Ahelyett, hogy közelítenének a magyar bérek a nyugat-európai keresetekhez, egyre nő a szakadék – számolt be egy friss tanulmány adatairól a hvg.hu.
Miközben a régióban fokozatosan nőtt a termelékenység (vagyis az adott munkaidőre eső teljesítmény), a bérek felzárkózása ezt nemhogy nem követte, de egyre jobban szakad le Nyugat-Európához képest – írta tanulmányában Galgóczi Béla, a az Európai Szakszervezeti Szövetség magyar kutatója – írta a portál.
Az elemző a magyar, a cseh és a lengyel átlagkeresetet vetette össze a némettel. Az eredmények szerint amíg a közép-európai országokban a kilencvenes évektől a válságig 10 százalék körüli szintről a német bérek 30 százaléka fölé emelkedtek a bérek, 2008 óta ez az arány jelentősen visszaesett.
A három ország közül nálunk a legtragikusabb a helyzet. Amíg itt az átlagkereset 2008-ban a német 31,9 százaléka volt, két évvel később már csak 29,7 százaléka, 2015-ben pedig alig több mint a negyede, 25,1 százaléka. Mindehhez hozzájárulhatott a forint gyengülése is, ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak.
Éves nominális átlagbérek alakulása (euróban és a német átlag %-ában)
ORSZÁG
1993
1995
2000
2008
2010
2015
Magyarország
3 233 / 13,1
4 064 / 15,5
4 825 / 17,2
10 226 / 31,9
9 744 / 29,7
9 432 / 25,1
Csehország
2 054 / 8,3
2 942 / 11,2
4 747 / 16,9
11 197 / 34,9
11 503 / 35,1
11 624 / 30,9
Lengyelország
n.a. / n.a.
3 591 / 13,7
6 619 / 23,6
10 569 / 33,0
10 176 / 31,1
11 045 / 29,3
Németország
24 567 / 100,0
26 069 / 100,0
27 990 / 100,0
31 997 / 100,0
32 754 / 100,0
37 613 / 100,0
Forrás: tanulmány
(napi.hu)
Bal-Rad komm: „…ám az Eurostat árfolyammal és életszínvonallal korrigált adatai is hasonló visszaesést mutatnak…”
-EZ LÉTÜNK LÉNYEGE!
Ami az EU Döbrögisztán nevű szemétdombján kotkodáló dölyfös páva szerint a vajdaság versenyképességének garanciája! Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas béremelésekről széjjelrikácsolt diadaljelentések kizárólag az Új Nemmzetthy (és Polgárrhy) Elyth jövedelemnövekedését rejtik. Az itt megtelepült multispekulánsokkal együtt.
Visszaesés itt? HAZUGSÁG!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kellemetlen: „elszámolták” a pénzt, nem lesz uszodafelújítás a vizes vb-re
Kész szerencse, hogy mindez nem a vizes világbajnokság valamelyik kiemelt helyszínével történt.
Ahogy arról néhány héttel ezelőtt mi is beszámoltunk, a közbeszerzést kiíró BMSK Kft.-nek nem sikerült leszerződnie a nyertes ajánlattevővel a balatonfűzfői Balaton Uszoda felújítására vonatkozóan, ami a vizes világbajnokság egyik edzőhelyszíne lesz. A pályázatot szokás szerint rendkívüli sürgősségre hivatkozva, eljárást megindító hirdetmény nélkül folytatták le, melyen 3 cég is jelentkezett a feladatokra. A szerződés azonban meghiúsult, mivel az ajánlatkérő BMSK-nak nem állt rendelkezésére a szükséges mennyiségű anyagi fedezet, azaz nincs rá pénz. Mindez április közepén történt.
Az időpontok alapján már egy laikus is megalapozottan gondolhatta: a projekt kivitelezése megkérdőjeleződött. Főleg annak tükrében, hogy a munkák nem csak apróbb javítgatásokat jelentettek volna. A közbeszerzési hirdetmény szerint az alapfeladatok közé tartozott:
-a fűtés és szellőző rendszerek teljes átépítése,
-a vízgépészeti rendszerek szükséges felújítása, cseréje,
-erős- és gyengeáramú szerelési munkálatok,
-a közönségforgalmi részek felújítása,
-valamint az akadálymentesítéssel összefüggő lift telepítése.
Ezek mellett olyan opciós feladatokat is be kellett árazni a pályázóknak, mint például bútorozás, kertépítés, út- és parkolóépítés, a medence burkolatának felújítása, világítástechnika, külső nyílászárók cseréje, amelyek elvégzésére viszont csak akkor került volna sor, ha van még rá anyagi fedezet.
Már nagyon kevés az idő
A munkálatokra a szerződéskötés elmaradása miatt jó esetben is legfeljebb 3 hónap maradt, ami a lapunk által megkérdezett szakember szerint mindenképpen szűkösnek tekinthető. A közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett alapfeladatokkal feszített tempóban, hétvégi munkavégzéssel lehetne határidőre végezni, viszont ezek az alapfeladatok olyan szakipari munkákat is maguk után vonnának, amelyekre már kevés a hátralévő idő. Például a szellőző- és fűtési rendszerek átépítése véséssel, majd vakolással, festéssel is jár, így ha önmagában az átépítés meg is történik, a befejező munkákra nem lenne idő. Arról nem is beszélve, hogy az akadálymentesítéssel összefüggő liftet sem lehet csak úgy elhelyezni az épületben, annak építése és használatbavétele is külön engedélyeztetési eljáráshoz kötött.
