Egyre csak nő az állam mérete, nyoma sincs a bürokráciacsökkentésre tett erőfeszítéseknek – írja a Világgazdaság.
Bár csak két minisztérium tölti fel a kormany.hu-ra rendszeresen a foglalkoztatottsági adatait, a különböző beszámolókból tudni, hogy a földművelésügyi tárcánál közel kétszázzal dolgoztak többen június végén, mint 2010-ben, 932-en, a Honvédelmi Minisztérium 150 fővel bővült, 647-re, a fejlesztési minisztérium megháromszorozta méretét, 912-re, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig harmadával bővült, 989 főre.
A Világgazdaság azt írja, a személyi kiadások a létszámnövekedéssel együtt duplázódtak: a 2010-es 981 milliárdról 1960 milliárdra. A jövő évi költségvetés pedig már 2407,2 milliárd forintos előirányzattal számol. Hét éve az összes kiadás 7 százalékát költötte a kormány az állami dolgozók bérére, jövőre ez már 12 százalék lesz.
(atv)
Bal-Rad komm: Az idén 3158 milliárd forint az állami „nyugdíjkeret”! Ennek már kétharmadával ér fel a vízfej makkoltatása. És akkor még nem beszéltünk a „járulékos” kiadásokról.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
HÁROMKERESZTES RÓZSIKA: „HÁLÁSAK LEHETÜNK ISTENNEK, HOGY ILYEN VEZETŐJE VAN AZ ORSZÁGNAK”
Rontó Hoffmann Rózsa, Döbrögi volt oktatási rontástevője, aki már az MSZMP-t is megjárta, (szegény Kádár pontosan az ilyenekre gondolhatott,amikor megállapította: nem minden párttag kommunista, és nem minden kommunista párttag!) előbújt a süllyesztőből. Rontó-Hoffmann jött és azon melegében letette hűségesküjét a számára oly kedves vajdának.
„Ön is Orbán Viktort tenné az első helyre, Kossuth, Széchenyi és Petőfi előtt, ha az a kérdés, hogy ki képviselte/képviseli legjobban a nemzetet?”
A műsorvezetői kérdésre, ami azt firtatta volna, hogy miként viszonyul az udvat Nemzetstratégiai Kutatóintézete állításához, miszerint Döbrögi végzett az első helyen egy felmérésben. Háromkeresztes Rózsika sejtelmesen csak ennyit válaszolt:
„Ez nem a Guinness-rekordok versenye. Ebbe a játékba nem megyek bele. A szántóvető paraszt ember legalább annyit tesz a nemzetért.”
A mélykeresztény Rontó Rózsika többszöri rákérdezésre sem volt hajlandó rangsorolni.
„Nem szeretem az ilyen leegyszerűsítéseket, amikor a magyar állam ezeréves történelméből ki kellene emelni egyetlen eseményt vagy személyt, hiszen a történelmi környezet, a háttér, a körülmények nagyon különbözőek. Nem Guinness-rekordok versenye, hogy ki teszi a legtöbbet a nemzetért.”
A magyarbálinti oktatási kártétellel azonos mérvű pusztítást véghezvivő Döbrögi-hitű kártevő ugyanakkor egyetért, hogy:
„Orbán Viktor miniszterelnök úr nagyon sokat tesz, és hálásak lehetünk Istennek, hogy ilyen vezetője van az országnak, aki pontosan látja a célokat, a nemzet jelenét és a jövőjét.”
Szerinte qrmányunk a fejlődés motorja, Döbrögi pedig rajta ül és bőgeti. (Szerintünk ez a bőgetés csak hörgés és halk prüszkölés, de a vajda csutkáig húzza neki.)
Rózsika – egyébként nagyon helyesen – úgy látja, hogy az ilyen kérdésfelvetés értelmetlen, mert a szántóvető parasztember, aki évtizedekig, reggeltől-estig dolgozik, a maga helyén szintén sokat tesz a nemzetért.
Megitélésünk szerint SOKKAL TÖBBET ÉS HASZNOSAT, mint a világéletében csak élősködő Döbrögi.
