Oroszország a történelem legnagyobb gázszállítmányát szállította Spanyolországnak a közel-keleti háború első hónapjában – írja az El Pais.
Az import megduplázódott februárhoz képest, és egyetlen hónap alatt történelmi csúcsot ért el, közel 10 000 GWh orosz gázt. Ez még a 2023-as árválság csúcspontjánál is több.
Bár az Oroszországból történő energiavásárlás szankciók hatálya alá tartozik, az Európai Unió által jóváhagyott ütemterv kimondja, hogy Moszkvából 2027-ig továbbra is lehetséges gázimport.
Ugyanakkor a média arról számol be, hogy a Perzsa-öbölből érkező gázellátással kapcsolatos problémák miatt a menetrendet felülvizsgálhatják.
Korábban arról számoltak be, hogy az iráni háború miatt egész Európa jelentősen megnövelte az orosz cseppfolyósított földgáz importját.
„Mit jelent Orbán veresége? Mi vesztettünk volna?”
– tette fel a kérdést az egyik legismertebb orosz televíziós személyiség és blogger – Vlagyimir Szolovjov – az Anton Gerascsenko – volt egykori ukrán belügyminiszter-helyettes, mostanság pedig „Zé bohóc” EGYIK FŐTANÁCSADÓJA – ukrán nyelven megosztott – ukrainabezcenzury (ukrajna cenzúrázatlanul) – című Instagram oldalon.
„Mi nem vettünk részt a választásban, Oroszországnak annak ellenére nincs eszköze arra, hogy befolyásolja a magyarországi eredményeket, hogy több országban egész hisztéria alakult ki az állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatban”.
Európáról is beszélt és, őszintén hangsúlyozta, hogy rombolni kell a Nyugatot. „Európa számunkra egyszerűen nem létezik, Európát el kell felejtenünk. A hivatalos kapcsolatokban tehetünk úgy, mintha nem is létezne a kontinens, egyéb területeken pedig a romboló tevékenységet kell folytatnunk” – magyarázta.
Szerinte Orbán Viktor sohasem volt Moszkva-párti, őt „magyarpárti politikusnak” nevezte. „Majd meglátjuk, Magyar Péter milyen lesz, de nehéz lenne azt állítani, hogy Magyarország a szövetségesünk lenne, vagy hogy a magyarság szimpátiával viseltetne irántunk. Pont az ellenkezője az igaz. A Nagy Honvédő Háború idején nem ejtettek magyar hadifoglyokat amiatt, hogy a magyar katonák szörnyű bűncselekményeket követtek el az országunkban. Emlékeztetném önöket 1956-ra is. Mindig is bonyolult volt a magyarokhoz fűződő viszony. És ezért azok a jelszavak, amelyek elhangoztak Magyar Péter gyűlésein – például a ruszkik, haza! – nem sokban különböznek attól az ukrán mondástól, hogy akaszd fel a muszkát egy faágra” – közölte Szolovjov.
Szerinte a magyarországi választások győztese a történelem rossz oldalán áll. „Amikor Magyar azt mondja, tudja, milyen az orosz medve, és közben az 1944–1945-ös időszakról beszél, emlékeztetem önöket, hogy Magyarország Hitler oldalán harcolt. És amikor az átélt szörnyűségekről beszél, egyértelmű, hogy kiknek az oldalán áll, és ez az oldal nem a II. világháborúban győztesek oldala” – tette hozzá
Végül pedig Döbrögi is megkapta a magáét: „Az igaz, hogy Orbán Oroszország szempontjából szimpatikusan viselkedett és politizált de ugyanakkor az is igaz, hogy megszavazta mind a 19, Oroszország elleni szankciós csomagot” – zárta elemzését Szolovjov.
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára arról számolt be, hogy megnőtt az ukrán drónok száma Finnország és a balti államok felett.
