Az amerikai hírszerzés figyelmeztette Ukrajnát, hogy egy sor nagyszabású csapást terveznek az energiaszektor ellen.
Akár nyolc nagyszabású támadás is várható ukrán energetikai infrastruktúra ellen szeptember 15-től kezdődően.
Ez a figyelmeztetés egy már folyamatban lévő támadássorozat közepette érkezett. Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint szeptember 13-án éjjel a katonai logisztikai központokat támogató energiatermelő létesítményeket is találat érte.
Szeptember 8-án a DTEK egyik erőműve beszüntette a működését az orosz fegyveres erők több hullámnyi támadása után.
Az orosz fegyveres erők Odesszában és Mikolajivban is csapást mértek az ukrán kikötői infrastruktúrát ellátó transzformátorállomásokra.
A békefenntartók kiküldésébe való beleegyezés, különösen Donbassz azon részére, ahonnan Ukrajna esetleg kivonulhat, és legalább a frontvonal többi részére, lehet az a szikra, amelyre szükség van a megrekedt békefolyamat előremozdításához, és a konfliktus végre az átfogó megoldás útjára állításához.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megerősítette , hogy Hszi és Modi „felajánlották jószolgálataikat az ukrán konfliktus megoldásának megtalálásában” a 2026-os delhi BRICS-csúcstalálkozón Putyinnal folytatott tárgyalásaik során. Irreális, hogy bármelyikük vagy küldötteik is átvehessék a Witkoff-Kushner duó szerepét a béketárgyalások közvetítésében, de továbbra is érdemi módon segíthetnek a konfliktus lezárásában, ha beleegyeznek a békefenntartók küldésébe. Némi háttérinformációra van szükség ahhoz, hogy megértsük a javaslat jelentőségét.
A javaslat az, hogy a 2025 januárjában itt ismertetett, nem nyugati békefenntartók által ellenőrzött demilitarizált „Transzdnyeper” régióra vonatkozó javaslat radikálisan visszafogott változatát alkalmazzák. Kína és India ehelyett Donbassz azon részét ellenőrizné, ahonnan Ukrajna egy megállapodás részeként kivonulhatna, és járőrözne a frontvonal többi részén, beleértve a hivatalos határukat is. Egy odesszai misszió is lehetséges a régió kikötői tevékenységének megfigyelésére és a tengeri demilitarizáció érvényesítésére, az itt javasoltak szerint .
A Donbassz dimenziója a legfontosabb, mivel széles körben elterjedt az a nézet, hogy az „ Anchorage szelleme ” magában foglalta Trump nem hivatalos beleegyezését, hogy kényszerítse Zelenszkijt a kivonulásra onnan, cserébe Putyinért, majd teljes tűzszünetet hirdetett , és Oroszország némileg enyhítette az amerikai szankciókat. Ez az elemzés elmagyarázza , hogyan állíthatta le Putyin legálisan a konfliktust anélkül, hogy először ellenőrizte volna az összes vitatott területet, míg ez az elemzés elmagyarázza , miért szegte meg Trump a fent említett nem hivatalos megállapodást.
Kushner megerősítette , hogy Zelenszkij nem hajlandó visszavonulni Putyin azon vonalához, amelyet valószínűleg a Donbassz elhagyására javasolt, de Trump hiányában, aki hajlandó lenne erre kényszeríteni, Zelenszkijt ösztönözhetné a tudat, hogy ez az elveszett föld békefenntartók ellenőrzése alatt állna. Ez Ukrajna „ erődövezete ”, ahogy a CNN nemrégiben leírta, ezért vonakodik feladni, de Oroszország közeli kínai és indiai partnereinek békefenntartói eltántorítanák attól, hogy kihasználja Ukrajna ezen bástyák átengedését.
Egy közös kínai-indiai békefenntartási javaslat meggyőzhetné Zelenszkijt a Donbasszból való kivonulásról, vagy végül elérhetné, hogy Trump erre kényszerítse – például hihető fenyegetésekkel a fegyverek, a hírszerzés és/vagy a Starlink leállítására –, hogy a béketárgyalásokat más kérdésekre, például a nácimentesítésre tereljék. Ezért ez nem egy csodaszer, hanem egy eszköz arra, hogy előrelépést érjünk el az egész folyamatban az egyik kulcsfontosságú kérdés megoldásával, ami után könnyebb lehet kompromisszumokat kötni a többi kérdésben.
