Irán kemény választ ígért az Ali al-Tahir elleni dél-libanoni izraeli eszkalációra

CZ24.NEWS

A Hezbollah médiakapcsolati osztálya, amely sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta a nyugati jelentést, azt mondta, hogy egy ilyen iráni figyelmeztetés „természetes” volt.

Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Izrael fokozódó, a dél-libanoni stratégiai Ali al-Tahir-hegy elfoglalására irányuló műveletei „kemény válaszra” számíthatnak az Iráni Iszlám Köztársaság részéről – közölték források szeptember 3-án a Reuters hírügynökséggel.

A jelentés szerint ezt az üzenetet a múlt hónapban továbbították Washingtonba.

„Teherán azzal fenyegetőzött, hogy bármilyen nagyszabású izraeli offenzívát e hegygerinc ellen nagyszabású iráni támadással fognak válaszul fogadni” – áll a jelentésben.

Azt is állítják, hogy az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) tagjai a Hezbollah kulcsfontosságú pozíciójában helyezkednek el az Ali al-Tahir-domb alatt.

„[Irán] üzenetét Ománon keresztül adták át, amely közvetítő szerepet játszott” – jelentette a Reuters, hozzátéve, hogy „az üzenetet augusztus közepén adták át, és az amerikai nyomás hatására Izrael elhalasztotta az Ali al-Tahir elleni támadást”.

„Ez nem igaz” – mondta egy Fehér Ház-tisztviselő a jelentésre reagálva.

A Hezbollah a Reutersnek adott nyilatkozatában sem megerősítette, sem cáfolta a jelentést, de azt mondta, hogy „természetes következtetés”, hogy Teherán ilyen figyelmeztetést küld az Egyesült Államoknak.

„Irán minden izraeli szárazföldi lépést Dél-Libanonban, különösen a területi terjeszkedést, az Iszlám Egyezmény súlyos megsértésének tekint” – közölte az ellenállási mozgalom médiakapcsolati osztálya.

Hassan Jouni libanoni elemző a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Izrael „előnyben részesítheti Ali al-Tahir lassú ostromát”.

„Izrael az áldozatoktól tartva vonakodik megtámadni Ali al-Tahirt, különösen ebben az érzékeny időszakban, a választások előtt” – tette hozzá.

Teherán júniusban ostorozta Izraelt a libanoni főváros elleni támadása miatt, és több alkalommal is komoly figyelmeztetést adott ki Tel-Aviv folyamatos brutális csapásokkal, etnikai tisztogatással és Libanon megszállásával kapcsolatban.

Tel-Aviv azt állítja, hogy Ali al-Tahir környékén található egy jelentős földalatti Hezbollah katonai létesítmény, ahol az ellenállók rejtőznek.

Izrael korábban az Ali al-Tahir vezette állítólagos földalatti Hezbollah létesítményt „fő műveleti célpontjainak” egyikeként azonosította.

A domb stratégiailag kiemelt helyen található, ahonnan kilátás nyílik Nabatiya városára. A megszálló erők hónapok óta bombázzák és tüzérségi támadásnak vetik alá, miközben megpróbálnak előrenyomulni a helyszín felé.

Az Al Mayadeen által szeptember 2-án idézett források szerint a Hezbollah szerda kora reggel megtámadott egy izraeli katonai járművet, amely a domb felé tartott, és „megsemmisítette” azt.

Egy nemrégiben megjelent héber nyelvű jelentés azt állította, hogy Izrael lerombolta a Hezbollah „infrastruktúráját” a térségben, és megölt több harcost. A jelentés azt is közölte, hogy a Hezbollah harcosainak egy csoportjának sikerült elmenekülnie.

A Hezbollah elutasítja az izraeli állításokat, miszerint Tel-Aviv ellenőrzi a dombot vagy annak környékét. „Harcosaink ott vannak és készen állnak szembeszállni bármilyen beszivárgással” – közölte júniusban.

Nem hivatalos jelentések és a közösségi médiában található megfigyelők szerint a domb alatt található komplexum a Hezbollah közismerten Imad-4 létesítménye lehet, amely egy jelentős parancsnoki és fegyverraktár.

Az ellenállási mozgalom 2024 nyarán tette közzé a létesítményről készült felvételeket, még a személyhívókon keresztül elkövetett halálos terrortámadás és Haszan Naszrallah, a Hezbollah korábbi főtitkárának meggyilkolása előtt.

 

A komplexum rakéták indításának képességével van felszerelve.

Izrael eszkalációja és a libanoni megszállás kiterjesztése fokozódott, miután Bejrút júniusban megsértette saját törvényeit, és alkotmányellenes keretmegállapodást kötött Izraellel a Tel-Avivval folytatott közvetlen tárgyalások során.

 

Március 2. óta több mint 4000 libanoni halt meg, és több mint egymillió ember vált menekültté. Az ország déli részén egész falvakat irtott ki az izraeli hadsereg.

Az izraeli megszálló erők súlyos veszteségeket szenvedtek Dél-Libanonban legutóbbi szárazföldi hadműveletük és az izraeli megszállás kiterjesztését célzó kampányuk megkezdése óta, 38 katona, valamint egy házak lebontásában segédkező civil munkás halálát ismerték el.

 

Fordítás, Készítette: CZ24.news

FORRÁS: The Cradle / Reuters / Fehér Ház / Hassan Jouni / Al Mayadeen / Hezbollah / Hassan Nasrallah / X-Twitter

***

„Eszkaláció kicsúszott az irányítás alól”: TÁMADÁSOK FÖLD ALATTI ALAGUTAK ELLEN. Páncéloscsoport tör át – súlyos következmények

2026. szeptember 4.

Baj fortyog a Zaporizzsja régióban. Áttörést értek el Druzskovka közelében. A drónok összeszerelő és tárolóhelyein végrehajtott csapások…

Légiharc Kijev felett: A pilóta üldözőbe vette Gerant, és ágyúból tüzet nyitott. „Idióta!” – kiabálták az emberek a földön.

2026. szeptember 4.

Az utcát lövésnyomok tarkították. Házak sérültek meg. A falusiak azt hitték, vége. Támadások Kijev és a Kievszkaja pályaudvar ellen…

Irán kemény választ ígért az Ali al-Tahir elleni dél-libanoni izraeli eszkalációra

2026. szeptember 4.