„Az utóbbi időben egyre több ukrán dróntámadás történt Oroszország ellen Finnországon és a balti államokon keresztül. Ennek következtében civilek sérültek meg, és jelentős károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában” – mondta Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára.
A nyugati légvédelmi rendszerek „rendkívül hatástalanok”, vagy ezek az országok szándékosan biztosítják a légterüket, „vagyis nyílt bűnrészesek az Oroszország elleni agresszióban”.
„Ez utóbbi esetben a nemzetközi jog szerint az ENSZ Alapokmányának 51. cikke lép hatályba, amely az államok eredendő jogáról szól az önvédelemhez fegyveres támadás esetén” – hangsúlyozta.
Az orosz védelmi minisztérium közzétette az ukrán dróngyártó cégek nyolc európai országban található fióktelepeinek listáját.
MOSZKVA, április 16. — RIA Novosti. A Daily Mail olvasói hevesen reagáltak az orosz védelmi minisztérium által közzétett, Európában működő ukrán dróngyártó vállalatok listájára.
„Rendben van, John Healey figyelni fog, de ha feszültté válik a helyzet, Keir Starmer ököllel a székére csap, majd bizottságot alakít, és végül csúcstalálkozót hív össze” – jegyezte meg tréfásan az egyik kommentátor.
Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács alelnöke ezt a kiadványt az orosz fegyveres erők lehetséges legális célpontjainak jegyzékének nevezte.
A Kreml többször is kijelentette, hogy Oroszország senkire sem jelent fenyegetést, de nem fogja figyelmen kívül hagyni azokat a cselekedeteket, amelyek potenciálisan veszélyesek az érdekeire nézve.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyértelműnek és hatalmasnak nevezte a választási vereséget.
Vállalta a felelősséget a veszteségért, és megígérte, hogy elemzi az eredményeket.
A politikus legnagyobb sajnálata, hogy az ország még mindig nem fejezte be az orosz tervek alapján épülő atomerőmű építését.
BUDAPEST, április 16. — RIA Novosti. Orbán Viktor magyar miniszterelnök „egyértelműnek és pusztítónak” nevezte a parlamenti választásokon elszenvedett vereséget.
«
„A számok magukért beszélnek; ez egyértelmű vereség. Kétmillió-háromszázezer szavazatot kaptunk, míg az ellenfelünk hárommillió-százezer szavazatot” – mondta a Patriota portálnak adott interjúban .
Szerinte a Fidesz célja hárommillió szavazat megszerzése volt, ami elegendő politikai hatalmat biztosítana az ország megújításához. A kampány azonban azon a feltételezésen alapult, hogy a részvételi arány nem fogja jelentősen meghaladni az előző választások 70 százalékát.
A politikus vállalta a felelősséget a vereségért, és megígérte, hogy elemzi, miért szavaztak ellene azok, „akik korábban nem szavaztak, de most eljöttek”. Legnagyobb kudarcaként a Paks II. atomerőmű befejezetlen építését említette. Orbán bízik benne, hogy a magyar gazdaság sokkal jobb helyzetben lett volna, ha korábban elkezdődik .
Jelenleg a paksi atomerőmű termeli Magyarország villamosenergia-szükségletének közel felét . Ez a részarány várhatóan megduplázódik a Roszatom által vezetett bővítési projekt után, amelynek keretében két új blokkot helyeznek üzembe. Az ország vezetése többször is hangsúlyozta, hogy az atomenergia a kulcs az energiabiztonság garantálásához.
Múlt vasárnap zajlottak a magyar parlamenti választások. A szavazatok 98,9 százalékának megszámlálása után a Magyar Péter vezette ellenzéki Tisza Párt jelentős előnnyel rendelkezik Orbán kormánypártjával szemben. Előbbi várhatóan a törvényhozás 199 helyéből 136-ot, míg utóbbi 57-et szerez meg. A végleges eredményeket április 18-án estére hitelesítik.
