A Varsói Szerződés az antalli nemmzetthess Magyarország által kezdeményezett, haza-és nemzetárulással fölérő 1991-es megszüntetése után a „magyar” qrmány elkezdte véghezvinni megbízatását. „Tárgyalásokat kezdett” a NATO-latorszövetséggel a beléptetésünk körülményeiről.
Látva a nagy dörgölődzést, a Munkáspárt 1995-ben népszavazást kezdeményezett a NATO-tagság ellenében. Az országgyűlésnek nevezett maffiózógyülekezet akkor döntési helyzet hiányára hivatkozva nem írta ki azt.
Kettő évvel később viszont „döntési helyzetet” csináltak. Az lett ugyanis a Nagy Dörgölődzés eredménye, hogy országunkat a latorszövetség „MEGHÍVTA” tagjai sorába. Másik két „arra érdemes” volt szocialista ország – Csehország és Lengyelország – társaságában.
Meglett hát a „dontési helyzet”!
A szíves invitációra rendszerműködtetőink igent mondtak! De hát adni kellett már akkor is a látszatra. Ezért aztán az Országgyűlés – névre hallgató bűnbanda ÜGYDÖNTŐ népszavazást „kezdeményezett”, amelyet az ’56-os majdanistából köztársasági elnökké avanzsíroztatott Göncz 1997. november 16-ára tűzött ki.
A népszavazáson csak egyetlen kérdésre kellett válaszolni:
„Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”
Előtte még gyorszan módosították a népszavazásról szóló törvényt, nehogy elhasaljon a Nagy Ügy! Leszállították hát az érvényességi és eredményességi küszöböt. Akkor minősüljön eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre. Mindent megfeleztek!
A rendszerüzemeltetők egyöntetűen a NATO-tagság mellett álltak ki. Az akkori qrmány által megrendelt irdatlan mennyiségű győzködő műsor, cikk és konferencia mind a taggá válás támogatására szólította fel a magyarokat. A támogató kampányt főként a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium közpénzmilliárdokból finanszírozta.
A csatlakozás ellen mindösszesen két parlamenten kívüli párt fejtett ki kampányt. A Munkáspárt ellenezte Magyarország NATO-tagságát. A párt – lehetőségeinek szűkös mivolta miatt – csak erőtlen ellenkampányt fejtett ki, melyben a NATO-t a hidegháborút túlélt, militarista szervezetként jellemezték. 1997 őszén a MIÉP is a csatlakozást ellenző erőként jelent meg a közvélemény előtt.
Ma húsz esztendeje, 1997 november 16 – án aztán sor került a népszavazósdi produkcióra is.
| Eredmények | |
| Választójogosult | 8 059 039 fő |
| Szavazatok | 3 968 668 db |
| érvényes szavazat | 3 648 717 db |
| érvénytelen szavazat | 44 961 db |
| Távol maradottak | 4 090 371 fő |
| Igen szavazat | 3 344 131 db |
| Nem szavazat | 574 983 db |
A részvételi arány 49,24% volt, ami az „azt megelőző” szabályok szerint kevés lett volna az érvényességhez! DE AZ ÚJ RENDSZER SZERINT…! – hatalmas részvétel lett belőle.
Érvénytelenül szavazott 1,13%
Az érvényes szavazatot leadők közül:
Igennel szavazott 85, 33%
Nemmel szavazott 14,67%
Volt is nagy örömködés rendszerműködtető berkekben. Három hónapon belül a parlamentnek mondott politikai maffia határozatba is foglalta a népszavazás döntését. A határozatba foglalás után alig egy évvel (1999 március 12-én.) pedig a latorszövetség „teljes jogú” tagjává lett Magyarország!
NEM TELT EL KÉT HÉT, ÉS A LATORSZÖVETSÉG TŐLÜNK BOMBÁZTA JUGOSZLÁVIÁT!
Megcsináltuk a szerencsénket ismét!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!