Kurt Volker az USA Ukrajna – főqrátora szerint 80 százalék az esélye annak, hogy a donbasszi konfliktus egy éven belül háborúvá terebélyesedhet. (Fogalmazása szerint újraindul, viszont ez tudjuk mit jelent!)
„Miután közvetlenülaz elnöktől hallottam, hogy azt akarja hogy Ukrajna visszaszerezze az elvesztett területeit, ennek megfelelően kíván cselekedni. Mert békét szeretne. Azt, hogy ez a jelenlegi tarthatatlan helyzet megszűnjön. Ez pedig csak úgy érhető el, ha Kijev visszaszerzi a szakadár területeket.”
Kifejtette, hogy Trump bohóc még nem döntött a halálos fegyverek szállításáról Kijevnek, de erős rajta a washingtoni nyomás, hogy teljesítse az igényt. Ugyanakkor hozzátette, hogy ő maga (Volker) erősen szorgalmazza a mielőbbi szállítást.
A Vlagyiszlav Szurkovval folytatott, két héttel ezelőtti harmadik megbeszélésüket úgy értékelte, hogy „az bizony egy lépés volt hátra”!
Az okot illetően úgy véli, hogy az „talán Ukrajnán kívüli lehet, és az, hogy Vietnamban az APEC-csúcson nem jött létre a Putyin-Trump csúcs.)
(Itt azért meg kell jegyeznünk: nem mernénk rá mérget venni, hogy nem az orosz előkészítő csoport „hibázott”. Viszont Moszkvában nem nyomoznak inuk szakadtából a „felelősök” kiderítésére!)
Volker a Politiconak nyilatkozott tegnap.
Arzénes Avakov kijevi belügyér pedig ma reggel kijelentette: „A minszki megállapodás halott! Abból Maradék-Ukrajnának semmit nem kell betartania. Hasznunk volt belőle mindaddig, amíg tűzszünetekre volt szükségünk. További betartása részünkről nem szolgálja Ukrajna biztonságát.”
Ezt ráadásul egy ma kezdődött nemzetközi szakértői fórumon fejtette ki!
Oleg Carjov máris reagált a minszki paktum avakovi likvidálására: „Donbassz egyesülésének Novorosszija néven nem akadálya a paktum. Az egyesülés mindössze politikai akarat kérdése. Az pedig megvan, és erősödik.”
Hogy aztán mi fog történni? – arra majd idővel választ kapunk. (Sok jóra ne számítsunk!)
Az biztos viszont, hogy Donbassz ostroma lankadatlanul zajlik.
A Szvetlodarszk-íven elképesztő veszteségeket könyvelhet el Valcman ordashada. A népköztársaságiak által becsültnél nagyságrendekkel több lator – több tucatnyi – nyúlt ki. A kórházak ismét megteltek stoppolnivaló martalócokkal. Az ukrán közösségi médiák napok óta tele vannak a kórházi alkalmazottak panaszaival.
Pedig a kórházi leterheltség ma sem fog csökkenni. Ma délelőtt egy Gorlovka-környéki saját állásra mért – igaz csak baráti – tűzcsapást a latortüzérség, de hat grúz zsoldos eléggé szakadt állapotba került. A nyolcfős horda két egyede pedig elfüstölt.
Tegnap délután – ugyancsak a környéken – rövidült a kijevi zsoldlista is a népköztársaságiak jóvoltából.
Zajcevot tegnap célzottan ágyúzta a latortüzérség.
Az LNR parancsnoksága tegnap felhívással fordult Maradék – Ukrajna asszonynépéhez. Anyákhoz, feleségekhez, barátnőkhöz. „Ne engedjétek szeretteiteket Donbasszhoz! – mert gyász és sírás lesz a vége.
A DNR pedig az alábbi videoval üzent: Golmovszkij-Metalliszt között „katlanba” került a latorhad! Ilovajszk és Debalcevo vár rájuk. „Látjuk minden mozdulatukat. Tudunk minden lépésükről. Teljesen le vannak fedve általunk. Csak egyetlen provokáció, ls végük!”
De mindettől függetlenül: Donbassz határa teljes hosszán ügyködik a valcmanista latortüzérség. Izvarinótól – Sirokinoig.
Hol nagyon, hol kevésbé.
Avgyejevka lakói morognak a katonai közigazgatásra. „Szétlőtték a közműveinket. Csak hébe-hóba működnek szakaszosan. De a díjak sokszorosára nőttek. Többet fizetünk a semmiért, mint a háború előtt”
De más okok miatt is dühösek. „Itt van Donyeck félórányi buszútra. Színházba akarunk menni. Ott működő kórházak is vannak. Ott munkalehetőségek is vannak! Dolgozni akarunk ott. Nyissák meg a hatóságok az utat Donyeck felé” – követelték. A hatóság jelese pedig se köpni, se nyelni nem tudott. Érződik a’ zorosz propaganda hatása!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Fico miniszterelnök éjszakai műszakban dolgozott egy gyárban
Robert Fico elmondása szerint szolidaritását akarta kifejezni a hétvégi és ünnepnapi műszakokban dolgozók iránt.
