Tegnap amúgy évforduló volt ám! A majálisozás közben elfeledkezett az ország népe legújabbkori Mohácsunkról.
A 2003. április 12-én-AZ AKKOR MÉG Magyarország-Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében megtartott országos népszavazás a maga 45,62 részvételi százalékával eredményes volt, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta a belépést.
2004. május elsején, szombaton történt:
Az AKKOR MÉG Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bővítve az eddig 15 tagú közösséget.
Budapest, 2014. május 24. Az Együtt-PM budai Batthyány téren tartott sajtótájékoztatója alatt a pártszövetség független országgyûlési képviselõi egy hatalmas európai uniós zászlót engednek le a Duna túlsó oldalán álló Országház fõemeleti erkélyérõl 2014. május 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán
„Magyarország visszatért Európához, visszatért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáénak. Örüljünk együtt. Ünnepeljünk együtt. Legyen sikeres évszázada Magyarországnak!”-nyilatkozta akkor az éppen aktuális országos főlator Medgyessy.
A budapesti vezérlator Demszky akkor imigyen örömködött az Erzsébet térre az alkalomból összeröffent pestiek előtt:
„Azért jöttünk ide, hogy együtt ünnepeljük életünk egyik legnagyszerűbb pillanatát, ezer éve vártunk erre!”
A döbrögista horda ünnepi nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyen közös sikerről és közös örömről írt:
„Legyen hát ez a nap, Európa újraegyesülésének dátuma, a közös remény és közös ünneplés napja. A közös reményé és ünneplésé, hiszen mindnyájan megdolgoztunk érte” – állt a nyilatkozatban. A frakció azonban azt is leszögezte: az uniós csatlakozással Magyarország nem célba ért, a csatlakozás várva várt pillanatával csak a lehetőségek új kapui nyílnak meg előtte.
Már akkor megorrintották a zsákmány szagát. Tudták: ŐK JÓL JÁRNAK! Nem is csalódtak.
Emlékeztetőül: A 2003-as NEM ÜGYDÖNTŐ csatlakozási népszavazáson a kb. NYOLCMILLIÓ magyar szavazó közül csak 3,462 milliónyian szavaztak, és közülük is csak 2,878 milló szavazott a csatlakozás mellett!
Érdekes ábrákra bukkantunk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jelentésében, amelyek sokat elárulnak arról, mit gondolnak a jelenlegi gazdasági helyzetről a külföldi befektetők.
A napokban jelent meg a DUIHK konjunktúrajelentése, amire rendszeresen úgy hivatkoznak, mint a német befektetők Magyarországról alkotott véleménye. Emiatt pedig hazánk régiós versenyképességi helyzetéről is jó látleletet ad.
A befektetői környezet megítélésének bizonyos szempontjaiban Magyarország javítani tudott. A közigazgatás tekintetében a régiós átlagon felüli javulást mutatott fel hazánk, közben az adózás tekintetében szintén újabb javulást mértek (ez köszönhető az idei társasági adócsökkentésnek és járulékcsökkentésnek), melynek következtében az adórendszer esetében a régiós 15 ország közül hazánk a 6. helyre lépett fel a 7. helyről és az adóteher esetében a 9. helyről a 7. helyre léptünk előre. Szintén fontos javulás volt, hogy az idei felmérésben a megkérdezettek magasabbnak érezték a jogbiztonságot és közben stagnálás volt a gazdaságpolitika kiszámíthatósága terén.
A munkaerőpiaci tényezők tekintetében azonban már megszólaltak a figyelmeztető hangok. A szakemberhiány égető, a helyzet drámaian súlyosbodott, négy megkérdezett vállalatvezető közül három elégedetlen. Régiós összevetésben azonban nem lóg ki ebben a tekintetben a magyar helyzet.
Ami mérgező
Az üzleti környezet meghatározó szempontja a korrupció és a közbeszerzések átláthatóságának ügye. A jelentés pedig itt megállapítja: ezen a téren a felmérésben résztvevő vállalatok nem éreztek javulást a korábbi évek – igen kedvezőtlen állapotához képest.
Ha a részletes számokat nézzük, akkor szembetűnő, hogy a korrupció kérdésében az elégedetlenek aránya a legnagyobb értéket vette fel 2005 óta, a megkérdezettek 76%-a volt itt elégedetlen.
