A középkor végére az új világ a kapitalizmus elsöpörte a feudalizmust. A feudalizmus rendiségét a földesúr és a jobbágyság intézményét a Nagy Francia Forradalom a király lefejezésével pecsételte meg. Ebben az időben született meg az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata is, amely az emberek egyéni és közösségi jogait határozta meg. Nagy eredmény ez az emberré válás útján. Megszületett a baloldaliság legfontosabb programja a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” jelszava. A Nagy Francia Forradalom minden visszásága ellenére nagy előrelépés volt, gondolkodói a vállalkozás szabadságát és a feudális rendiség eltörlését vélték az igazságos társadalomhoz vezető útnak.
A Nagy Francia Forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette, előtte abszolút monarchia és Rendi tagozódású volt. Az 1. rendbe a papság, a 2-ba a nemesség tartozott, ez a két rend birtokolta a kiváltságokat. Az összes többi állampolgár a 3. rend tagja volt. A jobboldal-baloldal fogalma a Nemzeti Konventben a francia parlamenti ülésrendből ered: a jobb oldalon foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend, a bal oldalon, pedig a forradalom hívei, a polgárság, azaz a harmadik rend. Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját. A „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” fogalma a rendiség megszüntetését célozta meg, amit a polgári gondolkodók alkottak meg. Ez elvezetett az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatához, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
A Nagy Francia Forradalom hatalmas lendületet adott a kapitalizmus térhódításának. A kapitalizmusnak illetve a piacgazdaságnak a magántulajdon az alapja, mivel ebben a gazdasági rendszerben, magántulajdonban vannak a termelési eszközök. A termelési eszközök működéséhez emberi munkaerő is kell, de a kapitalizmus keretei között ez a rendiséghez hasonló kiszolgáltatott szolgaviszonyt jelent. A kapitalizmus újfajta megosztottságot a rendiséghez hasonló állapotokat hozott létre és nem sikerült a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” programját megoldania. A tőke koncentrálódása példátlan méreteket öltött. Az Egyenlőtlenség fokozódik, és ez elvezet a földméretű totális önkényuralomhoz, diktatúrához. Az egyenlőtlenség a jobboldaliságot jelenti, a megosztott világot, a kapitalizmust, az embertelen világot. A baloldaliság az egyenlőséget, az emberséges világot tűzte ki elérendő célként. Ehhez a szocializmuson keresztül vezet az út egészen a kommunizmusig.
A jobboldali így a kapitalizmus, a baloldali, pedig a szocializmus és a kommunizmus irányzatát jelenti, mivel a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” csak a kapitalizmus viszonyainak meghaladását, a termelőeszközöknek meghatározóan közösségi üzemeltetése alapján lehetséges. Ezt csak a marxista, kommunista mozgalom képes megvalósítani. A termelés célja ne a tőkések profitja legyen, hanem a közösség szükségleteinek kielégítése legyen a meghatározó.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
„A termelés célja ne a tőkések profitja legyen, hanem a közösség szükségleteinek kielégítése legyen a meghatározó. ”
Ma már azért tudjuk és beláttuk (a gyakorlatból),hogy éppen ez az amire egyszerűen alkalmatlan.
Az öntudat még csak-csak elvergődik odáig (ha erősen lessük egymást) , hogy szükségletei szerint fogyasszon (bár ezt sem láttuk a gyakorlatban kivitelezhetőnek), de hogy a szükségletek kielégítését célzó javak előállítására senki nem hajlandó, (vagyis munkavégzésre) azt viszont nap mint nap láttuk a gyakorlatban.
Szóval, kizárólag öntudatra épített termelési viszonyok egyszerűen nem léteznek. És nincs az a kommunizmus, amelyik a termelőeszközök közös tulajdona ellenére (ez pusztán deklaráció kérdése) a tulajdonosok egyenrangú pozicióját szavatolni tudná. Hogy megvilágítsam pontosan, vázolok egy mindennapi helyzetet. A kommunista polgár elmegy munkát vállani. Na de ő a termelő eszköz tulajdonosa. Hogyan van ez? Felveszi saját magát? Vagy nem veszik fel a tulajdonost? Hogyan alkudozik pl. bérügyben? Kivel? Ha alkudozik elismeri, hogy partnerével nem egyenlőek a poziciói, elismeri hogy mások rendelkeznek az ő tulajdonával is, és ugyanúgy a munkaerejét kell eladnia, mint bármelyik kapitalista országban. Szóval a tulajdon és a tulajdonnal való rendelkezés elválik egymástól. Kérdés. Milyen tulajdon az? Így maga a rendszer elvi síkon már akkor megbukott amikor még ki se találták. Egyik tulajdonos ki van szolgáltatva a másik tulajdonosnak? De ismerős ez, mintha csak a kapitalizmusban járnánk. De lépjünk még egyet. Mi a bér? A bér a kizsákmányolás egyik jellemzője. A beszélő szerszám ára. Nagysága mitől függ? A munkaerő újratermelésének költségeitől. De egyáltalán a szükségletek alapján történő fogyasztásnál mi szükség van rá vagy pl. a kincsképzésre? A tartalékolása? A szükséglet uniformizálható-e? Nyilván nem. Láttuk amikor Trabant volt mégis mindenki BMW-t gondolt szükségletének. Meg még ezernyi kérdés. Véres ennek a torka. Nem tudta ezt Marx se, Bernstein se, a bolsevikok se, de még a szoc. Mo. sem megoldani, pedig mi jártunk hozzá a legközelebb.
Kedves barátaim. Kommunizmus nem csak az ember jelleméből fakadóan, de az újratermelés követelményeinek való nem megfelelés miatt gyakorlatilag elképzelhetetlen. A közös tulajdonig rendben minden. Utána kell, szükséges a társadalmat úgy kiépíteni, hogy abban minden egyed megtalálja a helyét és sajátjának érezze. Okosan, értelmesen, higgadtan ezeken kell és érdemes gondolkodni és nem önmagunkat félrevezetni hagymázas kommunista álmokkal. Osztályok? Ok. Ha pl görcsösen ragaszkodunk a dogmákhoz: vannak a munkások, parasztok. Rendben. Milyen munkás-paraszt hatalom az amelyiket az értelmiség irányít? Ismerős? Plusz ez az az értelmiség amelyik mindig kész elárulni szövetségesét egy ki plusz baksisért. (lásd ’89). Hát van-e értelme osztály nélküli társadalomról hadoválni? Na ez a nehéz! Remélem érthető a zanza.
Sajnos ezen kérdéseket rövidre fogni impossible mission és durva hibákat, félreértéseket okozhat.!
Most nincs több időm lehetőségem csá. Remélem gondolkodtok. DDDD.
+1
Majd ha lesz egy külön oldalatok,Admin jóvoltából.
Csak hogy a magamfajta tudománytalan is azt higyje,köze van az események befolyásolására.
Addig meghúzzuk magunkat,mi a társadalom szemete.
Hogy Te milyen zavart ember vagy…rakod itt a szerényt,de már különválnál,mint szellemi elit.
Komolyan mondom behányok ettől.
Nem beléd kötök,de kevered Gizikét a gőzekével,és jelen szellemi vezető aspiránsaként máris különutaznátok,magatokat megjelölve,magasabb rendbe helyezve.
Igen,elkövetted ezt a hibát.
Huh!
Talán Ady.
„Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.”
Na, ez nagyon frappáns volt.
Annyit tennék hozzá, hogy a kádári szocializmusban minden öntudatos munkás inkább lett volna a kapitalista nyugaton kizsákmányolt munkavállaló!
Ezt így kategórikusan kijelenteni nem lehet
” hogy a kádári szocializmusban minden öntudatos munkás inkább lett volna a kapitalista nyugaton kizsákmányolt munkavállaló!”
Mert ha így lett volna ez az ország nem épült volna fel!
Persze, hogy van benne egy kis túlzás, de azért igaz.
Tudod hogyan épült fel? „Fényes szelek nemzedéke”. Az előttünk levő nemzedék. Mondd ez neked valamit? Nem ismerem a korodat. Az maga a csoda kora volt.
De dolgoztam én is építőtáborokban? Jó kedvvel és nagyon sokat a legprimítívebb tábori körülmények között.. A legnehezebb munkákon is önként a fiatalság erejével és lelkesedésével.
Vagy a ’70-es nagy árvíznél dolgoztunk önként, inunk szakadtáig bármilyen érdek nélkül. Így mentettük és építettük újjá az egész szatmári részt. Még ma is ha arra járok dagad a keblem és büszke vagyok rá, hogy ott lehettem és segíthettem. Még volt hitünk és még felsejlett egy szebb jövő. De nem folytatom mert én egy „elkülönült” gondolkodó vagyok.
Akkor lehet,hogy találkoztunk.Én akkor voltam katona és ott voltunk Mátészalkától Szegedig öt hónapon keresztül!
Hogyan lehetne a termelőeszközök közös kezelése nélkül a kapitalista önkényt embertelenséget megszüntetni? Felszínesen jól hangzik amit írsz, de tömény embertelen a gyakorlatban a lényege. Az elképzelésed szerint a minden ember találja meg a helyét nem más, mint az úr legyen úr és uralkodjon a szolga meg azért létezzen, hogy kiszolgálja őket. A szolga nem lehet gondolkodó a saját létét ismerő ember, ezt sugallja véleményed. Kell aki uralkodik felette. Eléggé embertelen nézet. Egyébként az élősködés az lehet ugye? A primitív gondolatvilágban tartás legyen az emberiség színvonala? A szocializmusban semmivel sem volt rosszabb a munkához való viszony mint most, csak most azt kell hinni. De ez nem igaz, Most is vannak nagy számban olyanok akik kerülik a munkát. Egy részük sikeresen élősködik, másik részük nyomorog, az agyuk meg moslékká válik. Vajon egy társadalomnak az embereken elkövetett bűncselekményen kell alapulnia? Ugyanis a kapitalista vállalkozásra épülő gazdaság bűncselekményt követ el, amikor saját haszonszerzés céljából embereket vásárol meg. Ehhez viszont olyan körülményeket kell kialakítania az embertársai agyában, hogy ne ismerjék fel saját emberi érdekeiket. Emberségből nagyon elítélendő a kapitalista erkölcs. A kapitalista élősködő felsőbbrendű, olyan mint a középkorban a király és a nemesség. De ezt egy jobboldalinak nem szükséges megértenie. A gazdaság közösségi alapon való működése csak annyiban tér el a kapitalista gazdaságtól, hogy nincs élősködő rajta. Egyébként működhet majdnem ugyan úgy. A szükségletek kielégítésre történő gazdálkodás a közösségi gondolkodásra épül nem az egyéni haszonszerzésre. Nehéz ezt megérteni a szolga embereket megvető jobboldali erkölcs szerint. A nemzeti szintű termelést nem a véletlenre kell bízni, hanem okosan gondolkodva megtervezni a lehetőségek szerint. A kapitalista gazdaságban a marakodás, a sunyiskodás a mások fején taposás mindennapos, nem is működhet másként, mert mindenki mindenki ellenfele, harcolni kell a koncért.
SaLa!
Az én felvetésem, hogy az a sok-sok igazság amit írásod tartalmaz, vajon motivál-e? Negyven évig súlykolták minden magyarba azokat az alapvetéseket amiket leírsz. ’89-ben egy perc alatt elfelejtette mind? Vajon miért?
” A gazdaság közösségi alapon való működése csak annyiban tér el a kapitalista gazdaságtól, hogy nincs élősködő rajta. Egyébként működhet majdnem ugyan úgy.”
SaLa!
Ez így már közelít az életszerűséghez, viszont kizárja a kommunizmus elsőrendűségét és kizárólagosságát.
Csak annyi bajom van az álláspontoddal, hogy a mára már (vagy még mindig) elavult, megvalósíthatatlan kommunizmust erőlteted, a maga materialista világnézetével.
Mitől élősködő a kommunizmus? Ki élősködik a kommunizmusban? A kapitalizmusban ez nyilvánvaló, a kapitalista. A termelés célja ebben meghatározó. A kapitalizmus a profitért élősködik, kizsákmányol. De kit és ki zsákmányol ki a kommunizmusban. Úgy gondolom, hogy a kommunizmust tévesen a lustaságra alapuló rendszernek tekintő, a jobboldali gondolkodású pesszimista emberek vizionálása, ami természetesen hamis. A körülmények megváltoztatása az embereket is civilizálttá teszi, akármilyen hihetetlen, az emberséges világ mindenkinek jó lehet. Természetesen nem old meg minden negatív emberi hibát, de csak így válhat az ember igazán emberré. Nem értem mitől elavult az emberségessé válás a kommunizmus? Magyarázza meg valaki, hogy mitől emberséges a nyomort, háborút, embertelenséget teremtő, szolganépek munkájára alapuló, élősködő, kizsákmányoló kapitalizmus? Valóban ez az emberiség álma? Ki az, aki azt mondja, hogy a jó világ a következő: szolgaság, élősködés, kizsákmányolás, polgári diktatúra, az emberek tudatos átnevelése a saját érdekeik ellen, a hatalomból a többség kiszorítása, a hatalomért a tudománytalan világnézet előtérbe helyezése, háborúval népirtás a kapitalisták profitjáért, stb. ennyi gazság jut most az eszembe csak. A jobboldali nézet ezeket a jellemzőket jelentik. Jó ez?
SaLa.
” A gazdaság közösségi alapon való működése csak annyiban tér el a kapitalista gazdaságtól, hogy nincs élősködő rajta. Egyébként működhet majdnem ugyan úgy. ”
Nem egészen mig a közösségi társadalom ha nemzeti – mert miért lenne más-igyekszik a dolgozóinak mefelelő képzést -az igényeknek megfelelően- lakhatást,megélhetést biztositani addig a kapitalista csak a haszonra koncentrál és nem érdekli a termelő erő,ha kipurcan lesz másik ha nem másként úgy a betelepitésekkel!
„…Ezt csak a marxista, kommunista mozgalom képes megvalósítani.”
Ez egy téves állítás.
Egyetértek. Sőt, kimondottan káros. Hamis illúziót kelt az emberekben.
Természetesen Marx a proletáriátus óriása, tanait mint közgazdász elsődlegesnek tartom, de ő a kaptalizmus működésének rendszerét, kizsákmányoló jellegét, elemzését, nyers valóságát, embertelenségét írta le. The capital.
A szocializmus, kommunizmus csak teória, találgatás, jóslás szintjén jelent meg nála. (Kommunista kiáltvány). Ma már vannak tapasztalataink. E tapasztalatokat féligazságokkal, szabványbutaságokkal pótolni (mint az inkriminált mondat) dőreség.
Egyébként én a magam részéről úgy fogalmaznék: új felvilágosodás kellene. A jelszó az jó, annyira, hogy ideje lenne végre meg is valósítani. „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”
Na és hogyan lehetne ezt megvalósítani olyan rendszerben, ahol kizsákmányolás, élősködés van. Nevetséges állítás. A kommunizmus az igazán emberségesen gondolkodók álma, ezt kell és csak így lehet szebb az emberi világ. De hogyan lehet a kapitalizmus embertelenségét meghaladni? Nézzük a hibáit és szüntessük meg a hibákat. Ez igazából csak szervezési folyamat. Nézzük az elérendő célt, a hozzá szükséges erőforrásokat és alkossunk egy jobban működő folyamatot. A hibák ismeretesek és alapvetően a termelőeszközök tulajdonviszonyaiból eredendő érdekellentétek a hibák forrása. A kapitalista termeltető célja, hogy meggazdagodjon és élősködő legyen bármi áron is. Ne kerteljünk, nem szükségletre, hanem nyereségre termeltet. Nincs összhang a termeltetők között sem, kivéve a valódi termelő feletti hatalom megtartása, ami a profitjuk megszerzéséhez nélkülözhetetlen. Jó az ilyen világ a többségnek? A jobboldali, aki a kutyáját megsimogató jó ember, de a dolgozóit kíméletlenül kizsákmányoló szerin kell a szolgaság. Ilyen az erkölcse, érdeke. De a termelő dolgozónak valóban ez a jó? Az élősködés, a butaságban tartás, a saját érdekéről a kizsákmányoló érdekre történő lemondás.
A termelőeszközök közös tulajdonban történő üzemeltetése megoldás az embertelen kizsákmányolásra élősködésre. Nem kell az emberiséget lenézni, butának lustának tartani, akit csak korbáccsal lehet munkavégzésre kényszeríteni, amihez a tulajdonképpeni lustaságra törekvő kapitalista irányítása szükséges.
SaLa!
De nem válaszolod meg az alapvető állítást. Nincs olyan, hogy a termelőeszközök közös tulajdona egyben azonos társadalmi pozíciót jelent. így azonnal létrejön a kibékíthetetlen ellentét az egyenlőbbek az egyenlőknél. Vagy tagadod?
„A jobboldali így a kapitalizmus, a baloldali, pedig a szocializmus és a kommunizmus irányzatát jelenti, mivel a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” csak a kapitalizmus viszonyainak meghaladását, a termelőeszközöknek meghatározóan közösségi üzemeltetése alapján lehetséges. Ezt csak a marxista, kommunista mozgalom képes megvalósítani. A termelés célja ne a tőkések profitja legyen, hanem a közösség szükségleteinek kielégítése legyen a meghatározó.”
No no! Melyik gazdasági rendszer törekszik ennek megfelelni? A kapitalizmus az biztosan nem! AZ egyenlőtlenségre törekvő kapitalista rendszer embertelen, élősködő, kizsákmányoló. Ilyen alapon nem lehet emberséges világ.
A szocialista rendszer nem volt képes a szükségleteket kielégíteni. El is evezték hiánygazdaságnak. A kapitalizmus pedig a tőkések profitjával együtt inkább túltermel.
Ez el is hozta a szocialista rendszer bukását 1989ben. Mert mit látott a szocialista rendszerben dolgozó ember? Egy életen keresztül melózhatott, mégis 10 éveket kellett vári lakásra, telefonra, autóra.
Bezzeg a Béla, aki 56ban ment ki egy szál gatyába! Hazajött a nyáron egy Mercedesszel! Kvarcórát adott a haverjainak és annyi mindent mesélt!
A szocialista rendszer nem a szükségletek kielégítését tűzte ki célnak, az nem kommunizmus volt. A mindenki képességei szerinti munkavégzés és mindenki a munkája alapján részesült a közösen megtermelt megtermelt termékekből, legalább is ez volt a cél. Akkor az élősködést nem díjazták, nem úgy mint most. Szolgaság nem volt és kizsákmányolás sem, nem úgy mint most. Aki nem dolgozik, az ne is egyék csak a szocializmusban elérhető, a kapitalizmusban kevesek élősködnek a többség felett. Az élősködőknek ez jó, a nép meg bután béget. Sajnos a bégetők között is vannak, akik ugyan látják az élősködést, de bambán tovább bégetnek. A szocializmusban az 1980-as években 100 000 lakást építettek a dolgozóknak és most ez elenyésző. A fiatal dolgozók túlnyomó többségének nem lesz új lakása sohasem. A szocializmusban ez gyakorlatilag elérhető volt. De nem ingyen kaptak lakásokat dolgozók, hanem akár kedvező 3%-os hitellel, amit 35 évig kellet fizetnie és nem terhelte meg a családokat. A szocializmust a tönkretett és szegény országokban kezdték építeni, a gazdag kapitalisták szorongatták, mint most Észak-Koreát. Nem csoda, hogy fuldoklik, ha az erősebb tolvaj fojtogatja. De mivel bűnözésre alapul a kapitalizmus, mit tehet az emberiség ez ellen? Megpróbálja és előbb utóbb a múlt lesz a kapitalizmus, még, akkor is ha most a banditák örömködve élősködnek.
„Bezzeg a Béla, aki 56ban ment ki egy szál gatyába! Hazajött a nyáron egy Mercedesszel! Kvarcórát adott a haverjainak és annyi mindent mesélt!”
Sub Zero .
Mennyi ember tántorgott ki ’56-ban ?és ebböl mennyi lett Béle?
kb.ezer az egyhez!
„A szocialista rendszer nem volt képes a szükségleteket kielégíteni.”
Most kielégiti:lejár a jótállás lejár az árú is!
Felhozod a lakást,tudod mekkora nyomor telepeket kellett felszámolni Mária Valéria,Tripolisz állami telep,dzsumbuj,és sorolhatnám.Arrol nem beszélve,hogy ismerek olyat akik egy lakában éltek és mikor szanálták őket egy emeletnyi lakást kaptak.
„“A jobboldali így a kapitalizmus, a baloldali, pedig a szocializmus és a kommunizmus irányzatát jelenti, mivel a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” csak a kapitalizmus viszonyainak meghaladását, a termelőeszközöknek meghatározóan közösségi üzemeltetése alapján lehetséges. Ezt csak a marxista, kommunista mozgalom képes megvalósítani.”
Ez az alapvető tévedésed. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a kapitalista rendszerben is van közösségi (állami) tulajdon, vagyis a közösségi tulajdon nem CSAK a kommunizmusban, hanem más rendszerekben is működhet(ne) megfelelően. Jelenleg az a FŐ probléma, hogy a kapitalizmus rátelepedett a közösségi tulajdonra, melyet úgy ért el, hogy maga alá gyűrte az államot is. Ebből következik, hogy először az államot kellene megszabadítani az őt irányító kapitalizmustól.
Az is téves elgondolás részedről, hogy a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” jelmondat alapján képzeled el a továbblépést. Én értem, hogy mit akarsz ezzel kifejezni, de filozófiailag ezzel ellentmondásba keveredsz. Nevezetesen:
Az Istent és teremtést hívők azt vallják, hogy Isten teremtményei egyenlőek. A materializmus tagadja Istent és a teremtést, az evolúciót tekinti a fejlődés motorjának. Az evolúció során viszont „kézzel tapintható”, hogy nincs egyenlőség (kishal, nagyhal). Egyszerűen nézve és fogalmazva, a kommunizmus célja (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) nincs összhangban a világnézetével (materializmus), és soha nem is valósult meg. Még a kitalálói idejében sem. Következésképpen rossz a cél, és a célhoz vezető út kijelölése is.
A helyes cél, az a „kizsákmányolásmentes társadalom” megteremtése. Helyes meglátás, hogy ezt csak a termelőeszközök köztulajdonlásával lehet elérni. De ezekből sehol sem következik a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”. És nem csak ebből nem, hanem az ember teremtett, vagy evolúciós tulajdonságaiból sem.
A kapitalista állami tulajdon a tőkések érdekében lévő tulajdon és nem a dolgozó nép közösségi tulajdona. A tőkés államnak a saját dolgaik összehangolására és a dolgozó szolgák szükségleteinek érdekében szüksége van az állami tulajdonra is. Nyugodtan lehet mondani, hogy a tőkés állami tulajdon a tőkések közösségi tulajdona, nem a dolgozó népé. Az állam a mindenkori hatalom birtokosainak az érdekében működik. Ezt a kapitalisták nem fogják önként átadni a dolgozó népnek.
Az egyenlőség nem egyformaságot jelenti. Nem vagyunk egyformák, de legyünk egyen rendűek. Ne legyen az egyik ember a másik szolgája. Növelni kell az esélyegyenlőséget, mert a nagyon különböző képességű embereknél szinte automatikusan kialakul a szolgaság- uraság embertelen állapota. Ezért a szocializmusban az ingyenes tanulás és egészségügy mindenki számára próbálta az esélyegyenlőséget biztosítani. A putriból nehéz értékessé válni. Azért építettek az 1980-as években 100 000 lakást évente, hogy javuljon a szegényebb emberek lehetősége is az emberséges körülményekre.
A “Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”megvalósítását az élősködő, kizsákmányoló kapitalizmus tulajdonviszonyai lehetetlenné teszik, ezért kell ezt meghaladni. Ennek tényleges megvalósulása csak a szocializmusban indulhat el. Véglegesen, pedig a kommunizmus keretei között válik elérhetővé. Az evolúció a társadalom fejlődésére is vonatkozik, az életképes társadalom fog csak megmaradni, a kapitalizmusnak az emberséges társadalomban kell folytatódnia, különben egyre embertelenebb lesz és elpusztul az emberiség. Már most is megvan a lehetősége, iszonyatos a fegyverkezés az embertelenségre, lopásra, gyilkolásra. Ez lenne az emberiség vágya? Elpusztítsuk egymást, mert kevesek a lopást tarják erénynek? Az emberséges társadalom csak akkor jöhet létre, ha a többség, aki a dolgozó veszi kezébe a sorsát.
SaLa szerint:
2017-12-28 – 11:32
„…Ezt a kapitalisták nem fogják önként átadni a dolgozó népnek.”
Ez egy tökéletes meglátás. De a társadalmi rendjüket sem. Arra még nem volt példa a történelemben, hogy az uralkodó osztály (rendszer) békésen adta volna át a hatalmát.
„“Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”megvalósítását az élősködő, kizsákmányoló kapitalizmus tulajdonviszonyai lehetetlenné teszik.”
Ez tévedés. Ehhez a hármas eszméhez az eddigi társadalmi rendszerek közül egyedül a kapitalizmus került a legközelebb. Legalább is a szavak, törvények szintjén. A szocializmus sem ért el összességében jelentősen nagyobb eredményeket e téren.
A kapitalizmus látszólagos eredményeit a „Janus arcú” törvényeivel érte el (lsd. korábban).
A „szabadság” mint cél irreális, logikailag nem létezik. Mert:
A szabadság fogalma csak akkor értelmezhető a jelszó szellemében, ha hozzátesszük, hogy csak addig élhetünk a szabadság jogával, amíg azzal mások szabadságjogát nem sértjük. Ezt mindenki el tudja fogadni, de
csak akkor tudok (Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők) korlátlanul szabad lenni, ha ebben nem korlátoznak mások jogai. Csakhogy, ez a fogalmi kiegészítés korlátozza a szabadságot. Viszont, ha a szabadság fogalmát, jogait, megjelenési formáit korlátozzuk, akkor az már nem a klasszikus értelembe vett szabadság, mert a „szabadság” az korlátok nélküliséget jelent.
„Az emberséges társadalom csak akkor jöhet létre, ha a többség, aki a dolgozó veszi kezébe a sorsát.”
Ez így igaz! Viszont:
Ennek megteremtése nem a világnak egyidejű és teljes felforgatásával kell megtörténnie (ezzel járna a kommunizmus megteremtéséért vívott harc), hanem a meglévő rend kívánatoshoz való közelítésével.
A gyakorlatban kapitalista vagyok.
Itt a balradon elméletben kummunista.
De kik azok akik közpénzen élnek?
Ök biz a szélhámosok,tolvajok, se nem kapitalisták se nem kommunisták
csak renszerszintü élösködök.
A kapitalizmusban az ügyes törekvő ember legyen kapitalista, ha tud. Ettől még szimpatizálhat a jobb emberségesebb jövőről. Feltételezem, hogy a dolgozóival együtt munkálkodik és talán szereti is amit csinál. Én is ismerek ilyeneket és nagyon becsülöm őket. Szerintem lehet olyan világ, ahol a vállalkozó szellemű emberek nagyon hasznosak és megtalálják a számításaikat élősködés nélkül is.
Mekkora vihart kavar egy kis biliben néhány őszinte szó.
Milyen ijesztő az ideákat kergető ember számára a tények sorozata.
Mekkora vihart okoz a gondolatok ütközése.
A gondolat hallatán rögtön keresi a mögöttest!
A büszke (és buta) proli azonnal ellenséget keres. Még a gondolat sem született meg máris visszahúz.
Nem tovább és együtt gondolkodik. Néhány mondat és itt a bizonyítéka miért volt alkalmatlan és miért is bukott meg egy jobb sorsra érdemes rendszer.
……..
Vízgereblyézés,amit Sub Zero,Balo,meg Nade Rozi irogat!Csak arra jók,hogy próbálják megindokolni,hogy miért volt szar a szocializmus,és miért ne kelljen tisztességesen ellátni az emberiséget a saját munkája gyümölcsével? Ezek alapján gondolhatja az emberiség egy százalékának egy százaléka,hogy őket illeti meg a Földön az emberiség javainak 95%-a!
stefimrich szerint:
2017-12-28 – 10:23
Tévedsz!
Senki nem tagadta, hogy a szocializmus emberi szempontból jobb volt mint a kapitalizmus. (Megjegyzem, hogy ’89-ben viszont több millióan is tagadták Kelet-Európában.) A vízgereblyézésnek igazából az lenne a célja, hogy REÁLIS helyzetelemzés és kiútkeresés történjen. A SaLa által erőltetett kommunizmus és a hozzá tartozó világkép viszont nem az. Ennyi.
Mond jobbat, ha tudsz. Röviden a kapitalizmus: kizsákmányoló, élősködő, embertelen, az emberiséget szolgákra és urakra megosztó, a végletekig diktatórikus, a tudománytalan világnézet élharcosa, az emberiség életével pazarló azt akár a profitért elpusztító, az emberséges életvitel lehetőségével rendelkező de azt nem megvalósító akaratával, kevés ember felsőbbrendűségének megvalósításában, stb.