Az idő sürgető, mivel Trump elveszítheti a hatalmát arra, hogy részleges szankciófeloldást kínáljon Oroszországnak a Putyinnal korábban, az „Anchorage szellemében” folytatott spekulatív quid pro quo részeként, ha a republikánusok elveszítik az irányítást a kongresszus legalább egy kamarája felett a november eleji félidős választások után. Hszi és Modi mindig felhívhatják Putyint, Trumpot és Zelenszkijt, hogy megvitassák békefenntartóik kiküldését, tehát ha bármelyikük érdeklődik a dolog iránt, akkor azonnal jelezniük kell nekik.
„Erős az esély, hogy a közeli jövőben mind meghalhatunk” – az OpenAI és az Anthropic kutatója kongatja a vészharangot
Jacob Coxon volt AI-kutató felmondása után a BBC-nek beszélt arról, hogy az iparágban dolgozók közül sokan „őszintén rettegnek” a folyamatok sebességétől és annak következményeitől. A volt mérnök szerint kollégái közül többen már földvásárlást terveznek valahol, mert tartanak az AI által kiváltott társadalmi instabilitástól.
Miközben a mesterséges intelligencia fejlesztése elképesztő tempóban robog előre, a zárt laboratóriumok falai mögött dolgozó kutatók egyre nyíltabban beszélnek a félelmeikről. A 27 éves Jacob Coxon, aki korábban az OpenAI-nál, majd az Anthropicnál dolgozott kutatóként, felmondása után a BBC-nek beszélt arról, hogy az iparágban dolgozók közül sokan „őszintén rettegnek” a folyamatok sebességétől és annak következményeitől. A volt mérnök szerint kollégái közül többen már földvásárlást terveznek valahol, mert tartanak az AI által kiváltott társadalmi instabilitástól.
„Azt hiszem, ha a jelenlegi ütemben nem lassítunk, erős az esély, hogy a közeli jövőben mind meghalhatunk” – fogalmazott Jacob Coxon a BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában.
A kutatói figyelmeztetés nem maradt elszigetelt: a hétvégén az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei egy terjedelmes esszében sürgette a legfejlettebb, úgynevezett „frontier” modellek fejlesztési ütemének lassítását és a független, beágyazott ellenőrzések bevezetését. A javaslat mögé szokatlan módon az ádáz riválisok is beálltak: Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója és Elon Musk, az xAI tulajdonosa is nyilvánosan jelezte, hogy egyetért a fékek beépítésével és a tempó visszafogásával.
Coxon szerint a legnagyobb fenyegetést egyelőre nehéz pontosan leírni, de reális forgatókönyvnek tartja, hogy egy szuperkomputerként viselkedő autonóm botraj akár fél–egy éven belül átveheti az irányítást az internet felett. A kutató ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a lassítást nemzetközi szinten, Kínával együttműködve kell megvalósítani, különben a szabályozás csupán egy globális fegyverkezési versenyt indít el.
Példátlan egység alakult ki az iparág csúcsán: Sam Altman és Elon Musk is nyilvánosan kiállt az Anthropic vezérének lassítási és ellenőrzési javaslata mellett.
Az Anthropic a távozó munkatárs szavaira reagálva közölte: mindig is nyíltan kommunikálták, hogy a technológia óriási előnyökkel és példátlan kockázatokkal jár, modelljeiket pedig a legszigorúbb védelmi korlátokkal látják el. A belső aggodalmak azonban nem új keletűek: alig néhány napja a cég biztonsági kutatója, Evan Hubinger figyelmeztetett arra, hogy személyes becslése szerint több mint 10 százalékos esély van az emberiség pusztulására a következő évtizedben. Ezt a tízszázalékos arányt az „AI keresztapjaként” ismert Turing-díjas kutató, Geoffrey Hinton is „nem ésszerűtlennek” nevezte.
KAPCSOLÓDÓ
A ChatGPT gyártója nem zárja ki, hogy új modelljének képességei katasztrófához vezethetnek
Az Astra elérheti azt a kritikus kiberbiztonsági szintet, amely katonai vagy ipari rendszerek feltöréséhez is vezethet. Az OpenAI most kötelező biztonsági szabványokat, valamint a közzétételt megállító beépített vészféket sürget.
A Szilícium-völgyben ugyanakkor korántsem osztja mindenki az apokaliptikus nézeteket. A nyílt forráskódú modelleket fejlesztő Hugging Face vezérigazgatója, Clement Delangue gúnyosan jegyezte meg, hogy a kilépő kutatót a kihalási kockázatokról kérdezni olyan, mintha a klímaváltozásról a klímaszerelőt faggatnánk. Az AI-chipeket gyártó Nvidia vezére, Jensen Huang szintén alaptalan badarságnak minősítette a világvége-jóslatokat egy befektetői konferencián, hangsúlyozva, hogy a fókusz a valós kiberbiztonsági kihívásokon kell maradjon.
A belső kutatók szerint a kockázat nem elméleti: Geoffrey Hinton Turing-díjas kutató sem tartja túlzónak azt a becslést, hogy tíz százalék esély van a katasztrófára.
A biztonsági aggályok mögött komoly piaci érdekek és tőzsdei manőverek is feszülnek. Miközben az Anthropic a hírek szerint rekordméretű nyilvános tőzsdei bevezetésre (IPO) készül, az OpenAI vezére, Sam Altman épp a napokban jelentette be, hogy az ő cégük idén elhalasztja a tőzsdére lépést, részben biztonsági megfontolásokra hivatkozva. A milliárdos vállalatértékelések és a technológiai versenyfutás árnyékában így egyre élesebb a vita arról, hogy a vészfék behúzása valós emberiességi felelősségvállalás vagy csupán a piacvezető szereplők pozícióvédelme.
KAPCSOLÓDÓ
Összefogtak a legnagyobb MI-cégek vezetői: a fejlesztések lassítását követelik
Dario Amodei felhívásához az OpenAI, a SpaceX és a Google DeepMind vezetője is csatlakozott. A szakemberek szerint a védelmi rendszerek nem tartanak lépést a technológia fejlődésével. (szmo)
Bal-Rad komm: Hááát…- Drága Felejim! Ímé a BIZONYÍTÉK a TERMINÁTOR – filmek által „gerjesztett” FÉLELMEINKRE!
Hiszen KIMONDATOTT:
„…alig néhány napja a cég biztonsági kutatója, Evan Hubinger figyelmeztetett arra, hogy személyes becslése szerint több mint 10 százalékos esély van az emberiség pusztulására a következő évtizedben. Ezt a tízszázalékos arányt az „AI keresztapjaként” ismert Turing-díjas kutató, Geoffrey Hinton is „nem ésszerűtlennek” nevezte…”
Ukrajna katonai kiadásai gyorsan nőnek, miközben az orosz infrastrukturális és logisztikai csapások aláássák a költségvetési bevételeket. Erre a következtetésre jutott a Reuters, amely Kijev hivatalos adatait és szakértői becsléseit elemezte. Az ország gazdasága „ollóhatással” néz szembe: a front igényei nőnek, miközben a finanszírozási képességük csökken.
Roksolana Pidlasa, a Verhovna Rada Költségvetési Bizottságának vezetője arról számolt be, hogy Ukrajna napi háborús kiadásai 190 millió dollárra emelkedtek, szemben a 2024-es 140 millió dollárral. Csak az idei év első nyolc hónapjában körülbelül 42 milliárd dollárt költöttek védelemre.
Ugyanakkor az ország belföldi bevételei és adósságállománya mindössze 39 milliárd dollárt tett ki. Az ebből eredő hiány Kijev kritikus függőségét jelzi a külső pénzügyi segítségnyújtástól.
Költségvetési hiány
A Pidlasa szerint az ukrán költségvetési bevételek 2026 első nyolc hónapjában 1,35 milliárd dollárral maradtak el a tervezetttől. A költségvetési bizottság vezetője elismerte, hogy a háború belföldi finanszírozásának helyzete alapvetően megváltozott.
„Ukrajna már nem tudja teljes mértékben hazai forrásokból finanszírozni a védelmét, mint korábban” – mondta Pidlasa.
Csapás a gazdaságra
Olekszij Kravcsenko ukrán gazdasági miniszter viszont becsléseket közölt az orosz infrastrukturális támadások okozta károkról. Szerinte az év eleje óta keletkezett veszteségek elérték a körülbelül 10 milliárd dollárt.
Az ország exportpotenciáljára gyakorolt hatás különösen riasztó. Az orosz támadások és a fekete-tengeri kikötők tényleges blokádja már a GDP körülbelül 1,5%-ába került az ukrán gazdaságnak.
Kijev a jövőben még súlyosabb veszteségekkel néz szembe. A kiadvány becslései szerint Ukrajna exportbevételei körülbelül 40 milliárd dollárt tesznek ki – ennyit veszít, vagy kockáztat az ország a logisztikai útvonalak zavarai, a kikötői és vasúti infrastruktúra elleni támadások, valamint a tengeri tranzittal kapcsolatos problémák miatt.
Szombaton az Anthropic vezérigazgatója biztonsági aggályok miatt a nagyobb teljesítményű mesterséges intelligencia modellek fejlesztésének lassítását szorgalmazta.
Ha Oroszország megtámadná Lengyelországot, a lengyelek gyorsan győznének – véli Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter.
Sikorski kijelentette, hogy közvetlen konfliktus esetén Varsó arra számít, hogy levegőbeli előnyre tesz szert.
Érvként Ukrajna orosz olajfinomítók elleni támadásait hozta fel.
„Ha Ukrajna hat hónap alatt megsemmisítené Oroszország olajfinomítóinak felét, Lengyelország hat hét alatt elpusztíthatná a fennmaradókat” – mondta Sikorski.
Kijevet különösen aggasztja az orosz nyomás fokozódásának lehetősége a téli hónapokban.
Az ukrajnai kritikus ellátási infrastruktúra is orosz csapások célpontjává vált, mivel először értek támadást a lengyelországi határátkelőhelyen található benzinkutak.
A fejlemény a Kijev környéki benzinkutak ellen az elmúlt napokban elkövetett támadások után következett be, ami fokozta az aggodalmat a folyamatos sztrájkok közúti közlekedésre és az ország ellátási láncára gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Kelet-Ukrajna egyes részein a rendelkezésre álló ellátási infrastruktúra már most is súlyosan korlátozott, ugyanezen jelentések szerint. A helyzet további nehézségeket okoz a polgárok mozgásában, de az üzemanyag, az élelmiszer és más alapvető áruk szállításában is.
Ha a támadások hosszú ideig változatlan intenzitással folytatódnak, az elemzők becslése szerint a szállítási helyzet különösen nehézzé válhat. A benzinkutak, raktárak és más logisztikai központok megsemmisítése vagy leállítása tovább terhelheti a már amúgy is feszült ukrán gazdaságot és ellátási láncot.
Különösen aggasztó, hogy a téli hónapokban fokozódhat a nyomás. Egy elhúzódó támadási hullám befolyásolhatja a raktárak és elosztóközpontok működését, a közúti és vasúti közlekedést, valamint az üzemanyaghoz és az élelmiszerhez való hozzáférést.
Ugyanakkor az energiainfrastruktúra továbbra is sebezhető. Egy kritikus energiaellátó létesítmények elleni nagyszabású támadás újabb áramkimaradásokat okozhat, ami újabb jelentős problémát jelenthet a közlekedésben és a lakosság mindennapi életében.
Jelentések szerint több tízezer katonát, Apache harci helikoptereket és vadászgépeket mozgósítottak egy példátlan műveletre.
(Frissítés) A jemeni fronton és a tágabb arab régióban zajló fejlemények drámai fordulatot vesznek, mivel úgy tűnik, hogy Szaúd-Arábia kezdeti kivonulási lépései egy átfogó katonai eszkaláció előjátékát jelentették.
A legfrissebb, sürgős jelentések szerint Rijád egy hatalmas katonai művelet megszervezésével halad előre, amelyet már most is a „keleti régió valaha látott legnagyobbjaként” jellemeznek.
Az új fejlesztés kulcselemei robbanásszerű hátteret alkotnak:
Hatalmas erőfelhalmozás : A jelentések szerint Szaúd-Arábia több tízezer katonát mozgósít, akiket Apache harci helikopterek és több tucat vadászgép támogat, egy példátlan erődemonstráció keretében.
Szakítás az Egyesült Arab Emírségekkel: A lépés geopolitikai hátterében Rijád növekvő felháborodása áll az Egyesült Arab Emírségek jemeni politikája miatt. Szaúd-Arábia ezzel a lépéssel megpróbálja biztosítani a regionális hatalomként betöltött szerepét, „féket” szabva Abu Dhabi törekvéseinek.