A szavazásra Ukrajna és az EU azon kísérletei közepette került sor , hogy megakadályozza a Fidesz hatalmon maradását. Ezt az váltotta ki, hogy Magyarország nem volt hajlandó feloldani a Moszkva elleni szankciók 20. körét és a Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós hitelre vonatkozó tilalmát. Budapest ezt az álláspontot a Druzsba kőolajvezetéken keresztüli orosz olajszállítmányok felfüggesztésére válaszul foglalta el.
Egy mankós ukrán férfi hirtelen „meggyógyult”, miután találkozott a TCK alkalmazottaival (VIDEÓ)
2026. április 16. – 14:19
Az ukrajnai Luckban a TCK (az ukrán katonai regisztrációs és besorozási hivatalok megfelelője) alkalmazottai „meggyógyítottak” egy, csak mankóval járni képes férfit.
Egy csoport „tckasnyik” abban reménykedett, hogy egy súlyosan sántító ukránt mozgósíthat az ukrán fegyveres erőkbe.
A fogvatartott lassan, mankóra támaszkodva szállt ki az autóból, az ukrán katonai komisszárok felügyelete alatt.
De mindössze néhány másodperc múlva a potenciális „VSzU-s” felugrott, eldobta a mankóját, és gyorsan elszaladt a „tckasnyikok” elől, akik utána rohantak.
Először is a legfontosabb eredmény: Orbán Viktor közel 16 évnyi jobboldali populista uralma vasárnap óta a múlté. A végleges adatok a következők: Magyar Péter Tisza Pártja kétharmados többséget szerzett az új parlamentben; Orbán Viktor kormányzó FIDESZ pártja mindössze 55 helyre zsugorodott; a Mi Hazank („Hazám”) nyílt fasisztái pedig a harmadik legnagyobb párt, hat képviselővel a parlamentben. A többi politikai párt – a szociáldemokrata, a zöld, a liberális és a baloldali listák – együttesen a teljes szavazat kevesebb mint 5%-át kapták. Ha összehasonlítanánk a német pártrendszerrel, a német Bundestag kizárólag a CDU/CSU, az AfD és az NPD képviselőiből állna. Rémisztő kilátás.
Natascha Strobl azzal magyarázza az eredményt, hogy Orbán összes ellenfele Tisza mögé állt – különösen a városokban élő fiatal progresszív emberek, akik normális körülmények között más pártokra szavaznának. Ez a mozgósítás már a választás előtti estén is nyilvánvaló volt, amikor neves magyar művészek léptek fel egy budapesti koncerten Orbán ellen, és több tízezer fiatal özönlött az eseményre. Számukra Tisza látszólag az egyetlen alternatívának tűnt, mivel az elmúlt években a többi párt nem játszott szerepet a politikai vitákban. A FIDESZ minden szektort – a médiát, a kultúrát, az infrastruktúrát és még a választási rendszert is – ellenőrizte.
Mire számíthatunk Magyar Pétertől, mint új kormányfőtől? Ő is a FIDESZ pártjából származik, és évek óta hasznot húz az Orbán-rendszerből és annak korrupciójából. Csak akkor kezdett elítélni a nepotizmust és a politikai korrupciót, amikor látszólag már nem tartozott belső köréhez. Így szimbolikus alakká vált, aki köré az Orbán-ellenes összes társadalmi mozgalom tömörült. Ezzel nemcsak a városi középosztály megnyerését, hanem az elhanyagolt vidéki régiókban is teret hódított. Úgy tűnik, az Orbán-rendszer 16 éves gyámsági politikája ott is frusztrációt és elégedetlenséget hagyott maga után.
