Ügyvédi kamara: a qrmány legfeljebb a börtönzsúfoltság miatti kártérítések mértékén tud változtatni

Június közepéig felfüggesztik a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások kifizetését. Erről döntött a parlament. A Jobbik a Fidesszel szavazott. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a korábbi kommunikációval ellentétben minden jogszerűen megítélt kártérítést ki fognak fizetni az érintetteknek.

„Elfogadhatatlan, hogy bűnözők az adófizetők pénzéből kártárítéseket kapnak a fogvatartás körülményei miatt” -ezt az elmúlt hetekben többször is elmondta a miniszterelnök, aki jogszabályváltozást ígért.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a kormány maximum a kártérítés nagyságán tud majd módosítani. ugyanis az európai egyezmények alapján nem lehet megtagadni a jogszerű kártérítések kifizetését.

„Amit a régi törvény alapján megítéltek azt ki kell fizetni. Azt hiszem, hogy a rend itt helyreállt a korábbi kommunikációval szemben”

– mondja Bánáti János.

Az ellenzék szerint most azt a törvényt változtatta meg a Fidesz, amelyet 2016-ban Trócsányi László jegyzett és Gulyás Gergely nyújtott be. keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője pedig úgy fogalmazott: szánalmas, hogy a kormány egy gyűlöletkampányt is a saját hibájára, mulasztására épít fel.

A Jobbik vezérszónoka a szavazás előtt még bírálta a kormányt, azt mondták, ez a törvényjavaslat is a propaganda része. Aztán egy bő órával később 18 jobbikos képviselő a Fidesszel együtt megszavazta a törvényt.

Híradónk kérdésére, hogy miért voksoltak igennel, azt írták: nem a a Jobbik álláspontja változott meg, hanem a Fideszé, hiszen 4 éve ők szavazták meg a börtönbizniszt lehetővé tevő törvényt, amit egyedül a Jobbik utasított el. Ráadásul a jobbik támogatja a új börtönök építését.

„A baloldal ismét a bűnözők és a Soros-hálózat oldalán állt. Sem a szocialisták, sem Gyurcsányék, sem a párbeszédesek nem szavazták meg a kifizetések felfüggesztését”

– mondta Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Növelte táborát a horda

A kormánypártok előnye tetemes, de a kormánypártok mellett az összes párt növelni tudta szavazói számát. Kevesebb a pártnélküli, mint egy hónappal ezelőtt.

Beindult a politikai évad, aktívabbak lettek a választók, több pártnak is sikerült kissé növelnie a táborát – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a ZRI Závecz Research.

Az elemzőintézet így összegez:

• Megállt a Fidesz visszaesése, valamelyest, 29-ről 31 százalékra bővült is a támogatottsága.
• Nem változott a pártrangsor második helyén lévő Demokratikus Koalíció táborának nagysága, továbbra is 9 százalékon áll.
• A Jobbik tavaly ősz óta 6 százalékon állt, most egy hajszállal javított, a választókorú népesség 7 százaléka sorakozik fel mögéjük.
• Az MSZP is elmozdult a negyedéve mért 5 százalékról, ezúttal 6 százalékon áll.
• A Momentumnak a múlt havival azonos, 6 százalékos tábora van.
• Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékos,
• a Párbeszéd 1 százalékos.
• A pártnélküliek aránya 37-ről 33 százalékra csökkent az elmúlt egy hónapban.

A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 51 százalékos, tetemes az előnye. A Demokratikus Koalíció ebben a politikailag aktív körben 14 százalékot ér el. Szoros versenyt fut a Jobbik és a Momentum: 10, illetve 9 százalékkal. Az MSZP-t az elkötelezett szavazók 7 százaléka támogatja. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt a biztos pártválasztók körében is egyformán szerepel, 2 százalékot érnek el. A Párbeszéd az elkötelezett szavazók körében jelenleg ugyancsak 2 százalékon áll. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Závecz arra is kitér, hogy a magyar választóközönség három nagyjából azonos csoportra tagolható: egyharmaduk kormánypárti, egyharmaduk ellenzéki, egyharmaduk pártnélküli.

