Kihasznált és panaszkodni nem merő magyar dolgozók – meghökkentő jelentés látott napvilágot

Továbbra is rendkívül sok magyar dolgozót sújt a cége: nem adják ki a törvényileg kötelező szabadságot, visszatartják a fizetést, sőt, volt, aki a felmondáskor szembesült azzal, hogy nem is volt bejelentve. Íme, az idei első negyedév munkaügyi ellenőrzései számokban.

Az idei első negyedévben összesen 5 524 munkáltatót ellenőrzött a munkaügyi hatóság, akiknél 22 887 dolgozó is a célkeresztbe került. Nos, az eredmény ismét nem lett túl szép: a cégek 60, a munkavállalóknak pedig az 59 százalékánál találtak valami szabálytalanságot. Az egyetlen jó hír, hogy egy évvel ezelőtt még rosszabb volt a helyzet, akkor mindkét területen 62 százalékot ért el ez az arány – derül ki az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből.

Van, ami viszont egyáltalán nem változik: ahogy a korábbi években szinte mindig, úgy most is a rengeteg problémát okoz a feketefoglalkoztatás. Az összes dolgozó több mint 10 százalékánál (10,7 százalék) találkoztak ezzel a hatóságok, a leggyakoribb szabálytalanság továbbra is a bejelentés hiánya. A hatósági összefoglaló szerint, ez forma mind a rendes munkaviszonynál, mind az egyszerűsített foglalkoztatásnál gondokat okoz, ám ez utóbbinál többször előfordul. Ennek oka egyszerű: az időszakos egy-egy napokra történő foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében, egyszerűsített foglalkozásnál még nagyobb a „kockáztatási hajlandóság”, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél. Ha egy ilyen munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja „elbliccelni” az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését. (Nemrég jelent meg a munkavédelmi hatóságok ellenőrzéseinek összefoglalója is: ezt sem tesszük ki az ablakba.)

Indok persze mindig van: a magyar cégektől az „adminisztrációs hiba”, „könyvelő mulasztása”, „próbamunka” és „első munkanap” kifogások a legjellemzőbbek a hatósági összefoglaló szerint. Hasonlóan sok probléma van a részmunkaidős bejelentéssel is, miközben a dolgozókat teljes munkaidőben foglalkoztatják. Ezzel leginkább az a gond, hogy az esetek döntő többségében a bizonyítás nagyon nehéz, mivel a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, így a szabálytalansággal kapcsolatban magas a látencia.

Kihasznált és panaszkodni nem merő dolgozók

Továbbra is nagyon sok van a munkaidő betartásával, a megfelelő mennyiségű pihenőidő kiadásával, illetve a rendkívüli munkavégzéssel is, ilyen problémákkal 5 059 dolgozó volt érintett. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya áll: a munkáltatók egy része helytelenül a munkavállalókra bízza, döntsék el maguk, hogy melyik nap ki jön munkát végezni.

Sok helyen probléma, hogy nem határozzák meg írásban a munkaidő kezdeti és záró időpontját. Ezzel az a fő gond, hogy így ellenőrizhetetlen a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés, amivel az ez után járó plusz pénzt és szabadidőt is bukják a dolgozók. Nem meglepő, hogy a munkavállalók munkaideje továbbá sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét.

Ezek a szabálytalanságok egyébként leginkább a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén jellemzőek.

Visszatartott bérek

Sajnos a bérek kifizetésével sincs minden rendben, ez a probléma is közel az ellenőrzött dolgozók tizedét érinti. A legtöbbször csúsznak a kifizetéssel, de gyakori az is, hogy nem adják meg a jogos pótlékot. Ez utóbbi oka, hogy sokszor átláthatatlan az elszámolás, abból nem megállapítható, hogy kinek, mennyi plusz pénz jár.

A hatóság megjegyzi azt is, hogy 2016. I. negyedévéhez képest az idei első negyedévben „a várakozásokkal ellentétben nem emelkedett” a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma és igaz ugyan, hogy az utóbbi két évhez képest nőtt az ilyen jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma, de nem érte el 2014. hasonló időszakában tapasztalt mértéket. Jellemző, hogy bizonyos munkaköröknél több munkáltató „eltérő jogértelmezés miatt” vitatja a garantált bérminimum megfizetését.