Az eredménytelenül lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban megkerestük az ajánlatkérőt, a BMSK Kft.-t. Válaszuk szerint „a közbeszerzési eljárás során a „legalacsonyabb ár” értékelési szempontot alkalmazták, az ajánlattevők azonban magasabb összegű ajánlatokat tettek, mint amekkora forrást a magyar állam a felújításra szánt”. Ez az eredmény azonban nem befolyásolja a világbajnokság programját és helyszíneit, vagyis a felújítástól mentes Balaton Uszodában edzhetnek majd a versenyzők, főleg, hogy érvényes működési engedélye is van a létesítménynek. Arra azonban, hogy a felújítás végül megtörténik-e a vb előtt, után, akármikor, nem kaptunk választ.
A válaszok kutatása közben a balatonfűzfői önkormányzatot is megkerestük kérdéseinkel, többek között arra lettünk volna kíváncsiak, helytálló-e az információ, miszerint 1,2 milliárd forintból újulhatna meg az uszoda, illetve mi volt az oka annak, hogy láthatóan több hónapja csúszik a felújítás. dr. Takács László jegyző azonban „hivatalos információval” nem rendelkezett egyik kérdésünkkel kapcsolatban sem.
A válasz finoman szólva már csak azért is gyanús, mert egy 2016. szeptember 12-i képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint Marton Béla polgármester arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy „a balatonfűzfői uszoda többszöri kivétel után visszakerült a fejlesztendő területek közé. Mintegy 1,2 milliárd forint fejlesztést sikerült ebbe kilobbizni”. Igaz, ennek feltétele is volt. Nagy-Pál Levente, a 2017-es vizes világbajnokság hosszú távú úszásának a koordinátora arról számolt be az említett testületi ülésen, hogy kéthetente jelent a fejlesztési minisztériumnak, „és szeretné, ha bemutatnák a koncepciót. Be kell mutatni a döntéshozók felé, hogy hosszú távon az 1,2 milliárd forintos befektetés érdemes, hiszen itt lehet fejleszteni olyan sportterületeket, amely szálláshellyel, egyébbel megtölthető a későbbiek során”.
Pedig a fejlesztést alapvetően támogatták a városban, szükségesnek is tartották, sőt a Balaton Uszoda „köré” egy komplex sportcentrum kialakítását tervezte a képviselő testület. Ennek megvalósulása egyelőre nagy kérdés, az viszont szinte már biztos, hogy a vizes világbajnokságig nem esik át felújításon a balatonfűzfői Balaton Uszoda, a versenyzők lift nélkül, a régi medenceburkolat és nyílászárók mellett fognak edzeni.
Mennyi az annyi?
Ahogy korábban már említettük, egy tavaly szeptemberi jegyzőkönyv szerint 1,2 milliárd forintot sikerült kilobbizni a felújításra, a két hónappal később megtartott testületi ülés és közmeghallgatás jegyzőkönyve szerint „1-1,5 milliárd forintot fog az állam a Balaton Uszodára költeni”.
Valójában azonban még a 1,5 milliárd forint is jócskán kevés lett volna, a legkedvezőbb ajánlatot a Fehérép Kft. adta, 1,939 milliárd forintról, amit a Zeron Zrt. 1,99 milliárdos ajánlata követett, a Mikolasek Építő pedig még ennél is drágábban, 2,043 milliárdért végezte volna el a teljes felújítást.
A sikeres eljáráshoz és a felújításhoz 440-740 millió forint hiányzott, aminek előteremtése furcsa mód akadályokba ütközhetett, pedig más esetekből kiindulva ennek nem biztos, hogy így kellett volna történnie. A Dagály uszoda 14 milliárdos kezdeti költsége – a jelenlegi információk szerint – végül 49 milliárd lett, de a szombathelyi Haladás új stadionjának váratlan költségnövekedését is megfinanszírozta az állam. Itt eredetileg 9 milliárd forintot szántak a beruházásra, a közbeszerzési eljárás során érkezett legalacsonyabb ajánlat 13,1 milliárd forint volt, ennek ellenére a szerződést megkötötték, az állam pedig – nem volt mit tenni – odaadta a hiányzó milliárdokat.
(mfor)
Bal-Rad komm: „VALAKIKET” komoly kár ért! Megbicsaklott a lopógépezet valaki miatt! A károkozót majd kiderítik, a kárt pedig kompenzálni fogják. Ebben biztosak lehetünk! Lesz még atlétikai VB. is!
„…az állam pedig…”-azaz MI!-majd odaadja(adjuk) a hiányzó milliárdokat!
Mert olyan nem lehet, hogy „VALAKI” kárt szenvedjen! Hát hová jutna akkor a NER!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Az Avgyejevkát ért négy civil halálát okozó „szeparatista tüzérségi támadás” vádja olyan látványosan omlott össze, hogy annál látványosabban nem is lehetne.
Ez egy vaskos kijevi provokáció volt a Euroviziós felhajtásra, és a mai minszki hármas kapcsolattartói összejövetelre időzítve.
A népköztársaságiak tüzérségi tüzét-miszerint Szpartak területéről lőttek Avgyejevkára-maga az EBESZ mondta ki: lehetetlen.
A rendkívül súlyos atrocitásról éppen a kijevi propagandafelvételek szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azt bizony a latorhad követte el.
