Mészárosok, Simicskák – színre lép a második nemzedék

– Fényre léptek a második generációs oligarchák
– Egyelőre családi alapon épül az új elit – és a lojalitás a legfőbb ismérv
– Merőben más a Mészáros lányok helyzete, mint a Simicska fiúé

„Szinte lehetetlen alkalmazottakat találni. Hogy tiszteletre méltó hagyomány-e, vagy rendkívül káros gyakorlat, arról lehet vitatkozni, de az biztos, hogy Róma (persze az ókoriról van szó) életét alapvetően határozta meg a nepotizmus.

A kifejezés lényege, hogy aki politikai/gazdasági pozícióba jutott, az állást/lehetőséget biztosított a rokonaink. Vágtak le római sereget felfuvalkodott após miatt, lázadt fel provincia azért, mert a vő túl mohó adóbérlőkkel állt össze. A gyakorlat mégsem változott, noha Róma praktikus birodalom volt. A rokonok helyzetbe hozása hosszú távon mindig megérte – a kisebb-nagyobb rendszerhibák ellenére.

A nepotizmus ugyanis – még ha a kezdő lépése az is – nem a különböző családtagok jólétét célozza. Hanem azt, hogy mindenki megvesse a lábát valamilyen stratégiai területen, klientúrát építsen, és a rokoni hálózat a politika/gazdaság lehető legnagyobb részét fedje. E tekintetben Magyarország is Róma. És még egy tekintetében az. Szemben az alulról szerveződő demokráciákkal (lásd Egyesült Államok), itt nem a pénz hozza a politikai hatalmat, hanem a politika biztosítja a vagyon esélyét – ami aztán bizonyos feltételek mellett közéleti hatalommá konvertálható. De a politika primátusa megkérdőjelezhetetlen, nem véletlen, hogy a klientúra épp olyan centralizált, mint a kormánypárt, vagy a kormány maga.

Ökölszabály szerint a politika a GDP 15-30 százalékát mozgatja kiérlelt demokráciákban, magyarán csak nagyon részlegesen lóg bele a versenyszférába. Nálunk – különböző piaci szereplők és szakpolitikusi becslések szerint – ez az arány 60-75 százalék között mozog (itt érhető egyértelműen tetten a centralizáció). Ez csak úgy lehetséges, hogy az oligarchák egész iparágakat „fognak”, az energiabiznisztől kezdve az építőiparon át a bankszektorig (lásd írásunkat a 8-9. oldalon). A kérdés az, miképp tudják egyben tartani birodalmukat, hiszen számolniuk kell az évek múlásával, a piaci környezet megváltozásával és a hatalmi átrendeződéssel (utóbbi lehet a „saját kormánypárton belüli eltolódás”, illetve kormányváltás is).

A válasz erre a kérdésre: a család, pontosabban a családok szövetsége. A magyar politikus eddig leginkább menekülőútnak használta feleségét és gyerekét, értsd: vagyontárgyait az ő nevére íratta, így tüntetve el gyarapodását.

Ugyan a szabályok szerint a családtagok vagyonnyilatkozatát is csatolni kell például egy képviselő vagy egy településvezető évente leadandó vagyonpapírjához, ám ezeket csak hosszú procedúra után ismerheti meg a nyilvánosság, ha ugyan. Így derült ki, például, hogy kormánypárti politikusok kiskorú gyerekei vagyonos emberek. Ám ez az attitűd – legyen szó politikusról vagy gazdasági nagyemberről – lassanként kikopik, a politika felvállalja gazdagságát, a pénz pedig a politikát. Ezt jól érzékelteti Lázár János kijelentése. Amikor arról faggatták, hogy mit szól a csak tavaly 100 milliárd forinttal gyarapodó Mészáros Lőrinc gazdagodásához, kurtán annyit mondott: „én senkinek a gazdagodásával nem foglalkozom, a sajátomra sincs elég időm”.

A „vagyonok coming outjával” (többek között tényként kezeli a média, hogy Orbán Viktor pénztárcája Mészáros Lőrinc, és hivatalos cáfolat eddig nem érkezett) párhuzamosan pedig színre léptek a gyerekek is – akik hatalmat örökölnek. Vagy gazdaságit, vagy politikait. Igaz, egyelőre az előbbi a meghatározó.

