Szepesházi Péter a devizahiteles bírósági döntésről: Félremagyarázhatatlan az ítélet
Noha már korábban is születtek az Európai Unió Bíróságán (EUB) a devizaadósok számára kedvező ítéletek, ennél egyértelműbben megfogalmazott ítéletet még nem hoztak – mondta el Szepesházi Péter bankhitel-károsultakat képviselő ügyvéd a Magyar Hang érdeklődésére. Az EUB április végén hozott ítéletéről kérdeztük, amely értelmében az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyam-különbözet terheit a pénzintézetnek kell viselnie. Mint azt a 24.hu megírta, Marczingós László devizaperes ügyvéd keresetére született az ítélet, amely kulcsfontosságú a devizahitelesek szempontjából: biztosítani kell a kártérítés lehetőségét, az eddigi bírói gyakorlatot pedig felül kell vizsgálni. Marczingós László tömeges perekre számít. Róna Péter közgazdász szerint a Magyar Nemzeti Banknak kell gondoskodni az EUB döntésének végrehajtásáról.
A szóban forgó devizaalapú hitelek 2006-2008 között váltak népszerűvé. Ennek oka részben az volt, hogy jóval kedvezőbb kamatokkal folyósították azokat a pénzintézetek, mint a forintalapú hiteleket. Ennek fejében nagyobb pénzügyi kockázattal is jártak, amellyel az adósok a 2008-2009-es pénzügyi válság idején szembesültek. A forint folyamatosan veszített értékéből, emiatt a törlesztőrészletek jelentősen drágultak, akár a felvétel idejének két-háromszorosára is. Sorra dőltek be a hitelek, személyes tragédiák sorát okozva.
A magyar devizakárosultakat képviselő ügyvéd, Marczingós László lapunk kérésére így értelmezte a döntést: „Az ítélet lényege az volt, hogy ki kellett listázni a magyar bíróságok összes uniós jogot megkerülő intézkedését, és mindegyikre válaszolni kellett, hogy az irányelvet, uniós jogot sérti. Az EUB ezt megtette, így a magyar bíróságoknak azt is előírta, hogy változtassák meg az ítélkezési gyakorlatukat. Kérdés az, hogy a magyar bírók erre hajlandóak lesznek vagy sem. Ha nem, akkor a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben.”
Az ügyvéd az ítélet következményeként úgy véli, hogy azon devizahitelesek, akik már kifizették a banki követeléseket, azok visszakövetelhetik a túlfizetéseket. „Ha valaki felvett 10 milliót, és 16-ot fizetett vissza, akkor a 6 visszajár” – írta Marczingós László. Szerinte aki a tartozást nem fizette vissza, és végrehajtás van folyamatban, ott a végrehajtásokat azonnal meg kell szüntetni. A bíróságok hivatalból kötelesek jogvédelmet adni, de a fogyasztóknak legalább a bírósághoz kell fordulniuk. Emiatt tömeges perek indulhatnak – vélte az ügyvéd.
Szepesházi Péter: „Annulálták a DH-törvényeket”
Szepesházi Péter ügyvéd a döntés kapcsán felidézte: a devizaalapú kölcsönt vételi árfolyamon folyósították, és az eladási árfolyamban számították a törlesztést. Ez az úgynevezett árfolyamrés. – Ez vezetett aztán érvénytelen szerződéshez. De amikor emiatt 2013-ban tömegesen nyertek az adósok a bíróságokon érvénytelenség-megállapítást, az Orbán-kormány 2014-ben meghozta a devizahiteles törvényeket (DH-törvények). Ezekben kimondták, hogy a banknak vissza kell adnia az árfolyamrésből eredő veszteséget, nem túl sok pénzt, de cserébe mégis érvényes a devizaalapú szerződés. S így a devizaalapú szerződések sokkal rosszabb tulajdonsága, az árfolyamkockázat, azaz a forintgyengülésből eredő hatalmas, akár két-háromszoros törlesztőrészlet-emelkedés is érvényes maradt, s az adósok nyakán maradt. Ezen devizahiteles törvények uniós fogyasztóvédelmi jognak meg nem felelését mondta ki április 30-án az EU bírósága – mondta Szepesházi Péter. Mint hozzátette, korábban is kimondta ezt már bírósági ítélet, de ez „most egyértelműen, a legkevésbé félremagyarázhatóan”.