Szombatról vasárnapra virradóra vállalt éjszakai műszakot a szlovák miniszterelnök az IAC Csoport gyárában, a Lozornói Automobil Ipari Parkban. Narancssárga láthatósági mellényben, munkásnadrágban, védőkesztyűben dolgozott az üzemben, ahol kocsiajtók alkatrészeit állítják elő.
A szlovák miniszterelnök múlt csütörtökön ígérte meg, hogy ledolgozik egy esti műszakot egy gyárban. Felvetette, hogy akár egy 12 órás shiftet is végigcsinál. Szombaton szóvivője azt közölte, hogy Fico aznap 22 órakor kezd dolgozni az autógyárban, és másnap reggel 6 órakor végez.
Fico az a közelmúltban tett javaslat mellett kampányolt így, mely emelné az éjszakai munkáért járó béreket és tisztában van vele, hogy egyes szlovákiai vállalatok hatalmas ellenállást fognak tanúsítani ez ügyben.
„Bízom benne, hogy a javaslatot elfogadja a parlament” – jelentette ki Fico a műszakot követően. Elmondása szerint a munkások, akikkel az éjszaka együtt dolgozott, örülnének, ha megemelnék az éjszakai munkáért járó fizetést.
A miniszterelnök elmondása szerint az éjszakai műszak alatt megközelítőleg 500 hegesztett sínt készített el, amelyeket az autóajtók borításánál használnak fel.
(propeller)
Bal-Rad komm: A hír olvastán „látomásunk” támadt. Amit nem kívánunk megosztani olvasóinkkal. Arra viszont kíváncsiak lennénk, hogy nekik támad-e látomásuk?
Ha igen, osszák már meg velünk!
Csak még egy kérdésünk lenne: Szlovákiában is választások lesznek a közeljövőben?
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A CNN jelentése szerint tegnap ismét botrányt kavart a Fekete – tengeren Sojgu.
Vasárnap megérkezett az USA eme partmenti vizeire az USS „James Williams” amerikai hajó, valami 56 db. „Tomahawk” cirkálórakétájával együtt. Tegnap délelőtt már majdnem a Krím félsziget magasságáig úszott, amikor „komples manővert” kívánt véghezvinni egy az amerikai haditengerészet kötelékébe tartozó, frissen megérkezett Boeing P-8 „Poseidon” tengeralattjáró-elhárító repülőgéppel.
Arra persze számítottak, hogy ily közel az amerikai partokhoz, esetleg fölbukkanhatnak a’ zoroszok. Számításuk bejött. Csakhát a’ zoroszok pimaszságával – vagy szakmaiatlanságával – nem kalkuláltak.
Mert egyszercsak megjelent a semmiből egy Sojgu-madár. Egy SzU-30 – as formájában. A „Poseidon” legénysége fölismerte. Ők ugyanis látták, amint valahonnan a hátuk mögül, fölülról eléjük csapott egy ilyen. És egyre lassabban repült. Közvetlen előttük. És nem engedte, hogy megelőzzék.
A „Poseidon” legénysége szerint jó ha volt kettejük között a távolság ötven méter. Ők annyinak saccolták.
SACCOLTÁK, MERT A MŰSZEREIK SEMMI ÉRDEMLEGESET NEM MUTATTAK! Mintha a Szuhoj ott sem lett volna! Pedig ott volt! Orosz kellett hogy legyen, mert egyrészt megállapították hogy SzU-30-as, másrészt meg látták szárnyain-farkán azokat a rettenetes ötágú veres csillagokat.
Rá is kérdeztek a vízi társra, hogy ők is látják?
Látták. Kukkeron keresztül. De a hajó „szemei” nem látták. Azok csak a „Poseidont” látták.
Miután műszerik mind a hajón mind a repülőgépen többszöri „mézgás kezelésre” sem látták, úgy döntöttek az amerikaiak, hogy ennek fele sem tréfa! A „Poszeidon” egy meredek balfordulóval irányt vett Románia felé, a hajót pedig tegnap este már Odessza hadikikötőjében látták.
A Szuhoj?
Hát azt nem tudják hol van. Most be kéne bizonyítaniuk hogy OTT VAÚT! – de csak a szemeikkel látták. Vizuálisan. A műszereik szerint meg nem vaút ott!
Így aztán a parancsnokaik vagy elhiszik nekik hogy ott vaút a’ zorosz, – vagy nem!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Egyre inkább a tárgyalótermek veszik át a szíriai ügyek intézését a csatamezők helyett. Legalábbis most ebbe az irányba látszanak a dolgok elmozdulni.
Gőzerővel zajlik a szocsi Szíriai Nemzeti Párbeszéd Kongresszusa előkészítése.
Az Iráni Iszlám Köztársaság Nemzetbiztonsági Bizottságának hivatalos képviselője, Hossein Nakawi-Hosseini kijelentette, hogy Szíria jövőjét csak népe határozhatja meg, nem pedig regionális és külső szereplők.