E politikai táborok másként értékelik az ország jelenlegi állapotát és eltérő az aktivitási szintjük is.

• A Fidesz szavazóinak túlnyomó többsége, 87 százaléka úgy tapasztalja, hogy hazánkban jó irányba mennek a dolgok.
• Kritikus véleményt 13 százalékuk fogalmazott meg, szerintük kedvezőtlen folyamatok zajlanak az országban.
• Az aktuális helyzetet negatívan értékelőket főképpen a 40 év alatti és az alacsony iskolázottságú kormánypártiak körében találunk, ezekben a csoportokban arányuk 20-22 százalék közötti.

Az ellenzéki választók meglehetősen egységesek abban, hogy rossz irányt vettek hazánk történései: 92 százalékuk így értékel. Pozitív véleményt formált 6 százalékuk, ők túlnyomórészt a 60 év feletti ellenzéki hívek közül kerülnek ki.

A pártnélküliek körében is a kritikus vélemények vannak többségben, de korántsem akkora mértékben, mint az ellenzéki szavazóknál: 62 százalékuk szerint rossz irányban halad az ország, 22 százalékuk szerint pozitívan alakulnak a dolgaink. A kedvező értékelések leginkább a nagyobb városokban élő pártnélküliek körében, míg a kedvezőtlenek a kisebb településeken élőknél jelennek meg.

A Fidesz híveinek jóval nagyobb az aktivitási szintje, mint az ellenzékieké, előbbieknek 75, utóbbiaknak 63 százaléka menne el egy mostani választásra. A pártnélküliek rendkívül passzívak, csupán 21 százalékukat érdekli annyira a politika, hogy elmenne voksolni. Az ellenzéki pártok támogatóinak átlagos aktivitása mögött nagy különbségek vannak:

a DK-sok 72 százalékos részvételi hajlandóságától az LMP-sek 53 százalékáig terjed a skála.

*

A reprezentatív közvélemény-kutatás adatfelvételének ideje február 10-20-a, a megkérdezettek száma 1000 fő.                                                                                     (HVG)

Bal-Rad komm: A jelenlegi „választási” rendszerben a HATÁRAINKON BELÜL, tarolna a Mindegyiket Útálók Pártja (MÚP)!

HA LENNE ILYEN PÁRT! De sajnos nincs, csak a Mindegyiket Útálók Tömege van! Az pedig VÁLASZTÁSOKON nem juthat be aDagonyába! (Csak spontán módon!)

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Titkolják a fizetéseket – 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából

Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér.

Mekkora a mediánbér Magyarországon? Ezt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől Székely Sándor független országgyűlési képviselő még év elején, ám írásbeli kérdésére kétszeri nekifutásra sem kapott érdemi választ. A képviselő szerint a mediánjövedelem az átlagbérnél jobban tükrözi az országban bérből és fizetésből élők valódi kereseti viszonyait, ezért azt kérte még januárban Varga Mihálytól: küldje meg számára az elmúlt öt év mediánbérre vonatkozó adatait.

A válasz Schanda Tamástól, a foglalkoztatáspolitikát időközben bekebelező Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától érkezett, de az nem tartalmazott a hazai mediánbérekről semmilyen érdemi információt. „Magyarország a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár, aki azonban mindezt számokkal már nem támasztotta alá.

Ezt követően Székely Sándor hiába kérdezett rá másodszor is a konkrét adatokra, az államtitkár a múlt héten már csak annyit írt: fenntartja korábbi válaszát. Azaz nem bocsátja a képviselő rendelkezésére az elmúlt 5 év mediánbéradatait.

A mediánbér azért mutatná jobban a valós kereseti viszonyokat, mert úgy számolják ki, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb fizetés azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit.