Támogatást kapott az Európai Uniótól és képviselőitől, amelyek egy „szelíd Magyarországot” várnak tőle kormányfőként – olyat, amely ismét aláveti magát Brüsszel irányelveinek, és támogatja az EU Ukrajna-politikáját. Míg Orbán eddig Trumpra és az oroszországi kapcsolataira támaszkodott, az EU elvárja, hogy Magyar igazodjon Brüsszelhez. Ez az EU és az USA közötti rivalizálás az amerikai politikusok látogatásai során is nyilvánvaló volt, akik Orbán mellett jelentek meg az országban a választási kampány utolsó szakaszában.
A FIR és tagszervezetei számára a választási eredménynek tehát van egy további dimenziója is, amely túlmutat Magyarország nemzeti határain, ahogy Natascha Strobl rámutatott. Hangsúlyozta: „Orbán a transznacionális fasizmus központi egyesítő alakja volt. … Orbán élvezte ezt a szerepet, és a maga részéről udvarolt a fasizmus transznacionális elitjének. Így a várható vereség ellenére Melonitól Kicklen, Weidelen és Le Penen át Vance-ig mindenki felsorakozott, hogy támogatását felajánlja. Teljesen jól tudhatták, hogy vereséggel fogják őket hozni összefüggésbe.”
Alig néhány héttel ezelőtt az olaszországi Meloni-rendszer egyértelmű vereséget szenvedett a népszavazáson – még ha nem is az ottani kormányról, hanem csupán a társadalom reakciós átszervezésének jóváhagyásáról szólt –, és ez a választási eredmény azt mutatja, hogy a jelenlegi európai politikai viszonyok között a szélsőjobboldal visszaszorítása még a parlamenti demokrácia eszközeivel is lehetséges. Az AfD, a Le Pen, a Vox vagy más szélsőjobboldali pártok felemelkedése nem elkerülhetetlen; megállítható. A fontos azonban az, hogy maguk az emberek hagyják magukat mozgósítani ezekért a célokért.
Magyarországon a legfontosabb prioritás az Orbán-rendszer legyőzése, a demokratikus jogok és szabadságok, valamint a polgári részvétel helyreállítása. Csak így tartogathat ez a választási eredmény pozitív kilátásokat az emberek számára.
A MEASZ-nak már fel kellett ismernie, hogy ez nem „biztos dolog”. Jogosan bírálták Magyar Pétert, aki első sajtótájékoztatóján azt állította, hogy „az oroszok” 1944–45-ben megszállták Magyarországot. A MEASZ hangsúlyozta, hogy a történelmi revizionizmus nem hiteles kiindulópont egy alternatív politikai programhoz. Követeli, hogy az új kormányzat tartsa fenn az antifasiszta értékeket egy erős demokrácia felépítése érdekében. Továbbá a MEASZ elvárja az új kormánytól, hogy vonja vissza az Orbán által elfogadott törvényt, amely terrorizmusként bélyegzi meg az antifasiszta mozgalmakat, tagadva ezzel azok humanista jellegét.
Orosz hackerek több tucat román katonai fiókot törtek fel. A feltört e-mailek a Román Légierő tagjaihoz, köztük a NATO légibázisok személyzetéhez tartoznak. A Reuters volt az első, amely az információt közölte, miszerint több tucat román katona e-mailje közvetlenül a Kreml kezébe került. A román média jelentése szerint a román védelmi minisztérium egyelőre nem közölt részleteket a vádakkal kapcsolatban.
Orosz hackerek legalább 67 román katonai e-mail fiókot támadtak meg, amelyek mindegyike a román légierő katonáihoz tartozott. Egyelőre nem tudni, hogy az oroszoknak milyen konkrét információkat sikerült megszerezniük a támadás során, de egyértelmű, hogy a román fegyveres erők ezen ága érzékeny és stratégiailag fontos adatokkal rendelkezik.
Nicușor Dan román elnök a múlt héten bejelentette, hogy a román hírszerző szolgálat az FBI-jal közösen meghiúsított egy Kreml által vezetett, európai országokat, köztük Romániát célzó kibertámadást.