Inkább arra legyünk büszkék, hogy a magyar nemzet felsorakoztatott sok olyan államférfit, akikre mindannyian büszkék lehetünk. De Döbrögi nem fér bele ebbe a kategóriába.
Rózácska nyugodt lehet. Egy ilyen hűséglihhenetet követően biztos a makk. Mehet a cassához a prémcsiért.
Nagyon nem tett jót Háromkeresztes Rózsikának a kényszerpihi. Szervilisebb, mint valaha.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Életének 91. évében, péntek délelőtt kimúlt egy jeles ’56-os majdanovec.
Fónay Jenőnek, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) örökös elnökének kimúlását jajdulta bele a világba D. Szűcs Lászlóné, a Pofosz humánpolitikai elnökhelyettese.
Pontosan azon a napon, amikor fővezérének föllógatása 59., pompázatos újraelföldelésének pedig 28. évfordulójára emlékeztette a rablóelit a kifosztott és jövőtlenné tett magyar népet.
Fónay 1926 szeptember 5-én született Kaposvárott. A második világháború idején, 1944 szeptemberében önként jelentkezett a Szent László hadosztályba, majd Németországig meg sem állt. Ott megadta magát az amerikaiaknak.
1945. november elején már ismét Magyarországon rontotta a levegőt. A közgazdasági, majd a műszaki egyetemen tanulhatott!-természetesen ingyen. 1952-ben szerzett mérnöki diplomát. 1953-tól 1956-ig az Erőműtervező Irodánál dolgozott.
1956 őszén tevékenyen részt vett az ellenforradalmi fölfordulásban. Budapesten a Széna téren lövöldözött gyilkolási szándékkal. Ezért még 1956-ban letartóztatták, majd 1958-ban halálra ítélték. Négy hónapot töltött a halálraítéltek cellájában és 21 napot a siralomházban, majd a jogerős halálos ítéletet életfogytiglanra változtatták. Az amnesztia idején, 1963-ban már szabadult is a börtönből.
Társadalmi kitaszítottsága okán 1963-tól 1984-ig a Mélyépítő Vállalatnál, majd a Vízitervnél volt hőtechnika-tervező. 1984-től rokkantnyugdíjas volt.
A rendszerváltás szelének megorrintásakor azonnal akcióba lendült. Az egykori majdanovcikat kutatta föl, és 1987-től szervezkedett.
1988 tavaszán egyik alapítója volt a „Történelmi Igazságtétel Bizottságnak”
Megcsinálta 1989-ben a rendszerváltó politikai bűnözüinek kedvenc társulását, a POFOSZ-t. Annyi „üldözöttet” hajtott föl, hogy csak na!
Ez utóbbit azzal a céllal hozta létre, hogy az ellenforradalom idején gyilkolászó-fosztogató, és ezért börtönbüntetésre ítélt martalócoknak és ringyóknak külön állami apanázs járjon. No meg szítani az ’56-os pesti majdan mindent elpusztító tüzét.
Sürgölődött-forgolódott a föllógatott főmajdanovci Nagy és bűntársai kiásása és pompázatos 1989. június 16-i újratemetésének megszervezésénél.
1990-től 1993-ig a mézesbödönben kotorászhatott ’56-os tettei jutalmául.
Oszlopos tagja volt a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának.
1992–1995 között járt neki a Magyarok Világszövetségének alelnöki tisztéért járó állami apanázs is.
Azután sem maradt üres az abrakos tarisznyája.
2005-ben Nagy Imre-érdemplecsnit, 2006-ban a „Szabadság Hőse” medállal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével és járulékaival hálálták meg neki az országkifosztó utódok ’56-os és rendszerváltás utáni „érdemeit”.
Kalandjairól roppant szívesen anekdotázgatott rádiókban, televíziókban, nyomtatott sajtóban. Riogató élménytúrákat vezetett jobb sorsra érdemes fiataloknak, akik közül a Jóisten a megmondhatója, hogy hányan menekültek el Fónay testvér álmainak beteljesülése elől ebből az országból.
Fónay végigélvezhette tegnapi kimúlásáig Magyarország megsemmisítését, a magyar nép kifosztását és jövőtlenné tételét! Láthatta álmai megvalósulását!
A föld ne legyen könnyű a számára!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
