Végre kiderült! A kivándorlók fele végül visszatér Döbrögisztánba

Az elmúlt években egyre több magyar kezdett el külföldön dolgozni, a hivatalos statisztikák szerint évente több tízezren mennek ki, és mostanra százezrek élnek külföldön. Sokkal nehezebb azonban a nettó migráció vizsgálata, erre tett most kísérletet Hárs Ágnes és Simon Dávid. A kutatók arra jutottak, hogy a kivándorolt magyarok közel fele hazajött.

“Becslésünk szerint évente átlagosan a 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt 2011-2016 között munkát külföldön, de közel fele hazajött, és Magyarországon helyezkedett el”

– írja tanulmányában Hárs Ágnes és Simon Dávid. A kutatók a Munkaerőpiaci tükör 2016 című kötetben megjelent tanulmányukban kifejtik: a külföldi munkavállalás következtében hiányzók nettó aránya évente átlagosan több mint 1 százalékra becsülhető ebben az időszakban, miközben 2006-2010 átlagában az arány nem érte el a 0,6 százalékot. Azt írják, hogy a tükörstatisztikák alapján kiigazított munkaerő-felmérési adatok szerint 2016-ban közel 350 ezer magyar dolgozott külföldön.

Fogalmak

Kilépési arány: a külföldön munkába lépők átlagos aránya az átlépés időpontjában az érintett külföldön munkába lépő és a Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest. 
Visszatérési arány: a külföldről hazatérő elhelyezkedők átlagos aránya az érintett hazatérők és az átlépés időpontjában Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest. 
Nettó arány: a kilépők és a visszatérők különbözetének átlagos aránya az érintettek és az átlépés időpontjában Magyarországon dolgozó, 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas korosztály együttes létszámához képest.

Nagy különbség a régiók között

A régiók közül az átlagot lényegesen meghaladva Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról a legmagasabb a kilépők aránya, Észak-Magyarországon magasabb a visszatérőké, ami rövid idejű szezonális jellegű munkavégzésre utal. Nyugat-Dunántúlon kisebb ki- és visszalépő arány mellett a nettó munkaerő-elvándorlás aránya az átlagot messze meghaladja, míg Közép-Magyarországra becsülték a legalacsonyabb kilépési és nettó munkaerő-elvándorlási arányt.

A kutatók úgy találták, hogy a 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi végzettségűek különösen magas arányban lépnek külföldi munkaviszonyba, és alacsony a visszatérők aránya. “A felső- fokú végzettségű foglalkoztatottak kivándorlási és hazatérési aránya, különösen az egyetemi végzettségűekre viszont becslésünk szerint az átlagostól elmarad” – mutatnak rá. Azok a foglalkoztatottak, akik egy éve is dolgoztak, az átlaghoz képest kisebb arányban vállalnak külföldön munkát, viszont az egy évvel korábban tanulók nagyon magas arányban, valamint az egy évvel korábban munkanélküliek is jelentős arányban váltottak külföldi munkára.

A hazai munkahelyre visszatérők között is magas az egy éve munkanélküliek aránya, ami arra utal, hogy számukra mind a hazai, mind a külföldi munkalehetőség rövid idejű, bizonytalan munkákból áll.

Milyen ágazatokból mennek külföldre?

A vendéglátáshoz kapcsolódó foglalkozásokból (szakács, pincér) léptek ki a legnagyobb arányban a külföldi munkavállalás kedvéért, 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, a visszatérők viszonylag alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot.

Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglakozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is.

A többi ipari foglakozások esetében is azt látjuk, hogy viszonylag magas a visszatérési arány is. A gépkocsivezetők is magas arányban váltanak külföldi munkára, a visszatérők viszonylag alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-vándorlás éves átlagos aránya közel másfél százalékos potenciális hazai létszámcsökkenést jelent.

A kereskedelem munkaerőhiányáról szóló jelzések ellenére becslésünk azt mutatta, hogy a kereskedelmi foglalkozásokat elhagyók aránya elmarad az átlagostól, a 2006-2010 közötti időszak átlagához képest azonban ezekben a foglalkozásokban növekedett a leginkább a külföldi munkára váltók aránya.
(portfolio)

Bal-Rad komm: A szóban forgó tanulmányba szó esik még valamiről. Ez pedig hatalmas problémára világít rá.

Az egyetemet végzettek kivándorlási és hazatérési aránya elmarad az átlagostól, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy ők sokkal kevésbé találnak számukra megfelelő munkát külföldön. Ami azt jelenti, hogy a honi felsőoktatás ontja magából a haszontalan tudású diplomásokat. (De ők legalább KÉNYSZERBŐL maradnak. A hazatérési alacsony arány pedig – sajnos – azt jelenti, hogy a piacképes diplomások nem térnek vissza.)

Summa-summárum: ha a kivándoroltaknak CSAK A FELE TÉR VISSZA! – óriási a veszteség. Hiszen ha évente csak ötvenezren mennek el, és abból huszonötezer tér vissza csak, a veszteség huszonötezer fő! ÉVENTE!

Azt meg döntse el mindenki maga, hogy örülhetünk-e annak, hogy a menekültjeink FELE visszatér. Félig üres-vagy félig tele a pohár?

A balrad.ru szerint ez katasztrófa! Még ha diadaljelentésnek is szánták a tanulmány közzétételét.

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

 

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk!