Meghátrált Amerika az orosz katonai erővel szemben

Washington, 2021. április 15. csütörtök (MB)

      Az amerikai hadvezetés úgy döntött, hogy mégsem vezényli a Fekete-tengerre két rakétahordozó rombolóját. A Donald Cook és a Roosevelt hadihajónak április 14-én kellett volna áthaladnia a Boszporuszon, a Krím felé tartó úti céllal, de küldetését lefújták, és a Földközi-tengeren marad – jelentette a Magyar Békekör csütörtökön.

     „Nem akartuk provokálni Moszkvát ebben a kényes időszakban” – mondta egy nevét elhallgató amerikai tiszt.

     A flotta-küldetés sztornózása nagy csalódást keltett ukrán vezető körökben, hiszen abban bíztak, hogy amerikai segítséggel visszafoglalhatják a Krímet Oroszországtól. Úgy tervezték, hogy Északról az ukrán erők támadnak, délről pedig az amerikaiak segítenek nekik a tengerről. Oroszország 85 ezer katonát szegezett szembe velük, és lezárta a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szorosnál.

     Orosz részről nem tárták a nyilvánosság elé, mivel győzték meg az amerikaiakat, hogy jobban teszik, ha elállnak a tervüktől. Annyi bizonyos, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes április 13-án figyelmeztette a Fekete-tengerre vezényelt amerikai hadihajókat, hogy saját érdekükben tartsák magukat távol a Krím-félszigettől. Szó szerint a következőt mondta: „Az amerikai hajóknak semmi keresni valójuk az orosz partok közelében. Figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, hogy jobban teszi, ha távol tartja őket a Krímtől és Fekete-tengeri partjainktól”.

      Megfigyelők nem tartják alaptalannak a feltételezést, hogy a politikai figyelmeztetést bizonyos katonai figyelmeztetés is kiegészíthette. Ennek tulajdonítják, hogy Joe Biden amerikai elnök még aznap felhívta telefonon Putyin orosz elnököt, és készségét jelezte egy személyes találkozóra vele, jóllehet márciusban még „gyilkosnak” nevezte őt, és még telefonon sem volt hajlandó beszélni vele.

       A Békekör megfigyelője szerint Washington meghátrált az orosz katonai erővel szemben. Visszakozásáról most azzal igyekszik elterelni a figyelmet, hogy újabb szankciókat foganatosított Oroszországgal szemben, és kiutasított tíz orosz diplomatát. Az amerikai kormány intézkedéseit azzal indokolta, hogy Oroszország beavatkozott a tavaly novemberi amerikai elnökválasztásba, és kibernetikai támadást indított ellenük. Megfigyelők feltűnőnek tartják a „büntető intézkedések” időzítését, hiszen az elnökválasztás óta több mint öt hónap telt el. Inkább a katonai meghátrálás okozta politikai zavarodottság leplezésére irányuló szándékot látnak az oroszellenes intézkedések mögött.+++

Biden meghátrálása és Moszkva válasza

Washington, 2021. április 16. péntek (MB)

 A Krím-félszigethez irányított amerikai hadihajók Fekete-tengeri küldetésének visszavonására Joe Biden adott utasítást az amerikai hadvezetésnek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.

    Az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos politikájáról szólva Biden kijelentette: „Az Egyesült Államok nem akarja fokozni a feszültséget Oroszországgal szemben. Most a de-eszkalálásnak van ideje. A párbeszédnek és a diplomáciának. Az Egyesült Államok kész építő párbeszédre Oroszországgal”.

