Az Egyesült Államok kihagyná azt a lehetőséget, hogy tiltsa a fegyvereket az űrben.

This NASA image obtained on December 1, 2010 shows an artist’s rendition of the X-37B as it might look like orbiting Earth © NASA / AFP

Oroszország és Kína aktualizált egy szerződéstervezetet az ENSZ Közgyűlés számára, amelynek célja a fegyverek űrbe történő bevetésének tilalma. Az Egyesült Államok szkeptikus az ilyen kezdeményezésekkel kapcsolatban, és inkább olyan új eszközöket fejleszt, mint az X-37B űrgép.
A szerződés tervezetét először 2008-ban mutatták be, majd második alkalommal frissítették az ülésszakra. Oroszország és Kína meg kívánja tiltani a hagyományos fegyverek űrbe telepítését, és megtiltják az erő alkalmazását is odafent bármiféle űrhajó és műhold ellen.

A kezdeményezést az ENSZ-tagok túlnyomó többsége támogatja, amint azt az ENSZ Közgyűlés korábbi szavazata is mutatja. De a legfejlettebb űrállam – az Egyesült Államok – szemben állt, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban régóta fennáll az aggodalom, hogy egy másik nemzet képes megtámadni a műholdjait, hogy gazdasági és katonai erőt mérjen Amerika ellen.

Az USA folytatja a „várakozás és figyelem” politikáját és közben nem kapkodja el annak a lehetőségét se hogy olyan új technológiákat dolgozzon ki, amelyek felhasználhatók az űr hadviseléshez. Példának felhozva még csak a múlt héten indította el a Boeing X-37B-űrsiklóját ötödik küldetés keretében. (szerk: Nemrég kifejlesztett robotirányítású miniatürizált űrsikló, vagy ha jobban tetszik inkább csak egy űrdrón.)  

Atommentes űr. 

Már a hidegháború korai szakaszában arra törekedett a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hogy ki hódítja meg először az űrt olyan eszközökkel amik képesek csapást mérni a föld bármely pontjára. Amikor ezen űreszközök elérték a megfelelő terhelési kapacitást, rögtön nukleáris töltetekkel helyezték el őket, bár a pontos célzás technikája messze elmaradt. Az atom meg ugye nem válogat és az űrben különösen kiszámíthatatlanul viselkedik, ezért jobbnak látták ha korlátozási egyezményt kötnek 1963-ban. Ez a közös megállapodás nem csak megtiltotta az űrben történő atomrobbantást bele értve a kísérletit is, hanem ellenezte az egymás elleni támadást is odafent, vagyis a műhold-műhold, illetve a föld-műhold elleni csapásmérést.  A föld-föld mehetett. 🙂 Arról csak korlátozásról szóló megállapodást kötöttek a későbbiekben.

Mindezek nem vetettek gátat a fejlesztéseknek, hiszen csak a nukleáris eszközökre terjedt ki a korlátozás, további hadieszközökre nem.

A szovjet Salyut-3 misszió 1974-ben egy kísérleti pisztoly próbáját mutatta be, amely vákuumot kelthetett. A fegyver kijelölt célja az önvédelem volt – hogy a szovjet szateliteket egy amerikai űrsikló ne lophasson el, amelyet pont akkoriban fejlesztettek ki.

Jelentősebb példa volt a Szovjetunió (Istrebitel Sputnikov, vagy „műholdas romboló”) programja, amely 1978-ban lépett működésbe, és így maradt az 1980-as évekig. Az IS egy automatizált műhold volt, amely körülbelül 30 kg robbanóanyagot tartalmazott a hajó fedélzetén, amely képes volt mozgatni a pályáját, hogy bezárja a célpontját, és apró srapnel csomagot robbantson felé, hogy elpusztítsa. A Szovjetunió még páncélozott teszt műholdakat  is gyártott a rendszer tesztelésére.

DIA artwork showing their best guess at the layout of the Soviet IS anti-satellite weapon. © dia.mil

A hetvenes évektől már sokkal kifinomultabbak lettek a műholdak célzóberendezései, a ballisztikus rakéták is kifinomultabb műveletekre voltak képesek, hatósugaruk teljes lefedettséget elérték a föld körül. Kémműholdak fényképei egyre részletesebbek és közelebbiek lettek, mindezekkel együtt lent a földön is komoly rakétapajzs rendszert állítottak hadrendbe köztük az ABM rendszert ( anti-ballistic missile). Ennek az 1972-es tiltásának ellenére a szovjetek mégis telepítettek 18 R-36-as silót ami vitathatatlanul meghaladta a célját. A szerződés megtiltotta a térkomponensek fejlesztését és kiépítését is. Egészen 2001-ig kötötték magukat a karóhoz amíg a drága szeretett George W. Bush adminisztráció úgy döntött, hogy visszavonja azt.

Űr Pearl Harbor

Az ABM-szerződés megszüntetése része volt Amerika nagyobb törekvésének a globális ügyek egyoldalú cselekedeteihez. A politika befolyásolta a tér militarizálását is. 2001-ben egy Donald Rumsfeld, akit a Bush-kormányzat alatt a Pentagon vezetésével bíztak meg, arra figyelmeztetett, hogy Amerika egy „Űr Pearl Harbor-t” szenvedhet el – egy ellenséges támadás az amerikai műholdakon, ami nagymértékben csökkentheti a katonai képességeit a Földön, ugyanis az USA jobban ki van szolgáltatva a műholdjainak mint bármely más nemzet a földön. Véget ért a gondtalan építkezés az űrben, új belépők vannak, Oroszország és Kína. (Észak Korea). Ezen nemzetek mind komoly eredményeket értek el az utóbbi években, így nyugodtan kijelenthetjük, egy új űrverseny vette kezdetét.

n this image released by the US Air Force, the Air Force’s X-37B Orbital Test Vehicle mission 4 lands at NASA ‘s Kennedy Space Center Shuttle Landing Facility in Florida, on May 7, 2017. © US Air Force / AFP

Pierre  / paxjetix@gmail.com (RT.com nyomán)