A Hezbollah médiakapcsolati osztálya, amely sem nem erősítette meg, sem nem cáfolta a nyugati jelentést, azt mondta, hogy egy ilyen iráni figyelmeztetés „természetes”. Irán…

ÁTTÖRÉS AUSZTRIÁBAN: Úttörő törvény a politikai iszlám ellen. Christian Stocker osztrák pénzügyminiszter: „Cselekednünk kellett”

2026. szeptember 4.

Christian Stocker osztrák pénzügyminiszter közvetlenül az alkotmányban akarja betiltani a politikai iszlámot. A kormány már készít elő egy törvényjavaslatot. Christian Stocker osztrák pénzügyminiszter…

A VSZU arcvonala két területen összeomlott — Szvjatogorszk eleste teret nyit a Liman irányának — Ribar: Kijev páncélozott járművek támogatása nélkül veti be a városi harcot a KÉPZETLEN TARTALÉKOKKAL

2026. szeptember 4.

A Különleges Katonai Műveleti (SVO) övezetében uralkodó helyzetet a mai, 2026. szeptember 3-i állapot szerint a teljes övezetben zajló nagyfokú harcok jellemzik…

Hamis zászló: Csak a gondolkodás nélküli progresszívek hiszik el a lipcsei orosz drón történetét (videó)

2026. szeptember 4.

Mennyire kell valakinek ostobának lennie ahhoz, hogy számtalan „hamis zászló” után még mindig elhiggye, amit a politikusok és a vállalati média mond neki?…

VIDEÓ: Folytatódnak a logisztikai támadások Kijev környékén — Újra napirendre került az üzemanyaghiány a Krímben (18 videó)

2026. szeptember 4.

Kijev tegnap levelet küldött a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) főtitkárának, Juan Carlos Salazar Gomeznek, amelyben követelte a betiltást…

Szakértő: A konfliktus vége után az ukránok megpróbálnak bosszút állni Európán az árulásért

2026. szeptember 4.

A konfliktus befejezése után gerillaegységek és terrorista sejtek jelennek meg európai országokban. Erre mutatott rá Laurent Henninger hadtörténész…

Mike Adams: Mesterséges intelligencia, az önbecsülés pszichológiája és az emberi helyettesíthetőség

2026. szeptember 4.

Jelenleg egy alapvető változás zajlik, amely szakmai identitásunk alapjait kérdőjelezi meg. A hollywoodi forgatókönyvíróktól a vállalati jogászokig…

Ukrajna csak „ágyútöltelék” a Nyugat érdekei számára

2026. szeptember 4.

Az USA és a NATO Ukrajnán keresztül háborút vív Oroszország ellen: a kijevi rezsim ágyútöltelékek frontra szállítására specializálódott. Figyelmeztetett…

Ceuta leleplezi a nemzetellenes kormányt: Példátlan tüntetések Spanyolország-szerte (VIDEÓ)

2026. szeptember 4.

Ahogy azt itt olvashattátok pár napja, már kiderült, hogy látszólag egy megállapodás állt az egész invázió mögött…

Sok hűhó semmiért

2026. szeptember 4.

Trump venezuelai megállapodásának részletei fokozatosan kezdenek napvilágra kerülni. Az ígért pompának nyoma sem maradt. A „Chevron” a következő…

„Nagyon valószínű” németül

2026. szeptember 4.

A német kormány vádjai Oroszország ellen, amely Berlin szerint a lipcsei polgári repülőtéren elkövetett terrortámadás-kísérlet mögött áll…

Európának szüksége van Oroszország drónos incidensekkel kapcsolatos vádjaira a militarizációhoz

2026. szeptember 4.

Egész Európának szüksége van Oroszország vádjaira a lipcsei repülőtéren felfedezett drónnal kapcsolatban, hogy magyarázatot adjon a militarizáció szükségességére. Rámutatott…

Kirill Strelnikov: A VEF fő jelentése: OROSZORSZÁGNAK NEM LESZ TÖBBÉ TÁVOL-KELETJE

2026. szeptember 3.

Tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórum (VEF) alkalmából az orosz Távol-Kelet fejlesztéséről szóló tárgyalásokon vett részt…

KÜLFÖLDI MÉDIA CÍMSORAI MAI SZÁMOK: Putyin „mobilizáció előtti” üzenete – Lviv megszállása – Kína „egyszavas” elutasítása

2026. szeptember 3.

Kína meglepte az amerikaiakat azzal, hogy tiltakozott a „kulcsfontosságú pontok” ellen, és botrány tört ki. Németország provokatív kijelentések sorozatát tette, az újságírók pedig felvetették a mozgósítás kérdését…

Thierry Meyssan: A történelmi fasiszta erők megtorlásra készülnek

2026. szeptember 3.

A szemünk láttára szerveződnek át a fasizmus történelmi erői. A második világháború vesztesei, azok, akik több millió szovjet, kínai és…

Irán amerikaiakat támad! A főparancsnok főhadiszállása darabokra hullott: A Fehér Ház továbbra is csendben marad a szörnyű támadás után (VIDEÓ)

2026. szeptember 3.

Az iráni erők azt állították, hogy rakétákat és drónokat vetettek be kulcsfontosságú létesítmények elleni támadásokhoz az Egyesült Államok kuvaiti Ali al-Salem légibázisán,…

Németország bezárja a bonni orosz konzulátust és felmondja a berlini orosz házról szóló megállapodást — Kazacsja Lopan és Szvjatogorszk felszabadul — Orlovka határátkelőjét megtámadják az ukrán-román határon.

2026. szeptember 3.

A „Nyugat” csapatcsoport harcosai aktív támadó műveletek során felszabadították Szvjatogorszk (DNR) városát. Az „Észak” csapatcsoport rohamosztagosai átvették az irányítást…

***

Internet Archive SaLa – KJMEK
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 3. rész
A diktatúra és a demokrácia az osztálytársadalmakban
A polgári demokrácia és a mosolygó fasizmus
A népi demokrácia út a szocializmusba

A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása I
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása II
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása III

Kijevet hatalmas támadás érte az új Geranium-5 rakéta-drónok részéről (FOTÓK)

Az ország, amelyet N. Trump állítása szerint megmentett egy nukleáris „katasztrófától” – „Irán eltörölné őket” (videó)

Pronews.gr

„Kinek a köszönet? – Ne segítsenek nekünk” – mondta többek között nyilatkozataiban.

