Több mint tizenhétmilliárd forint: Varga Mihály szégyelli a veszteséget
Elképesztő mélységbe jutott a kormányzati kommunikáció, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán nem adott érdemi választ arra, hogy mennyit bukott a magyar költségvetés a letelepedési kötvényeken. Több ellenzéki képviselő is azt szerette volna megtudni az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén, hogy az adófizetők nyertek vagy vesztettek a kormány bevándorlási programján.
Lapunk számítása szerint több mint 17 milliárd forintos veszteség érte az államkasszát a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt, amelyek a kötvényeket jegyző, Fidesz-közeli offshore cégeknél landoltak. A kifizetett kamatokat a magyar adófizetők állták.
Varga Mihály szerint Magyarország jól járt a letelepedésikötvény-programmal, mivel amikor indult, nehéz volt magyar állampapírokat értékesíteni a nemzetközi piacokon. Ez azonban nem igaz, mivel a kötvényprogram 2013 júniusában indult, a magyar államnak pedig 2011–2012-ben voltak gondjai a nemzetközi állampapír-kibocsátással. Ekkor fordult például a kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) segítségért. 2013 elejére sokat javult a helyzet, ezt bizonyítja, hogy februárban Magyarország 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt 10 bázisponttal olcsóbban, mint ahogy a kormány tervezte. A letelepedési program a sikeres dollárkötvény-kibocsátás után négy hónappal indult el.
A tárcavezető a letelepedési kötvények után járó, túl magas kamatok védelmében pedig klasszikus trükkhöz folyamodott: az almát hasonlította össze a körtével. Szerinte ugyanis még mindig olcsóbb a letelepedési papír 2 százalékos kamatozása, mint a „prémium euró magyar állampapír” (pemáp) fajtáé, amely jelenleg 2,2 százalékon áll. A gond csak az, hogy a letelepedési papír ötéves futamidejű, euróban kibocsátott kötvényfajta, míg a pemáp csak hároméves futamidejű, így a két kötvénytípus nem hasonlítható össze. További csúsztatás, hogy a pemáp kamata nem nettó, abból ugyanis 15 százalékos kamatadót és 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell, vagyis a papíron 2,2 százalékos kamat a valóságban kevesebb mint 2 százalék. A miniszter lényegében arra célzott, hogy mivel tavaly és tavalyelőtt nem bocsátott ki hazánk devizakötvényt a nemzetközi pénzpiacokon, ezért nincs mihez mérni a letelepedési papírok kamatát, emiatt hozta fel példának a pemápot.
A letelepedési programról szóló jogszabályban azonban egyértelműen le van írva, hogy milyen másodpiaci árazáshoz kell viszonyítani a letelepedési kötvények kamatát, amit pontosít a miniszteri rendelet is. A jogszabályok szerint a kamat mértéke a „kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévő futamidejű, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék”. A rendelet pedig konkrétan leírja, hogy másodpiaci hozamnak a Bloomberg Finance L. P. által működtetett információs rendszer Bloomberg Generic Price-ot megjelenítő oldalán lévő eladási hozamok 15 kereskedési napos időszakra vonatkozó számtani átlaga tekintendő. Vagyis ha Varga Mihály miniszter szerint nem lehet mihez hasonlítani a letelepedési kötvények kamatát, mert 2015-ben és 2016-ban nem volt devizakötvény-kibocsátás, akkor lényegében rossz a jogszabály, vagyis akár az Alkotmánybíróságon is meg lehetne támadni a letelepedési kötvényekről szóló törvényt, amelyet egyébként a kormány nem vont vissza, csupán felfüggesztett március végétől a jövő évi választások miatt.
Varga Mihály, miután nem tudta megvédeni a letelepedésikötvény-mutyit, azzal érvelt, hogy a program négy éve alatt 575 milliárd forint névértékű papírt vásároltak, amely elhanyagolható összeg az államadósság egészéhez képest, hiszen csak egy év alatt hatezermilliárd forintnyi adósságot kell megújítania a kabinetnek. Mesterházy Attila, a bizottság MSZP-s elnöke megjegyezte: akkor most jelentős vagy jelentéktelen segítség volt a magyar adósságfinanszírozásban a letelepedési program? Demeter Márta LMP-s képviselő szerint Varga Mihály válaszaiból az látszik, hogy súlyos örökséget hagy majd a következő kormányra a Fidesz. „A 2018-as rendszerváltást megvalósító kormány tehát stabil politikai háttérrel kell rendelkezzen, mert sok elvégzendő feladata lesz. Ilyen a letelepedési kötvények ügye is, amellyel kapcsolatban sürgős biztonsági intézkedésekre és a politikai-szakmai felelősök következetes elszámoltatására van szükség” – tette hozzá.
Ahogy lapunk beszámolt róla, az Orbán-kormány bevándorlási programja által csaknem húszezer bevándorló érkezett. Miközben a magyar állam bukott a programon, a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek óriási bevételre tettek szert, miután e vállalkozások jegyezhették le az államkötvényt, így értelemszerűen náluk landolt a papírok után fizetett kamat és a szolgáltatási díj is. Az offshore cégek 145,9 milliárd forintos bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpádnak, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be, miután csak a Kosik Ügyvédi Iroda vehette át az elkészült okmányokat fejenként ötezer euróért cserébe. Összesen tehát 155,5 milliárd forintos bevételt hozott a kötvényprogram a kormányközeli szereplőknek.
(mno)
Bal-Rad komm: „…155,5 milliárd forintos bevételt hozott a kötvényprogram a kormányközeli szereplőknek…”
– És a PROGRAM – jó eséllyel – újraindul. A „választások” után. A Nagy Sikerre tekintettel. Végülis HÚSZEZER „újmagyar” IS lett végeredményben. Akik – hálából – levélben szavazhatnak a hordára.
Minden főbb szereplő jól járt.
A magyarok? Azaz mi?
Kit érdekel az a főbb szereplők közül?!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