Röviden a szocializmus: egyenlőségre törekvés, közös érdekeltségben üzemeltetni az erőforrásokat, az elvégzett munka értékének megfelelő díjazás, minden embert a legjobb képességre való nevelés lehetősége, élősködés minimalizálása, a kizsákmányolás leszorítása, emberiesség, a háború elkerülése és megszüntetésére való akarat, a megalázó szolgaság eltörlése, az állam a dolgozók érdekeinek megfelelő működése, a dolgozók hatékony érdekvédelme.
A kommunizmus az a távoli jövő, nehéz erre jósolni. Csak akkor lesz működőképes, ha az anyagi javak mennyiségének termelése erre lehetőséget biztosít. Lehet, hogy a robotizálás lehet, hogy új lehetőséget biztosít majd.
Mondok jobbat.
Kapitalizmus fékekkel. Nem rabló, hanem normális keretek közé szorított rendszer. Persze ezt azért elég körülményes kivitelezni, mert pont a hatalom gyakorlói az ellenérdekeltek. Viszont mégis reálisabb a megvalósulása, mint a fent leírt utópisztikus szocializmusnak.
Amit gondolsz az teljességgel lehetetlen megvalósítani. A kapitalista soha nem fogja megosztani a hatalmát a néppel, miért tenné ezt. Sokkal egyszerűbb a totális hatalommal rendelkezve az agyakon a diktatúra. Miért tennének mást, ha ez bevált, jól működik. Ha pedig nem változik a rendszer, nem is lesz megoldás. Nincs és nem is lehet a teljes népre kiterjedő kapitalista demokrácia. Amíg alárendelt társadalmi osztályok lesznek, addig lesz demokrácia az uralmon lévőknek és diktatúra az alantas népnek. Ebből nincs így kiút. A társadalomnak kell változnia, ahol az egyenlőség megvalósítása a cél, persze azért még dolgozni kell és a lustaság nem erény.
SaLa szerint:
2017-12-28 – 11:52
Amit itt leírtál, azzal mindenben egyetértünk. Úgy általában is igaz ez, de kérdezem, hogy miért kell ragaszkodni olyan mesterséges akadályokhoz amelyek zavarják, hátráltatják az előrelépést. Miért kell egy jövőbeli rendszer elnevezésénél ragaszkodni a múltból vett sablonokhoz, olyan elnevezésekhez amelyekhez az emberek tömegeinek legalább is erősen különböző élményeik (ide tartoznak a tanított és félre tanított „élmények” is), és ebből következően különböző viszonyulásaik vannak. Miért kell világnézeti szempontok alapján kirekeszteni a táborodból olyan embereket, akik egyébként egyetértenek veled, de világnézetük más (idealista vs. materialista). Ezek felesleges, nem a célt szolgáló mesterséges akadályok.
„A kommunizmus az a távoli jövő, nehéz erre jósolni.”
Miért kell olyan távoli lehetőségekkel kecsegtetni, amelynek megvalósulása szerinted is minimum kétesélyes („Csak akkor lesz működőképes, ha az anyagi javak mennyiségének termelése erre lehetőséget biztosít.”)
Nem lenne-e célszerűbb és okosabb a mából elindulni, és az emberek jelenlegi igényeiből kiindulva a reális lehetőségeket felvázolni?
Ennek alapján pedig nem a kommunizmus megvalósítása az aktualitás, hanem az állam (közösség) megszabadítása a kapitalista uralomtól. Ez sem kis feladat… Ezek után, ha ez sikerrel járt, a későbbi fejlődési irányt és célt még mindig ki lehet majd akkor is jelölni.
Ha ezzel a cikksorozattal az volt a célod, hogy bemutasd a jelenlegi rendszer, illetve a kommunizmus közötti különbségeket, illetve a kommunizmus előnyeit a kapitalizmussal szemben a többség szempontjából, akkor sikerrel jártál. Ha az volt a célod, hogy jövőképet, megoldást kínálj a mai problémákra, akkor rosszul közelítettél a kérdéshez.
Szerintem.
+1
Rosi Nante!
Igazából az elnevezés nem olyan fontos. Mondhatnánk azt is, hogy olyan közösségi társadalom, ami a kommunizmus célkitűzéseit valósítja meg és adunk neki egy másik nevet. Az, hogy minek nevezem nem fogja megoldani a problémát. A tartalma a lényeg. A proletárdiktatúra negatív vonásai nem a dolgozókat érintette, hanem a kapitalistákat. Most ők vannak a hatalmon és ördögtől valónak tekintik a dolgozó nép érdekeinek felvállalását, pedig ők az ördögök. Már ha van ördög. A kapitalizmusban a szocializmus értékei is kialakulnak, csak nem sokan veszik észre. A szocializmust gyakran összetévesztik a kommunizmussal, de nem azonosak. Ha nincs elérendő cél, akkor nem is lehet a most és a közeljövőre tervezni. A mostani problémákra a dolgozók összefogása lenne a megoldás, de ez nemigen lehetséges, a kapitalista államgépezet ezt jelenleg sikerrel megakadályozza. Sajnos úgy látszik csak valami társadalmi katasztrófa például egy világméretű háború 100 millióinak pusztulása mozdíthatja ki a társadalmat ebből az állapotából. Semmilyen demokratikus megoldás nem lehetséges, ezt a kapitalista állam sikerrel meg tudja akadályozni. A totális hatalommal rendelkező diktatúra minden eszközt be fog vetni, ha a hatalmát valami veszélyezteti. A dolgozókat a dolgozókkal fogja lemészároltatni, de a puskát meg is lehet fordítani. Eljöhet ez is.
