Az utóbbi időkben megpróbálhattuk kitalálni, hol bukkannak fel legközelebb súlyos konfliktusok a CENTCOM (a közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai parancsnokság) vagy az AFRICOM (Egyiptom kivételével Afrika) „felelősségi” területén. Egyiptomban? Libanonban? Beludzsisztánban? Líbiában? Ezek közül Líbia most esélyes, de Közép-Ázsiára is érdemes figyelni.
Néhány nappal ezelőtt az al-Masdar News tudósított arról, hogy Oroszország páncélozott harcjárművek és támadó helikopterek (T-72-esek, BMP-2-esek, BTR-80-asok, Mi-24-esek, D-30-asok) telepítését kezdte meg az afgán-tádzsik határra egy olyan művelet keretein belül, mellyel még jobban kiterjeszti katonai jelenlétét a térségre. Ezzel a tádzsik határőrség munkáját akarja segíteni a határmenti terrorista jelenléttel szemben (Tádzsikisztán tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete nevű katonai szövetségnek, Oroszország hétezer fős kontingenst állomásoztat ott a 201. Katonai Bázison).
Zamír Kabulov, az orosz külügyminisztérium Közel-Kelet Osztályának vezetője és különleges követe szerint jelenleg nem kevesebb, mint 10 ezer felfegyverzett és harcra kész ISIS-terrorista van Afganisztánban, de nap mint nap egyre több érkezik, főleg Szíriából és Irakból. Ezen erők nagy része a tádzsik és türkmén határnál található. Kabulov megjegyezte azt is, hogy az Egyesült Államok Oroszország figyelmeztetései ellenére alábecsüli a fenyegető veszélyt. „Az ISIS célja feltétlenül az, hogy Afganisztánon túlra terjessze ki befolyását” – mondta. „Ez számottevő biztonsági fenyegetést jelent Közép-Ázsiára és Oroszország déli területeire.”
Eközben arról hallunk, hogy India kisegítené az anyagi gondokkal küszködő Afganisztánt, mely használt Mi-35s helikoptereket vásárolna a militáns csoportok elleni küzdelemhez, de a 2018-as költségvetésében nem maradt rájuk pénz. A Pakisztánnal szemben Afganisztánban érvényesülni kívánó India átvállalná a költségeket, mivel az országban jelenlévő tálib csoportok fenyegetést jelentenek rá. Sok indiai és afgán ember gondolja úgy, hogy a felfegyverzett iszlamista csoportok India régi ellenfelének, a pakisztáni hírszerzés karjának meghosszabbításai.
Ami Türkmenisztánt illeti, Makszat Szaparmuradov [Maksat Saparmuradov], az Orosz-Türkmén Baráti Társaság bizottsági elnöke nyilatkozott az EADaily magazinnak országa jelenlegi helyzetét ecsetelve, ami nem túl rózsás, tekintve, hogy gazdasági krízis fenyegeti. Az olajmezőket fejlesztő nyugati társaságoktól származó bevételek apadnak, egy nagyszabású sportesemény, az 5. Ázsiai Terem- és Harcművészeti Játékok infrastruktúrájába történő befektetés pedig a sportlétesítmények, hotelek és egyéb velejárók megvalósítása érdekében külföldi hitel felvételével járt (Kínától). A költségvetés hiánnyal küzd, már tapasztalhatók az elégtelen élelmiszerellátás jelei is. Ezalatt a türkmén-afgán határon összecsapások történnek, és Szaparmuradov szerint ott hadseregről, mint olyanról többé már nem beszélhetünk. A katonák élelmezési gondokra panaszkodnak, miközben egyes katonai járműveket egy Szaparmuradovnak nyilatkozó hivatalnok információi szerint az Üzbegisztánhoz közeli Tasauzba szánnak (manapság már inkább Dasoguzként ismert), de ez csak álca, mert onnan Afganisztánba kerülnének át, mégpedig az Egyesült Államok tudtával (tőlük vették, de nem az afgán hadseregnek, hanem magánkézbe adnák tovább). Ezek az eszközök igen könnyen az ISIS kezében köthetnek majd ki, melynek tagjai később arra használhatják, hogy áttörjenek velük a türkmén határon. Arra a kérdésre, hogy mindez hogyan lehetséges, ha később a radikálisok ellenük fordíthatják őket, Szaparmuradov azt válaszolta: „Az Egyesült Államok ott a főnök, megtesznek mindent, amit mond nekik, annál is inkább, mert Asgabatnak pénzre van szüksége.” Pénzre bizony, és ha hihetünk neki, már mindenki a következő évet várja, amikor egy újabb kínai hitel érkezik. Az élelmiszerárak felfelé kúsznak, az emberek (akik tehetik) elvándorolnak az Egyesült Államokba, az EU-ba vagy Oroszországba, mert kevés a munkalehetőség, a hadsereg pedig akár el is hanyagolhatná a kormány biztonságát, amennyiben felfordulás törne ki. Márpedig ez megtörténhet, bár nincs rivális politikai erő az országban. Ha bekövetkezne, megélhetési jellegű felfordulás lenne, amit a kormány despotizmusával szemben érzett ellenszenv erősítene. Oroszország hivatalosan nem avatkozik be Türkmenisztán belügyeibe, Irán is csak akkor tenné, ha az Egyesült Államok tevékenysége a fenyegetést Teheránra nézve megnövelné. Kína azonban megvetette a lábát Türkmenisztánban, és nem hajlandó kihúzni onnan. Szaparmuradovnak erős a gyanúja, hogy Peking a galkinisi [Galkynysh] gázmezőket kéri majd a tartozásokért cserébe.
Közép-Ázsiában tehát növekszik a nyugtalanság, és a zavarosban a terroristák kitűnően tudnának halászni. A térségbe irányuló orosz csapatmozgások, illetve Afganisztán sürgető harceszköz-igényei valami olyasmit sejtetnek, amiről eddig a közel-keleti és kelet-európai események esetleg elterelhették a figyelmet.
(Fergeteg)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!