Az oligarcha-klientúrapiramis csúcsán helyet foglaló Mészáros Lőrinc három gyermeke a mezőgazdaságot és az építőipart „fogja”. Ők már nem self-made manek, akik szakmunkás létből igazolnak át a nemzeti burzsoáziába. Bár végzettségüket nem szellőztetik – nem lévén közszereplők, nem kötelesek nyilvánosságra hozni –, diplomásokról van szó, ha végzettségük nem is szakirányú. Például a 32 éves Mészáros Beatrix a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karán szerezett diplomát (export-import menedzsment szakirányon), illetve elvégezte a kommunikáció szakot a milánói Szentszék Katolikus Egyetemen. Továbbá az ELTE jogi karára iratkozott be. A 30 éves Ágnesről és a 23 éves Lőrincről jóval hiányosabbak az „oktatási források”.

A gazdasági adatbázisok azonban már bőbeszédűbbek, így az biztos, hogy együtt mintegy tucatnyi cég irányítói, és tízmilliárdok sorsáról döntenek. Hogy nem tudnak hibázni, azt jól jelzi, a Fejér B. Á. L. Építő és Szolgáltató Zrt. példája. A három Mészáros-sarj keresztnevének első betűit felhasználó cég 2016-ban például 3 milliárd forintos nyereséget ért el.

És félreértés ne essék, itt nem pusztán arról van szó, hogy „úgyis sok a cég, adok ezt-azt a gyerekeknek is”, amikor Mészáros testvérek pozícióba kerülnek, akkor kurzusépítkezés zajlik: ők adják/adhatják majd a gazdasági hátországát az Orbán családnak. (Csak egy példa: a piaci pletykák szerint a legnagyobb magyar turisztikai céget összekalapáló ágazatban Mészáros dolgozik alá a szintén ebben az ágazatban repülő Orbán Ráchelnek.)

Persze, jogos a kérdés, hogy mi garantálja majd a Mészáros gyerekek hűségét, hiszen amikor Simicska Lajos örökítőanyagnak titulálta a miniszterelnököt és kiugrott mögüle, akkor is egy kvázi finanszírozási szövetség bomlott fel. Most pedig kitört a gyerekek háborúja, Simicska Ádám – az egykori főoligarcha fia coming outtal fenyegeti az Orbán famíliát.

A helyzet azonban merőben eltér. Egyrészt a miniszterelnök 3-5 oligarchát épít párhuzamosan, így ha egy „faképnél hagyja”, sokkal könnyebben pótolható. Másrészt Mészáros gazdasági rendszert épít – igaz, hogy az ő igényei szerint dolgozik a törvénygyár és az apparátus, de csak azért, mert Orbán így akarja. Simicska viszont kvázi egy „másik miniszterelnökként” működött, egyszerre volt politikai megrendelő és gazdasági haszonélvező. És mint ilyet politikai ambíciók is feszítették, a hírek szerint épp azért nem békült ki Orbán Viktorral, mert arra jutott: nem áll be egynek az oligarchák közé, hanem rezsimet vált. Miniszterelnök-jelöltje pedig számos forrás szerint a fia lehetne.

Aki eddig nem szállt be a politikába. Persze a felső ezerben mindenki tudta, hogy kicsoda a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen két diplomát szerző fiatalember.

A család médiacégét a Nemzeti Lap- és Könyvkiadó Kft.-t irányítja, és korábban ugyanolyan rejtőzködő életet élt, mint „istenített” (a szó pozitív jelentése alapján) apukája.

Akitől vehemenciáját is örökölte, hiszen amikor úgy érezte, a családját zaklatja a kormánymédia, arról posztolt, hogy mindenkinek milliméterenként lesz levágva a farka.

Nem csoda, hogy ha az új elit meghatározó fiataljaként akarja folytatni, akkor vagy rezsimváltásra van szükség, vagy békét kell kötni a miniszterelnökkel és az új oligarchákkal.

Nem a rezsimépítés része, hanem a rendszer oszlopainak kifizetése Polt Péter lányának esete. A legfőbb ügyész Petra nevű gyermeke az MNB-ben kapott állást, miután feltehetőleg tavaly végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A jegybank egyébként jó munkaerőnek tarthatja a legfőbb ügyész családját, hiszen Polt felesége is ott dolgozik, 5 millióért felel a személyi ügyekért.

Ki kinek a kicsodája?

A fiatalabb generáció sorsának egyengetése mellett arra is van számtalan példa, hogy politikusok, állami alkalmazottak családtagjai a magánszféra mellett a közszférában is rövid idő alatt fényes karriert tudnak csinálni. Noha a képviselők a 2014-ben indult parlamenti ciklus kezdete óta már nem alkalmazhatják hozzátartozóikat például titkárként vagy asszisztensként, annak továbbra sincs akadálya, hogy egy politikusrokon vagy a kormánypártok bizalmát élvezők családtagjai fontos, vagy éppen kevésbé fontos, ám közpénzből jól fizető álláshoz jussanak, akár pályáztatás nélkül is.

Miközben politikusnőként a Fidesz–KDNP uralta patriarchális, hierarchikus politikai rendszerben nehéz érvényesülni – az elsővel szemben a második és a harmadik Orbán-kormányban már nem kapott helyett miniszteri rangban nő –, politikusfeleségként már több lehetőség adódik. Az Orbán-kormányok, úgy tűnik, „örökös” legfőbb ügyészének, Polt Péternek már említett felesége például a második Orbán-kormányban a humán tárcán belül, helyettes államtitkári rangig jutott, majd onnan került a jegybankhoz.

Ma is a humán tárcánál dolgozik helyettes államtitkárként az első Orbán-kormány szóvivőjének, a Heti Válasz főszerkesztőjének, Borókai Gábornak a felesége. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) második Orbán-kormány alatt Balsai István fideszes képviselő, jelenlegi alkotmánybíró fia is.

Schmitt Pál unokaöccse, Schmitt Pál Péter előbb a Miniszterelnökségen dolgozott főosztályvezetőként, majd 2013-ban sanghaji nagykövetté nevezték ki, ám onnan alig egy év után visszatért, és azóta ismét Lázár János tárcájánál főosztályvezető.

Áder János jelenlegi államfő húga, Pölöskei Gáborné, született Áder Annamária 2016 tavaszán került a sokat szidott KLIK élére, majd idén év elején a nemzetgazdasági tárcánál folytatta, ahol most a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

Polt Péter feleségéhez hasonlóan az MNB-nél kapott munkát 2011-ben Bártfai-Mager Andrea, akit a Fidesz a Monetáris Tanács egyik új tagjának jelölt. Az ő férje Bártfai Béla, aki az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáraként dolgozott. Bártfai-Mager Andrea azóta már nem tanácstag az MNB-nél, tavaly nyár óta a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos.

Idén tavasszal került viszont az MNB Monetáris Tanácsába Parragh Bianka, Orbán Viktor egykori tanácsadójának, a jelenlegi kamarai elnök Parragh Lászlónak a felesége.

A kormányközelinek számító politikai elemző központnál, a Nézőpont Intézetnél a 2010-es a kormányváltás után jelent meg Schütz Dániel. Az azóta távozott cégvezető édesanyja Navracsics Judit.

A névazonosság nem véletlen: a veszprémi Pannon Egyetem docense Navracsics Tibor magyar uniós biztos testvére, Schütz tehát Navracsics unokaöccse. A cég amúgy is köthető Navracsicshoz, akinek a cég jelenlegi vezérigazgatója és több elemzője is tanítványa volt. Amúgy Navracsics felesége, Prevoz Anikó is az intézetnél dolgozott korábban.

Kövér László házelnök felesége, Bekk Mária jelenleg is a Szigetszentmiklósi Járási Hivatal vezetője, míg Szájer József EP-képviselő felesége, Handó Tünde az Országos Bírói Hivatalt vezeti.

A HVG írta meg, hogy a KDNP-s Latorczai János nagyobbik fia most a Miniszterelnökségen államtitkár, a kisebbik osztályvezető és az MVM Zrt-nél felügyelő bizottsági tag. Míg a fejlesztési tárca energiaügyi államtitkára, Aradszki András a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelő bizottságában talált állást lányának, a fideszes Varga József és Tessely Zoltán képviselők a feleségeiket helyezték el a Miniszterelnökségen és környékén.

Kósa Lajos volt debreceni polgármester, most Fidesz-frakcióvezető felesége a debreceni önkormányzat egyik cégét vezeti, Harrach Péter KDNP-s politikus három fia közül pedig egy a zuglói, egy az angyalföldi önkormányzatnál dolgozik.

A szintén kereszténydemokrata Rubovszky György lánya, Rubovszky Csilla korábban az V. kerületben volt alpolgármester, most már csak önkormányzati képviselő, viszont közben miniszteri biztossá is kinevezték.
(vh)

Bal-Rad komm: „…Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
                                    Mi egy vérből valók vagyunk!…”

-Bizony! Egy a zászló, egy az alom! Amit táplálni, nevelni kell! Amíg van miből. Gondoskodni a jövőről. Építgetni, biztosítani a garanciát.

-Pedig csak a listát szaporítják a nyomorultak! Azt a listát, amely garantáltan nem ebben az országban végzi be nyomorult életét!

GARANCIA VAN RÁ, HOGY SZIBÉRIÁBAN FOGNAK LENYUGODNI!

Persze nem csak a nemmzetthessek! A polgáryassak is!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!