    Tény, hogy az orosz határokhoz vezényelt 40 ezer NATO-katona az amerikai hadihajók Fekete-tengeri támogatása nélkül folytatja Defender Europe 21 fedőnevű hadgyakorlatát, Ukrajnával, mint a NATO által mozgatott szereplővel közösen. További tény, hogy az elmúlt napokban öt amerikai szállító gép landolt Ukrajnában hadianyagokkal, elektronikus berendezésekkel, és másokkal. De az is tény, hogy a Washington által feltüzelt ukrán vezetést hidegzuhanyként érte az amerikai hadihajók Fekete-tengeri „látogatásának” leállítása, hiszen a Krím visszafoglalásának álmát dédelgették egy Oroszország ellen indítandó ukrán-NATO preventív háborúval. A kijevi vezetés most kénytelen tudomásul venni, hogy Ukrajna sorsáról nem feltétlenül Ukrajnában döntenek. S nem az van, amit ő akar. Nemcsak a Krím visszafoglalása került le a Pentagon napirendjéről egyik pillanatról a másikra, hanem az is kétségessé vált, hogy Ukrajna valaha is a NATO tagja lehet.

    Biden nem árulta el, mi térítette jobb belátásra. Inkább úgy igyekezett feltüntetni, mintha Putyin kedvébe akart volna járni, de politikai megfigyelők ezt hajlamosak a „savanyú a szőlő” hasonlattal illetni, tekintve, hogy március közepén még „gyilkosnak” nevezte Putyint, hogy aztán hirtelen pálfordulással ő hívja fel a Kremlt, kérve, hogy beszélhessen vele.

    Az amerikai fél meghátrálása miatt orosz részről bizonyos megértést tanúsítanak az újabb amerikai szankciókkal szemben. Úgy vélhetik, Bidennek valahogy el kell adnia a dolgot odahaza és szövetségesei körében anélkül, hogy presztízsveszteséget szenvedne. Még segíteni is igyekeznek neki. Erre utal, hogy Moszkva, szokatlan diplomáciai húzással nem azonnali kiutasítással reagált tíz diplomatájának Amerikából történt kiutasítására, jóllehet a kölcsönösség elve ezt diktálná, hanem bejelentette, hogy nagykövete, Anatolij Antonov nem tér vissza Washingtonba. Vagyis az „üres szék” politikáját követi. Ezzel jelezni kívánja az amerikai vezetésnek, hogy el kell döntenie, mit akar: ellenségeskedni-e, vagy együttműködni vele egyenjogúan. Hiszen ha Biden tényleg találkozni akar Putyinnal, mint azt telefonbeszélgetésükön megpendítette, akkor valakivel csak elő kellene készítenie a randevút, ám nagykövet nélkül ez nehézkes.

   Moszkva rendre értésére adja Washingtonnak, hogy Oroszországgal többé nem lehet erő pozícióból tárgyalni.+++

18 amerikait utasítanak és tiltanak ki Oroszországból válaszul az amerikai intézkedésekre

Moszkva, 2021. április 16. péntek (MB)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy 18 amerikai diplomatát és tisztségviselőt utasítanak és tiltanak ki Oroszországból, válaszul arra, hogy az amerikai kormány egy nappal korábban tíz orosz diplomatát utasított ki az Egyesült Államokból – jelentette a Magyar Békekör az AP hírügynökségre hivatkozva.

Az orosz külügyminiszter közölte, hogy 10 amerikai diplomatát a kölcsönösség elve alapján utasítanak ki, további nyolc amerikai tisztségviselő kitiltásával pedig megtoldják a listát. Az Oroszországból kitiltott nyolc személy között szerepel az Egyesült Államok főügyésze, az FBI igazgatója, az országos hírszerzés (National Intelligence) igazgatója, a belügyminiszter, és a szövetségi büntetésvégrehajtás igazgatója. Azért nem utazhatnak be többé Oroszországba, mert közreműködtek az oroszellenes politika kidolgozásában és végrehajtásában – tudatta a TASZSZ.

A moszkvai külügyminisztériumba bekéretett John Sullivan amerikai nagykövetnek azt tanácsolták, hogy kövesse Oroszország washingtoni nagykövetének példáját, és menjen haza konzultációra. Tudatták Sullivannal, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége többé nem alkalmazhat orosz állampolgárt.

Lavrov azt is bejelentette, hogy az amerikai szankciókra válaszul korlátozzák, illetve megtiltják azoknak az amerikai nem kormány szervezeteknek a ténykedését, amelyek rendszeresen beavatkoznak az orosz politikai ügyekbe.+++