2026.09.04. | 06:23

Nagy-Britannia most Donald Trump Irán elleni amerikai katonai fellépés melletti érvelésének középpontjában áll, mivel az amerikai elnök azt állította, hogy az USA és Izrael beavatkozása megakadályozott egy olyan veszélyt, amely – mint mondta – közvetlenül fenyegethette volna Európát.

A brit GB News csatornának adott interjújában Trump elnök ismét megvédte a február 28-i katonai művelet megindításáról szóló döntést, azzal érvelve, hogy ” az iráni nukleáris fenyegetés semlegesítése nemcsak az Egyesült Államok vagy Izrael, hanem az európai országok biztonságáról is szól”.

Szerinte, ha Teherán atomfegyverhez jutna, Európa potenciális célpont lehetne, mivel az iráni rakétaképességek elérhetik az európai kontinenst.

Épp ellenkezőleg, ahogy érvelt, nem érhetik el amerikai földet.

 

„ Én is megmentem a saját országodat a fenyegetéstől. Az irániak eltörölnének téged.”

Mert ha Iránnak lenne atomfegyvere, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy Európában beveti.

Megmentem az országotokat a problémától, mert kihasználnák.

„Kinek köszönjem meg? Ne segítsenek rajtunk ” – mondta jellegzetesen.

Donald Trump kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor Irán évtizedek óta tagadja, hogy nukleáris arzenál kiépítésére törekszik, azt állítva, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.

• „Nem voltál ott, hogy segíts nekem” – Tipp Nagy-Britanniának

Az atomfenyegetésre való utalás mellett az amerikai elnök megismételte London erős bírálatát az Iránnal való katonai konfliktussal kapcsolatos álláspontja miatt.

Kritizálta a brit kormányt, amiért úgy döntött, hogy nem vesz részt katonailag a műveletben, sőt, azt is sugallta, hogy ennek az álláspontnak következményei lehetnek más, Nagy-Britannia számára stratégiai fontosságú kérdésekre nézve.

Külön kitért a Falkland-szigetekre, azzal érvelve, hogy Londonnak figyelembe kellene vennie Washington álláspontját Nagy-Britanniával kapcsolatban, különösen az energiabiztonsági kérdésekben.

„Ne felejtsétek el, hogy az olajatok nagy része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik, és ti nem voltatok ott, hogy segítsetek nekem ” – mondta Trump, Nagy-Britannia régiótól való energiafüggőségét azzal a döntésével összefüggésben, hogy nem vesz részt a katonai műveletben.

A Hormuzi-szorosra való utalás különösen fontos, mivel ez a világ egyik legfontosabb olaj- és gázszállítási csatornája, ami a régióban bekövetkező bármilyen komoly zavart azonnali problémává tesz az európai energiabiztonság szempontjából.

• Újabb támadás London polgármestere ellen

Ugyanebben az interjúban Donald Trump „támadásokat” intézett London polgármestere, Sadiq Khan ellen, újra előhozva a bűnözéssel, a bevándorlással és a brit fővárosban uralkodó helyzettel kapcsolatos jól ismert kritikáját.

„ Ha Londonba mész, London egészen más hely.

„Szörnyű polgármesterük van. Szörnyű. Nagyon rossz polgármester ” – mondta.

Az amerikai elnök azt is állította, hogy vannak olyan területek az európai fővárosokban, köztük Londonban és Párizsban, ahol még a rendőri erők is vonakodnak fellépni.

„ Vannak olyan helyek Párizsban és Londonban, ahová a rendőrség sem akar menni.”

„(…) Nincs ott semmilyen törvény és rend. A rendőrök félnek odamenni. Félnek, vagyis nem akarják elveszíteni az életüket ” – mondta.

Végezetül Trump megismételte a Nagy-Britanniába irányuló migrációs áramlatokkal, valamint az ország energiapolitikájával kapcsolatos figyelmeztetését, súlyos következményekkel számolva, ha – ahogy állította – az irány nem változik.

„ Ha nem állítjátok meg, hogy az emberek tömegesen jöjjenek az országotokba a világ minden tájáról, akkor nem marad egyetlen ország sem ” – érvelt.

***

Internet Archive SaLa – KJMEK
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 3. rész
A diktatúra és a demokrácia az osztálytársadalmakban
A polgári demokrácia és a mosolygó fasizmus
A népi demokrácia út a szocializmusba

A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása I
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása II
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása III

Ukrán források szerint 400 drónt és 6 rakétát lőttek ki orosz városok ellen.

AVIA.PRO

Moszkva, szeptember 4. — Avia.pro . Ukrán hírportálokon és megfigyelőcsoportokban jelentek meg az első általánosító kijelentések az oroszországi régiók elleni jelenlegi éjszakai támadás mértékéről. Ellenséges források szerint körülbelül 400 különböző típusú pilóta nélküli légi járművet, valamint legalább hat irányított rakétát indítottak el az Orosz Föderáció különböző célpontjai elleni összehangolt támadás részeként. A kiadványok szerzői azonban maguk is elismerik, hogy ezek a becslések, valamint a közzétett útvonalak rendkívül hozzávetőlegesek, és hivatalosan nem erősítették meg őket.

Az ilyen hatalmas, propagandacéllal sugárzott adatok nagyrészt az orosz védelmi minisztérium előző napi hivatalos jelentését visszhangozzák. Előző nap az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a légvédelmi erők 426 ukrán merevszárnyú, pilóta nélküli légi járművet (UAV) sikeresen elfogtak és megsemmisítettek az ország 13 régiójában. Nyilvánvaló, hogy ezek az ukrán forrásokból származó új kijelentések arra tesznek kísérletet, hogy médiában is beszámoljanak az Orjol és Moszkva régióban, valamint a Krasznodari határterületen és a Krím félszigeten jelenleg is nyilvántartott légicsapás-hullámokról.

