Újra szétrepedt az egymilliárd forintból épült hatvani bicikliút. Hiába javították ki garanciában a mindössze három éve átadott aszfaltot, folyamatosak a repedések az új szakaszokon is.

Néhány úthibát már arrajárók ki is festettek. Az MSZP helyi politikusa feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt. A város vezetését hiába kereste az RTL Híradó, nem reagáltak.

(rtl)

Bal-Rad komm: “…ELVILEG első osztályúra megrendelve és (GYAKORLATILAG) kifizetve…”

– Ez a lényeg! A KIFIZETÉS!

Így függ össze az elv és a gyakorlat!

 

 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Nagyüzemi lopás – így működik a korrupció a haveri kapitalizmusban

Szijjártó – és a kormány általában – azzal hárítja el a korrupcióról szóló vádakat, hogy ha ellopnák a közpénzt, nem fejlődne ilyen szépen a gazdaság. Azt most hagyjuk is, mennyire szép ez a fejlődés, inkább mutatjuk, hogy működik a NER-korrupció.

Az állam pénzét ellopni nehéz és fáradtságos dolog lenne. Be kellene törni a Nemzeti Bankba, de még inkább a bankjegynyomdába, nagy zsákokban elvinni a bankókat – necces és szinte garantált a lebukás. Így aztán kétségtelenül igaz Szijjártó és társai magyarázkodása: senki nem lopja a közpénzt. Valóban nem, a szó hétköznapi és büntetőjogi értelmében. Ennél jóval kényelmesebb és – tekintettel a főügyészség orbáni kézivezérlésére – sokkal biztonságosabb némi hatalommal való befolyással történő visszaélés és szomszédos jogesetek megvalósításán keresztül megejteni a zsebtömést. Ezt nevezik korrupciónak. Előnye, hogy a pénz bekerül a gazdaság vérkeringésébe, növeli a GDP-t, rá lehet mutatni az elkészült térkövezésre vagy termálfürdőre, hogy: lám, lám, nem lett itt ellopva semmi, hisz minden fillért lát a lakosság, élvezheti előnyeit.

Hát persze.

Csakhogy. A korrupció lényege a verseny kizárása mellett a köztőke politikai/haveri alapon történő – amúgy jogszabályellenes – allokációja. Persze, hogy bepumpáljuk az uniós ezermilliárdokat a gazdaságba, igaz, hogy azt öt-hat szereplő kapja, baráti szívességként, aztán majd ők osztják tovább, a korábban már megismert módon. Az eredmény: a befektetett közpénz hatékonyságának drasztikus zuhanása, a vállalkozók érdektelensége az eladható, minőségi termékek gyártásában, innováció helyett haveri és függőségi hálózatok kiépítése.

A legújabb iskolapélda a NER működésére:

Történt még 2012-ben, hogy a NER a homlokára csapott és rápillantva a közlekedési balesetekről szóló statisztikára, ráeszmélt minden baleset okára: a lámpaoszlopokon fityegő hirdetések vonják el az útról az autósok figyelmét, ezért a sok koccanás és gázolás. Nosza, tiltsuk be e reklámozási lehetőséget.

Amint mondta, úgy is tett, jogalkotott keveset és meg is született a törvény az elefántfülnek nevezett táblák betiltásáról. Mindenki örült, talán csak a szocinak tartott ESMA cég nem, amelyik a legtöbb ilyen fülecskét birtokolta. Bevétele innentől kezdve nem volt már, csak kiadása, hisz komoly raktár kellett a leszerelt táblák tárolására.

Egészen addig ment ez, mígnem a nem NER-kompatibilisnek tartott ESMA a csőd szélése nem került 2015 elejére. Ekkor a színre perdült Orbán közeli, bizalmas jó barátja, Garancsi István, és felvásárolta a látszólag értéktelen, bevétel nélküli vállalatot. Garancsi nem az a hebehurgya fickó, furcsa is volt elsőre, miért fektet egy fillért is ilyen veszteséghalmazba.

Azt csak néhány hónappal később tudta meg a nagyérdemű, amit Garancsi már jóelőre: a NER újra a homlokára volt kénytelen csapni a közlekedési balesetek legújabb statisztikái láttán, minthogy az elefántfülek eltűnésével együtt nem csökkentek a balesetek. Akkor hát coki, vissza minden, mégis lehet hirdetni a lámpaoszlopokon. Hogy micsoda szerencsés flótás ez a Garancsi!

