Nemzeti minimum kell az egészségügyben
A találkozó résztvevői megértették, hogy ha folyton újrakezdjük, akkor abból nem lesz semmi – állítja az ellenzéki pártok mindegyikét egy asztalhoz ültető egészségügyi szakértő, Kincses Gyula.
Október végéig kiderülhet, sikerül-e megállapodni az ágazatot érintő nemzeti minimumban – vélekedett Kincses Gyula egészségügyi szakértő, egykori államtitkár. Hívó szavára szerdán kilenc párt képviselői – a Fidesz-KDNP távolmaradása mellett – arról állapodtak meg, hogy megpróbálják meghatározni azokat a legalapvetőbb elemeket, amelyekre az akár egymást váltó kormányok is építhetik az ágazati politikájukat.
Lapunk kérdésére, hogy mi az a minimum, amelyről még arcvesztés nélkül megállapodhatnak a pártok, Kincses doktor azt mondta, hogy a legfontosabb alapvetésekben mindenképp. Így például abban egyetértésre juthatnak, milyen rendszerű egészségügyet – társadalombiztosítási-, vagy állami elven szerveződőt – preferálnak. Deklarálhatják, hogy az ágazat érdekeit nem rendelik alá más közpolitikai célnak. Vagy rögzíthetik, hogy miként képzelik el a magán- és a közfinanszírozás viszonyát, arányát. (Ma már 100 egészségügyre költött forintból csaknem 40-et a lakosság fizet – a szerk.) Tisztázhatják, akarják-e az egészségügyre fordított források GDP-hez viszonyított arányát az Európai Unió országainak átlagos költésére, 9,4 százalékra emelni. (Ma Magyarországon ez 7,1 százalék, amelyből az állam 4,8 százalékot vállal magára, a többit közvetlenül a lakosság fizeti). De abban is meg kell állapodniuk, akarják-e a szerkezetváltoztatást folytatni, végigvinni az ellátórendszer ésszerűsítését, és vállalják-e a társadalombiztosítás keretében nyújtandó szolgáltatások, azaz az ellátási csomag meghatározását.
Kincses a meghívóját 10, a közvélemény-kutatások által mérhető támogatottságú pártnak küldte el. Közülük kilenc – a DK, az Együtt, a Jobbik, az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt, az MSZP, a Moma, a Momentum és a Párbeszéd – reagált pozitívan, míg a Fidesz távol maradt. Ahogy a szervező megjegyezte, mivel ez nem egy ellenzéki, hanem egy szakpolitikai kerekasztal továbbra is nyitva álla csatlakozás lehetősége a kormányzópárt előtt.
Kincses Gyula abban bízik, hogy a szerdai találkozó résztvevői megértették: ha folyton újrakezdjük az elejétől, akkor abból nem lesz semmi. Az egészségügy akkora rendszer, hogy nem lehet ciklusonként újraszervezni, ezért bizonyos elvekben muszáj megállapodni. A szándék egyértelmű, és szerdán maximális elköteleződéssel vállalta mind a kilenc párt a feladatot.
Kincses tervei szerint valamennyi találkozó végén emlékeztetőben rögzítik azokat az elemeket, amelyekben már kialakult a konszenzus, illetve rögzítik az újonnan felmerült kérdéseket, vitapontokat. A következő fordulókra már csak a vitás kérdéseket hagyják, míg nem lesz meg minden kérdésben a mindenki számára elfogadható közös minimum, az amivel már az ország, a nyilvánosság elé lehet állni.
– Nem programot írunk, hanem közös minimumként elfogadott politikai értéknyilatkozatot – hangsúlyozza a szakértő. „Így ez nem is lehet túl bonyolult. Azokat az alapelveket, sarokpontokat kell megtalálni, amelyek hosszútávú stabilitást adnak a rendszernek. Minél részletesebb lenne, annál több különbség jönne elő, annál nehezebb konszenzust találni” – fejtette ki.
Kinek sikerült összehozni?
Kincses Gyula
– 1990-1994 között az MDF parlamenti képviselője
– 1992-től a Népjóléti Minisztérium egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottságának elnöke
– 2001-ben az Egészségügyi Minisztérium reformügyekért felelős miniszteri biztosaként az Orbán-kabinet főtanácsadója, majd a Medgyessy-kormány egészségügyi tárcájának tanácsadója
– Az első Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi reform előkészítésén dolgozott, majd államtitkár lett
– Több szakmai blog írója, szerkesztője
(nepszava)
Bal-Rad komm: „…akarják-e az egészségügyre fordított források GDP-hez viszonyított arányát az Európai Unió országainak átlagos költésére, 9,4 százalékra emelni. (Ma Magyarországon ez 7,1 százalék, amelyből az állam 4,8 százalékot vállal magára, a többit közvetlenül a lakosság fizeti)…”
-Csak a döbrögista horda maradt távol…! LOGIKUS! Ők lopnak addig is, amíg a többiek azon agyalnak, hogy miként férhetnének a cupák közelébe.
Ugyanis nem másról van ez esetben sem szó. Garancia erre a randi kiötlőjének személye. Aki kezdetektől fogva részese volt Magyarország szétrablásának!
Most, hogy a munka gyümölcse „beérett/beérik”, ki kéne valamit találni.
KÖZEGÉSZSÉGÜGYILEG!
Arról nem tudni-nem hallunk-hogy megállapították-e a tanakodók, hogy ÖNÁLLÓ GAZDASÁG NÉLKÜL, AMI FINANSZÍROZNÁ A KÖZEGÉSZSÉGÜGYET, csak gereblyézgetik a vizet!
Mert ugyan jól hangzik ez a minden száz forintból negyvenet a’ zemberek fizetnek, ám ez korántsem ennyire szép kép, ha kiderül: KIK AZOK, AKIK TUDNAK FIZETNI?
Szörnyű viszont a kép, ha azt nézzük, hogy MENNYIEN NEM TUDNAK FIZETNI?!
Vajon megállapították-e a randi résztvevői, hogy MAGÁT AZ ORSZÁGOT KELL RENDBEHOZNI AHHOZ, hogy bármiféle előrelépés lehessen.
És majd ha lesz ország, akkor majd lesz pénz a közegészségügyre IS!
Persze ahhoz NEM RABLÓJELLEMŰ politikusokra lenne szükség! Mint „azok”, akik összesereglettek a „megoldást” keresendő. Meg akik el sem mentek!
„…A találkozó résztvevői megértették, hogy…”
-?
Persze értik ők a bajok okait! CSAK ELLENE NEM AKARNAK TENNI! Mert akkor beismernék: egy folytatólagosan elkövetett súlyos bűncselekmény részesei valamennyien!
A bűncselekmény neve pedig RENDSZERVÁLTÁS ÉS HAZAÁRULÁS-KIFOSZTÁS!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