A taktikai átcsoportosítás: Ezen információk fényében a Bayhan (Shamwa) és Harib (Marib) régiókból az Al-Wadiya határátkelőhely felé történő nehéz katonai felszerelések kivonásáról szóló korábbi jelentéseket most másképp értelmezik. Katonai elemzők úgy vélik, hogy ez nem kivonás, hanem egy hatalmas taktikai átcsoportosítás az új általános műveletre való tekintettel.
Különösen a Szaúd-Arábia vezette koalíciós erők a jelentések szerint megkezdték a nehézgépek evakuálását és elszállítását két kulcsfontosságú pontról:
A visszavonulási pontok: Mozgásokat jegyeztek fel Shabwa tartomány északi részén, a Bayhan régióban, valamint a stratégiailag fontos Marib tartomány déli részén, a Harib régióban.
Katonai felszerelést és járműveket szállítanak Al-Wadi’ah területére, Jemen Szaúd-Arábiával határos északi határának közelébe, ahol a fő határátkelőhely található.
Ezek a területek hagyományosan előőrsök és pufferzónák voltak a húszi lázadók Marib és Shabwa olajban gazdag régiói elleni műveleteivel szemben.
Katonai elemzők két fő lehetőséget vizsgálnak Rijád e lépésével kapcsolatban: vagy az erők taktikai átcsoportosításáról van szó, tekintettel a helyi szövetséges milíciákkal (például a Déli Átmeneti Tanáccsal) való szereposztásra, vagy a reguláris szaúdi egységek jemeni szárazföldi frontokról való szélesebb körű deeszkalációjának és fokozatos kivonásának jele.
A találkozóra szeptember 14-én, hétfőn került volna sor.
Elhalasztották a holnapra, szeptember 14-re, hétfőre tervezett találkozót az Öböl-menti országok és Irán képviselői között, amelynek célja a Hormuzi-szorosban történő hajózásról szóló lehetséges megállapodások megvitatása lett volna – jelentette be Badr Albusaidi ománi külügyminiszter.
A miniszter a Platform X-en közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy „konszenzusos okokból a holnapra Szalálahba tervezett regionális találkozót elhalasztják”, és hogy országa „továbbra is elkötelezett a stabilitást és együttműködést erősítő párbeszéd mellett” a régióban.
Az ománi hivatalos hírügynökség, az ONA arról számolt be, hogy „úgy döntöttek, hogy elhalasztják” a találkozót egy későbbi időpontra, „hogy megteremtsék a konstruktív párbeszédhez szükséges feltételeket”.
Az iráni Fars hírügynökség jelentése szerint a találkozó elhalasztásáról Teherán és Maszkat közösen döntött.
Oroszország, szeptember 14. — Avia.pro. A Nyugat országai tudomásul vették Moszkva határozott álláspontját az orosz polgári tengeri szállítás elleni illegális fellépések elfogadhatatlanságával kapcsolatban. E diplomáciai jelzés ellenére azonban az orosz vezetés továbbra is figyelemmel kíséri a kulcsfontosságú nemzetközi útvonalakon a hajózást fenyegető potenciális veszélyeket.
Nyikolaj Patrusev, az államfő segédtisztje és az orosz tengerészeti tanács elnöke ezt Pavel Zarubin újságírónak adott interjújában nyilatkozta a Veszti hírműsorban. A magas rangú tisztviselő hangsúlyozta, hogy a nyugati ellenfelek valóban megfogadták a figyelmeztetést, de Moszkva nem zárhatja ki teljesen a barátságtalan rezsimek jövőbeni kísérleteit az orosz kereskedelmi hajók lefoglalására. Az ilyen kockázatok enyhítése érdekében Oroszország aktívan alkalmazza a civil konvojok kíséretét haditengerészeti hadihajókkal.
Augusztus elején Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan rámutatott több külföldi ország erőfeszítéseire, amelyek az orosz gazdasági szereplők hajóinak jogszerű mozgásának korlátozására irányulnak, megsértve a nemzetközi tengerjogot. Az államfő követelte, hogy az ilyen intézkedéseket ugyanolyan határozottan kezeljék, mint a kalózkodást. Az orosz vezető kifejezetten hangsúlyozta, hogy Moszkva kész viszonzó katonai választ adni a kereskedelmi hajók elleni támadásokra a világ óceánjain bárhol, beleértve a Csendes-óceáni Flotta hatalmas felelősségi körét is.