De még ez sem a vég, csupán a kezdete egy barátságnak az oligarcha és a pesti lámpavasak között. Ugyanis 2017 nyár végéig kellett várni, hogy kiderüljön: Garancsi nagy garral vetette bele magát az új üzletbe, épp csak az oszlopok tulajdonosának, a fővárosnak felejtett el fizetni egy piculát is. Kettő évig használta a köz eszközeit magáncélra – ingyérbe. És még mi érezzük magunkat megtisztelve.

Arra amúgy tetszenek emlékezni, amikor a pálfordult Simicska hirdetőoszlopait kezdték jogellenesen tövestől kitépni a pesti flaszterből, mondván: nem fizet eleget a helyekért. Mennyi az “elég”, Tarlós bácsi? Nulla forint?

Garancsinak persze nem kell tartania a pesti oszlopnyűvőtől. Haveri/függőségi viszonyban kéz kezet mos, zseb zsebet töm. Nincs következmény, nincs felelősségre vonás. Csak a vállrángatás és a tagadás. Tagadás, tagadás, tagadás. Mindaddig, amíg van olyan bekötött szemű hívő, aki vállalja a kockázatát, hogy egy politikus kisérje át a zebrán. A másik oldalon majd megnézheti magát.
(b1)

Bal-Rad komm: “…amíg van olyan bekötött szemű hívő…”

-Van bőven ilyen ELVAKÍTOTT hívő! Persze nem csak hordahívekről beszélhetünk. A “vakítás” mindegyik politikusi bűnszervezetünk eszköztárában benne van. Így aztán a hívek még azt sem észlelik, hogy már a zebrán való átkelés előtt könyékig a zsebeiben kotorásznak.

Kétség kívül tény: a döbrögista horda tökélyre fejlesztette a vakítás-kifosztás dupla rendszerét. És folyamatosan csiszolgatja.

Ebben tényleg a horda a legjobb!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ebbe még egy rinocérosz is belesápadna – a horda olyan pofátlan, hogy az jövőre érettségi tétel lesz

Az állampárt a bizonyság arra: az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Most épp – még mindig – Botkára szálltak rá, követelve a vagyonosodása feltárását. Helyes, szívesen olvasnánk arról is, miként a narancslovagokéról.

Erre – sajnos – nem írtak ki nemzeti konzultációt, csak közvélemény-kutatást rendeltek: a szegediek akarják-e tudni, honnan van Botka László polgármesternek mindenféle luxustárgya. És a meglepő végeredmény: bizony, a szegediek többsége akarja tudni. Fordított esetben, ha mondjuk a Mészáros Lőrincz százmilliárdjairól, ezer hektárnyi földjéről, jachtjáról lenne szó, máris azt harsognák: az emberi irigységet igyekeznek felhergelni egy tisztes vállalkozóval szemben. Noha közvélemény-kutatás bizony itt is akad: a magyarok 94 százaléka gondolja úgy, hogy Orbán intézte a felcsúti gázszerelő százmilliárdjait. És még a fideszesek 86 százaléka is így gondolja. Igaz, ez nem 99 százalék, de a kutatás nem is került milliárdnyi adóforintba. Csak az eredmény: az állami támogatások, az adóforintokból fizetett közbeszerzések, az uniós források gátszakadás szerű áramlása a strómannak semmiképpen nem nevezhető, tehetséges gázszerelőhöz, aki amúgy komplett cégbirodalmat felejtett ki a vagyonnyilatkozatából.

Ahogy kíváncsian olvasnánk Matolcsy Ádám, jegybankelnök-fi vagyonosodásának történetét is, a bútorgyártól az Origóig címmel. Bőséggel jutna benne fejezet az elnyert közbeszerzéseknek is.

És persze hosszan lehetne sorolni a fideszes vagyonnyilatkozatokból kifelejtett kisebb-nagyobb ingó- és ingatlan vagyonelemeket. Rogán Tóni nyaralójának tízmilliós ráncfelvarrását és a magától növekvő lakásáról. Ahogy a Szijjártó szülők is érdekesek lehetnek a százmilliós családon belüli kölcsönnel fiacskájuknak. No meg a Lázár sarjak pesti ingatlanjai. Nem árt korán kezdeni – hogy legyen az emberből valaki. Már az óvodai jelük is közbeszerzés.