Mind a két tényező tekintetében a régiós átlagnál gyengébben szerepel Magyarország, és ebből a lemaradásból nem sikerült lefaragni az idén sem. A korrupcióra nézve a tavalyi 11.-ről a 12. helyre esett vissza, az átláthatóság esetén maradt a 11. hely.
(portfolio)
Bal-Rad komm: Az első grafikon zöld színe valószínűleg inkább az Új Nemmzetthy Elyth hangulatát jelezheti.
A rossz vélemény pedig? Hát az csakis a germán spekulánsok véleménye lehet. Hiszen a magyarok véleményét Bihar Ura Kósa Fejenagy már tavaly nyáron kifejtette Posványoson: „az intézményes korrupciót a döbrögista horda fölszámolta!”
A tákolmányba keretezett valami pedig nem korrupció, hanem az Új Nemmzetthy Elyth nemzezközi megerősítése.
Erről meg a kolozsvári szökevény, Csepreghy Nyalonc világosított fel bennünket!
A Momentum tegnap este lezavarta ELSŐ-SAJÁT SZERVEZÉSŰ-pesti fölfordulását. Voltak még zökkenők-hat óra helyett fél hétkor indult be a móka a Szabadság téren, a hangosítással is volt még némi gond,-de idővel majd belejönnek! Adott hozzá minden.
Több tucat sárga mellényes, momentumos szervező, és a momentumos zászlók jelezték, hogy több álellenzéki egyletet is le tudnak nyomni szervezettségben.
Nem meglepő: a tegnap este utcára vonultak jó része állandó résztvevője a pesti utcai libsiháborgásoknak.
Őket aztán Soproni Tamás és Pottyondy Edina elnökségi tagok, illetve Fekete-Győr András pártelnök hergelte.
Soproni őrjöngött egy sort „a Kreml döbrögisztáni befolyásszerzése miatt”, majd Pottyondy sorolta hosszan és lelkesen az Európai Unió irántunk eddig megyilvánult jótéteményeit és áldásait.
Fekete-Győr András pártelnök beszélt konkrétumokat is mondott. Az egyik, kevésbé fontos állítása az volt, hogy október 15-re kijön a párt választási programja, pontosabban kormányprogramja. Egyelőre az orosz-és Putyin-ellenes, lelkesen EU-párti narratíva a biztos, és ez ma 8-10 ezer pestinek elég is. Merthogy kb. ennyien verődtek össze a Kossuth-téri nyitókoncertről való átballagást követően a már a Hősök-terén megtartott záróbulira.
A pénzgyűjtő dobozokba ezreseket dugdosó pesti öregek mondogatták, hogy: „Éljenek a fiatalok, hajrá Momentum!”
Már óriáskivetítőkön is láthatjuk a kormánypropagandát Budapest belvárosában
Egészen új dolgot fedezett fel olvasónk Gergő, amikor az V. kerület, Kossuth Lajos utca 15. számnál sétálgatott. Két hatalmas kivetítőn is láthatjuk a kormány legfontosabb propaganda szövegeit -vagy ahogy olvasónk írta agymosásait- egy magántulajdonú üzlethelyiségen. Mutatjuk is, miről beszélünk.
(24.hu)
Bal-Rad komm: Bámulatos döbrögista fondorlatosság! Tolni ezerrel a legképtelenebb hazugságokat minden felé. Beindult a qrmányvetítő!
A megyei lapokat-amelyeket a nyomtatott sajtó iránt érdeklődő vidékiek 90 százaléka olvas-a döbrögista horda bekebelezte! Az elektronikus médiák, a televízió-és rádiócsatornák többségét úgyszintén. Pénz nem számít!-MI FIZETJÜK! Ezért aztán azt tolnak a pofánkba, amit valójában szeretnénk. Azaz: hazudnak!
Vetíti a horda a mesét! Sok-sok magyar pedig hiszi, mert hinni akarja!
Százezernyi magyar ünnepelte Kádárt a terror csúcsán
Győzött az elnyomás, a megfélemlítés, a kilátástalanság. A magyarok egy része apátiával szemlélte, mások boldogan ünnepelték Kádár Jánost, a szovjet tankokat és a kommunizmus „újjászületését” 1957. május 1-jén Budapesten.