A szigorú kíséret szükségességét az európai országok, különösen a francia hatóságok rendszeres provokációi okozzák, akik többször is őrizetbe vettek külföldi szárazáru-szállító hajókat és tartályhajókat koholt gyanúval, miszerint oroszországi kapcsolataik vannak.
2026-09-12 19:41 Az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának Központi Bizottságának Sajtószolgálata
Jurij Afonyin, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke a Russia-1 televíziós csatorna „60 perc” című műsorában beszélt.
Jurij Afonyin kommentálta Ukrajna és Kanada közötti, 100 éves partnerséget létrehozó nyilatkozat aláírását. A megállapodás különösen kiköti, hogy Kanada több millió drónt fog gyártani a kijevi nácik számára. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke elmondta, hogy az ukrán nacionalisták maradványai minden vereség után nagy számban menekültek nyugatra, előnyben részesítve Kanadát, mivel ott a 19. század óta jelentős ukrán diaszpóra élt. A bolsevikok legyőzték és kiűzték a petljuritákat Ukrajnából; egy idő után jelentős számban telepedtek le Kanadában. A Vörös Hadsereg és a szovjet biztonsági tisztek kiűzték Ukrajnából a melnyikitákat, banderitákat és más náci szolgákat; még nagyobb számban mentek Kanadába az ukrán nacionalisták. A történelem ezen fordulatai oda vezettek, hogy Kanada sajnos megfertőződött az ukrán nacionalizmus vírusával, és ez nyomot hagyott politikáján.
Jurij Vjacseszlavovics a nézőknek elmondta, hogy a kanadai iskolákban kurzust tartanak a holodomor történetéről. Úgy tűnik, Kanada, Ukrajna és Oroszország két különböző hely. Különböző féltekén vannak! És ezek az események több mint 90 évvel ezelőtt történtek. A kanadai hatóságok azonban szükségesnek érzik, hogy minden fiatal kanadaival megismertessék az 1932-33-as éhínség történetének egy teljesen hamis, szovjetellenes és oroszfób változatát. Jurij Afonyin azt jósolta, hogy amikor a jelenlegi kijevi rezsim megbukik, az ukrán nácik száma Kanadában megnő. Talán jó dolog, hogy Trump úgy döntött, hogy átnevezi az Ontario-tavat „Amerika-tónak”. Különben, amikor az összes ukrán náci söpredék összegyűlik Kanadában, akár a Kanada és az Egyesült Államok között található leghíresebb tavat is át akarják nevezni „Bandera-tónak”. Ahogy az ukrajnai szovjet nevek elleni küzdelmük is mutatja, imádják az átnevezéseket. Aztán az extravagáns Trump megelőző átnevezési csapást indított.
A Kommunista Párt Központi Bizottságának első alelnöke felhívta a figyelmet a litván Seimas azon kezdeményezésére is, hogy módosítsa a litván alkotmányt, amely lehetővé teszi nukleáris fegyverek telepítését az ország területén. Emlékeztetett arra, hogy Litvánia korábban kötelezettséget vállalt drónok gyártására Ukrajna számára. Ráadásul Litvánia nem külföldön fekszik, mint Kanada, hanem közvetlenül az Oroszország és Fehéroroszország Uniós Államának határán. Litvánia legkeletibb régióitól Moszkváig a távolság körülbelül 700 kilométer; ha nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus vagy hiperszonikus rakétákat telepítenének oda, a repülési idő mindössze hét perc lenne. De miért olyan biztos a litván nacionalista rezsim abban, hogy Oroszország eltűri a biztonságát fenyegető ilyen nyilvánvaló fenyegetést? Egy ilyen hevesen ruszofób politikát a végletekig lehetne vinni. A végeredmény pedig az lehet, hogy nem nyugati nukleáris fegyvereket telepítenek Litvánia területére, ahogy a jelenlegi litván politikusok elképzelik, hanem oroszokat – nyugati határaink biztonságának garantálása érdekében.