Nagyon hasonló a folyamat a Jobbik plakát-ügyében is. Amiről kiderült idő közben, hogy kismiska ahhoz képest, amennyi kedvezményt a Fidesz kapott az akkor még jó oligarcha Simicskától. Gyenge kezdő itt mindenki, akit nem Viktor és Lajos okított ki.

Persze mindig meglepő, ahogy a pofátlanság egyre magasabb csúcsaira kaptat fel a Fidesz-brigád, de már csak úgy, ahogy egy furcsa és undorító bogár erőfeszítéseit figyeli az ember a légypapírba ragadva. Sokkal több szót nem is érdemel e bagázs.

A valóság ugyanis az, hogy Botkának tényleg tisztáznia kell, ha indokolhatatlan vagyonnal rendelkezik. Ha meg indokolható, bemutatható a kivét és betét, kiadás és bevétel összhangban van – annál jobb. Ugyan így kellene minden választott tisztségviselőnek eljárnia. Ez az álom. A valóság viszont az, hogy nem elég e rinocérosz bőrű uralkodó banda kommunikációs ámokfutása, de az alkotmányos berendezkedésünket is ennek rendelik alá. Nem lenne semmi baj egy-egy holdkóros fidesznyik megszólalásával, ha közben a rendőrség és az ügyészség tisztességesen és függetlenül tenné a dolgát. De ez még nagyobb álom, mint a tisztességes politikus.

Komoly gondban van most Polt Péter, de bizonyosak vagyunk benne, hogy megoldja: miként utasítsa el a fideszes plakát-csalásban tett feljelentést. Ugyanis nem szép dolog hamis adatokkal traktálni az Állami Számvevőszéket. Micsoda szerencse, hogy annak az élén is hű pártkatona áll. Mint mindenhol.

Tényleg ezeknek akarjuk adni az adónk 99 százalékát?
(b1)

Bal-Rad komm: “…Tényleg ezeknek akarjuk adni az adónk 99 százalékát?”

-Természetesen…-IGEN! Így fog dönteni Döbrögisztán választópolgárainak “többsége”! Nagyjából 1,z millió DÖBRÖGISZTÁNI! Akik amúgy a 8,3 millió választópolgár közül kb. 1,7 milliónyian ha vannak. Ki is teszik a kétharmad elnyeréséhez szükséges 21 százaléknyi DÖBRÖGISZTÁNI “többséget”! A határon túliakkal együtt a döbrögista horda összebrusztol magának nagyjából 2,2 milliónyi voksot, oszt’ havaj-didzsi!

Természetesen MÁR MOST szeretné tudni a döbrögisztániak többsége, hogy hányadán is áll a hordajelességek kasszája. Mondhatnánk, hogy dejszen ott van az ellenzék sok-sok jól fizetett szakértője! Nyomozzák már ki!

Van azoknak más gondjuk-bajuk is! MEG KÉNE MAGYARÁZNI, HOGY NEKIK! – miből van?

Valahol itt van a kutya elásva! Politikai maffiabandáink egy álságos állóháborút vívnak egymással a LOPOTT HOLMI EREDETÉT illetően! Mert nyugodt szívvel jelentheti ki az a “VÁLASZTANI NEM TUDÓ” 40-45 százaléknyi magyar, hogy LOP EZ MIND még akkor is, ha CSAK tiszteletdíjat vesz fel!

MINKET LOPNAK MEG! Útálkozókat és elhivatott pártrajongókat egyaránt!

Az pedig, hogy Döbrögiék a HATALOMBÓL ÉS AZ ÖSSZELOPOTT POMPÁBÓL MOST Botka vagyonát firtatják, az bizony a maszopos – szadeszes elődök mértéktelen lopási vágyának köszönhető! Akik bíztak abban, hogy a vajda is be fogja tartani a “ma mi lopunk, holnap ti lophattok!” – megállapodást!

Hát tévedtek! Döbrögi vajda telhetetlen, mohó, és unfair alak!