Hangsúlyozta, hogy nagy a kísértés az Egyesült Államok és az Al-Saud rezsim részéről a törekvés meggátolására, de szerinte ez már legyűrhető. Kifejezte Irán azon óhaját, hogy Szocsiban csakis a fegyvertelen demokratikus ellenzék vehessen részt a kongresszuson.
Genfben is nagy a készülődés a holnap kezdődő, Mistura vezényelte ENSZ – égiszű Szíria konferencia újabb fordulójára. Mivelhogy a rijadi „előkonferencián” többségbe került az a martalócjavaslat, hogy a szír kormány delegációja nem kívánatos számukra Genfben, Damaszkusz végül akceptálta az óhajt. EGYELŐRE nem indult el a szír kormánydelegáció Svájcba. Staffan de Mistura csuklani sem tud.
Meglepó hírt közölt ma a kurd rádió, a Rudaw. A Demokratikus Szíria Tanácsának társelnöke, Riad Darrar elmondta, hogy az SDF csatlakozni kíván a Szíriai Arab Hadsereghez az ország helyzetének stabillá válása után. „Hiszen akkor már nem lesz szükség a különálló kurd milíciákra” – nyilatkozta Riad Darrar.
A rémkalifátus összeomlott. Sokszázezres pribékhadát meg az ilyen-olyan martalócbandákat szinte „játszi könnyedséggel” fölszámolta a szír-orosz-iráni-palesztin „válogatott”. Ám az elemzők szerint most jön a neheze. A Szíria rombadöntésén áskálódó USA kiszorítása és esélytelenné tétele.
Az elmúlt évtizedben Washington Szíria politikáját az az Izrael által is táplált rettenet alakította, hogy létrejöhet „síita félhold”, azaz az „perzsa szárazföldi híd”, amelyen át Teherán kijut a Földközi-tenger partjára. És akkor ajvék!
Hát a híd már majdnem kész, de nincs a várt sííta veszedelem. De van az USA! Egyelőre még ott van. Az amerikai „hithű” média pedig azon kesereg, hogy a világ legbékeszeretőbb országa elbukta Szíriát. És retteg a folytatástól. Mi lesz akkor, ha Szíria a dominóeffektust beindítja? Borzalom lesz!
Az „Eufrátes Post” nevű „hírügynökség” is előállt egy meglepő, de nem éppen hihetetlen hírrel. A pribékjeit a csatatatére faképnél hagyó, és gyáván elinaló rémkalifátusista alkalifa Mohamed Al-Omar, kurd YPG források szerint Isztambulig meg sem állt.
Jelenleg is ott él fényűző életet. (Amíg a Tonyó-kötvénybiznisz újra be nem indul? Mert akkor már nem sokat kell neki ott dekkolnia!)
A harcok is zajlottak egyébként Szíriában. Az Eufrátesz mentén, Deir ez-Zor tartomány Abu-Kamal katlana fölött ismét – immár menetrendszerűen – megjelentek a „hattyúk”. Tegnap délelőtt.
Amúgy semmi különös. „Letojtak” és hazamentek. Oroszországba.
Quneitra tartományban a szír hadsereg tette a dolgát. Beit-Sabir települést és környékét pucolták meg az an-Nuszra szennyezőanyagtól.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Viszonylagos csend övezte/övezi az LNR – beli belpolitikai történéseket. Helyette újabb „izgalmak” vannak. Ismét előkerült az ENSZ-békefenntartók Donbasst egész területére való vezénylésének ügye, amit ugye lehet mondani egy közös amerikai-kijevi lázálomnak. Az orosz-donbasszi határon ENSZ-bőrbe bútatott NATO-latorszövetségi csapatok!
A TASZSZ orosz hírszolgálatnak Kurt Volker amerikai főkqrator elmondta, hogy Kijev és Washington egyaránt ragaszkodik a tervhez, amiben külön ki van hangsúlyozva: az ENSZ eme missziójában orosz katonai személyzet SEMMIKÉPPEN SEM vehet részt.
Volker azt is elmondta, hogy mind Maradék-Ukrajna, mind pedig az USA föl van készülve az elgondolás kivitelezésére. Azt már nem tette hozzá, hogy az ismert okoknál fogva semmi sem lesz belőle.
Pedig komoly reményeket táplálhatnak, hiszen a kijevi Radában törvénykidolgozói munkacsoport alakult. Fejükbe vették, hogy kidolgozzák a „Megbocsájtás Törvénye” nevű valamit. Ennek alapján akarnak megocsájtani az elkóborolt, ám bűnbocsánatért esedező donbassziaknak. Akik be fogják látni szeparatista hibájukat. Már a kritériumok összegyűjtésénél tartanak. Amik azért eléggé szigorúak lesznek, és differáltak.
Persze amíg a megbocsájtásig illetve a könyörgésig eljutnak, addig puhítani kell a kérges szeparatista lelkeket. Erre a legjobb módszer – Kijev szerint – továbbra is Donbassz ostroma. Gyakorolja is az ordashad rendületlenül. Aztán ha valahol már nagyon beleunnak a népköztársaságiak és odavernek, hát ott időlegesen abbahagyják. Így jártak a Szvetlodarszk – íven. Tegnap délután már tarthatatlanná vált a helyzetük. Visszahúzódtak.