A propagandafelvételek készítói ugyanis megadták a belövés által érintett avgyejevkai családi ház címét, és borzalmas fotókat készítettek a helyszínről. Ami az ő szempontjukból komoly hiba volt. Merthogy készítettek egy felvételt rémbeszámolójuk számára a szóban forgó ingatlan SÉRTETLEN utcai homlokzatáról. És közöltek fotókat a becsapódás azzal ellentétes irányban lévő gazdasági udvaráról is, és a becsapódás ütötte roncsolásról.
Innentől kezdve már csak némi számítógépes készségre volt szükség,és már el is készült a bizonyíték a valódi elkövetőkről. Akik a hoholmegszállás alatt lévő Vodjanojéban tanyáznak. Nagyjából 90 fokkal eltérő helyen Szpartaktól.
Vodjanojéban pedig a „Jobb Szektor” martalócai állomásoznak. D-30-as, és „Akácia” önjáró lövegeikkel.
Lássuk a történet képregényét:
A találatot kapott avgyejevkai ingatlanr elhelyezkedéséről készült műholdfelvétel:
A helyszínlelők által készített felvétel ugyannak az ingatlannak a sértetlen utcaihomlokzatáról:
Az utcai homlokzat bejelölése múholdfelvételen:
Az ingatla hátsó-gazdasági udvarrészlete-a gránátbecsapódás helyével:
Ugyanaz a helyszín!-részletesebben a becsapódás helyével:
A műholdas felvételen a becsapódás helye, és a lőirány:
Műholdfelvételen a lőirány és a gránátbecsapódás helye:
Az alábbi műholdfelvétel meséli a legtöbbet. A becsapódás helye a lőiránnyal, és az eddigi feltételezett tüzérségi lőállással Vodjanojeban. Vodjanojétól majd’ 90 fokra délkeleti irányban van Szpartak. Az ukránok által ÁLLÍTOTT TÁMADÓ TÜZÉRSÉGI lőállás:
Nem nehéz elképzelni, ha Szpartakból lőnek Avgyejevka felé, a tüzérségi gránát NEM FRONTÁLISAN találja el a LAKÓÉPÜLET NYUGAT FELÉ NÉZŐ HÁTSÓ FALÁT, hanem a gazdasági épület déli falába csapódik.
Vodjanojéból lőve viszont minden stimmel.
A kijevi propaganda harsogásából egy dolog a valósos: a négy civil halott, és az egy súlyos sebesült.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Hazacsalja, majd átveri a fiatal vállalkozókat a kormány
Többen kerültek csapdahelyzetbe, van, akinek az ötletét is lenyúlhatták. Több ellenzéki párt tiltakozik.
Másfél éve indította a kormány azt a programot, amivel 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást ígért azoknak a fiataloknak, akik Budapesten vagy Pest megyében indítanának saját vállalkozást. A pályázás feltétele egy 8 hetes képzés elvégzése, amit az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) végez. Tamás Hollandiából jött haza, februárban kezdte el a képzést, üzleti tervében azzal számolt, augusztusra megkapja a pénzt, és fejleszthetik a robotot, amit társával megterveztek – írja a 444.hu. A fiatal nevét védelmében a lap megváltoztatta. Aztán jött a szokásos időhúzás, csak augusztusban derült ki, hogy rossz volt a kitöltési sablon, amivel dolgoztak, így új tervet kellett írniuk, amire két hónap múlva bólintott rá az OFA.
A céget októberben alapították meg, hogy indulhassanak a pályázaton, de az eredményre még mindig várnak, az minisztérium mindig csak türelmet kér tőlük, a járulékokat viszont már fizetniük kell. Nem Tamás az egyetlen, aki így járt, az NGM alá tartozó hatóság egy pályázatot sem bírált el, ám többen szembesültek vele, hogy míg ők a minisztériumra várnak, más már megvalósította az ötletüket.
A pályázók képzését levezénylő cég, az IOSZIA Duális Szakképzési és Felnőttképzési Intézmény Kft. viszont így is jól járt, ők szervezik a képzést – ami ugye fut, annak ellenére, hogy a program döcög -, tananyagot dolgoz ki és mentori tevékenységet biztosít. A Kft. ügyvezetője Fülöp Henrik, aki jó kapcsoatot ápol kormánypárti politikusokkal.
Az ellenzék tiltakozik
A Jobbik szerint Orbánéknak eszük ágában sincs hazahívni az elüldözött fiatalokat, a program kudarca mutatja „az orbánizmus igazi arcát: a nemes célokat és hangzatos ígéreteket csapnivaló kivitelezés követi, amelyből a végén az ország helyett csak egy szűk haveri kör gazdagodik.” Az LMP szerint megmutatkozott, hogy a kormány csak „kamuprogramokat” indít a fiatalok hazahozataláért, az MSZP szerint vállalhatatlan, botrányos és aljas, amit a fiatalokkal művelnek, segítség helyett adósságba taszítják őket, de „a Fidesz-közeli vállalkozó” gazdagodik.
(HVG)
Bal-Rad komm: „…míg ők a minisztériumra várnak, más már megvalósította az ötletüket…”
-De hogy legyen még csavar a dologban: HA KISZÁLLNÁNAK A „PROGRAMBÓL”, a képzési díjat -ami 200 ezer forint-vissza kell fizetni! Na és kinek?
Fülöp Henrik cégének! Hiszen AZ KIKÉPEZTE ŐKET!