Persze idővel ki fognak bukni a hordaügyek is! De a megtorlás sem fog elmaradni!

Persze AKKOR MÁR MÁS LESZ a helyzet!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!

Ötszörös áron rendezünk vizes vb-t, valakinek biztos megéri

Sok kritika érte a pénteken kezdődő budapesti vizes világbajnokságot, melynek számlája már meghaladja a 130 milliárd forintot. Mindez azért érdekes, mert a magyar főváros a mexikói Guadalajara helyett ugrott be, akik már 100 millió dolláros (mintegy 27 milliárd forint) költséget is soknak találtak, ezért visszaléptek a rendezéstől. De ha más példákat nézünk, akkor sem találunk a magyarhoz hasonló költségeket.

Így néznek ki a világbajnokság költségei

Az utóbbi években folyamatosan változott a pénteken kezdődő vizes világbajnokság költsége, legutóbb május elején beszélt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a várható kiadásokról, melyek az alábbiak szerint alakulnak:

Ha ezek már a véglegesnek tekinthető számok, akkor összességében 130,6 milliárd forint lehet a rendezvény teljes költsége. A fejlesztések kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a 92 milliárdos tétel legnagyobb része, mintegy 85 milliárd forint akkor is megvalósult volna, ha Magyarország nem rendez világbajnokságot, “így ezek közvetve számítanak hozzá az esemény költségeihez”. Persze a beruházásokat nem részletezte, a két összeg közti 7 milliárdos keretbe sorolható például a Batthyány téren épülő műugró torony, de azt például nem tudni, hogy a “semmibe vezető gyalogos-kerékpáros híd a Rákos-patakon” közvetlen vagy közvetett költségnek minősül-e. A legnagyobb beruházás a Duna Aréna, aminek 41,637 milliárdos költségét nem sorolják a közvetlen kiadások közé.

Vagyis többféle számítás is lehet a büdzsét illetően, a teljes költség 130,6 milliárd forint, ha viszont ebből levonjuk a miniszter által említett beruházásokat, akkor is 45 milliárd forintról beszélhetünk.

Jogos kérdés, hogy ebből mennyi jön vissza. Seszták Miklós elmondása szerint a szervezőbizottság mintegy 7-10 milliárd forintos közvetlen bevétellel kalkulált, ehhez jönnek még a közvetett bevételek, mint például a szurkolók költései, a felpörgő turizmus vagy a szállodákban eltöltött vendégéjszakák.

Vagyis a világbajnokság bevételeinek egy része nehezen számszerűsíthető, de az szinte biztosra vehető, hogy a 130 milliárdos számla még ezekkel a “ködös” előnyökkel együtt sem egyenlítődik ki, és a 45 milliárd forintnyi közvetlen kiadás megtérülése is minimum kérdéses.

Másoknak töredékéből sikerül ugyanez

Az utóbbi évek világbajnokságaival összehasonlítva is kifejezetten drága a budapesti rendezvény. Két éve az oroszországi Kazanyban rendezték a vizes vb-t, ahol a fő helyszín az a Kazany Aréna volt, melyet még a 2013-as Univerziádéra építettek, de ez a stadion lesz a jövő évi foci-vb egyik helyszíne is. Vagyis az oroszok igyekeznek a legtöbbet kihozni a beruházásból. Bizonyára hasonló stratégia mozgatja a magyar beruházókat is az amúgy is rendkívül kétséges megtérülésű Duna Aréna esetében, egyelőre az 5-7 év múlva esedékes rövidpályás úszó vb, illetve dugába dőlt olimpiai pályázat összességében nem tűnik intenzív hasznosítási tervnek. (A hasznosítás körüli kérdőjelekre jellemző, hogy a kormány és az önkormányzat rémülten próbálja a másikra dobálni az úszó vb után az aréna kezelését).

A hírek szerint egyébként a 2012-ben átadott Kazany Aréna 450 millió dollárba (mintegy 120 milliárd forint) került, de ez egy 45 ezer férőhelyes futballstadiont takart, amit 2015-ben ideiglenesen átalakítottak uszodává. Vagyis ez magyar viszonylatban ahhoz hasonlítható, mintha megépült volna a 150 milliárd forintos Puskás Stadion, majd ott egy füst alatt vizes vb-t is rendeztünk volna.