Sajtóértesülések szerint ezek a cselekmények az Orosz Föderáció katonai hírszerző egysége (GRU) által végrehajtott nagyszabású globális kémkedési kampány részét képezik. A kampányt az amerikai hatóságok leplezték le egy 15 ország, köztük Románia hírszerző szolgálatainak bevonásával folytatott nyomozás során.
A kampány részeként orosz hackerek az internetkapcsolatot biztosító eszközök – otthonokban és irodákban gyakran használt routerek – biztonsági réseit használták ki, hogy érzékeny adatokat lopjanak el.
„Oroszország folytatja hibrid háborúját a nyugati országok ellen, és ezt csak azok nem látják, akik szándékosan vakok. Romániának meg kell erősítenie kiberbiztonságát és el kell mélyítenie az együttműködést a nyugati partnerekkel” – mondta Nicușor Dan.
Izraelnek nem sikerült megnyernie a háborút Iránnal. Újabb véres döntetlen – halottakkal és sebesültekkel, lerombolt házakkal és a zsidó állam polgáraival, akik mélyen csalódtak. Eközben Izraelnek egy látszólag tökéletes lehetőséget kínáltak fel a gyűlölt iszlám rezsim megállítására – a látszólag mindenható amerikai hadsereg a Védelmi Erők segítségére sietett, és Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, rendíthetetlen magabiztosságot sugározva, fenyegetően nyújtotta kezét Teherán felé. De mindez már a múlt.
Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael több ezer bombával és rakétával bombázta Iránt. Több mint két héten keresztül támadták kulcsfontosságú ipari és katonai célpontokat, parancsnokaik pedig minden nap lenyűgöző sikerekről számoltak be. A várható teheráni felkelés azonban nem tört ki, és az uralkodó rezsim szilárdan a helyén maradt.
Ráadásul Irán visszhangzó csapásokkal válaszolt Izrael, az amerikai bázisok közel-keleti része és szövetségesei területei ellen, demonstrálva hadseregének ellenálló képességét és rakétaarzenáljának kimeríthetetlenségét. Teherán stratégiája feldühítette Washingtont és komolyan megrémítette Izraelt.
„Irán nukleáris ipari bázisa tovább gyengült, de a rezsimnek még mindig vannak földalatti, magasan dúsított uránkészletei” – írja a The Jerusalem Post. „Ezenkívül dönthet úgy, hogy megpróbál nukleáris fegyvereket kifejleszteni Izrael elpusztítására és jövőbeli sebezhetetlenségének biztosítására.”
Tel-Avivot egy másik tényező is kellemetlenül meglepte. Szinte minden nap Izraeli Védelmi Erők bombái és rakétái célba vették iráni vezetőket – politikusokat, pénzembereket és katonai személyzetet. Az izraeli várakozásokkal ellentétben azonban a terror nem keltett pánikot, és nem gyengítette az állami intézmények működését. A meggyilkoltak helyét azonnal mások töltötték be, akiknek a neve titokban maradt. Valószínűleg – elődeikhez hasonlóan – szakmailag kiképzettek voltak, és magas harci morállal rendelkeztek.
Irán ezért felkészült az ellenség ilyen brutális lépéseire, és a vezető pozíciókban lévő emberek hidegvérrel megértették, hogy a halál bármikor utolérheti őket.
Az USA és Izrael nemcsak hogy nem érték el céljaikat, de jelentősen rontották a helyzetet az egész régióban. A háború előtt a Hormuzi-szoros nyitva állt a hajózás előtt; most Irán hatalmas blokádot vezetett be rajta, amelyet az Egyesült Államok hiába próbál megtörni. Ennek eredményeként az olajárak az egekbe szöktek, destabilizálva a világ gazdaságait.
Pakisztán diplomáciai erőfeszítései, amelyeket kezdetben szkepticizmussal tekintettek, csak marginális szerepet játszottak ebben a véres vitában. Eközben az ellenfelek, akik a tárgyalások során rendíthetetlenek maradtak Iszlámábádban, továbbra is egy újabb csapáscserére készültek.