Persze ez amúgy nem szegte a kedvüket. A latortüzérség az tovább ontja a gránátzáport Donbasszra.
„…nem akarok pincében ülni. Nem akarok behúzott fejjel, rettegve az utcán surranni. Iskolába akarok járni! Nyugodtan…”
Ráadásul Volnovahához tegnap késő délután egy rém hosszú vasúti szerelvény érkezett. Mindenféle háborús kellékkel. Főként önjáró lövegekkel. Lassan az időjárás is kedvezőre fordul a számukra. Megfagy a föld, és könnyen tudnak manőverezni.
Gladoszovoból kihajtották a DNR katonái a latorhordát. Aztán visszatértek állásaikba. Merthogy úgy illik. Tegnap este pedig meglepetten tapasztalták, hogy a martalócok újfent beköltöztek. Mosz Zaharcsenko szólt az EBESZ – nek: vagy ők beszélnek a hoholokkal, vagy a DNR bírja rá őket a távozásra. Az utóbbi fájdalmas lesz.
Alexander Hug főkémlelő szerint csupán „pozíció javítás” történt. Druszája -Zaharcsenko – szerint akkor a DNR is elkezdi a „pozíciójavítgató” tevékenységet! Mondadóját már csak az EBESZ-konvoj utolsó autójának hátulja hallhatta.
Valcman vezérkari főnöke is kitűzte 2018 feladatait. Viktor Muzsenko genyeral szerint Maradék-Ukrajna hadereje egyenesen varázslatos lesz egy esztendő múlva. Meg erős és legyőzhetetlen.
Bár egyelőre lasszóval se igen tudnak összefogdosni még sorkatonákat sen. Már ott tartanak, hogyaz oktatási intézményeken ütnek rajta, sorkötelesekre vadászva. Ilyenkor beindul a kergetőzősdi. Mint Odesszában is. Egy megugrott sorköteles srácért az anyja ügyvéddel érkezett a búvóhelyhez. De rajtavesztettek.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Legalább két esztendeje már, hogy szerettem volna egy tisztázó írást csinálni Oroszországról. Egy olyan realista fölfogásút. Se nem heroizálót, se nem degradálót. Ami hellyel-közzel igaz.
De ez egy rettenetesen nagy munka. Jómagam szeretem Oroszországot. Van oda kötődésem, jártam Oroszországban. Autóval, mert látni akartam/akarom. Megismerni. Ami persze lehetetlenség.
Ezért sem kerítettem sort egy ilyesmi megírására.
Viszont KELL EGY ILYEN ÍRÁS, mert…! Mert kell.
Éppen kapóra jött a Munkáspárt elnökének, Thürmer Gyulának az ebben a témában megfogalmazott írása.
ÁLOMBA RINGASSUNK VAGY ÉBRESSZÜNK?
Oroszország ünnepli a Nagy Október 100. évfordulóját. Gondolták volna, hogy egy tőkés országban ilyen lehetséges? Lehet, hogy ilyen az orosz kapitalizmus. Vagy talán ilyen a putyini politika.
A putyini logika végtelenül egyszerű és egyben ravasz is.
Minek bántsuk a múltat? Minek tegyünk a rendszer ellenségévé milliókat? Milyenek az emberek? Nehezen veszik észre, hogy kapitalizmus van, hogy ki vannak szolgáltatva a bankoknak, hogy a munkahelyen könyörtelenül kizsákmányolják őket. Illetve, lehet, hogy észreveszik, de megszokják, és idővel természetesnek tartják.
De rögtön ellenünk fordulhatnak, ha elvesszük a vörös csillagot, ha kitagadjuk Lenint, ha elraboljuk fi atalságuk emlékét. Akkor meg minek bántsuk a múltat?
Oroszország ünnepli a Nagy Október 100. évfordulóját. Persze, a maga módján, ravaszul. A Téli Palota falaira esténként fénykoncertet vetítenek, felidézve a cárizmust és 1917-et is.
Szinte megsajnáljuk a cárt, II. Miklóst, mert szegénykét háborúba kényszerítették. Hogy a cári Oroszország, az orosz kapitalizmus legalább annyira felelős az első világháborúért, mint Németország és a német tőke?
Nos, erről nem esik szó. Na ja, a cárt kell idealizálni, nemzeti hőssé tenni, és nem a valóságot elmondani.
A fénykoncertből megtudjuk azt is, hogy a februári forradalom megdöntötte a cárt, ami speciel igaz. Aztán volt még valamilyen epizód októberben, aminek nincs különösebb jelentősége. Ez meg speciel nem igaz. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a kapitalizmust, a gyárosok, a bankárok, a spekulánsok uralmát döntötte meg. Annak elődjét, amelyet ma a putyini Oroszország nagy gonddal gyarapít.