Csoda-e hogy fiataljaink menekülnek! „EZEK” még a szemüket is kilopják! Ami a kisebbikbaj lenne. De a jövőjüket is ellopják!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Závecz: Érdektelenségbe fulladt a Nemzeti Konzultáció
Az érdektelenség kétharmadának a megtestesülése az, hogy a 8,1 millió választóból csak 1,3 millió küldte vissza a nemzeti konzultációs lapokat – fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában Závecz Tibor. A Závecz Research Intézet igazgatója szerint friss kutatásuk egyértelműen igazolja, hogy csupán a Fidesz szavazókat mozgatta meg a konzultáció.
Závecz szerint a Nemzeti Konzultáció kifejezés pontatlan, ez inkább egy nemzeti kiküldés, mert ugyan egy egész nemzetnek küldik ki az íveket, mégis csak a megszólítottak töredéke vesz részt az akcióban. A megkérdezettek 56 százaléka azt mondja, hogy őket ez az egész konzultáció zavarja. Még a Fideszesek 10-15 százaléka is így vélekedik, de akik nem, azok is passzívak.
A május elején lezajlott adatfelvételkor
minden ötödik fideszes mondta azt, hogy ő már visszaküldte a levelet, vagyis 80 százalékuk még nem.
Rajtuk kívül csak a jobbikosok mutatnak minimális érdeklődést a kormányzati kezdeményezés iránt. Az ellenzéki szavazók szerint a Nemzeti Konzultáció eredeti szándéka a manipuláció, illetve a megkérdezettek csaknem 40 százalék véli úgy, hogy egyszerűen a Fidesz adatbázisának építését, frissítését szolgálja az akció.
A kutatás alapján kijelenthető, hogy levél visszaküldőinek iskolai végzettsége zömében alacsony. Márpedig, ha ezt egybevetjük azzal a megállapítással, hogy elsősorban fideszesek reagáltak aktívan a konzultációra, akkor Závecz szerint ki lehet mondani:
„a kevésbé képzett fideszesekből tevődik össze az eddigi 1,3 milliós szám, míg az iskolázottabb kormánypárti szavazók úgy vélekednek Brüsszel megállításáról, mint az ellenzék.”
A másik érzékelhető szakadék az idősek és a fiatalok között található a kutatás alapján. Előbbiek megszólítva érzik magukat, úgy tapasztalják, hogy törődnek velük: hol egy 10 ezer forintos utalványt kapnak, hol egy kérdést, amire lehet válaszolni. A fiatalabb Fidesz szavazók számára azonban nem egy adekvát kommunikációs forma a papír alapú levelezés, hiszen zömében az interneten mozognak.
(atv)
Bal-Rad komm: „…a megkérdezettek csaknem 40 százalék véli úgy, hogy egyszerűen a Fidesz adatbázisának építését, frissítését szolgálja az akció…”
-Tekintettel a „konzultáció” bárgyú és smmitmondó hülyeségeire, csakis ez lehet a valós cél.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Kína gigantikus vállalkozásra szánta el magát azzal, hogy ki akarja építeni a fél világot átfogó új selyemutat, amelyen árui szárazföldön is eljuthatnak Európába és Afrikába, ám ezzel könnyen kárt okozhat saját magának és az útba eső országoknak, köztük Magyarországnak is.
Nagyobb esélye lenne a fél világot átfogó, a Budapest-Belgrád gyorsvasútvonalat is tartalmazó kínai selyemútterv (Belt and Road) sikerének, ha a pekingi döntéshozók kisebben gondolkodnának – vélik a Bloomberg szerkesztői.
A Belt and Road projekttel kapcsolatban a befektetés nagyságától kezdve a beruházás kapcsán tartott ünnepségek meghívott vendéginek számáig minden óriási. Kétségtelen, hogy Kínának valóban szüksége van az Ázsiát és Európát összekapcsoló energetikai és szállítási rendszerre.
Az is biztos, hogy az útba eső országoknak jól jön vasúti, közúti, kikötői és erőművi infrastruktúrájuk korszerűsítése. És Kína joggal használja fel pénzügyi forrásait és felesleges építési erőforrásait a selyemúttal kapcsolatos projektek finanszírozására és kivitelezésére. (A legfrissebb hírek szerint a magyarországi vasúti szakaszt is kínai cég építené – a szerk.)
Nagy a kockázat
Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy Kína és a nagy terv megvalósításába bevont országok – köztük a Belgrád-Budapest vasúti korszerűsítéssel részt vevő Magyarország – óriási elvárásainak teljesítése lehetetlennek bizonyul. Ázsiában – és részben Kelet-Közép-Európában is – nem a beruházási források akadályozzák a befektetési projektek indítását, hanem az életképes tervek hiánya.
A politikailag motivált projektek – ahogy arra Kínában és máshol is láthatunk példákat – újabb fehér elefántokhoz, fantom városokhoz, kihasználatlan repülőterekhez, vasútvonalakhoz stb. vezethetnek, amelyek visszafizethetetlen adóssággal terhelhetik meg a kisebb országokat. (A főként kínai hitelből megvalósuló Belgrád-Budapest vasúti projekt becsült költsége a korábbi 470 milliárd forintnak immáron a kétszerese – a szerk.)
Rossz magyarázat
Egyes stratégák elfogadhatónak tartják, ha Kínát bizonyos veszteségek érik, elsősorban azon, hogy a selyemút építéséhez nyújtott hitelei egy részét nem tudják visszafizetni az adósok. Úgy vélik, hogy ez az ára az országgal szomszédos államok stabilitásának. A költségek azonban kezelhetetlenné válhatnak. A Fitch például nemrégen figyelmeztetett arra, hogy a bankok hitelállományának minősége jelentősen romlott.
A befektetésalapú kínai gazdasági modell exportálása segíti ennek továbbélését, a gyenge hatékonysággal működő állami vállalatok erre építve tovább halogathatják átalakulásukat, fenntarthatatlan túlzott kapacitásaik leépítését. Emellett mivel a pekingi pénzügyi vezetés a jüan árfolyamának védelme érdekében fékezi a tőkekiáramlást, lehet, hogy nem is lesz elég pénz a selyemútra. (Bár Hszi Csin-ping kínai elnök éppen vasárnap jelentette be, hogy Kína 124 milliárd dollárral – mintegy 35 ezer milliárd forinttal, azaz az éves magyar GDP-vel – támogatná a „békére, a nyitottságra és a szabadkereskedelemre” épülő Új Selyemút létrehozását.)
Gond lehet a korrupció is
Kérdéses továbbá, hogy az újabb utak és vasutak építése, illetve csövek lefektetése valóban segítheti-e Kína végső céljának elérését, azaz a gyors gazdasági növekedés és ezzel a politikai stabilitás biztosítását. A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban.
Hosszabb távon a kínaiak jelenléte kiválthatja a szokásos ellenszenvet a külföldi beruházókkal szemben, ami esetenként szabotázsakciókhoz vezethet. A pekingi külpolitika hagyományosan tesz arra, hogy milyen rendszerekkel üzletel, ami Kínával szembeni ellenérzést szülhet az elnyomó rezsimek uralma alatt élő átlagemberek körében.
Legyünk észnél, elvtársak!
Kínának a selyemúttal kapcsolatban is a kis lépések politikáját kellene folytatnia. Az ezzel kapcsolatos projektekkel kapcsolatban nem arra kellene koncentrálnia, hogyan lehet kifizetni azok költségeit, hanem arra, hogy mennyire életképesek, kifizetődők az egyes beruházások – vélik a Bloomberg szerkesztői, akik szerint a hitelezőknek áttekinthető feltételekkel kell odaadniuk a pénzüket és figyelniük kell a kölcsönöket felvevő cégek és államok hitelképességére. A projektekkel kapcsolatban egyeztetni kell a helyi kereskedőkkel, farmerekkel, civil szervezetekkel is, nem csupán az állami bürokratákkal és főként nem a korrupt vezetőkkel. Sőt, a szerzők szerint a környezetvédelmi aggályokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.
(napi.hu)
Bal-Rad komm: „…A fejlesztési források könnyen eltűnhetnek a korrupció mocsarában a selyemút útjába eső országokban…”
-Hm! Nem csak mi látjuk ezt a veszélyt?
De mindezzel együtt-és azon túl, hogy sejtjük Döbrögiék vágyait és szándékait-mi ebben a Budapest-Belgrád vasútvonalban a ráció?
Döbrögisztán fölvesz mésfél milliárd euro hitelt! Amit nyilván NEKÜNK KELL majd visszafizetni!
Ugyanakkor „…A legfrissebb hírek szerint a magyarországi vasúti szakaszt is kínai cég építené…”
Így aztán végképp nem látjuk a dolog „magyar értelmét”!
Persze tudjuk: Döbrögiék látják! Fizetni meg úgy is MI fogunk!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Közismert a dolog az orosz államfőről, hogy ha valahol zongorát lát-„nem bir magával”! Addig-addig mesterkedik, amíg oda nem ülhet hozzá, és…!
A többi már megitélés kérdése.
Pekingben is sikerült becserkésznie egy zongorát. A Dzsong nan haj (?) nevű kínai kormányzati reidencián fedezte fel a hangszert. Ide avégből érkezett, mert megbeszélésre várta őt Xi Jinping kínai elnök.
Az Eurázsia-csúcson mondott beszéde már tartalmasabbra sikeredett. Általános politikai témákat taglaló beszédéből kiemelendő-donbasszi összefoglalónk kapcsán-a regionális konfliktusok jelentette veszély. Vlagyimir Putyin kihangsúlyozta a militáns retorikát és a kölcsönös vádaskodások helyzetsúlyosbító voltát.
„Általánosságban elmondható, hogy a régi logikai megközelítések már nem alkalmasak napjaink problémái többségének a megoldására. A sztereotípiáktól megszabadított, friss ötletekre van szükség ezen regionális-ám szélesebb válságok kirobbanásával fenyegető-konfliktusok kezelésére.”-fejtette ki Oroszország véleményét.
Hogy intelmei az identitásválsággal küszködő Maradék-Ukrajnában illetve a kijevi udvarban megszívlelésre kerülnek-e, ma még nem tudható.
A tegnapi és a mai nap eddigi donbasszi történései szerint nem.
Tegnap kora délután Donyeckben Eduard Baszurin arról elmélkedett, hogy nem zárható ki valamiféle provokáció a kijevi latorhad részéről. Van ez az „Euroviziós” fölhajtás, és ez egy kitűnő lehetőség egy kis figyelemfelkeltésre.
Bár lehet hogy ő is emlékezett erre az áprilisi „előre figyelmeztetésre”?
Alig telt el néhány óra, és elmaradt Nyalókakirály Euroviziós köszöntőbeszéde. A tegnap délutáni „Avgyejevkát ért aljas szeparatista ágyúzás három női és egy férfiádozata fölötti gyász miatt.”
Donyeckben ekkor értesültek a dologról. Miszerint ők-a népköztársaságiak-ágyútüzet zúdítottak Avgyejevkára.
Így aztán nem is csoda, hogy a latortüzérség azonnal bosszút is állt! Kominternovoban kettő, Yaszinovatajában egy civil halt bele a „válaszba”!
Így aztán hosszú idő óta először esett meg, hogy egyetlen napon hét civil áldozatot követelt a háború Donbasszban. Tűzszünet idején pedi ilyesmire még nem is volt példa!
Mert most ugye tűzszünet is van ráadásul. A legeslegeslegeslegújabb. Ami már Húsvét óta tombol.
Az LNR területének „csak” hat települését ágyúzták a valcmanisták.
A DNR minden frontmenti települése ostrom alatt ált/áll.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A nagyurak és a kiskirályok „társasjátéka” éhséglázadáshoz vezethet?
Komjáthi Imre azt jósolta az az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy a kormány azért nem fogja 100 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetés közmunkásokat érintő keretét, mert ahogyan eddig is, csak zsarolásra használják ezt az üzenetet.
A közmunkások szakszervezetének vezetője szerint a helyi kiskirályok százmilliószor elmondják majd, hogy leépítés lesz, és aki nem úgy szavaz, ahogy kell, pórul járhat. Ebből a cinizmusból és arroganciából azonban nagyon nagy bajok lesznek – vélekedett Komjáthi, hozzátéve: odafenn a nagyurak Monopoly-t játszanak, lent pedig a kiskirályok Gazdálkodj okosan!-t.
Az érdekképviseleti vezető ezzel a hasonlattal arra polgármesterre utalt, aki nem adta oda alkalmazottainak a közmunkás bért, és helyette játékutalványt osztott szét, amivel viszont csak a polgármester tulajdonában álló boltban lehetett vásárolni, a hagyományos közérteknél megszokott áraknál drágábban.
Hasonló történeteket is szép számmal sorolt: tehenészetnél papíron foglalkoztattak közmunkásokat, miközben már rég nem voltak tehenek a telepen.
Hol vannak a felelősök, és hol vannak azok, akik meghallják a közmunkások és a közmunkás szakszervezet hangját? – kérdezte az elnök, aki szerint tévhit, hogy sokakat kellene átképezni, hiszen például a szociális ágazatban nagy a munkaerőhiány, és a közmunkások között sokan vannak korábbi ápolónők.
Éhséglázadást nem mer megkockáztatni a kormány – véli Komjáthi, arra utalva, hogy a közmunka programból kiesettek semmilyen ellátásban nem részesülnének, holott a szétvert munkaügyi központok rendszere alkalmas volt arra, hogy a munkahelyek és a munkanélküliek egymásra találjanak.
Az elnök egyébként úgy látja, hogy a külügyminiszter szerezhetne piacot azoknak a versenyképes termékeknek, amelyek a leleményes polgármesterek által beüzemelt műhelyekben készülnek. Példaként a Boldván beindult tökmagüzemet említette. Komjáti úgy tapasztalja, hogy a kormány részéről senki nem egyeztetet velük, míg Botka László beépítette a programjába, amit a közmunkások követelnek.
(atv)
Bal-Rad komm:Ma már nem mernék „leimizni” Komjáthí Imrét! Ő már Komjáti Úr lett, a közmunkások sza(g)kszervezeténél.
Igaz, még tán mindig csak társelnök-az anyacég felügyelete még megvan-de elnök! Már autentikus gondolatok nélkül.
MÁR CSAKIS ÉS KIZÁRÓLAG A DÖBRÖGISTA HORDA A KALAPÁCSOS EMBER ÁLTAL SZÉJJELVERENDŐ!
„…a kormány részéről senki nem egyeztetet velük, míg Botka László beépítette a programjába, amit a közmunkások követelnek…”
-Igaz Botka néhány dolgot „kifelejtett”-no nem a programjából hanem a vagyonnyilatkozatából-viszont Komjáthi Imre meg mintha arról kezdene elfeledkezni, hogy MI IS VEZETETT EDDIG AZ ÁLLAPOTIG!
A közmunka-a közmunkás lét-RENDSZERBŰN! A POLITIKAI RENDSZER BŰNE!
Ennek létrejöttében és működtetésében-fenntartásában-a Maszop és Botka (meg a „ballibek”) pontosan úgy részesek, mint Döbrögi és hordája!
Persze ellenzékben minden csúnyább, mint a lopósávban!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Ausztria megtelt: Szlovákiában kaszálnak most a magyar melósok
Néhány éve még szívesen jöttek Magyarországra dolgozni szlovák szomszédaink, mára viszont fordult a kocka, és inkább a magyarok vállalnak munkát Szlovákiában. Mi okozta ezt a fordulatot, és melyik szektor lett ennyire vonzó?
Kezdjük néhány adattal: idén januárban 3867 magyar dolgozott az északi szomszédunknál, míg 2016 elején csaknem ezer fővel kevesebb, 2839 fő. Ezzel szemben 2015-ben 1435 szlovák állampolgár jött hozzánk dolgozni, 2016-ban pedig már csak összesen 1167 – a szlovák munkaügyi hivatal adatai szerint. A kinti magyar munkavállalók többségében gépkezelők és összeszerelők, és ebből már nem is nehéz kitalálni, hogy melyik szektor szipkázza el a hazai munkaerőt. A megfejtés az autóipar.
A magyar gazdaságnak a járműipar a húzóágazata, tavaly több milliárd euró értékű beruházásról született döntés, a külföldi tőke és a létrehozott munkahelyek kétharmadát ez a szektor fedte le. Az iparágban viszont akkora a munkaerőhiány, hogy nagy összegű beruházás is meghiúsult amiatt, hogy nem tudtunk kellő létszámú (és szakképzettségű) dolgozót biztosítani.
Az is nehezíti a helyzetet, hogy már nem a szlovákok ingáznak át a győri ipari parkba dolgozni, hanem a győriek járnak át a pozsonyi régióba, például a Volkswagen-gyárba. Tavaly ősszel 116,7 ezer magyarországi lakos dolgozott külföldi telephelyen, és csak az előző negyedévben majd 9 ezren „vándoroltak ki” a magyar munkaerőpiacról.
Vergődik a magyar piac, közben a Szlovákiába költöző Jaguar gyárnál négyszeres a túljelentkezés.
A munkaerőhiány a határ túloldalán sem ismeretlen: a nagyszombati Peugeot-Citroën, a pozsonyi Volkswagen és a zsolnai Kia sem talál elég munkást. A pozsonyi gyárban már több mint 550 magyar dolgozik. Az említett gyárak főként Győr, Komárom, Esztergom és Tata környékéről „szipkázzák el” a munkaerőt. De már a Jaguár is hozzálátott a toborzáshoz. A szlovák autóipari fizetésekről nincs pontos adat, de vélhetően megéri ingázni a határhoz közel élő magyaroknak, állítólag jóval magasabb bért kapnak, mint itthon.
A munkaerőhiány a határ mindkét oldalán nagy problémát jelent, a béremelési versenyben viszont egyelőre a szlovákok vezetnek.
Magyarországon is folyamatosan próbálnak magasabb fizetést kiharcolni a gyárakban, a szakszervezetek az elmúlt időszakban elég sok ágazatban vívták meg sikeresen a bérezési csatát. Az mondjuk, egy kicsit biztos aláássa a munkakedvet, hogy a szakszervezeteknek nem egyszer sztrájkkal kell fenyegetőzniük ahhoz, hogy a multik észbe kapjanak, időszerű lenne némi béremelés.
Tavaly ősszel például a Mercedes-gyárban volt feszült a helyzet: a Vasas Szakszervezet 15 százalékos béremelést követelt, míg a gyár két évre be akarta fagyasztani a béreket. Végül többlépcsős bérfejlesztésben állapodtak meg. Az Audi-gyárban sem volt felhőtlen a hangulat, az alkalmazottak 55 ezer forintos béremelésért harcoltak a tavalyi év végén.
Ingázni, vagy költözni?
Aki nem csupán ingázni, de költözni is hajlandó a magasabb fizetésért, és a járműiparban szeretne dolgozni, az általában német nyelvterületre megy. A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.
Sokan viszont meg sem állnak Németországig, tény, hogy az ottani minimálbér – bruttó 8,84 euró, ami kb. 2758 forint – elég csábító. Az ingázáshoz ugyan messze van, de sokan meg tudják oldani, hogy 2-3 hetente hazalátogassanak.
(penzcentrum)
Bal-Rad komm: Érdemesen lehetne akár szavanként elemezni a jelenség okát, de fölösleges. Tényként állapítható meg, hogy a multik által ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOKKAL TELETÖMÖTT Szlovákia már utcahosszal vezet a SAJÁT GAZDASÁGÁT FÖLSZÁMOLT „magyar” territórium előtt!
Döbrögiék melldöngetve jelentik dicsőséges béremeléseiket!-aztán kiderül, hogy valóra válnak ezzel kapcsolatos jóslataink: a versenytársak IS lépnek e téren, úgyhogy a diadaljelentés EZÚTTAL IS KÁROKOZÁST takar!
Sokan még mindig nem látják Döbrögiék törekvéseit! A béremelésnek nevezett mutatvány valójában a nyugdíjkassza időleges egyensúlyban tartását szolgálja-ezáltal a nyugdíjas szavazóik megtartását!
Ennek árnyékában-hamis népi hiedelem közepette-LOPJÁK A JÚDÁSPÉNZEKET! Törekvéseik kizárólag arra irányulnak, hogy a lízingdíj kifutásáig hatalomban maradhassanak!
Közben pedig az országot olyan államok-nagyhatalmak-hiteleibe nyomják bele, amiből NEM LESZ LEHETŐSÉG KISZABADULNI!
De ez-REMÉNYEIK SZERINT-őket nem fogja már érinteni! Ők AKKOR MÁR vígan élik gondtalan életüket valahol a mediterrániumban.
TÉVEDTEK!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Molnár Erzsébet
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Isten és tripla pénz – Két kézzel szórják a pénzt az egyházi iskoláknak
Egyre nagyobb anyagi előnyöket biztosít az egyházi fenntartású iskoláknak a kormány az állami iskolákhoz képest – ez derül ki a 2018-as költségvetés tervezetéből. Az egyházi intézményekkel már eddig is jóval bőkezűbben bánt a kabinet, és a pluszpénzen kívül számtalan más kiváltságot is biztosított nekik: saját tanterv alapján működhetnek, szabadabban választhatnak tankönyvet, saját költségvetésből gazdálkodhatnak, illetve a vezetőiknek munkáltatói jogosítványai vannak. Ráadásul nekik nincs körzeti ellátási kötelezettségük, vagyis akár egyetlen gyereket sem kell felvenniük az iskola környékén élők közül, az egész országból válogathatnak.
Ennél is döbbenetesebb, hogy míg egy Klebelsberg Központ (KK) által fenntartott iskolában átlagosan 61 300 forint jutott egy diákra tavaly, ez az összeg az egyházi intézményekben 160 000 forint volt, jövőre pedig tovább nyílik az olló – számolta ki a Költségvetési Felelősségi Intézet.
2018-ban ez a summa 200 000 forint lesz, míg a KK által fenntartott iskolákban körülbelül 58 000 forintra csökken.
De ezt csak körülbelül, a költségvetésben szereplő összegeket a gyerekek számával elosztva lehet kiszámolni, mivel az állami iskolákban a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ 2013-as létrehozása óta nincs normatív (vagyis „gyerekenkénti”) támogatás, szemben az egyháziakkal – hívja fel a figyelmet Daróczi Gábor jogvédő, aki maga is részt vett a jövő évi költségvetés oktatás-finanszírozásra vonatkozó anomáliáinak feltárásában.
„Az állami iskolák ügyében nagyon súlyos mellébeszélés folyik, mert nem mondják meg, hogy tulajdonképpen mennyi az a normatíva, amire kötelezettséget vállalnak, ráadásul még tankerületenként, iskolánként is nagy különbségek lehetnek a finanszírozásban.
Márpedig a magyar államnak kutya kötelessége lenne minden gyereket ugyan olyan mértékben támogatni” – teszi hozzá a jogvédő, aki azt tervezi, hogy más oktatásban aktív civil szervezetekkel közösen pertársaságot hoznak létre, és beperelik a magyar államot.
Az egyházi és állami iskolák között hatalmas a finanszírozási szakadék. „Ezt egyszerűen vallási alapú diszkriminációnak hívják, konkrét hátrány éri azokat a szülőket, akik állami iskolába járatják a gyereküket. Ők a saját adózott pénzükből sokszor krétát, papírt vesznek, működési támogatást utalnak az iskola alapítványának, hogy ne szenvedjen a gyerekük hiányt semmiben. A különbségtétel szembemegy az alaptörvénnyel, az esélyegyenlőségi törvénnyel, és az EU-s irányelvekkel is” – mondja Daróczi Gábor, aki szerint nem az az összeg sok, amit az egyháziak kapnak, hanem az kevés, amit mindenki más.
A felekezeti intézmények éppen annyi támogatásból gazdálkodhatnak, amennyiből még lehet színvonalas iskolát működtetni, ha a KK-s fenntartásúak is ennyit kapnának, az plusz 40-50 milliárd forintjába kerülne az államnak. Ez nem kevés pénz, de ha számba vesszük, hogy tavaly év végén az egyházak csak úgy, soron kívül kaptak 118 milliárd forintot az államtól, amit gyakorlatilag úgy költenek, ahogy csak akarnak, már nem is tűnik akkora összegnek.
Kicsit több mint egy hónapja nagy publicitást kapott, hogy két görög katolikus kisegyház több jó nevű fővárosi gimnáziumot is megkörnyékezett, de az intézmények végül a szülők ellenállásának köszönhetően állami fenntartásban maradtak.
Daróczi Gábor szerint árulkodó, hogy az egyházak képviselői a szülőket azzal próbálták meggyőzni, hogy az iskoláknak több pénz fog jutni a felekezetek szárnyai alatt, más szakmai jellegű, pedagógiai érvük nem nagyon volt.
„Ebben pedig végül is igazuk van, de nem szabad elfelejteni, hogy ez végső soron mind állami pénz” – mondja Daróczi Gábor, aki arra is figyelmeztet: az 1997-ben megkötött vatikáni szerződés értelmében, az egyházaknak pont ugyan annyi pénzt kellene kapniuk intézményeik fenntartására, mint amennyiben az államiak részesülnek. Ráadásul ezt a szerződés – az önkormányzat iskolák megszűnésével – ki is üresedett, már hivatkozási alap sincs a finanszírozási anomália fenntartására. Nem véletlen, hogy az utóbbi években meredeken nőtt az egyházi fenntartású iskolák száma, az Oktatási Hivatal adatai alapján 2010-ben 572 helyen működtettek iskolát az egyházak, ez a szám a 2016/17-es tanévben 1308-ra emelkedett.
(vh)
Bal-Rad komm: Pávatánc a javából. Közpénzszázmilliárdok lélekvadászatra az egyházaknak, és pénztarhálás az átkozott komonistáktól!
Pekingben tegnap ez a rosszéletű vajdánk még arra is hajlandó volt, hogy megkoszorúzza a Népi Hősök-közismerten kommunista-Emlékművét!
Miután tárgyalt a fanatikusan kommunistagyűlölő Kardigan haverjával egy Döbrögisztáni vizitjéről.
És nem egészen két hónappal azt követően, hogy március 25-én pápai áldást kért önmagára és hordájára Rómában.
Persze megkapta, hiszen BUSÁSAN APANÁZSOLJA a döbrögisztáni Anyaszentegyházat!
(Majd a komonistáktól tarhált pénzből is juttat nekik.)