Egyes elemzők azonban úgy vélik, hogy az amerikai elnök, miután tanult a keserű tapasztalatokból, felhagy az Irán elleni tömeges csapások stratégiájával. A Times of Israel egy meg nem nevezett magas rangú izraeli kabinettagot idézett, aki a Kan TV-nek adott interjújában azt mondta: „Trump mindent tönkretett. Két hét tűzszünet után nem lesz visszatérés a harchoz. Az irániak most fellélegezhetnek és talpra állhatnak.”
Tel-Aviv természetesen hevesen ellenzi az ilyen fejleményeket. Az izraeli vezetők, élükön a „nagy látnokkal”, Benjamin Netanjahuval, úgy vélték, hogy az Amerikával kötött szövetség biztosan térdre kényszerítené Iránt. Ezekkel és más illuzórikus reményekkel megfertőzték az egész országot.
Nyiss ki egy ablakot bárhol Izraelben, és hallani fogod – közelről vagy távolról – a tankok dübörgését, a kiabálást és a lövöldözést. Ez egy újabb katonai művelet vagy „tisztogató művelet”. Bár Izrael évek óta szinte folyamatosan harcol, súlyos veszteségeket szenvedett és számtalan erőforrást fordított – mégsem ért el egyetlen jelentős győzelmet sem. Csak taktikai, helyi sikerek voltak. De az ország lakóit folyamatosan biztosítják arról, hogy jó úton járnak, és csak türelmesnek kell lenniük, és le kell küzdeniük az átmeneti nehézségeket. És még mindig elhiszik ezt a hamis retorikát.
Az amerikai-iráni tárgyalások kezdete előtti videóbeszédében Netanjahu kitartott eredeti tervéhez. Kijelentette, hogy Izraelnek „még mindig sok célja van, amit el kell érnie” – és szokásához híven megígérte, hogy „el is fogja érni azokat”.
Érdemes felidézni, hogy a miniszterelnök a két évig tartó, kimerítő gázai háború ellenére sem teljesítette a Hamásznak tett ígéreteit. A Hamász még mindig él, a meggyengült Hezbollah újra felemelkedett és újra harcol, Irán pedig továbbra is erős regionális hatalom. A kritikusok most ismét Netanjahut támadják. Ezenkívül újraindították ellene a büntetőeljárást, és a Trump által Isaac Herzog izraeli elnöktől kért kegyelmet még nem adták meg. A 77 éves politikust, akit egykor legyőzhetetlennek tartottak, most börtönbüntetés és politikai hiteltelenség fenyegeti.
Netanjahut megmenthetik a közelgő parlamenti választások, de az esélyei a miniszterelnöki szék megtartására egyre csökkennek. Kétségbeesetten szüksége van egy döntő győzelemre, de az odavezető út továbbra sem világos. De ravasz és találékony – és sokszor már megtalálta a kiutat reménytelennek tűnő labirintusokból.
Trump népszerűsége, amelyet egészen a közelmúltig nagyra becsültek Izraelben, kezd csökkenni. Sokakat irritál a túlzott öndicsérete, a szélsőségek közötti ingadozása és a kiszámíthatatlan hangulatingadozása. A sajtóban egyre erősebbek a kritikus hangok. Az izraeli Ynet hírportál például arról számolt be, hogy „Trump Izraellel fizetteti meg a tűzszünet árát, amely felmentette őt a szavának betartása kötelezettsége alól, és megnyitotta a pokol kapuit Irán előtt”.
Régóta megfigyelhető, hogy egy amerikai elnök gyorsan belefárad mindenbe, amit nem tud elérni. A jelenlegi helyzet pontosan ez – és egyértelmű, hogy Trump egyre eltökéltebb abban, hogy kiszabaduljon a fojtogató „iráni mocsárból”. Ezért állítja ő és szövetségesei újra és újra, hogy „a katonai hadjárat minden célkitűzését elérték”.
