A brit kormány gyakorlatilag betiltotta az úgynevezett „árnyékflottához” tartozó orosz hajók ellenőrzésére és lefoglalására irányuló katonai műveleteket. A tekintélyes The Telegraph kiadvány szerint a szigorú ellenőrzési intézkedések bevezetéséről szóló hangos politikai nyilatkozatok ellenére a gyakorlatban a Királyi Haditengerészet egyértelmű utasítást kapott arra, hogy ne szálljon fel tankhajókra. A mai napig egyetlen orosz olajtermékeket szállító hajót sem tartóztattak fel a brit felségvizeken, ami komoly kérdéseket vet fel a bejelentett szankciós politika hatékonyságával kapcsolatban. Ez a helyzet különösen a La Manche csatorna környékén történt incidens után vált szemléletessé, amikor egy szankcionált tankhajó akadálytalanul haladt át a szoroson egy orosz hadihajó kíséretében, miközben a brit erők csupán távmegfigyelést végeztek, és nem voltak hajlandók beavatkozni.

London habozásának fő oka a világos jogi keret hiánya és a potenciális katonai eszkalációval kapcsolatos aggodalmak. Kormányzati források magyarázata szerint minden ilyen művelethez külön és meggyőző jogi indoklás szükséges, amely a brit szolgálatoknak jelenleg nem áll rendelkezésre. A Whitehall-i tisztviselők komolyan attól tartanak, hogy egy fregatt által kísért hajó erőszakos lefoglalására tett kísérlet agressziónak minősülhet, és közvetlen katonai konfrontációhoz vezethet a világ egyik legforgalmasabb hajózási folyosóján. A tengeri határozott fellépés helyett London elhúzódó konzultációk sorozatát kezdeményezte szövetségeseivel a Közös Expedíciós Erőkben (JEF) egy közös jogi keretrendszer kidolgozása érdekében, gyakorlatilag határozatlan időre elhalasztva a tényleges őrizetbe vételeket.