A szovjet tankok 1956. november 4-én eltaposták a magyar forradalmat és szabadságharcot, de a fegyveres ellenállás egy-egy góca 10-11-éig kitartott, ám az ellenállás ekkor sem ért véget. Röplapok, falragaszok jelentek meg forradalmi jelszavakkal, tüntetéseket, sztrájkokat szerveztek, számos értelmiségi csoport és a munkástanácsok igyekeztek megőrizni a forradalom vívmányait.
Óriási gyűlölet
December 4-én lejátszódott a magyar történelem egyik legmeghatóbb jelenete, amikor nők tízezrei vonultak némán, hosszú sorokban a Hősök terére, hogy virágot helyezzenek el az ismeretlen hős sírján. Néhány nappal később Budapest polgárai több helyen is szétzavarták a győzelmet ünneplő, vörös zászlós csoportokat.
Kádár minisztereit muszkavezetőnek nevezték, az új kabinetet elutasítás, ellenszenv övezte. Aczél György írta az első hetekről:
„Óriási gyűlölet tapasztalható Budapest népének túlnyomó többségében […] a kormánynak, a pártnak tömegbázisa nincs…”
Decemberben sortüzek zúdultak a tüntetőkre, karhatalmisták, szovjet katonák járőröztek az utcákon, statáriumot vezettek be, dugig megteltek a börtönök. Az ismét életre hívott népbíróságok már halálos ítéleteket szabtak ki, a következő évben megalakult a munkásőrség, éjszakai kijárási tilalom volt érvényben.
Néhány hónappal később pedig, 1957. május elsején százezres ünneplő tömeg hallgatta éljenezve Kádár Jánost, ünnepelte együtt a fasiszta, imperialista ellenforradalom feletti győzelmet a munkásosztály nemzetközi segítségével. Magyarul a forradalom leverését és a szovjet megszállást.
A magyar társadalom kapitulációja
Ha bármilyen két pillanatképet egymás mellé teszünk 1956 késő őszéről és 1957. május elsejéről, az ember el sem hiszi, hogy ugyanazon országban, sőt városban készültek: 180 fokos a fordulat. Mi történt itt néhány hónap alatt? Rainer M. János történészt, az Eszterházy Károly Egyetem egyetemi tanárát, az 1956-os Intézet vezetőjét kérdeztük.
Szűk fél év alatt a lakosság pszichéjében hatalmas változás ment végbe, amit Szabó Miklós történész kiválóan fogalmazott meg 1985-ben: lezajlott a társadalom kapitulációja.
Már november 4-én elkezdődött, de amíg az emberek mozgásban voltak, az utcákon tüntetések zajlottak, még volt miben hinni. Januárban aztán rákapcsolt a megtorló gépezet, regenerálódott a szovjet mintájú apparátus, ezzel együtt pedig a tömegek számára elveszett a remény.
Több folyamat is párhuzamosan játszódott le:
-a Kádár-kormány intézményeit, fegyveres erejét és tömegbázisát tekintve is gyorsan megerősödött;
-eltűntek a színről a változást követelő szervezetek, csoportok, személyek;
-ezek együttes és a megtorló gépezet megfélemlítésének hatására a társadalom elvesztette a reményt, apátiába süllyedt, az egyénnek nem volt más választása, mint beletörődni, és megpróbálni együtt élni a rendszerrel.
Megtízszereződött a párttagság
Nézzük részleteiben. A berendezkedő kádári elit újjáépítette a kommunista intézményeket, és hihetetlen gyorsasággal teremtett magának bázist. A forradalom előtt a kommunista párt 800 ezer tagot számlált, 1956 decemberében legfeljebb 30 ezret. 1957 tavaszára viszont 300 ezren léptek be az MSZMP-be, és számuk folyamatosan nőtt.
Megkönnyebbült, felszabadult mindenki, akinek a forradalom idején félnivalója volt, aktivizálták magukat azok a százezrek is, akik úgy érezték: ennek a rendszernek köszönhették boldogulásukat, pozícióikat. Ők most mind visszatértek, és mint látjuk, nem voltak kevesen.
Az élet megy tovább…
A hatalom erősödésével az ellenállás értelmetlenné vált legyen szó fegyverről vagy sztrájkról. A forradalom idején mozgásba jött csoportok visszavonultak, elvesztették fórumaikat, intézményeiket, tagjaik életveszélyben voltak, a legtöbbjüket letartóztatták, elhagyta az országot vagy bujkált valahol. Az “ellenpólus” és a változás lehetősége megszűnt.
A nagy tömegek, mondjuk úgy, az átlagember csendesen beletörődött a sorsába, úgy gondolta: ez a nekifeszülés nem sikerült – fogalmaz Rainer M. János. ’56 előtt a többség úgy volt vele, a diktatúra, a személyi kultusz tartós, de mégiscsak ideiglenes állapot – a forradalom után viszont be kellett látni, hogy nincs remény, a kommunizmussal együtt kell élni.
A letartóztatási hullámok is megtették a hatásukat, de félő volt az is, hogy visszatér az ’50-es évek legsötétebb korszaka. Nem így történt. Rákosi, Gerő és a régi vezetők nem tértek vissza, vagy perifériára szorultak. Megszűnt az állandó politikai állásfoglalás kényszere, a munkaversenyek, az általános mozgósítás, az állandó munkára és harcra készség.
Az átlagember rájött, hogy ha nem vett részt a forradalom eseményeiben, továbbra is befogja a száját, akkor békén hagyják. Munka után hazamehet a családjához, beülhet a kocsmába, élheti a kis életét – ez a társadalomlélektani fordulat pedig 1957 tavaszára vált teljessé.
A kommunisták visszafoglalták az utcát
Eközben az újonnan berendezkedő és rekonstruálódó rendszer hívei már elég erősnek érezték magukat, hogy győzelmüket demonstrálják, és az “utca visszafoglalása” nem is a május 1-jei tömegrendezvénnyel kezdődött. Marosán György budapesti első titkár Kádár távollétében, a párt hallgatólagos támogatásával több tízezres gyűlést szervezett a Köztársaság térre 1957. március 21-én.
Természetesen óriási biztosítás mellett történt minden, mégis kockázatos volt már csak Marosán a forradalmat elítélő, gyújtó hangú beszéde miatt is. Rendzavarás mégsem történt, úgy is tekinthetjük, ez volt május elseje főpróbája – engedi meg a kifejezést a történész.
A nagy napon pedig előre megrendezett koreográfia szerint történt minden. A később szokássá vált vonulást nem engedélyezték, az egész rendezvény statikus volt, a tömeg a Hősök terén állt, a szónokok egy tribünön. Kádár János ünnepi beszédét a Magyar Televízió élőben közvetítette – ez volt a magyar tévé első élő bejelentkezése.
Önszántukból ünnepeltek
A tömeg több százezres létszámáról szóló becslések a propagandát szolgálták, ám Rainer M. János úgy véli, több mint százezer ember vett részt a nagygyűlésen. A pártszervezetek kiadták, hogy minden párttagnak kötelező a megjelenés, és ekkor született a jelszó is: mindenki hozzon magával egy embert!
Bár “kötelező” volt a részvétel, senkit nem kényszerítettek, nem fenyegettek retorzióval. Ha az MSZMP több mint 300 ezres tagságát nézzük be kell látni, itt már nem csak karrierista pártkatonákról van szó, ezen emberek többsége valóban politikai motivációtól hajtva, a maga módján lelkesen vett részt az ünnepen – emeli ki a történész.
Azt sem mondhatjuk, hogy Kádárék kockáztattak volna, amikor ennyi embert “kiengedtek” az utcára, hiszen ezek az ő híveik voltak. A társadalom kritikus részét eddigre eltüntették, megfélemlítették, közönybe taszították.
Akár tetszik, akár nem, tény: a forradalom leverése után öt hónappal az elnyomás győzött a lelkekben is, sőt. Ki érdekből, ki meggyőződésből, de 1957. május elsején százezrek ünnepelték a kommunizmus újjászületését Magyarországon.
(24.hu)
Bal-Rad komm: Íme az ’56-os pesti Majdan újabb heroizálási csodatétele! Ez az „elemzés”!
Kész „szerencse”, hogy időben és térben hozzánk oly közel láthatjuk ennek a heroizálási kísérletnek az eredményét. Ukrajna 2014-2017!
1956-ban Magyarország SZERENCSÉRE CSAK A „LEHETŐSÉG KAPUJÁIG” JUTOTT! A „kibontakozás” AKKOR elmaradt, és-ellentétben Ukrajnával-a magyaroknak AKKOR megadatott történelmük legnagyszerűbb 33 évét végigélniük.
Hogy ma elszörnyedve gondolhassunk vissza az 1989 után eltelt lassan három évtized katasztrófájára!
-Akkor, 1957 május elsején-„…Bár “kötelező” volt a részvétel, senkit nem kényszerítettek, nem fenyegettek retorzióval. Ha az MSZMP több mint 300 ezres tagságát nézzük be kell látni, itt már nem csak karrierista pártkatonákról van szó, ezen emberek többsége valóban politikai motivációtól hajtva, a maga módján lelkesen vett részt az ünnepen…”
-Lehet hogy „AKKOR” ráéreztek valamire? Hogy most VALAMI OLYAN KÖVETKEZIK, AMIRE MINDIG IS VÁGYTAK!
Talán nem is csoda, hogy egy iszonyatos tehertételtől megszabadult nép 1957-ben lelkesen ünnepelt! Ma már tudjuk, hogy joggal!
2017-ben HÁNY MAGYAR ÜNNEPEL? Legfeljebb „kimennek a majálisra”!
A vájtabb fülűek pedig aggódva nézik a Budapest-Brüsszel-Kijev háromszög történéseit!
NINCS MIT ÜNNEPELNÜNK! NINCS MIRE BÜSZKÉNEK LENNÜNK!
1957-ben VOLT OK AZ ÜNNEPLÉSRE!
Aki nem hiszi?-járjon utána! Van összehasonlítási alap bőven! Gyakorlati!
„…Győzött az elnyomás, a megfélemlítés, a kilátástalanság. A magyarok egy része apátiával szemlélte…” – olvashatnánk akár már holnap reggel a mai nap történéseiről szóló beszámolókat!
Persze holnap-holnapután se!-keressenek a fősodratúakban ilyen tudósításokat a mai történésekről! Se a lakáj, se a „független liberális” vagy álellenzéki médiákban.
Hiszen szabadok vagyunk! Polgári demokráciában élünk! Boldogok vagyunk! Már 27 éve!
Német lapok világnézetüknek megfelelően értékelték Orbán Viktor tegnapi brüsszeli túráját. A magyar miniszterelnök feszegeti az EU határait, és a végén baj nélkül megússza – írta a Spiegel.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az online kiadásában Orbán nem enged címmel közölt összefoglalót, amelyben kiemelték, hogy a magyar felsőoktatási törvény körüli vitában „az EPP már bejelentett egy egyezséget”, amelyet azonban „Orbán Viktor magyar kormányfő cáfol”.
Orbán „rendíthetetlen marad az EU-val a felsőoktatási törvényről folytatott vitában”, és „miután az EPP már bejelentette, hogy enged, világossá tette, hogy nem köttetett semmiféle megállapodás”.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Néppárt elnöksége az Orbánnal folytatott szombati megbeszélés után kemény hangú közleményben tudatta, mit vár a magyar kormánytól a felsőoktatási törvény ügyében, illetve élesen elítélte a Brüsszel megállításáról szóló, „otrombán EU-ellenes” nemzeti konzultációt is. Közlésük szerint Orbán megígérte, hogy az Európai Bizottság kívánalmaival összhangba hozzák a lex CEU-t a megadott határidőre.
Orbán a Brexit-témájú EU-csúcs után részben tagadta ezt. Csubakka-védelmet alkalmazva arról beszélt, hogy szerinte jelenleg egy jogi vita zajlik, és ha az lezárul, majd aszerint cselekszik a magyar kormány. Mint fogalmazott: „a Soros György-egyetem az a maga jogi menetében megy tovább, ott semmilyen megállapodás nem született”.
A Süddeutsche Zeitung Orbán közeledik Brüsszelhez a felsőoktatás körüli vitában címmel közölt beszámolót az online kiadásában, kiemelve, hogy az EPP „rendreutasította” Orbánt, és végezetül „Magyarország megígérte, hogy teljesíti a felsőoktatási vitában állított követeléseket”.
A Spiegel Online Orbán enged az EU nyomásának – egy kicsit címmel közölte Peter Müller írását, aki kiemelte, hogy „heves” vita után Orbán Viktor megígérte, hogy „teljesíti az EU-s előírásokat a budapesti Soros-egyetem ügyében, de a Brüsszel elleni tartós hadjárata mégis folytatódhat tovább”.
Kifejtette: az EPP elnökségi ülésén történtek azt jelentik, hogy megint úgy zajlanak a folyamatok, mint mindig, a tanácskozás „nem volt átütő siker”, és így valószínűleg „messze nem ért véget Orbán tartós hadjárata az EU ellen”. Ez annak tulajdonítható, hogy a kötelezettségszegési eljárás bonyolult, a magyar miniszterelnök pedig „mesteri szintre fejlesztette”, hogy az ilyen ügyekben magát és országát „a brüsszeli bürokrácia beavatkozásának áldozataként” mutassa be. Hozzátette:
„Orbán művészete abból áll, hogy játszik az EU határaival, ide-oda táncol rajtuk, és a végén baj nélkül megússza a dolgot.”
Így például az a vita is „befejeződött, mielőtt még igazán elkezdődött volna”, hogy ki kell-e zárni őt és pártját, a Fideszt az EPP-ből.
(HVG)
Bal-Rad komm: Döbrögi „művészete” a pávatánc! Maga is megmondta. Célja először csak a harácsolás volt. Ám az utóbbi időkben lett egy másik fő célja is: A TÚLÉLNI BÁRMI ÁRON!
Ezidáig CSAK a tettestársaival kellett marakodnia a koncon! Ezt elnézte a Gazda. „Gyakorol az alom”!
Hanem Döbrögi hozzáfogott az alomtestvérek elpusztításához, és közben alaposan belemart a Gazda kezébe! Az pedig ezt nem fogja megbocsátani neki!
Brüsszel elmondta, hogy Döbrögi mindent megígért! Még annál is többet!
Amint az várható volt, Döbrögi és kommunikátorai idehhaza már mindennek az ellenkezőjét állítja!
Valójában a gyakorlat fogja hamarosan bebizonyítani, hogy az alom-döbrögisták és libsik-Soros utasításait hajtják végre! Hamarosan jönnek az ifjú kanmuszlimok! Tömegesen!
DE ONNANTÓL KEZDVE MÁS LESZ ÁM A DÖBRÖGISZTÁNI ALAPFELÁLLÁS!
Akkortól már a hazai radikálisokkal fognak szembekerülni a sorosisták!
AKKORTÓL VÁLIK EL A VÉR A VÍZTŐL! AZ PEDIG FORDULÓPONT LESZ!
A pávatánc vége!
Dumálhat Döbrögi össze-vissza! A levágnivaló páva kopasztásához már melegszik a víz!
Kitiltásom óta már az 51. kövér – bónás véleménynyilvánításnál tartok. (A sajtót még mindig csak a politikai cirkusz érdekli?)
A kövér – bónás arányok április 13. óta – a kövéres eltiltást követően – kicsit eltolódtak bóna felé.
A kövérségek – bónaságok listában végig lehet követni, hogy hogyan fordítjuk a hatalom fegyverét a hatalom ellen.
Természetesen Húsvét után sem állt meg az élet. Néhányszor megfordultam bónánál. Többször volt más is, akinek akadt mondanivalója. Leginkább annak a négy embernek, akit kövér házától is eltiltottak, és még ma sem tudjuk, hogy milyen távolra.
Az ügy érdekessége, hogy a végzésből a bíróság elnöke sem tudta megmondani még a rendőrség kérdésére sem, hogy a távoltartásnak mik a szabályai. – Amikor meg magam akarom megfejteni a rejtvényt, akkor lecsuknak két napra, és kitiltanak Budapestről és 17 megyéből.
Ez már az 51. kövér-bónás véleménynyilvánítás volt két hónap alatt. 2017.04.29.
Mert ez itt még mindig egy olyan ország, ahol szólás után nincs szabadság.
Még a bíróság elnöke sem tudja értelmezni a serfőző távoltartó szabályait. A fogadóóra időpont kérésemre már több mint egy hete nem válaszoltak. – Lehet, hogy a Szigetszentmiklósi Járásbíróság elnöke is nyalja kövér seggét?
Szép kis gruppen… Mert ugye a politikusok nyelve meg tövig bent van a bankárokéban.
A kihallgatások után is bóna háza. – Mert a fidesz diktatúrát épít. 2017.04.27.