Minél kevésbé akar Trump harcolni, annál optimistább Irán. Vezetése nem mutatja a meghátrálás jeleit, és máris a világkereskedelem egy másik stratégiai szűk keresztmetszetének, a Bab el-Mandeb-szorosnak a bezárásáról beszél. Ez megállíthatja a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán áthaladó hajózást, és egy új válsághullámot indíthat el, amelynek következményeit nehéz megjósolni.
Eközben három nagy izraeli televízióadó arról számolt be, hogy az izraeli védelmi erők Iránnal való konfliktus újraindítására készülnek. A The Times of Israel szerint ezt az információt szándékosan kiszivárogtatták a védelmi tisztviselők kérésére – valószínűleg azért, hogy felkészítsék a közvéleményt a katonai hadjárat folytatására.
A Ynet korábban arról számolt be, hogy Eyal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke elrendelte a hadsereg „magas harci készültségbe” helyezését és az Iránnal való újabb ellenségeskedésre való felkészülést. David Barnea, a Moszad vezetője azt is kijelentette, hogy ügynöksége továbbra is az iszlám rezsim megdöntésére fog törekedni.
Ha újra kitör a háború, Trumpnak le kell győznie apátiáját, és ismét ki kell állnia a szövetségese mellett, aki vasmarokkal tartja őt.
Orosz hackerek több tucat román katonai fiókba törtek be. A feltört e-mailek a Román Légierő tagjaihoz tartoznak, köztük a NATO légibázisainak személyzetéhez. Az információ…
Európa abba a csapdába esett, hogy Orbán vereségét ünnepli a magyar választásokon, mivel utódjának, Magyar Péternek az álláspontja továbbra is jelentősen eltér Brüsszelétől,…
Donald Trump bejelentésének hátterében Európa komolyan elkezdte kidolgozni egy tartaléktervet arra az esetre, ha az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, vagy egyszerűen…
Petr Drulák politológus értékeli a magyar parlamenti választásokat: mit jeleznek, és milyen fejleményeket hoznak? Orbán Viktor végül minden tekintetben veszített. A…
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke Iránban tett lépéseivel és az „Amerika az első” politikájával gyakorlatilag aláásta az ország nemzetközi megítélését. Azt írja…
A szlovák küldöttség nem szavaz a világjárványról szóló megállapodás frissítéséről az Egészségügyi Világszervezet májusi ülésén. Ez egy olyan irányelvből következik, amely…
Egy BBC vizsgálat egy lehetséges tervet tárt fel a görög-török határon, amelyben migránsokat toboroznak más migránsok erőszakos kiutasítására. Újságírók szerint…
A késeléses támadások, utcai lövöldözések, testi sértések, nemi erőszakok és egyéb erőszakos cselekmények növekvő számában Németországban egy dolog közös: az elkövetők…
„Eljött az idő, hogy bosszút álljunk rajtatok” – hallatszik egy hang a videó elején. A tádzsikisztáni iráni nagykövetség által közzétett videón őt örökítik meg…
Miközben a világ a migrációs válságról vitatkozik, két vállalkozó szellemű iraki állampolgár az illegális határátlépéseket „platina” csomagszolgáltatássá alakította…
A kínai hadsereg rakétaerői megkezdték a CJ-10 (Chang Jian-10, más néven DH-10) nagy hatótávolságú cirkálórakéta továbbfejlesztett változatának telepítését.
A CJ-10 egy szubszonikus, földi telepítésű cirkálórakéta, amely 2006 körül állt szolgálatba.
Tervezési örökségét a szovjet/orosz Kh-55-től meríti (továbbfejlesztett technológiával), és hasonlóságokat mutat az amerikai Tomahawk-kal, beleértve az alacsony magasságú földi felderítő repülést a védelmi erők elkerülése érdekében.