A kazanyi világbajnokság teljes költségvetéséről két évvel az esemény után sincsenek megbízható információk. Azt viszont tudni, hogy a mexikói Guadalajara 100 millió dollárt (27 milliárd forint) szánt volna az idei eseményre, majd 2015 tavaszán visszaléptek, ezért kellett Budapestnek beugornia. A magyar főváros ugyanis eredetileg 2021-ben rendezett volna, ezt hoztuk előre 2017-re.

A mexikóiak azért léptek vissza, mert a kormány egy átfogó kiadáscsökkentési programba fogott, ami a világbajnokság büdzséjét is érintette. A megszorításokat elsősorban a mexikói gazdaság problémáival és az olajárak esésével magyarázták. Guadalajara visszalépésekor Kazany esetében is felvetődött annak lehetősége, hogy faragni kell a büdzséből az orosz gazdaság válsága és a rubel zuhanása miatt, azonban Cornel Marculescu, a nemzetközi szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az orosz eseményt nem érinti a problémák. Szerinte Mexikó esetében is inkább politikai, mint gazdasági okai voltak a visszalépésnek, hiszen lecserélték a sportminisztert az országban. A mexikóiak egyébként már elköltöttek 9,5 millió dollárt a visszalépés előtt, további 5 milliót pedig a FINA-nak kellett fizetniük kárpótlásként, amiért visszaléptek.

“A világbajnokság gazdasági előnyei két-háromszorosan meghaladják a költségeket a tapasztalatok alapján”- mondta akkor Marculescu.

Azt sajnos nem tudni, hogy a FINA illetékese melyik költségről beszélt. Ha a Guadalajara által becsült 100 millió dollárról, akkor mi még mindig bajban vagyunk, hiszen a 130 milliárdos magyar büdzsé majdnem pont ötszöröse annak.

Kazany előtt 2013-ban Barcelonában volt a vizes vb, ahol négy helyszínen rendezték meg az eseményt, melyek tízperces sétán belül elérhetők voltak, ez volt a spanyolok egyik nagy előnye. Az esemény költségvetése 25 millió euró (mintegy 7,7 milliárd forint) volt a Catalan News cikke szerint, azonban náluk megvolt az az előny, hogy nem kellett külön létesítményeket emelni, elég volt az 1992-es olimpia és a 2003-as vizes világbajnokság helyszíneit kicsit helyrepofozni. Azonban ahogy láthattuk, Budapesten csak a szervezési költségek meghaladják a fenti összeg négyszeresét.

Rómában 2009-ben rendeztek világbajnokságot, melynek költsége közel 40 millió euró (12,3 milliárd forint) volt. Ennek legnagyobb része, 26,5 millió euró állami hozzájárulás volt, 8,6 millió eurót terveztek szponzorációból, 5,2 milliót pedig a rendezvény közvetlen bevételei jelentettek. Ugyanakkor a rendezés nehézségeit jelzi, hogy néhány hónappal az esemény előtt még 5,5 millió eurós lyuk volt a római költségvetésben elsősorban a közvetlen bevételek elmaradása miatt.

A FINA garantáltan jól jár

Egy nyertese biztosan lesz a budapesti világbajnokságnak: a nemzetközi szövetség ugyanis a reklámbevételek és a tévés jogdíjak egy részére automatikusan ráteszi a kezét. Ebből a szempontból a szervezet 2015-ös beszámolója lehet mérvadó, hiszen akkor volt legutóbb világbajnokság.

Két évvel ezelőtt a FINA-nak 58,8 millió svájci frank (mintegy 16,5 milliárd forint) bevétele volt a különböző eseményekből (sajnos nincs részletezve a világbajnokság), amivel szemben a kiadás 36,4 millió frank volt. Összességében a szervezetnek 14,7 millió frank volt a profitja a 2014-es 2,9 milliós veszteséggel szemben.
(portfolio)

Bal-Rad komm: Ez a döbrögisztáni “vizesvébé” történet egy politikai horrorsorozat egyik epizódja csupán. Ráadásul a sorozat újabb epizódjai készülnek futószalagon.

A lényeg a látvány! Pörög a qrmányzati vetítőgép, és a tolvajmasinéria.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!