Ha például egy 22 fős cégnél van egy bruttó 650 ezer forintot kereső felsővezető, egy bruttó 500 ezer forintos bérű középvezető, valamint 10 garantált bérminimumos (bruttó 210 600 forint), és 10 minimálbéres (bruttó 161 ezer forint), akkor ott az átlagbér 221 181 forint, miközben a 22 munkavállalóból 20 ennél kevesebbet keres. A mediánbér viszont 210 600 forint: a dolgozók fele valóban ennyit vagy többet, a másik fele pedig ennyit vagy kevesebbet kap.

A mediánbért is ismerve tehát árnyaltabb képet lehetne kapni a fizetésekről. A KSH mégis csupán átlagbért számol és tesz közzé hónapról hónapra a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként: legutóbb már 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről adott hírt a hivatal. Ebbe azonban a KSH nem számolja bele az összes dolgozó keresetét, csak azokét, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben. Márpedig ez kevesebb, mint 2,9 millió főt jelent, miközben a KSH hónapról hónapra több mint 4,5 millió foglalkoztatottról tesz jelentést.

A statisztikából tehát 1,6 millió dolgozó kimarad – épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. Ha az ő fizetésüket is belevennék tehát az átlagba, egyes számítások szerint harmadával, negyedével alacsonyabb összegek jönnének ki.

Korábban ezen dolgozók keresetét azért hagyták figyelmen kívül, mert a KSH a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolta a dolgozói létszámmal, ez az adatbázis pedig csak az 5 fősnél nagyobb cégekről tartalmazott információkat. Több mint egy éve azonban már a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) havi járulékbevallásaiból számítják a keresetstatisztikát. Márpedig azok már az összes munkavállaló keresetéről tartalmaznak információkat, így éppenséggel lehetne a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagokat és akár mediánbért is közölni. Tavaly januárban még úgy tűnt, így is lesz. A KSH ekkor állt át a NAV-os adatbázisra, és a fenti kritikákra is reagálva azt közölte: az új adatforrásnak köszönhetően „olyan alapinformációk válhatnak számíthatóvá, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre a KSH adatgyűjtésében. Idetartozik a medián kereset értéke”. Mégsem számolnak mediánbért azóta sem.

A Népszava időről-időre rákérdez a KSH-nál: mikor közölnek végre mediánbért, illetve a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó átlagfizetést, ám a hivatal rendre csak arra hivatkozik: „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése hosszabb előkészítő folyamatot igényel.” Hogy milyen hosszút, azt, ahogy korábban, úgy most sem közölték. Arra is hivatkozik a KSH: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”.

Ez utóbbi érv igencsak meglepő, tekintve, hogy adóbevallásokról van szó. Ezzel kapcsolatban még tavasszal a NAV-hoz fordultunk, azt tudakolva: milyen adatok hiányát jelezte feléjük a KSH, illetve szerintük is alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük. Ígértek is választ, de azt azóta sem kaptuk meg.

Az elmúlt héten kerestük az ITM-et is, hogy megtudjuk: mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és emiatt szükségesnek tartják-e, hogy a KSH közöljön erre vonatkozóan is havi rendszerességgel adatokat, továbbá szükségesnek látják-e, hogy a KSH a nemzetgazdaság egészére közöljön átlagbért. Lapzártánkig a tárcától sem kaptunk semmilyen választ kérdéseinkre.

Az átlag alatt keres a többség

A fenti kérdésekre minden bizonnyal azért nem érkeznek érdemi válaszok, mert azok igencsak lesújtó képet festenének a magyar bérviszonyokról. A 2018. évi adóbevallásokból például a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére a Policy Agenda legutóbb azt számolta ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon.