A koncert végső üzenete is kristálytiszta. Ne törődjünk azzal, hogy ki szegény és ki milliárdos, oroszok vagyunk, vagy mi fene, minden baj után naggyá tettük Oroszországot és most is naggyá tesszük!
A putyini Oroszországban még arra is van mód, hogy Szentpétervár legnagyobb kulturális központja külön évfordulós műsorral szórakoztassa az embereket. Legyen benne szó a forradalomról! Legyen szó a második világháborúról, ami még ma is nagyon élő emlék! Ráadásul olyan háború, amelyet az orosz nép megnyert. Lehet szó a Szovjetunióról, lehet énekelni az egykori népszerű slágereket. A nézőtéren idős emberek, emlékeznek a szocializmusra, és most édes álomba szenderülnek.
De ne essék szó a mai Oroszországról!
Ne beszéljünk arról, hogy egyesek ma olyan végtelenül gazdagok, hogy a cári idők hercegei és gyárosai eltörpülnek mellettük! Ne beszéljünk a szegényekről, a koldusokról! Ne ébresszük fel a népet édes álmából!
Az orosz rendszer a maga javára fordítja a századik évfordulót.
Szocsiban tartották az idén a Világifjúsági Találkozót, nyilván állami pénzből. A Nagy Október évfordulóján megrendezték a „baloldali, demokratikus-hazafi as erők” konferenciáját, az állam finoman leplezett, de letagadhatatlan támogatása mellett.
Putyin elnök még üdvözletet is küldött a Kommunista és Munkáspártok 19. Nemzetközi Találkozójának, ami azért, mondjuk meg őszintén, nem mindennapos.
Látnunk kell a dolog jó oldalát is. Putyin realista. Tisztában van az orosz társadalommal. Tudja azt is, hogy sokszor elég egy szikra, és az elégedetlen tömegek forradalmat csinálnak. Tudja, hogy a kommunistákra sokan szavaznak Oroszországban.
Vannak, akik szerint a kommunista párt leköti az elégedetlen tömegeket, és ez jó a rendszernek. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem.
De mi van, ha egy szép napon radikalizálódik az orosz párt? Nem történhet meg?
A tőke nem szereti a szocialista múltat. Sehol a világon. Van, ahol kiradírozzák a múltat. Van, ahol tiltanak, sőt büntetnek.
Oroszországban nem radíroznak, nem tiltanak, nem büntetnek.
A modern propaganda minden eszközével édes álomba ringatják az embereket.
Álomba ringatni másként is lehet. Nálunk radíroznak, tiltanak, és néha a büntetéssel is próbálkoznak. Nálunk az álom másról hivatott szólni. Európa leggyorsabban fejlődő országáról, a teljes foglalkoztatottság, a széleskörű szociális ellátások birodalmáról.
Egy országról, amely kiment a bajból minden magyart, akár a busza került balesetbe, akár a magyar nyelvet tiltották be iskoláiban.
Mi a mi dolgunk? Segítsünk álomba ringatni az embereket?
Erről is beszéltünk a pártok nemzetközi találkozóján is. Persze az ilyen szándék mindenkitől távol áll, de a gyakorlat nem mindig ezt mutatja. Az össznépi altatásban a pártok két módon is részt tudnak venni. Ha mára hirdetnek forradalmat, amikor holnap se lehet megcsinálni. Vagy ha mellé állnak olyan erőknek, amelyek nyugodt, forradalom mentes átmenetet hirdetnek.
A szocializmus azt jelenti, hogy nem a tőkések, nem a gazdagok irányítják az országot, hanem a nép, a dolgozók. De a gazdagok nem mondanak a hatalomról. A forradalom arra kell, hogy elvegyék tőle.
A szocializmushoz el fogunk jutni. De addig még milliószor kell kitelepülnünk, sokszor kell akciónapokat tartani, sztrájkokat támogatni, választásokon küzdeni, sőt talán mást is kell majd vállalni, amit ma meg nem is látunk.
Ha már az évfordulóról beszéltünk, én úgy emlékszem, hogy az Auróra ágyúját nem azért sütötték el Leninék, hogy takarodót fújjanak. Ébreszteni akartak és ébresztettek.
Oroszországot és a világot.
TGY
Az írást nem volt szívem „meghúzni” a „komcsi propaganda”, meg a döbrögisztáni részek miatt. Nem is Oroszország ismertetése volt az írás eredeti célja, bár én annak szánom.
Igen! Oroszország valóban a sarló-kalapács, az ötágú vöröscsillag, és a cári kétfejű sasos címer hazája. Úgy együtt.
Már nem a Szovjetunió, de még nem a cári Oroszország. Egy a kettő között MÉG lebegő, felemás politikai-gazdasági-katonai világhatalom.
Már nem a szocializmus, de még nem teljesen a kapitalizmus. Többnyire már kapitalista, de vannak még zárványok. És a lelkek. Az emlékek és a jelen között őrlődők.
Tagadhatatlan az ország fejlettsége és potenciálja. Ugyanakkor magán viseli a kapitalizmus minden lényegi vonását.