SaLa szerint:
2017-12-28 – 13:06
„Ha nincs elérendő cél, akkor nem is lehet a most és a közeljövőre tervezni.”
Bármennyire furcsán is hangzik, ez csak részben van így.
A jelenlegi rendszer irányítói nagyon előre terveznek…
De nincs az a tervező, aki a maximális információ birtokában is, mondjuk 50 évre előre tudna tervezni. A célkijelölés absztrakt, csak a lényegre korlátozódik. Ennek alapján meg lehet határozni az irányt. A pontos tervezés (jogalkotás) mindig a következő lépés érdekében születik, mely lépés a cél irányába hat. Az egyik lépést követi a másik és végül eljut a menet közben is módosított célhoz, de ebben a pillanatban a cél már nem is cél, csak egy köztes állomás, mert az út során újabb, távolibb célok kerülnek ismét csak absztrakt módon kijelölésre. Ez a folyamatos tervezés és megvalósítás lehetőséget ad arra is, hogy a menet közben képződő akadályokat kikerüljék. A kikerülés iránya ugyan eltérhet a fő iránytól, időveszteségeket is okozhat, de összességében a cél felé lehet így haladni., illetve optimalizálni is lehet a célokat.
A jelenlegi uralkodó réteget nem szabad lebecsülni. Nem csak okosak, előrelátóak, tapasztaltak és nem utolsó sorban olyanok mint a macska, mindig talpra esnek, mindig az élen tudnak maradni, és az összes erőforrás az ő kezükben van. Mindenféle társadalmi rendváltoztatás előtt azért is célszerű először az államokat felszabadítani, mert azzal egy jelentős erőforrás átcsoportosítás jöhet létre.
Összefogás? Ja! Az összefogások élére is áll mindig valaki…
A társadalmi mozgásoknak egyetlen feltétele van a materialista rendszerben, ez pedig az ERŐ. Az idealista felfogásban ez másként is lehet (legalábbis az elképzelés szintjén)…
Ez a rendszer, amíg stabil belülről nem változtatható meg. Az állam erre a garancia, ami a rendszer urainak érdekében és ellenőrzése alatt van. A stabilitását a külső és vagy a belső életlehetőségek jelentős romlása ingathatja meg. A megosztottság is okozhat instabilitást, erre halad a társadalom világméretekben. Az államot nem lehet elválasztani az uralkodó osztálytól csak erő hatására. Manapság és az előrelátható időn belül ilyen erő nem lesz. Nincs nyomor a középrétegben és az megvédi a rendszert. Van kitörési lehetősége, ha elmegy innen, nincs reménytelen helyzetben még az alacsonyabb réteg sem. A többi meg nem rúg labdába. Tehát csak a külső változás okozhat nálunk változást.
Uraim !
Sajnos a szocializmus ,kommunizmus az ősközösségnél elbukott,akkor amikor az emberiség leszokott az önzetlenségről a korlátlan empátiáról és előtérbe helyezte az egót a harácsot és a lélektelenséget!
Nem hiszem, hogy ezt átgondoltad. Ugyanis a szocializmus az összefogásra épül, nem úgy, mint a kapitalizmus, amelyik az egyenlőtlenségre a bizonyítható élősködésre, kizsákmányolásra. Nagyon nem ismered a szocializmust, mert aki ott lopott, az most kapitalista és továbbra is lop. Azért bukott el, mert a gyarmatosításon meggazdagodott kapitalizmus több lehetőséget biztosított és most is lopnak tőlünk. De ne örülj, mert eljön megint a szocializmus kora.
Már jóval korábban megbukott a szocializmus és a kommunizmus! Mert az emberi természettől idegen! Az ember versenyre született, már a fogantatás egyik feltétele is ez. A történelme során bármelyik időszakot nézzük is, az erős túlélt, a gyenge elpusztult. A vágy, hogy mindenki másnál jobbak legyük genetikailag van belénk kódolva. A kapitalista rendszer, jobban mint előtte bármelyik versenyre késztet. Ki is hozza az egyénből a legtöbbet. Annyit kell csak tenni, hogy ennek normális keretek között határt szabunk. Egyik ilyen fék lehetne a magánvagyon maximalizálása.
A kommunizmus az egyenlőséget tűzte zászlajára. Az egyént megfosztották a verseny lehetőségétől. Nem volt hajtóerő, a teljesítmény csökkent. Közben paradox módon a kommunista vezetők ellenfeleiket félreállítva élethalál harcot vívtak a hatalomért. Ezt látva, az átlagember előtt hiteltelen lett a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszó.