A TÖBBSÉG NEM TÁMOGATJA A HATÁRON TÚLI MAGYAROK SZAVAZATI JOGÁT

A megkérdezettek kétharmada viszont helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, augusztus 10 és 12 között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak határon túli magyarok különböző jogaival kapcsolatos véleményeit. A megkérdezettek kétharmada helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat, illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak, hogy különböző szociális ellátásra jogosultak Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése, valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára. A válaszadók többsége tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. Tíz megkérdezettből ketten tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. A megkérdezettek több mint fele szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük szerint azért, mert felelősséget érez irántuk.

A megkérdezettek kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

Azonban a többség azzal már nem ért egyet, hogy milliárdokkal támogatja a magyar kormány a külhoni magyarokat (53 százalék), illetve azzal sem, hogy szavazati jogot kaptak (57 százalék), hogy különböző szociális ellátásra jogosultak (60 százalék) Magyarországon, és azzal különösen nem, hogy különböző a határon túli és a kivándorolt magyarok szavazáshoz való hozzáférése (77 százalék), valamint azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiára (82 százalék).

A határon túli magyarok szavazati jogát a vizsgált társadalmi csoportok közül leginkább a Fidesz szavazók támogatják (65 százalék), legkevésbé az MSZP szavazók (24 százalék), a Jobbik szavazók (34 százalék), és a bizonytalanok (35 százalék). Hasonló a megoszlás, ha a határon túli magyarok anyagi támogatását, vagy a számukra nyújtott szociális ellátásokhoz való hozzáférést vizsgáljuk.

Viszont semelyik vizsgált társadalmi csoport sem ért egyet azzal, hogy a kettős állampolgárok és a külföldön élő magyarok szavazáshoz való hozzáférése között nagy a különbség, és azzal sem, hogy milliárdos összeg megy a székelyföldi labdarúgó akadémiának. Ezekkel a Fidesz szavazók kétharmada (61 és 63 százalék) nem ért egyet, az MSZP, Jobbik, és a bizonytalan szavazók körében 95 és 80 százalék közötti az egyet-nem-értők aránya.

A válaszadók többsége (56 százalék) tudja, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavaz. A megkérdezettek mindössze 3 százaléka válaszolt mást, mint a Fidesz, és 40 százalékuk nem tudott válaszolni érdemben a kérdésre. Az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan látja ezt a kérdést, csupán a kérdésre válaszolni nem tudók aránya különböző.

Tíz megkérdezettből ketten (18 százalék) tartják helyesnek, hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joga, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót. Azok körében, akik helyeslik a kettős állampolgárok szavazati jogát, nagyjából felük tartja helyesnek, és felük helyteleníti ezt is figyelembe véve (44 százalék, 46 ellenében). A Fidesz szavazók és a bizonytalanok is hasonlóan megosztottak a kérdésben, azonban az MSZP és a Jobbik szavazók többsége (87 és 57 százalék) nem tartja helyesnek.

Hasonló eredményeket kapunk, ha a határon túli magyarok hazai szociális ellátásokhoz való hozzáférését vizsgáljuk, annak tükrében, hogy hol fizetnek adót.

A különböző juttatások közül a válaszadók többsége egyedül azt támogatja szűken (55 százalék 40 százalék ellenében), hogy határon túli magyarok a hazai egyészségügyi ellátásokhoz férjenek hozzá. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport vagy támogatja, vagy megosztott a kérdésben, de egyikük sem utasítja el. A többi szolgáltatáshoz, az utazási kedvezményekhez, szociális támogatásokhoz, GYES/GYED-hez, nyugdíjhoz való hozzáférést semelyik vizsgált társadalmi csoport sem támogatja.

A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szerint a határon túliak elsősorban a szavazataik miatt fontosak a kormánynak, és mindössze negyedük (27 százalék) szerint azért, mert felelősséget érez irántuk. Ebben a kérdésben csak a Fidesz szavazók gondolkodnak másként, ott fordított az arány, több mint felük (57 százalék) szerint a felelősségvállalás az elsődleges ok, és negyedük (23 százalék) szerint a szavazatok maximalizálása az ok. Azonban, a Jobbik és az MSZP szavazók háromnegyede (77 és 74 százalék) szerint az elsődleges cél a szavazatmaximalizálás, és tízből mindössze egy válaszadó (10 és 11 százalék) szerint a felelősségvállalás. Hasonlóan látják a bizonytalanok is.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. augusztus 10-12 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
(Forrás: vh)

Bal-Rad komm: Nem igazán hízelgőek ezek a közvéleménykutatási adatok a döbrögista hordára nézvést. Amik sokkal rosszabbak is lehetnének, ha a horda nemmzetthpolythykájának teljes anyagi vonzatát ismerhetné a megkérdezett póri népség. Vélhetőleg még a határon túli MAGYAROK IS MEGDÖBBENNÉNEK az udvartartás abrakolásának összegén.

Egy dolog viszont biztos. A horda nyerészkedési vágytól hajtva, álnemzetiskedő szlogenekkel álcázott voksvadászata roppant mértékben szembefordította a határon belüli, és a határon túli MAGYAROKAT!

Elmondható, hogy EZ ESETBEN IS REMEKÜL MŰKÖDIK A HORDA “OSZD MEG ÉS URALKODJ!”-politikája.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!