De még így is egy szerethető ország! Nem a külsőségei miatt. Az emberek miatt! A derékhad miatt. A lelkületük miatt. Számukra a Volga az Anyácska! A Don az Apácska! Valahogy „emberibb emberek” mint amihez mi már kezdünk hozzászokni. A hülyeségeikkel, a számunkra sokszor szokatlan dolgaikkal, szertelenségeikkel együtt is.
Ahogy pedig HAZAFELÉ a határátkelőn a család kiszáll az autójából, és megcsókolja az anyaföldet – Oroszország Anyácska Szent Földjét…
Ugyanakkor nem tagadhatóak az ország problémái sem. Amiket elsősorban az élet IS a nyakukba zúdított. Persze rosszabbul is járhattak volna egy Jelcin típusú államfővel”, de kaptak egy Putyint. Aki egyszer azt találta mondani, hogy „lehet én igazabb kommunista vagyok, mint Gennagyij Andrejevics!” (Azaz Zjuganov.) Persze ezt senki sem vette komolyan. De „amúgy” komolyan veszik! Még egyelőre.
Oroszország az ellentmondások, és a csudák országa.
Krasznojarszkban „fiatal művészek” a napokban egy modern művészeti projekt keretében „Lenin szobrot” avattak.
A KPRF helyi szervezete egyenesen „Istenkáromló” akciót említett, és kezdeményezi a városu elöjáróságon a „mű” eltávolítását. De védelmezi a fölbőszült helyiek döntő haragjától.
A 2008-as orosz-grúz háború idején „két szemetek Sztálin elvtárs szülőházára!” – parancsot kapták az orosz katonák. Még csak ablaka sem repedt!
A Mamajev – kurganon lévő „Sztálin-kápolnát” szinte szidolozzák.
Az új orosz himnusz úgy új, hogy szovjet is!
Visznek az oroszok Kolcsak emlékművére virágot, megkoszorúzzák a sztálini terror áldozatainak friss emlékművét, imádkoznak a cér és családja lelki üdvéért, de Lenin elvtárs maradjon csak a Vörös-téri mauzóleumban. Sztálin kölönben is nagy államférfi volt. A nehézségeken meg úrrá leszünk! Csak az a büdös Gorbacsov meg Jelcin ne lettek volna.
MERT AKKOR A SZOVJETUNIÓ MA A VILÁG LEGJOBBJA LENNE MÁR!
Összességében véve Oroszország egy soha meg nem ismerhető, szerethető, hatalmas ország!
A mögöttünk hagyott hét második felének luganszki történéseit (nem) magyarázó magyarázatokat magyarázók szerint a helyzet – magyarázatok szerint – egyre inkább hasonlít a „nincs itt semmi látnivaló! – oszoljanak kérem!” állapotra jellemző. Kiváltképp azt követően maradhatnak kérdések az érdeklődőkben, hogy az LNR új – és ideiglenes – elnöke azt a Vlagyiszlav Gyejnyát bízta meg az LNR minszki ügyeinek főképviselői teendőivel, aki Plotnyickij megbízottja is volt. Emellett bizalmasa.
Ráadásul egyre több jel utal arra, hogy Kijevet is meglepték a luganszki történések. Latorpotentátok a kínálkozó alkalom elszalasztást hánytorgatják most föl, viszont Poltorak hadügyér válaszában minden benne van: „ki gondolta volna…?”
Tovább bonyolítja a tisztánlátást, hogy elemzők szerint viszont a történtek hatására fölgyorsulni látszik a DNR-LNR egységesítési folyamata Novorosszija keretein belül, hacsak nem ez volt a valódi kiváltó ok.
Ugyanakkor az is bizonyos, hogy Moszkvát is meglepték a történtek. Ez egyrészt bizonyítja a két népköztársaság Moszkva általi bizonyos fokú nem-befolyásoltságát, másrészt pedi az oroszországi közelgő elnökválasztás előtt alighanem valamiféle kényszerhelyzetbe is hozza a legnagyobb esélyes Vlagyimir Putyint.
Ergo: a nevéhez köthető új orosz külpolitikai doktrína elveihez kell magát tartania: „Bárhol a világban orosz emberek, vagy Oroszország érdekeit közvetlen veszély fenyegeti, Oroszország azt köteles minden rendelkezésére álló eszközzel elhárítani.” Márpedig egy NÉPSZAVAZÁS határozatán létrejövő Novorosszija mégiscsak másabb, – nagyobb súlyú – mint két aprócska népköztársaság.
És mivelhogy Kijev nem biztosította Donbassznak a minszki megállapodásban rögzített, KÖTELEZŐEN ELŐÍRT alkotmányos különleges státust – helyette Donbassz „reintegrációs” agyrémét ötlötték ki – Oroszország pedig nagyon nem csipkedte magát a kikényszerítés ügylben, így most valaminek történnie kell.
Azaz: Vlagyimir Putyin nem teheti meg azt, hogy nem tesz semmit! Az orosz közvélemény – stabil népszerűség ide vagy oda – még képes lenne akceptálni az elnökválasztáson Donbassz „mellőzését”! Annak pedig Vlagyimir Putyin sem örülne.
