munka van, az egyik “értékesebb”, a másik kevésbé”
Ez megitélés és szükséglet kérdése!
’45-től ’60-ig a melósnak volt becsülete,utána fokozatosan kitermelődött az “értelmiség”!
A marxista kommunizmus csak a szélsőséges kapitalizmusra adott (mesterséges) válasz. Az emberiség nem akar sem kapitalizmust, sem kommunizmust.
A megoldást csak úgy lehet találni, ha mind a kapitalizmus, mind a kommunizmus ideológiai alapjait teljesen elvetjük.
El kell vetni a római jogrendszert, helyette a természet jogrendszert kell alkalmazni.
El kell vetni a kereskedelmet és vele a pénz használatát. Helyette be kell vezetni az egyéni szükségletek tervezett kielégítését. Csak azt és csak annyit termelni, amire szükség van.
A természetjogban az lehet csak a tulajdonod, amit magad teremtettél a semmiből. Tehát a szántóföldnek nincs tulajdonosa, hanem a közösség által kinevezett gondnoka. Aki gondoskodik arról, hogy a rábízott területen azt és úgy termeljenek, ahogy kell. Ugyanúgy egy gépnek is kell legyen “gazdája”, aki felügyeli, és gondoskodik a karbantartásáról, javításáról. Ha elmulasztja, a közösség előtt kell felelnie, és megkapnia az arányos büntetést.
A kapitalizmus és a kommunizmus a háttérhatalom két (látszólag különböző) uralkodási formája.
Az igazi emberi élethez mindkettőtől meg kell szabadulni. Erről szól a Szerves Társadalom.
JÓ, nagyon jó!
Marhaság!
Megtermelsz tíz mázsa búzát megesztek ötöt a többit odaadod annak aki a tökét vakarta egész idő alatt!
Kontrol!
Kié legyen például egy autógyár termelőeszközei és kinek hozzanak hasznot? Ki osztja el a megtermelt javakat és milyen mérce alapján? Ki hozza a társadalom számára az együttélés szabályait a törvényeket? Hogyan legyenek kiválasztva a közös célokra a vezetők? Kellenek e vezetők? Mindenki egyenlő legyen vagy legyenek egyenlőbbek? Mi legyen a lustákkal és az élősködőkkel? Legyenek e vagyoni különbségek vagy mindenki legyen egyforma? Mi legyen az erkölcs? Mi legyen azokkal, akik hisznek vagy nem hisznek az istenben? Hogyan finanszírozzák az egészségügyet és a oktatást? Legyen e adó? Stb.