Voltak olyan a munkavállalók is, akik elmondásuk szerint azzal szembesültek, hogy nem fizetik ki számukra a magasabb összegű munkabért vagy pl. megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az eddigi cafeteria-juttatásokat. Érkezett olyan panasz is, hogy „a munkáltató tájékoztatta őket a szakmai minimálbér miatti alapbéremelés szükségességéről, de ezt csak úgy hajlandó megtenni, hogy amennyivel megnövelik a dolgozók alapbérét, ugyanazt az összeget elveszik az ún. mozgóbérből.”

Itt fontos megjegyezni, hogy a bérrel kapcsolatos visszaéléseknél a hatóság mindig ad lehetőséget a cégeknek, hogy azt egy bizonyos határidőn belül kifizessék. Amennyiben ezt megteszik, úgy mentesülnek az egyébként kötelező munkaügyi bírság megfizetése alól. A módszer lényege, hogy a munkáltató a bérek kifizetésére és ne egy esetleges bírságösszeg kiegyenlítésére fordítsa anyagi erőforrásait.

Sokszor a szétválás is csúnyára sikerül

Máig gyakran előforduló probléma, hogy a munkáltatók nem adják ki a munkaviszony megszűnését követően a szükséges igazolásokat, vagy egyszerűen elmaradnak az elszámolások. Sok ez egyszerű mulasztás, de sajnos nem ritka az sem, hogy megromlik a felek között a viszony vagy elszámolási vita alakul ki és a munkáltatók szándékosan tartják vissza a dokumentumokat. Olyan esettel is találkoztak, amikor a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkavégzést követően a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.

A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, hogy a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő szabadságot.

Büntetnek is

A jogsértéseket elkövető 3 335 munkáltató közül 307 vállalkozással szemben közel 44 millió forint összegben alkalmaztak a hatóságok munkaügyi bírságot. Az első alkalommal megbukó kkv-kat nem lehet büntetni, így ők csak figyelmeztetés határozatot kaptak, ebből 687-et adtak ki az első negyedévben. Ezzel a kapcsolatban a hatóság azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság miatt bevezetett kis- és középvállalkozások támogatását célzó enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől az egyebekben gazdaságilag egyre inkább magukra találó munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolnia és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok „megtakarításával”.

A fentieken kívül több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezést (610), valamint szabálytalanságot megállapító határozatot (995) hoztak a hatóság munkatársai. Mindezek alapján elmondható, hogy az érdemi döntések 90 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Indulatmentesen nem működnek együtt

Az ellenőrzések vegyes fogadtatásúak munkáltatói oldalon, ami attól is függ, hogy milyen jogsértést tártak fel a munkáltatónál, de általánosnak mondható az indulatmentesség, atrocitások csak igen ritka esetben fordulnak elő. A helyszíni ellenőrzés akadályozása nem fordult elő, de az eljárások során jellemző az együttműködés hiánya, így különösen a bekért dokumentumok bemutatásának megtagadása, illetve az idézések figyelmen kívül hagyása. A munkavállalók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, nyitottabbak, mint a korábbi években, mert a hatóságtól várnak pozitív fordulatot, de még ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől.
(napi.hu)

Bal-Rad komm: Nos hát ez a jelentés a „magyar gazdasági versenyképesség” valós tükre. Pontosabban ÁRA!

A fölsorolt problémák szinte csak az apró szereplőkre igazak. A „vállalkozásba menekültek” bármi áron való felszínen maradásáról, aminek az árát valójában a munkavállalók fizetik meg! Sokszor megalázó körülmények között!

A Döbrögisztánná vált ország evolúciós folyamata ez! A legvadabb, legkíméletlenebb kapitalizmus farkasvigyorgása! Valahol áldozat a vállalkozó is! Aki ha elbukja a farkastörvények diktálta „versenyt”-mindent bukik. A munkavállaló-mondják-csak az utolsó havi fizetését!

De azt is nehéz túlélnie!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!