Ráadásul Novorosszija „kiszemelt” vezetője Alekszandr Zaharcsenko elég jól „fekszik” a Kremlnél is.
Ezzel együtt is nehéz elképzelni, hogy két nappal a Putyin – Zaharcsenko/Plotnyickij telefonbeszélgetést követően, hirtelen megtörténik egy puccs-ellenpuccs, és egy addig ismeretlen és talán súlytalan politikus – Paszecsnyik – személyében egy új elnöke lesz a Luganszki Népköztársaságnak. Az „erős ember” – Kornet – pedig marad aki volt. Belügyminiszter. És nem is akar több lenni.
Néhány elemző már előre somolyog Gyejnya minszki magyarázatán.
Ugyanis most majd őneki kell előadnia Minszkben az ukránoknak, hogy mi a fordulat lényege!Ennélfogva magyarázatot a Luganszban történtekre leghamarabb Minszkből kaphatunk. Ha egyáltalán…
Van azonban egy figyelemre méltó „segédanyag” a luganszki háttér megértéséhez. Ez pedig a csak fehér karszalagot, de minden egyéb azonosítót a ruhájukon nem viselő ismeretlen katonák kiléte. Orosz internetes portáukat a hírek, miszerint a „Vagner magánalakulat” katonái szállták meg Luganszk központját. Márpedig ez az alakulat – a hírek szerint legalábbis – Szíriában ténykedett. Onnan azért önerőből eljutni az LNR – be, hát nem órák feladata. Ettől persze a képlet nem lesz egyszerűbb.
A frontokon mondjuk sokkal egyszerűbb a képlet! Zajlik Donbassz ostroma. Ahogy azt már megszokhattuk.
Az LNR hatóságai az EBESZ asszisztálása mellett át is adták az ordashad képviselőinek a tegnapelőtt evakuált latortetemeket.
A DNR erői tegnap a Gorlovka melletti „szürke zónában” fekvő Gladoszovoból „kitessékelték” a két napja oda befészkelt martalóchordát.
Az EBESZ kémlelőbizottsága Gorlovkában sopánkodta végig az akciót. (A hoholbevonulást Gladoszovoba nem kommentálták!)
Tegnap délutántól heves ostrom és csetepaténak már jóindulattal sem nevezhető összecsapások vannak Donyeck északi ívén. Szpartak és a reptér környékén.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
A hét végére lecsitultak a Szíriát övező diplomáciai randevúhullámok. A legújabb történés mindössze annyi etekintetben, hogy Staffan de Mistura ENSZ „főszírista” hirtelen kezdte úgy érezni, hogy kiéneklik a szájából a sajtot.
Így aztán bejelentkezett ő is a szocsi Szír Nemzeti Párbeszéd Kongresszusra. Hátha ott még tud valamit kavarni. Bár továbbra is a genfi összeröffenetet tekinti kulcsmomentumnak. Ezen hitében erősítette őt az EU „külügyminisztere” Federica Mogherini is.
A szíriai csatatereken pedig csordogál a háború.
Tegnap megint volt egy kis „hattyújárás” kalifátusistáék fölött. A szokásos módon zajlott minden. Rotyog az Abu-Kemal katlan főzete.
Nem tartozik szorosan a szíriai történések keretébe a következő hír, de szír ihletésű.
A szíriai eredményeket látva – és az amerikai pofátlanságba beleunva – Omar al-Bashir szudáni elnök fölvetette Vlagyimir Putyinnak: nem-e lenne kedve Oroszországnak néhány szudáni bázist csinálni.
Lenne. Franc Klincevics az orosz Föderációs Tanács Védelmi Bizottsága elnöke mai nyilatkozata alapján Khartoum bizakodhat. Klincevics szerint ugyanis néhány szudáni orosz katonai bázis még éppen beleférne Oroszország elképzeléseibe.
Kevésbé a világ legbékeszeretőbb államának elgondolásaiba. Azt már meg sem említve, hogy a hír hallatán Londonban May Rézi hisztizni kezdett! Ő megmondta: támad a Medve! (Igaz ellenkező iránybe irányba mint London! – de nem számít az!)
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Oroszország szibériai részén található Ojmjakon. Egy 500 lelkes falu. Tán az egész Föld egyik leghidegebb, állandóan lakott települése. Valahol félúton Csukotka és Birobidzsan között!
Tegnapelőtt reggel a hőmérő -50 fokot mutatott. CSAK! Az iskolás nebulók nagy bánatára. Merthogy a helyi önkormányzat szerint ilyen „enyhe időben” éppen jó dolog elsétálni az iskolába. Mínusz 52 fok az már azért hőzósabb! Ha annyit mutat a hőmérő, akkor iskolai szünet van. Mínusz ötvennél menni kell! – mese nincs! Bár a húst akkor már – vagy valamivel korábban – berakják a hűtőbe. Nehogy megfagyjon.
Nem úgy mint a régiós fővárosban, Irkutszkban! Ott már mínusz negyvennél sem kell suliba menni!