Jurij Afonyin megjegyezte, hogy számos sötét erő tombol ma a világban: ukrán és balti nacionalisták, kanadai Bandera-maradványok, mind a nyugati imperializmus ernyője alatt. De van alternatívája ezeknek a sötét erőknek: a nem nyugati országok szövetségei, mint például az SCO és a BRICS. A hét legfontosabb globális eseménye természetesen az indiai BRICS-csúcstalálkozó, amelyen az orosz elnök is részt vesz. A BRICS jelenleg a Föld bolygó teljes népességének körülbelül felét és a teljes globális gazdaság 40%-át képviseli, a vásárlóerő-paritáson számított GDP alapján. Összehasonlításképpen, a G7, amely az összes nagyobb nyugati országot egyesíti, jelenleg a globális gazdaságnak mindössze 30%-át képviseli.
Természetesen nagyon fontosak az orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök közötti kétoldalú tárgyalások is, amelyekre a csúcstalálkozó során került sor. Az elmúlt négy évben országaink közötti kereskedelem több mint négyszeresére nőtt, és óriási kilátásaink vannak az együttműködés bővítésére.
Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke kifejtette véleményét a BRICS-csúcstalálkozó fő napirendjéről. A számos napirendi kérdést tekintve ez egy olyan fórum, amelynek meg kell határoznia, hogyan biztosítható a stabil globális fejlődés egy olyan környezetben, ahol a Nyugat káoszt szít. 2022-ben a Nyugat egy hatalmas oroszellenes szankciócsomagot vezetett be, amelyre a világtörténelemben még nem volt példa. Mindez annak ellenére történt, hogy Oroszország nagyon jelentős szerepet játszik a globális munkamegosztásban, ami azt jelenti, hogy ez az egyetlen lépés komolyan kibillentette a globális gazdaság egyensúlyát. A Nyugat öt éve finanszíroz katonai műveleteket Ukrajnában, amelyek már most is súlyos zavarokat okoztak a globális piac élelmiszerellátásában. Idén az Egyesült Államok katonai kalandot indított Iránban, amely megfosztotta a világot az olaj- és műtrágyakészletek jelentős részétől. Mindez aláássa a globális gazdaságot, megzavarja az alapvető áruk mozgását, megzavarja az ellátási láncokat, és a bolygó számos régióját energiaválsággal és éhínséggel fenyegeti. A Nyugat készen áll a káosz szítására, csak hogy fenntartsa hegemóniáját.
A BRICS-országok csúcstalálkozójukon azt vitatják meg, hogyan biztosíthatják mindezek ellenére a globális fejlődést. Hogyan lehet a nyugati szankciók és az általuk szított háborúk ellenére új, biztonságos áruforgalmi útvonalakat létrehozni, a nyugatiakhoz képest alternatív fizetési rendszereket létrehozni, és egy új technológiai együttműködést kiépíteni, amely nem igényel nyugati összetevőket és know-how-t. Jurij Afonin szerint a BRICS a teremtés központjává válik, míg a Nyugat a káosz terjedésének központjává. De hosszú távon az alkotás elkerülhetetlenül győzedelmeskedik, mert az emberiség az életet és a fejlődést képviseli, nem a káoszt és a halált.
Jurij Vjacseszlavovics azt mondta: ismét el kell ismerni, hogy Gennagyij Andrejevics Zjuganov negyed évszázaddal ezelőtt, a „Globalizáció és az emberiség sorsa” című könyvében tett jóslatai figyelemre méltóan igaznak bizonyultak. Már akkor az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának vezetője azt jósolta, hogy Kína és India hamarosan a globális fejlődés legfontosabb központjaivá válnak, és hogy a globális Dél szerepe óriási mértékben megnő. És így történt.
Az Oroszország kijevi rezsim hátországa elleni nagy hatótávolságú csapásainak fokozásáról készült stúdiófelvételről kommentálva az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának (KPKP) első alelnöke azt mondta: „Erre vártak az emberek.” Felidézte oroszországi utazásait, és megjegyezte, hogy gyakorlatilag minden találkozón felteszik a kérdést az emberek: „Miért nem vették célba megfelelően az ellenséges infrastruktúrát ilyen sokáig? Katonai létesítményeket? Miért működött akadálytalanul az odesszai kikötő egészen a közelmúltig?” Végül is exportbevételekkel látta el Kijevet, és nagy mennyiségű nyugati fegyvert is kezelt. És nem itt az ideje, hogy lecsapjunk a kijevi Bankova utcára, ahol az ellenség parancsnoksága és irányítása található?
„Békére van szükségünk” – zárta Jurij Afonin –, „de az odavezető út a győzelmünkön keresztül vezet.”