Állítása szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete annulálta – érvénytelenítette – a 2014-es devizahitelesekről szóló DH1-DH3 törvényeket. Az első devizahiteles törvény MNB-árfolyam behelyettesítéséről szóló bekezdésének félretétele azt a joghatást eredményezi, hogy a perbeli szerződés teljesen érvénytelen. Tehát a törlesztőemelkedés nem az adósoké. Az uniós bíróság döntése mindezt megerősíti, egyértelműsíti. Egyszerű példával élve ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 millió forintot vett fel, de 12 millió forintot fizetett vissza, akkor 2 millió forint visszajár. Nincs ügyleti kamat és egyéb banki díjak sem, hiszen az érvénytelen szerződést a bank fogalmazta meg, nem a fogyasztó. – Ennél a példánál maradva: ha valakinek el is árverezték a házát, az árverési vételár volt, mondjuk, 20 millió forint, meg még befizetett 10 milliót, akkor 32 millió forintból 12 millió forintot vissza! – érzékeltette a lehetséges következményeket Szepesházi Péter. Probléma lehet viszont akkor, ha valakinek elárverezték a lakását, ám az árverési vevő nem egyezik meg a bankkal vagy a követeléskezelővel – ez esetben a vásárlóé marad az ingatlan. Ilyenkor a károsult mindent a banktól, a követeléskezelőtől, esetleg az államtól követelhet. Sőt, véleménye szerint a devizahitelt kifizetők, akár a végtörlesztők is élhetnek követeléssel.
Szepesházi Péter szerint ugyan jelenleg az érintett hiteleseknek kellene emiatt keresettel élniük, de egy normálisan működő jogállam hozhatna törvényt arra, hogy a bankok számoljanak el mindenkivel. Erre annál inkább szükség lenne a véleménye szerint, mert nem tűnik számára életszerűnek, hogy az összes devizahiteles károsult – például akik már hajléktalanná váltak, vagy csak kicsúszott a lábuk alól a talaj – perelni fog.
A Hadházy Ákos és Jámbor András országgyűlési képviselők által frissen benyújtott törvényjavaslatot azért tartja jó kezdeményezésnek, mert biztosítaná a nyugalmat. Ez a javaslat arról szól, hogy minden végrehajtási eljárást függesszenek fel, amíg a magyar bíróságok elkezdenek az európai ítéletnek megfelelni. Szepesházi Péter szerint ezzel a törvénymódosítással nem lehetne kilakoltatni, árverezni, fizetést levonni. Merthogy – indokolta a közösségi oldalán Hadházy – az EUB döntése nem jelenti azt, hogy automatikusan átültetik a magyar jogba, különösen hogy a hasonló szellemiségű ügyekben sem történt ez meg. – Ha nem fogjuk az emberek kezét egy törvénnyel, a bírók, közjegyzők belátása hoz megoldást – mondta Szepesházi Péter, hozzátéve, hogy a törvénymódosítás kezdeményezése mögött ő is ott van. A devizahitelesek lehetséges nyomásgyakorlásáról azt mondta, hogy ez a közösség már nem az, mint volt a 2010-es években, mivel kivéreztették őket. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy számos kérdés van nyitva, például az, hogy rendelkezésre áll-e még a vagyon a faktoringcégeknél. Az ügyvéd az ítélet okán érdeklődve várja a Kúria és a bankjogászok nyilatkozatait.
Róna Péter: Az összes devizahitelesre érvényes
Róna Péter közgazdász, korábbi befektetési bankár szerint – aki már 2007-ben állította, hogy semmisek a devizahiteles szerződések – semmi szükség nincs jogszabály-változtatásokra az Európai Bíróság (EUB) döntésének foganatosításához. – A hazai jogászok ugyan elmélkednek erről, ez azonban tévút, hiszen a döntés önmagában kötelezi a magyar államot annak végrehajtására. Sőt, egyenesen kontraproduktív lenne a fideszes parlamenti többség elé vinni ebben az ügyben bármiféle jogszabálymódosítást, mert előre borítékolható annak elszabotálása.
Kérdésünkre a közgazdász elmondta, a mostani bírósági határozat szerinte az összes devizahiteles szerződésre érvényes, tehát nemcsak azokra, amelyek ügyében indított bírósági eljárás még nem zárult le. A semmisség pedig azt jelenti értelmezése szerint, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot, vagyis az ügyfélnek kamatok nélkül kell visszafizetni a forintban felvett összeget, a hitelt nyújtó bank pedig köteles ugyancsak kamatok nélkül visszafizetni az ügyfélnek a felvett hitel összege felett bármilyen címen – kamat, költség, büntetőkamat – felszámolt összeget.
Róna Péter felhívta a figyelmet, hogy a magyar állam illetékes szerveként a pénzügyi felügyeletért felelős Magyar Nemzeti Banknak kell gondoskodni az EUB döntésének végrehajtásáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jegybank köteles utasítani a felügyelete alá tartozó bankokat, egyéb pénzügyi szolgáltatókat a bírósági döntés végrehajtására.
Felvetésünkre, ha a hitelező bankok arra hivatkozva akarnának kibújni a fizetési kötelezettség alól, hogy az náluk csődveszélyt okozna, Róna Péter elmondta: a Magyar Nemzeti Banknak megvan a jogosítványa, hogy kikényszerítse az EUB döntésének végrehajtását, illetve az is a jegybank kötelessége, hogy megelőzze a bankrendszer összeomlását, természetesen a devizahiteles ügyfelek sérelme nélkül.
Vidéki Prókátor: Az adósoknak okozott károk aligha orvosolhatók
A nemzetközi bíróság döntésére a Vidéki Prókátor is felfigyelt. Ő jóval pesszimistább a devizakárosultak kártérítését illetően. Azt írta akkoriban a Facebook-oldalán: „Az Európai Unió Bírósága ma délelőtt ítéletet hirdetett egy Kúria által kezdeményezett devizahiteles ügyben. A kormány állítása ellenére mindmáig nem oldották meg a devizahitelekkel összefüggő jogi problémákat, mivel az ezekkel kapcsolatos ügyek továbbra is jelentős számban vannak folyamatban a bíróságok előtt, s az Európai Unió Bíróságának asztalán is még további három magyar devizahitellel kapcsolatos előzetes döntéshozatali kérelem vár eldöntésre.
Sajnos sokkal gyorsabban sikerült a devizahitelek forintosításából a jegybankban keletkezett árfolyamnyereséget – vagy legalábbis annak egy részét – luxusingatlanokra, luxusautókra és gátlásokat nem ismerő luxuséletmódra átváltoztatni, mint megnyugtató jogi megoldást találni erre a társadalmi szempontból nagyon jelentős, egyéni sorstragédiákat, sőt öngyilkosságokat is eredményező problémára.
A magyar jogalkotónak és a Kúriának pedig sajnos másfél évtized is kevés volt arra, hogy az uniós joggal és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatával kompatibilis szabályozás, illetve bírósági gyakorlat alakuljon ki hazánkban. Anélkül, hogy belemennék a jogi részletekbe, a mai ítélet rendelkező része alapján kénytelen vagyok azon gyanúmnak hangot adni, hogy a Kúria ismét (és már sajnos nem először) revideálni lesz kénytelen az eddig követett gyakorlatát, ám a korábbi jogi szabályozás, valamint a korábban követett és folyamatosan változó joggyakorlat által az adósok számára okozott károk már aligha lesznek orvosolhatók.” (hang.hu)
A balrad.hu kommentje a „kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
Bal-Rad komm: CSAK EGYETÉRTENI TUDUNK A „VIDÉKI PRÓKÁTOR” VÉLEMÉNYÉVEL!
Mint hogyan Róna Péterével is, aki pedig NYÍLTAN KIMONDJA: „…egyenesen kontraproduktív lenne a fideszes parlamenti többség elé vinni ebben az ügyben bármiféle jogszabálymódosítást, mert előre borítékolható annak elszabotálása…”
Márpedig AZ ELSZABOTÁLÁS MEGKZDŐDÖTT! Legalábbis erre lehet következtetni Marczingós László mai videós jelentéseiből:
Figyelemmel a nyilatkozatokra, ÁM LEGFŐKÉPPEN A „DEVIZAHITEL – KÁRVALLOTTAK” IGENCSAK SZÉLES KÖRÉRE, ÉS A „Körön belül” MÁR EDDIG MEGESETT TRAGÉDIÁK NEM CSEKÉLY SZÁMÁRA, FEL KELL TENNI A KÉRDÉST: HOGYAN TOVÁBB MAGYAROK?
A balrad.hu – nak volna is egy javaslata!