Ojmjakon egy völgyben fekszik, ahol össze tud gyűlni a hideg levegő. Egy 2016. decemberi -71,1 fokkal itt mérték az északi féltekén valaha feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet. Amióta feljegyzik az adatokat, a Földön egy helyen rögzítettek alacsonyabb hőmérsékletet: -89,2 fokot az antarktiszi Vosztok kutatóállomáson.
De ne felejtsük el, hogy Ojmjakon egy állandóan lakott település.
A novemberi átlaghőmérséklet itt -35,2 fok, a legdurvább feljegyzett hideg pedig -58,5 fok volt. Október 25. és március 17. között még soha nem volt fagypont felett a hőmérséklet, a rövid nyár viszont egészen forró is lehet, harminc pluszos napokkal.
Emiatt az egész világon itt az egyik legnagyobb a hőingadozás, 102,3 fokkal.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
Igor Plotnyickij tegnap esti lemondását követően az LNR legszűkebb körű politikai vezetése megkérte Leonyid Paszecsnyik állambiztonsági minisztert, hogy a Népi Tanács döntéséig vállalja be az államfői teendők ellátását is. Bevállalta.
Megköszönte Plotnyickij eddigi áldozatos munkáját, méltatta érdemeit, sajnálta betegsége miatt, és mielőbbi felépülést kívánt Igor Plotnyickijnak.
Aztán a Luganszki Népköztársaság Népi Tanácsa TELJES LÉTSZÁMBAN (38 fő) összegyűltek Luganszkban, és megtárgyalták Igor Plotnyickij államfő tegnap este Vlagyimir Gyegtyarjenko tanácselnökhöz eljuttatott írásos lemondását államfői és minden egyéb tisztéről.
„Tekintettel arra, hogy elnöki hivatali teendőim és egyéb megbízatásaim gyakorlását megrendült egészségi állapotom miatt nem vagyok képes maradéktalanul ellátni” – írta Plotnyickij Gyegtyarjenko tanácselnöknek.
A Népi Tanács tagjai „mélyen megrendültek” Plotnyickij rossz egészségi állapotának hallatán, és mást nem tehetvén, akceptálták lemondó „kérelmét”. Majd gyorsan és határozottan módosították a Luganszki Népköztársaság Alkotmányának 62. cikkelyét. Ezt követően pedig – mivelhogy a módosítás immár lehetővé tette – egyhangúlag az LNR ideiglenes államfőjévé választották Leonyid Ivanovics Paszecsnyik elvtársat, aki eddig a népköztársaság Állambiztonsági Minisztériuma első embere volt. Leonyid I. Paszecsnyik a megbízást elfogadta, és le is tette a hivatali esküt.
Megbízatása ideiglenes jellegű, és a „rendes” választásokig tart.
A Népköztársaság új elnöke „szűzbeszédében” kifejtette, hogy az ő elnökösködése ideje alatt is ugyanazok a politikai és gazdasági prioritások, amik eddig voltak. A minszki megállapodások betartása is roppant fontos. Rögvest meg is bízta Vlagyiszlav Gyejnyát, hogy az eddigiekhez hasonló intentitással képviselje az LNR – t Minszkben.
Alekszandr Zaharcsenko a DNR elnöke elsőként gratulált a nehéz feladatra vállalkozó kollégájának az elnöki cím elnyeréséhez.
Aligha az új elnök beiktatását hivatott köszönteni a ma délelőtt Luganszk központjában egy kézigránátot a járókelők közé dobó valaki.
Három nő súlyosan megsebesült. Őket kórházban ápolják. A gránáthajigáló után kutatás indult.
A luganszki belpolitikai események nem befolyásolják persze a valcmani ordashad ostromtevékenységét. Még a súlyos veszteségek sem tántorítják el őket.
Még a sajátjaik hulláit sem hajlandóak összeszedni. Hiába kaptak lehetőséget a dologra, nem éltek vele. Így aztán a „szakadárok” kénytelenek megtenni. Már csak emberségből is.
Sőt! Andrej Marocsko tájékoztatta a MAMÁT, valahol Volinyban: „az Ön fia meghalt! Most evakuáljuk. Reméljük hamarosan átadhatjuk az ukrán félnek.”
A martalócsebesültek ápolása közben kiderül: AZOK NEM IS HALLOTTAK OLYASMIRŐL, HOGY ISKOLAI TŰZSZÜNET! Nekik senki nem mondta, hogy ne lőjenek!
Így aztán lőnek. Minden kezük ügyébe kerülő tűzszerszámból. Dolgojet (LNR) tegnap is megszórták.
Az LNR-DNR-Ukrán határszakaszon a Szvetlodarsz-íven, Gorlovkánál folyamatosak a harcok.
A DNR délvidéken ma délelőtt a latortüzérség alig fél napos szünet után ismét rázendített Dokucsajevszk ostromára. Persze a környező településeknekis bőven kijut a latorgránátokból.
A „Juzsnodonbasszkaja” szivattyútelep ostroma szinte folyamatos.
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!
