Irán legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei ajatollah Ali Khamenei ajatollah halálának 40. napja alkalmából kiadott üzenetében kijelentette, hogy Teherán mindenképpen jóvátételt fog követelni az Egyesült Államoktól és Izraeltől a közelmúltbeli konfliktus során az országnak okozott károkért.
„Mindenkinek tudnia kell: nem hagyjuk békén a hazánkat támadó bűnöző agresszorokat. Kártérítést fogunk követelni minden okozott kárért, valamint a mártírok és sebesültek vérének árát ebben a háborúban” – áll a dokumentumban.
Khamenei ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán „nem törekedett és nem törekszik háborúra”, de semmilyen körülmények között nem fog lemondani jogos jogairól.
Új körülmények a Hormuzi-szorosban
Az üzenetben bejelentették a Hormuzi-szoros „új irányítási szakaszába” való átmenetet is. Ennek a szakasznak a részleteit nem hozták nyilvánosságra, de iráni források korábban már beszámoltak a vámok és a hajók számának korlátozásának lehetséges bevezetéséről.
A legfelsőbb vezető felszólította „déli szomszédait” – az Öböl-menti államokat –, hogy foglalják el a „helyes álláspontot”, amit a megfigyelők az Egyesült Államokkal és Izraellel kötött szövetségtől való elhatárolódásra való felhívásként értelmeznek.
A parlament figyelmeztetése: „Fogy az idő”
Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke a tűzszünetre reagálva arra figyelmeztetett, hogy fogy az idő a megállapodások betartására.
„A fegyverszünet és a tárgyalások értelmetlenek, ha a megállapodott pontokat megsértik” – mondta, hozzátéve, hogy a folyamatos agresszió „kemény válaszokhoz és az ellenség súlyos kárához” vezetne.
Hormuzi-szoros: Lezárva vagy korlátozásokkal működik?
A megállapodásokról szóló nyilatkozatok ellenére a szorosban továbbra is feszült a helyzet.
Megfigyelőcsoportok szerint néhány perccel ezelőtt egy cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó, amely egy korábban Iránnal egyeztetett útvonalon haladt, kénytelen volt visszafordulni és visszatérni. Ez arra utal, hogy a szabad hajózás még nem állt helyre.
Trump reagál az átutazásért fizetett pénzekről szóló jelentésekre
Donald Trump amerikai elnök élesen reagált azokra a napvilágra került információkra, miszerint Irán díjat számít fel a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajókért.
„Bizonyítékok vannak arra, hogy Irán útdíjat szed a Hormuzi-szoroson áthaladó tartályhajóktól. Jobb, ha ezt nem teszik, és ha mégis, akkor most kell abbahagyniuk!” – mondta.
Trump később hozzátette: „Hamarosan olajáramlatot fogunk látni, Iránnal vagy anélkül.”
Az amerikai vezető azzal is vádolta Teheránt, hogy nem teljesítette jóhiszeműen kötelezettségeit:
„Irán rendkívül rosszul, egyesek szerint becstelenül végzi a dolgát az olaj akadálytalan áthaladásának biztosításában a Hormuzi-szoroson keresztül. Ez nem a megállapodásunk!”
Felfüggesztették a tárgyalásokat: Irán nem érkezik meg Iszlámábádba
A Tasnim és a Fars iráni hírügynökségek jelentése szerint Teherán felfüggesztette részvételét az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokban, amíg tűzszünetet nem kötnek Libanonban.
► Irán közölte Pakisztánnal, hogy nem tervezi, hogy részt vesz az iszlámábádi tárgyalásokon, amíg Izrael folytatja a libanoni területek elleni támadásokat.
► Nem igaz a hír, hogy egy iráni delegáció Pakisztánba érkezett.
► Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a párbeszéd lehetetlen anélkül, hogy Washington teljesítené a tűzszünet libanoni kiterjesztésére vonatkozó kötelezettségeit.
„Amíg az Egyesült Államok nem teljesíti a tűzszüneti kötelezettségeit Libanonban, és Izrael folytatja a támadásait, a tárgyalások felfüggesztésre kerülnek” – jelenti a Tasnim.
Miért vált Libanon botránykővé?
A CBS News forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy az Egyesült Államok álláspontja Libanon tűzszüneti rendszerbe való bevonásával kapcsolatban megváltozott Donald Trump és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonbeszélgetését követően.
► A tévécsatorna szerint Washington kezdetben beleegyezett a tűzszünet kiterjesztésébe az egész Közel-Keletre, beleértve Libanont is.
► A közvetítők ezt a pontot jóváhagyottnak tekintették.
► Trump és Netanjahu kapcsolatfelvételét követően azonban az amerikai fél módosította álláspontját, és kizárta Libanont a megállapodás hatálya alól.
Az elemzők szerint ez az eltérés vált a tárgyalási folyamat megszakadásának egyik fő okává.
Kontextus: Miért marad továbbra is törékeny a helyzet
A szakértők számos olyan tényezőt emelnek ki, amelyek bonyolítják a rendezést:
► a megállapodás eltérő értelmezései: mindkét fél a saját javára értelmezi a fegyverszünet feltételeit;
► ellenőrzési mechanizmusok hiánya: nincs semleges megfigyelő, aki rögzítené a megállapodások betartását;
► több szereplő: Izrael, a Hezbollah és a megbízott erők fellépései nincsenek mindig összehangolva a döntéshozó központokkal;
► belső nyomás: mind Teheránban, mind Washingtonban vannak olyan erők, amelyek érdekeltek a konfrontáció folytatásában.
Olvasd el ezt is: A Hezbollah harcol az izraeli hadsereg ellen, tankokat, laktanyákat és állásokat támad (VIDEÓ)