A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból pedig azt számolták ki: 15 ezer forinttal alacsonyabb a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete annál, mint amit a KSH hivatalosan közölt. Az összes munkajövedelmet – beleértve a részmunkaidősökét is – vizsgálva pedig csaknem 48 ezer forinttal alacsonyabb az átlag. Ugyanabból az adatbázisból számoltak, mint a KSH (az adatokat pénzért kapták meg a NAV-tól), csak éppen figyelembe vették az 5 fősnél kisebb cégeket is. Így számolva a részmunkaidősökkel együtt akkor 298 229 forint volt az átlag, miközben a KSH 345 900 forintról jelentett.
(Népszava)

A balrad.ru kommentje a „kunyera” után

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá!

Bal-Rad komm: A fals információknak etekintetben is megvan a jelentőségük. Hadd irigykedjen csak a melós a szomszédra, aki nála többet keres!

Döbrögisztán „…a bérek terén is jobban teljesít” – írta az államtitkár…”

-Az állítása márpedig igaz! Az abszolút összeg vonatkozásában. (Az már más kérdés, hogy mennyit is érnek a bérek.)
Persze azon is lehet finomítani! Módszer kérdése csupán.

A lényeg a valóság gondos titkolása! HAZUGSÁGGAL!

Mert hiszen pl. a közölt adatok alapján „igazítják” a dagonyafizetéseket!

Ezrek tüntettek Döbrögisztán vajdájának „cigányellenes” politikája ellen Youdapesten

Tucatnyi szervezet szervezésében és támogatásával zajlott vasárnap a Szabad Bíróság! Szabad Gyöngyöspata! elnevezésű demonstráció, amit Orbán Viktor és a kormány bírósági döntéseket felülírni/átértelmezni szándékozó kampánya ellen szerveztek polgárjogi csoportok.

Mint ismeretes, Orbán Viktor január 9-én, az év legelső kormányinfóján vetette fel a börtönkártérítések és a gyöngyöspatai szegregált roma gyerekek ügyét, akkor arról beszélt, hogy „az nem szegregáció,” ha a gyengébb értelmi képességekkel rendelkező gyerekek – amelyek között szerinte a romák többségben vannak – külön osztályba kell, hogy járjanak.A miniszterelnök szerint „a Soros-hálózat” a 100 milliós kártérítési igénnyel okoz etnikai feszültséget Gyöngyöspatán, és tudomása szerint „nem faji szegregáció” történt az említett esetben.

A megítélt, mintegy 100 millió forintnyi kártérítést egyébként nem kapták meg határidőre a a szegregáltan oktatott roma diákok.

A témában indítani kívánt „nemzeti konzultáció” ellen a tüntetésen résztvevő szervezeteken felül tiltakozott a napokban többek között több száz pszichológus, illetve a Magyar Szociológiai Társaság is.

A szervezőkhöz (többek közt az Idetartozunk Egyesület, TASZ, a Helsinki Bizottság és az Autonómia Alapítvány) csatlakozott több, az üggyel szolidáris társadalmi szervezet is, például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Oktatói Hálózat, a Város Mindenkié hajléktalan érdekvédő csoport.

Több politikus, köztük Szabó Tímea és Barabás Richárd (Párbeszéd), illetve Pikó András 8. kerületi polgármester is részt vett a demonstráción. A vonuló tömegben feltűntek antifasiszta szervezetek (Autonómia, Táncsics Mozgalom) is…

           (Forrás: mérce)

Bal-Rad komm: Nehéz bármit is mondani arról, ami eddig a demonstrációig elvezetett. Ami pedig nem a gyöngyöspatai szegregációval kezdődött! Hanem a rendszerváltással!

Nem is a szegregációról szól a jelenség, hanem HATALOMVÁGYRÓL,  RABLÁSRÓL, ZSÁKMÁNYFÉLTÉSRŐL!  

Döbrögi szerint itt már elvi kérdésről van szó! 

SZERINTÜNK IS! – csak nem biztos hogy ugyanarra gondolunk mint ő! Persze hogy mi mit is gondolunk, az már „ŐKET” nem érdekli!

AKIK MIATT IDÁIG JUTOTTUNK, AZOKNAK LAKOLNIUK KELL!