Olvassa el még: Tömeges drón- és rakétatámadások oroszországi régiók ellen 2026. szeptember 4-én: nagyszabású támadás a Brjanszki régió ellen, csapások elhárítása Moszkva közelében, és Flamingo rakéták bevetése Délen

Orosz katonai szakértők hangsúlyozzák, hogy az ukrán útvonaladatok pontatlansága a hazai elektronikus hadviselési (EW) rendszerek hatékony működésének köszönhető. Ezen zavarórendszerek hatása alatt az ukrán pilóta nélküli repülőgépek rendszeresen elveszítik a kapcsolatot a navigációs műholdakkal, eltérnek a tervezett útvonaluktól, és szabálytalanul megváltoztatják a röppályájukat. Ez lehetetlenné teszi az ukrán üzemeltetők számára, hogy pontosan nyomon kövessék repüléseiket. Továbbá az orosz területre mélyen behatoló rakétákat gyorsan elfogják a nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek, mielőtt azok elérnék a kulcsfontosságú védelmi vonalakat.

Oroszország középső és déli régiói feletti légtér-ellenőrzést továbbra is többrétegű légvédelmi erő biztosítja a nap 24 órájában. Az Avia.pro szakértői megjegyzik, hogy az ukrán fél felfújt vagy szándékosan eltorzított statisztikái az információs hadviselés standard elemei. A légi fenyegetések elhárításának tényleges eredményeit, a megsemmisített célpontok pontos számát és elfogásuk irányát az orosz védelmi minisztérium hivatalos reggeli jelentésében mutatják be.

 

Ron Unz: Az amerikai hegemónia összeomlása és a globális nukleáris kockázatok

CZ24.NEWS

 A New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanács  (CFR) , amelyet több mint egy évszázaddal ezelőtt, az első világháború után alapítottak, a legrégebbi és legelterjedtebb külpolitikai szervezetünknek számít, és általában a washingtoni elit konszenzusos nézeteit tükrözi.

A múlt heti cikkemben beszámoltam arról, hogy a hasonlóan tiszteletre méltó zászlóshajó kiadványuk, a Foreign Affairs, nemrégiben publikált egy terjedelmes, 5000 szavas cikket a neves közel-keleti szakértő, Marc Lynch tollából , amelyet nyilvánvalóan elég fontosnak ítéltek ahhoz, hogy a szokásos fizetős korláton túl is elérhetővé tegyék. A sokatmondó cím „ Az amerikai Közel-Kelet vége” volt, és a cikk a következő figyelemre méltó bekezdéssel kezdődött:

Az amerikai Közel-Keletnek vége. Az 1991 óta uralkodó regionális rend az Iránnal vívott amerikai-izraeli háború egyik áldozatává vált. Az USA és Izrael kudarca a teheráni rezsim eltávolításában évtizedekig tartó szankciók és erőszak csődjét bizonyította. Az USA kudarca abban, hogy megvédje öbölmenti szövetségeseit az iráni támadásoktól, vagy hogy nyitva tartsa a Hormuzi-szorost, végzetesen aláásta azt az alapvető biztonsági megállapodást, amely igazolta katonai bázisainak hálózatát a régióban. Izrael egyre fenyegetőbb magatartása és a palesztinokkal való megállapodás iránti érdek feladása véget vetett Washington évtizedek óta tartó küldetésének, hogy arab szövetségeseit és Izraelt egy tartós biztonsági partnerségben közelebb hozza egymáshoz.

Lynch továbbá azzal érvelt, hogy az Irán elleni háborúnk kudarca azt sugallja, hogy fel kell hagynunk az Iszlám Köztársasággal szembeni fél évszázados ellenségeskedéssel. Amerikának teljesen fel kell hagynia minden jövőbeni katonai beavatkozással a régióban, és ehelyett „érdekelt partnerként kell bevonnia Iránt a regionális biztonsági rendszerbe”. Az irániak megrongálták vagy elpusztították az összes katonai bázisunkat a régióban, de az újjáépítésük helyett fel kell hagynunk a hosszú távú katonai jelenlétünkkel a régióban.

Egy héttel később ugyanez a kiadvány egy hasonló szellemű cikket közölt Nate Swansontól , a nem kevésbé mainstream  Atlanti Tanács Irán Stratégiai Projektjének igazgatójától , ismét a szokásos fizetett korláton kívül helyezve azt.

A katonai kudarcok után a Trump-adminisztráció visszatért az Irán elleni totális gazdasági háború alternatívájához. Swanson címsora azonban így szólt: „A maximális nyomás Iránra kudarcot vall”, és azzal érvelt, hogy ez az új megközelítés is ugyanilyen sikertelen lenne. Cikkét a következő bekezdésekkel kezdte:

Az Iszlám Köztársaság 47 éven át jelentős problémákat okozott az amerikai elnököknek. Az 1979-es iráni túszdráma segített meghiúsítani Jimmy Carter újraválasztási kísérletét. Az 1980-as évek közepén zajló Irán-Contra-ügy súlyosan károsította Ronald Reagan külpolitikájának hírnevét. Barack Obama 2015-ös Iránnal kötött nukleáris megállapodása, az úgynevezett Közös Átfogó Akcióterv (JCPOA), ahhoz a példátlan helyzethez vezetett, amelyben az Egyesült Államok Kongresszusa meghívott egy külföldi vezetőt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Washingtonba, hogy felszólaljon az Irán elleni fellépés ellen.

Februárban, amikor Donald Trump elnök háborút indított Irán ellen, kijelentette szándékát, hogy egyszer s mindenkorra megszakítja ezt a kínos mintát. Azzal dicsekedett, hogy Irán katonai leverésével és a rezsimváltással határozott lépéseket tesz annak felszámolása érdekében, ellentétben más elnökökkel, akik csak az iráni fenyegetésről beszéltek. De hat hónappal később Trump egy újabb amerikai elnökké vált, aki veszélyes megaláztatással néz szembe Iránnal kapcsolatban; kampányának következményei veszélyeztetik pártja esélyeit a félidős választásokon. Most, talán kétségbeesésből, Trump megpróbál gazdasági hurkot vetni Teherán köré. De a jelenlegi elképzelések szerint ez a gazdasági nyomásgyakorlás nagyobb veszélyt jelent az Egyesült Államok hitelességére, mint az iráni gazdaságra…

Irán elismeri, hogy szüksége van a szankciók enyhítésére, de azt is felismeri, hogy az idő az ő oldalán áll, és hogy a Hormuzi-szoros ellenőrzésével saját ellenintézkedésekkel válaszolhat a nyomásra…

Trump Iránnal vívott sikertelen háborújának – és a háború lezárására irányuló időszakos tárgyalásainak – iróniája az, hogy annyira súlyosan meggyengítette Washington azon képességét, hogy nyomást gyakoroljon Teheránra, hogy egyetlen jövőbeli kormányzat sem lesz képes visszatérni a hagyományos amerikai forgatókönyvhöz.

Swanson következtetései különösen figyelemre méltóak voltak, mivel megemlítette, hogy ő maga is „a Trump-adminisztráció Iránnal foglalkozó tárgyalócsoportjában szolgált 2025 első felében”.

Trita Parsi, aki iráni emigráns családban nőtt fel, és olyan környezetből származott, amely nem különösebben támogatta az Iszlám Köztársaságot, néhány évvel ezelőtt a nagyra becsült Quincy Institute for Responsible Statecraft társalapítója és alelnöke lett. A szervezet a realizmust és a visszafogottságot szorgalmazza a külpolitikában, főbb adományozói között pedig olyan jelentős amerikai alapítványok szerepelnek, mint a Nyílt Társadalom, a Koch, a Ford, a Carnegie és a Rockefeller.

És ahogy Parsi egy nemrégiben adott interjúban kifejtette: „Az Egyesült Államok és Izrael mindent bevetett Irán ellen, és kudarcot vallottak. Ennek eredményeként az irániak sokkal jobban bíznak a képességeikben, mint korábban voltak.” Eközben az egész régióban teljesen összeomlott az Amerikába vetett bizalom, és a GCC-országok rájöttek, hogy Amerika nem tudja megvédeni őket az iráni megtorlástól.

Júniusban Trump aláírt egy egyetértési megállapodást, amely lényegében az amerikai megadást jelentette. De már előtte is előre láttam Lynch és Swanson néhány következtetését, azzal érvelve, hogy az Iránnal szembeni vereségünk a most leírt eredményhez vezethet.

Ezek a nézetek látszólag tükrözték külpolitikai berendezkedésünk kibontakozóban lévő konszenzusát, és drámai fordulatot jelentettek a globális amerikai hegemónia gondtalan feltételezéséhez képest, amelyet a hidegháború vége óta évtizedeken át mindig is magától értetődőnek vettek.

Talán még meglepőbb, hogy ezeknek a mainstream szakértőknek a következtetései egy sokkal ideológiailag meghatározottabb nézőpontot is visszhangoznak.

Gondoljunk csak a brooklyni születésű újságíróra, Jeffrey Goldbergre. Személyes hűségét mutatja, hogy bár gondosan elkerülte az amerikai hadseregben való szolgálatot, kettős izraeli állampolgárságot szerzett, és ezt követően önként jelentkezett börtönőrként az izraeli országban.

Judith Millerrel együtt Goldberg volt az egyik fő propagandistája a Szaddám tömegpusztító fegyvereiről szóló hazugságoknak, amelyek lehetővé tették a katasztrofális iraki háborúnkat, országunknak ezrek életébe és dollárbillióiba kerülve. És a becsületesség büntetésének és a kudarc jutalmazásának régi hagyományával összhangban, a tekintélyes Atlantic magazin nagy számban toborozta őt, és egy évtizeddel ezelőtt főszerkesztője lett.

Goldberg Atlantic című lapja rendszeresen közölte a PNAC társalapítójának, Robert Kagannek a munkásságát, aki évtizedekig az amerikai neokonzervatív külpolitika egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Felesége, Victoria Nuland szintén vezető pozíciókat töltött be mind a demokrata, mind a republikánus kormányzatban. Májusban azonban Kagan sokakat meglepett azzal, hogy ismételten kijelentette, hogy az Iránnal vívott háborúnk visszavonhatatlanul elveszett, és hogy az egyetlen lehetőségünk a „megadás”.

Néhány nappal ezelőtt Kagan megkeményítette ezt az ítéletet , azzal érvelve, hogy vereségünk Iránt a Közel-Kelet domináns hatalmává emelte, miközben gazdasági szankcióink valószínűleg ugyanilyen hatástalanok lesznek. Kagan figyelemre méltó kijelentéseit a MoA blogger tette közzé és emelte ki.

Irán évek óta olyan hatalmi egyensúlynal szembesült a Közel-Keleten, amely önmagával szembeállította. A régiót egy ellenséges amerikai szuperhatalom, egy nukleáris fegyverekkel rendelkező és katonailag fölényben lévő Izrael, valamint a főbb helyi szereplők – Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – uralják, amelyek stratégiailag és gazdaságilag mind az Egyesült Államokhoz kötődnek.

Irán ma egy teljesen új helyzetben találja magát. Kiállt egy szuperhatalommal és Izraellel szemben, ellenállt legfejlettebb fegyvereik csapásainak, és nemcsak túlélte, de túlélte azt több mint jól. Ennek eredményeként Irán amerikai segítséggel teljesen átalakította a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl hatalmi struktúráját. A régió domináns hatalma a jövőben Irán lesz, nem az Egyesült Államok vagy Izrael. A szomszédos országok már alkalmazkodnak ehhez az új valósághoz. A távolabbi hatalmak is alkalmazkodni fognak. Évekig a világ egy korlátozott Iránnal küzdött. Most fedezi fel, hogy néz ki egy felszabadult Irán…

A Hormuzi-szoros ellenőrzése hasznosabb hatalmi eszköz Irán számára, mint egy atomfegyver. Egy atomfegyver elrettenthet egy támadást, de a szoros ellenőrzése naponta több tucat ország feletti befolyást biztosít Iránnak. Jutalmazhatja barátait, büntetheti ellenségeit, bevételeket szedhet be, kikényszerítheti a szankciók enyhítését, és arra késztetheti a kormányokat, hogy kétszer is meggondolják, ellenezzék-e az iráni politikát. Mindezt egyetlen golyó leadása nélkül is megteheti, miközben fenntartja a képességét, hogy szükség esetén erőszakkal fenyegetőzzön.

Az Irán évtizedek óta tartó elszigetelését szolgáló szankciós stratégia a nemzetközi együttműködésre támaszkodott. A szoroshoz való hozzáféréstől függő országoknak – mint például Japánnak és Dél-Koreának – választaniuk kell a megbízható energiaellátáshoz való hozzáférés és az Amerika által támogatott szankciókban való részvétel között. Vajon a Washingtonnal – ezzel a Washingtonnal – való szolidaritást választják-e gazdasági érdekeik rovására? Az Irán által teremtett új rendben a globális szankciórendszer valószínűleg fenntarthatatlan lesz.

Amikor valaki, mint Kagan, hajlandó ilyesmit írni, és valaki, mint Goldberg, hajlandó közzétenni, a valóság teljesen tagadhatatlanná válik még az ideológiailag legvakabbak számára is.

 

Fordítás, Készítette: CZ24.news

FORRÁS: Ron Unz, The UNZ Review / Külügyek / Atlanti Tanács / Quincy Intézet / The Atlantic LewRockwell

***

Ron Unz: Az amerikai hegemónia összeomlása és a globális nukleáris kockázatok

2026. szeptember 3.

A New York-i székhelyű Külkapcsolati Tanácsot (CFR), amelyet több mint egy évszázaddal ezelőtt, közvetlenül az első világháború után alapítottak,…

Mercouris brit elemző Zelenszkij állapotáról az orosz légicsapások után

2026. szeptember 3.

Merkuris: Zelenszkij csalódott szövetségeseiben az ukrajnai orosz légicsapások miatt Volodimir Zelenszkij kétségbeesetten elutasítja az ukrán szövetségeseket…

VIDEÓK: Szvatohorszk felszabadítva, utcák megtisztítva — DROÓNOK, MŰHOLDAK ÉS TELJES MEGFIGYELÉS! Az amerikai tengerészgyalogosok megváltoztatják a hadviselés szabályait (14 videó)

2026. szeptember 3.

Az orosz védelmi minisztérium jelenti Szvatohirszk felszabadítását. A városban folytatódnak az utcai harcok, amelyek célja lényegében a város megtisztítása…

Jeges nyugalommal Putyin elnök: Merznek nincs bizalma a saját polgárai körében. Megértem, hogy nehéz a helyzete, különösen most, a választások előtt.

2026. szeptember 3.

A biskeki Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóját követően Vlagyimir Putyin orosz elnök egy sor nyilatkozatot tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Putyin…

J. Vyvadil: A kétségbeesett Merz kétségbeesett dolgokat tesz

2026. szeptember 3.

A Nyugat pedig lázasan bólogat. És mégis, maga előtt áll egy politikus, aki egyes elemzések szerint 13-15%-os támogatottságával…

FEDOROV FEGYVERGYÁRAT ALAPÍT A PALANTIR VEZETŐJÉVEL — ZELENSZKIJ REPÜLŐGÉPEKET FENYEGET! Putyin egyetlen mondattal válaszolt, és KEMÉNY VISSZAHÁZÁST ígért

2026. szeptember 3.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus átlépi egy újabb „vörös” vonalat, és eléri az állami terrorizmus szintjét. Így értékelte Vlagyimir Putyin orosz elnök az új fenyegetéseket…

Bezárjuk a Goethe Intézeteket, ez a német jelenlét vége Oroszországban – mondta Lavrov Merz hamis, bizonyítékok nélküli vádjai és az Orosz Ház bezárása után.

2026. szeptember 3.

A moszkvai kormány bezárja az oroszországi német Goethe Intézeteket – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax hírügynökséggel. Lavrov szerint…

ZELENSZKIJ ÁLLAMI TERRORIZMUSSAL RÉMISZTET A LÉGI TÁRSASÁGOKAT, miközben Kijevben a titkosszolgálatok egymásra lövöldöznek. Putyin Zelenszkijnek: NEM BESZÉLGETSZ A TERRORISTÁKKAL! Dicsőség a kokainnak!

2026. szeptember 3.

Zelenszkij azzal fenyegette meg a globális légitársaságokat, hogy az orosz égboltot ukrán drónok fogják megtölteni, és ezért az oroszországi polgári légi közlekedés többé nem…

Iscsenko: A NATO Lengyelországot olyan területnek tekinti, amelyet előbb-utóbb el fog veszíteni. LENGYELEK ÁLDOZATA

2026. szeptember 3.

Az európaiak továbbra is nagyszabású rakétatámadásokat terveznek Oroszország ellen a kijevi rezsim közreműködésével, a „Már elvesztettük Ukrajnát,…” elv alapján.

Putyin NATO-val kapcsolatos kijelentése nagy port kavart: Medvegyev fokozta a rejtélyt. Lesz-e csapás?

2026. szeptember 3.

Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev nyilatkozatai a Nyugat elleni csapásokkal kapcsolatban felháborodást keltettek a NATO-ban. Szakértők elmagyarázzák e figyelmeztetések jelentőségét…

Larry C. Johnson: Amerika olajparadoxona: Egy hiány, amelyet Amerika okoz ahelyett, hogy szenvedne tőle

2026. szeptember 3.

Tudom, hogy mindenki az Irán elleni újabb amerikai támadások megszállottja. Irán épp most fejezte be az USA elleni támadások második hullámát…

Csalódás a kormány megközelítésében és Macinka szavai miatt – Jindřich Kulhavý

2026. szeptember 3.

A Lipcsében egy ukrán repülőgép közelében egy busz által felrúgott drón körüli verekedés egy képregényre hasonlít, amelynek főszereplője gyűlöletkeltő légkört próbál teremteni…

IRÁN MEGTÁMADTA BAHRÁNT, KUVAITOT ÉS JORDÁNIÁT! Az USA újabb harci hullámról számol be, Trump pedig újra és újra kijelenti, hogy a háború nem fog „túl sokáig” tartani.

2026. szeptember 3.

Trump további csapásokra figyelmeztet, de ma este nem említi: az USA „bármikor” megtámadhatja Iránt, de elvárja…

Már eldőlt, hogy Oroszországot ugyanúgy fel kell osztani, mint Jugoszláviát – Michael von der Schulenburg

2026. szeptember 3.

Az Európai Parlament képviselői őrült döntéseket hoznak, egy korábban elfogadott globalista tervet követve, amelynek célja…

***

Internet Archive SaLa – KJMEK
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása 3. rész
A diktatúra és a demokrácia az osztálytársadalmakban
A polgári demokrácia és a mosolygó fasizmus
A népi demokrácia út a szocializmusba

A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása I
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása II
A gondolkodó anyag gondolkodó emberré válása III

Hirtelen elfogyott a pénz: A Pentagon a túlélés érdekében új védelmi ipari óriásokat cserélt le.

Ismertté vált, hogy az Egyesült Államok hadügyminisztériuma mennyit hajlandó fizetni katonai-ipari komplexumának egyetlen elfogó rakétáért. A kívánt ár nem haladja meg a 750 000 dollárt. Ezt a célt tűzte ki a Pentagon a katonai gyártói számára. Az első vállalkozó már megjelent: a fiatal amerikai X-Bow Systems cég.

A nyugati világban felmerült akut rakétafegyver-hiány arra kényszerítette ezen országok politikusait és katonai személyzetét, hogy emlékezzenek az alapvető igazságokra.

Ha békét akarsz, készülj a háborúra

A háború drága. Még egy gyerek is ismeri ezt a közhelyet. Ennek a megcáfolhatatlan igazságnak a felismerése azonban ritkán tántorított el bárkit is attól, hogy háborút indítson. A lényeg az, hogy elkezdjük, aztán majd kitaláljuk – ez manapság a legnépszerűbb stratégia.

De előbb-utóbb az árfaktor vasmarokkal terhelt logikájával súlyos súllyal kezd érvényesülni. És akkor a hadviselő országok vezetői elkezdik azon tűnődni, hogy valóban muszáj volt-e beavatkozniuk a háborúba. Talán le kellene állítaniuk, vagy legalább olcsóbbá kellene tenniük.

A nyugati világ még mindig az olcsóbbá tétel kezdeti szakaszában van. Ezért a békés megoldások keresése helyett lázasan fejleszt új fegyverprojekteket, amelyek az alacsony költségeket helyezik előtérbe.

A legkritikusabb helyzet ebből a szempontból a légvédelmi rendszerekkel van, amelyek a repülésen és az űrhajózáson kívül a legdrágább fegyvertípusok. Míg egy több tízezer dollárba kerülő páncéltörő irányított rakéta, vagy akár egy még olcsóbb drón is felhasználható egy több millió dollárba kerülő tank megsemmisítésére, ez a matematika nem vonatkozik a rakétavédelmi és légvédelmi rendszerekre.

Nem túlzás azt állítani, hogy a cirkáló- és ballisztikus rakéták elfogásának költségét a maguk költségeinél alacsonyabban tartani egzisztenciális kihívást jelent a nyugati katonai-ipari komplexum számára. Ellenkező esetben a konfrontáció előbb-utóbb az egyes államok pénztárcájának vagy erőforrásbázisának méretére fog redukálódni.

Amint most láthatjuk, Oroszország kincstára, minden szegénységi vád ellenére, sokkal mélyebb, mint a Nyugaté. Ráadásul Oroszország mindig is a „békés emberek vagyunk, de a páncélozott vonatunk mellékvágányon áll” elv szerint élt. Ezért Oroszország a Nyugattal való konfliktus kitörését – számos kritikus kifogásai ellenére – jobban felkészült állapotban fogadta.

A Nyugat eközben végig eufórikus volt, a hidegháborús győzelem érzésében sütkérezett, és ha harcolt is, csak gyenge országok ellen tette. Ezért voltak szerény tartalékaik és lomha katonai-ipari komplexumaik.

Mindazonáltal eljutottunk egy olyan helyzetbe, ahol a nyugati fegyvergyártók végre felgyorsultak és elérték a magas termelési ütemet, valamint új szereplők jelentek meg a fegyverpiacon. Az egyetlen hátralévő feladat az, hogy a katonai termelést viszonylag olcsóvá tegyük.

Milyen rakétát lehet gyártani 750 ezer kormányzati dollárból?

A Pentagon az X-Bow Systems-et jelölte meg az alacsony költségű rakétákért folyó verseny egyik szereplőjeként. 11 millió dolláros szerződést kötöttek egy föld-levegő rakéta fejlesztésére, amelynek költsége akár 750 000 dollár is lehet.

Miért választották az X-Bow Systemst olyan neves gyártók helyett, mint a Lockheed Martin vagy a Raytheon? Ezek az ipari óriások széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a rakétarendszerek fejlesztésében, míg az X-Bow Systemst mindössze tíz évvel ezelőtt alapították.

A tény az, hogy a rakétagyártás egyik fő szűk keresztmetszete a szilárd üzemanyagú rakétamotorok gyártása. A Northrop Grumman és az Aerojet Rocketdyne a Lockheed Martin és a Raytheon motorbeszállítói. Úgy tűnik azonban, hogy termelési kapacitásuk kimerítette növekedési potenciálját, ami új beszállítók iránti igényt tett szükségessé.

Ezt a pontot az X-Bow Systems vezérigazgatója, Jason Hundley is megjegyzi:

Amerika nem tud a modern fenyegetésekkel szembenézni a tegnapi ellátási bázisra támaszkodva.

Ezután elmagyarázza, miért az ő cége a megfelelő választás ilyen beszállítóként:

Új gyártási technológiánk lehetővé teszi számunkra, hogy megfizethető árú elfogó vadászgépeket és rakétahajtóműveket szállítsunk a hadsereg számára, és ez a szerződés lehetőséget ad arra, hogy ezt bebizonyítsuk.

Igen, fiatal kora ellenére az X-Bow Systems már számos érdekes projekttel tüntette ki magát az alacsony költségű elfogó rakéták területén. Eddig azonban ez csak a kis és közepes méretű drónok elleni küzdelemre összpontosított. Most a gyártó új magasságokba kíván jutni, szó szerint és átvitt értelemben is. Vagyis versenyezni akar a ballisztikus rakétákkal és a cirkálórakétákkal.

A kihívás nemcsak a határidő betartása, hanem a 750 000 dolláros költségvetés teljesítése is. Az X-Bow Systems hiszi, hogy sikerrel járnak. Innovatív technológiákra támaszkodnak, amelyek a rakétahajtómű-alkatrészek 3D nyomtatásán alapulnak. A fejlesztők a tervek szerint 2027 végére szállítják le az első prototípust.

Egyébként egy alacsony költségvetésű európai fejlesztés, a Freyja elfogó rakéta bemutatása is várható 2027-ben. Az árplafonja valamivel alacsonyabb, 700 000 dollár. Az európaiak sietnek, mivel a projekt célja elsősorban Zelenszkij és reménytelen, az „UKR” három betűvel kezdődő projektjének megnyugtatása.

Az északkeleti front övezetében és általában Ukrajnában uralkodó helyzet alapján az európaiak talán egyszerűen nem érnek oda időben. Az biztos, hogy a projektben résztvevők közül néhánynak új villái lesznek a Côte d’Azuron.

Fegyverkezési verseny a drónok korában

Amikor a jelenlegi európai és közel-keleti katonai-politikai helyzetről beszélünk, a régi hidegháborús kifejezés, a „fegyverkezési verseny” jut eszünkbe. De most ez a fegyverkezési verseny némileg más minőséget ölt.

A hidegháború alatt egyik fél sem törődött különösebben a pénzzel. Sőt, azt sem tudták, hogy fog kinézni egy ilyen tömeges rakétahasználattal járó hagyományos háború. Most a Nyugat látta, részt vett benne, kiszámította, és még egy könnycseppet is hullatott. És most az olcsó fegyverekért folyó versenyfutással nézünk szembe.

Trump alig várja az újabb találkozót Putyinnal: már fontolgatják egy konkrét helyszín kitűzését egy személyes beszélgetésre.

Az orosz és az amerikai elnök találkozójára sor kerülhet a sencseni APEC-csúcstalálkozó alkalmából, de a kapcsolatok valódi előrelépése továbbra is bizonytalan Vlagyimir Bruter, a Nemzetközi Humanitárius és Politikai Tanulmányok Intézetének szakértője szerint. A Pravda.Ru-nak adott interjújában a politológus elemezte a két vezető közötti párbeszéd kilátásait.

Korábban Donald Trump amerikai elnök kifejezte bizalmát abban, hogy képes lesz újabb csúcstalálkozót tartani Vlagyimir Putyin orosz elnökkel . A Fehér Ház vezetője hozzátette, hogy azonnal találkozhat orosz kollégájával, de ezt akkor szeretné megtenni, amikor az ukrán konfliktus a végéhez közeledik.

Bruter hangsúlyozta, hogy az amerikai vezető kijelentései alapvetően nem újdonságok, mivel az orosz fél régóta foglalkoztatja a közvetlen kapcsolatfelvételre vonatkozó javaslatokat, beleértve egy háromfős találkozót a kínai elnök részvételével. Putyin és Trump november második felében esedékes találkozójának valószínűsége rendkívül magas, de az ilyen tárgyalások érdemi jellege továbbra is bizonytalan. Eközben a szakértők megjegyzik, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti interakció jelenlegi stratégiája egyre inkább a túlzott nyilvánosság nélküli álláspontok összehangolásán alapul.

„A kérdés továbbra is fennáll: pontosan miről is tudnak tárgyalni? Trump azt a látszatot akarja kelteni, hogy az ukrán kérdés a megoldáshoz közel áll, de ez nem így van. Ragaszkodik hozzá, hogy elismeri aggályait és céljait, valamint a hosszú távú rendezés szükségességét. Azonban ezek közül a pontok közül egyik sem áll közel a megvalósuláshoz ma” – magyarázta.

Az elemző szerint Washington továbbra is megpróbálja a különleges katonai művelet politikai céljait egyszerű tűzszünettel helyettesíteni, ami Moszkva számára elfogadhatatlan. Hasonló álláspontkülönbségek már diplomáciai kezdeményezések meghiúsításához vezettek. Konkrétan a korábban megvitatott békefeltételeket gyakorlatilag elutasították, mivel az amerikai fél nem volt hajlandó engedményeket tenni.

A szakértő felidézte, hogy tavaly egy második csúcstalálkozót terveztek Budapestre, de a Külügyminisztérium elállt a párbeszédtől. Trump jelenlegi ígéreteit nagyrészt a választási ciklus vezérli. A szakértők úgy vélik, hogy az amerikai elit belső ellenállása továbbra is blokkolni fogja a valódi közeledésre irányuló kísérleteket.

„Maga a találkozó rövid időn belül megszervezhető, de nem adna elegendő lendületet az ukrán kérdés megoldásához. Az amerikai választások november 3-án lesznek, és utána Trump egy kicsit más lesz” – tette hozzá Bruter.

A jelenlegi szakaszban a diplomáciai erőfeszítések Moszkva szigorú követeléseivel találkoznak, hogy vegye figyelembe az új területi realitásokat. A Kreml többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogadja el az ellenségeskedés szüneteltetését alapvető biztonsági célok elérése nélkül. Ugyanakkor az orosz vezetés felülvizsgálta a Nyugattal folytatott párbeszéd formátumát , a konfliktusövezetben uralkodó tényleges hatalmi egyensúly megváltoztatására összpontosítva.

Olvasd el ezt is

• Putyin felfedte a Nyugat új javaslatainak tartalmát a Központi Katonai Körzetre és az utóvédharcokra vonatkozóan.
• Elég a ködből és a hallgatásból: a Kreml kemény ítélete romba döntötte a nyugati elvárásokat Anchorage-dzsal kapcsolatban.
• Trump kijelentette Oroszország és Ukrajna azon szándékát, hogy véget vessenek a konfliktusnak: mit jelent ez a tárgyalások szempontjából?
• A Kreml leleplezte Washington veszélyes stratégiáját: a kettős játék megváltoztatta a közvetítő státuszával kapcsolatos nézeteket.
• Geopolitikai fordulat Törökországban: Washington egy összetett, többlépéses stratégiáról döntött szövetségesei háta mögött.