A politikusoknak azért esik rosszul, hogy a házaiknál mondunk véleményt, mert így már nem tudják a családtagok, szomszédok, a nép előtt fenntartani a „Magyarország jobban teljesít” mítoszt.
Így már mindenki tudja, hogy a politikusok, bankvezérek szer szemét emberek.
Ide most négyen az V. kerületi kihallgatások, és Laura úti véleménynyilvánítás után érkeztünk.
Ezen a napon még azt sem értettük, hogy ki lehet bóna háza előtti kamera másik felén.
Ez volt az 50. videó a kövérségek – bónaságok listában. Mindez alig több, mint két hónap alatt.
Szeles véleménynyilvánítás bonánál. A többiek addig kövérnél… 2017.04.25.
Ismét egy párhuzamos véleménynyilvánítás. Amíg a kövértől kitiltott Sárgapólósok bónánál nyomták, addig a többiek kövérnél szólaltak fel a véleménynyilvánítás büntető eszközökkel történő korlátozása ellen.
Az már csak hab volt a tortán, hogy utána – mivel még volt idő a mozgalmi találkozóig – többen véleményt nyilvánítottak rezsiszilárdnál.
Szépen haladunk. Ha még többen teszik ezt, akkor azt fogjuk elérni, hogy csak olyanok vállalnak politikai feladatokat, akik képesek, és hajlandók az emberek érdekeit képviselni.
Dunavarsány polgármestere édesanyámon keresztül akar megzsarolni? 2017.04.24.
– Miért nem nekem mondja, ha valami baja van?
Nagy port kavart kicsi falumban, hogy rendszeresen véleményt nyilvánítok bóna zoltán házánál.
Nagyon aljas tettekre ragadtaták el magukat a fideszes városvezetők.
De tudniuk kell, hogy most túllőttek a célon. A harc még csak most kezdődik igazán.
Minden kinek arra hívom fel a figyelmét, hogy álljon ellen a fideszes poligarcha nyomásnak.
Álljatok kegyedül, szerveződjetek kicsi közösségekbe, és mondjatok NEM-et.
Felejtsétek el az előre szerveződött nagy tömeget. Abba mindig beletesz az elnyomó hatalom bomlasztókat. Majd lesz erős tömeg, ha sok tudatos ellenálló egyszer egy helyen lesz, de nem azért, mert hívták őket, hanem mert szükségét érezték annak, hogy megmozduljanak.
Esőben bónánál MArikáékkal. – Mert az igazi ellenállók nem csak jó időben elégedetlenek. 2017.04.20.
Néma, otthonülő népnek a politikus sem érti a baját.
Ezek az idomított majmok azt hiszik, hogy minden rendben van. Mert Te, aki csak a fészbúkon hőzöngsz, nem mutatod meg, hogy szar szemétládák a politikusok.
HA majd ezrek lépnek fel pont úgy, ahogyan a politikusoknak nem kedves, akkor lesz igazi változás, lesz szabadulás.
Kedd reggeli bónaság Marikáékkal. 2017.04.18.
„Amíg otthon ülsz, ne is várd, hogy szabadság legyen.”
Te mikor mész a politikusokhoz, bankvezerekhez?
Egyszer szeretném megtudni, hogy az emberek lusták, vagy gyávák.
– Mert szerintem 3 perce bárkinek lehetne.
Még mindig jobb a politikusok házánál tiltakozni, mint várni, hogy kitegyenek a házadból.
Százakat, ezreket nem lehet kitiltani…
Százakat, ezreket nem lehet bezárni békés véleménynyilvánításért
(Póka László)
Bal-Rad komm: Valóban! HOL VANNAK A HAJLÉKTALANSÁGRA, FÖLDÖFUTÓ SORSRA ÍTÉLTEK? Csendben rettegnek? Azt hiszik velük „AZ” nem történhet meg?
PEDIG „AZ” MEG FOG TÖRTÉNNI! MERT „EZ” A RENDSZER ÍGY MŰKÖDIK!
Beismerte a 15 éves tatabányai fiú, hogy megölt két embert
A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vétele mellett – folytat büntetőeljárást egy tatabányai fiú ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk 2017. április 30-án vasárnap Tatabányán, egy 44 éves és egy 56 éves férfit találtak holtan. Az elsődleges orvosszakértői vélemény alapján bűncselekmények áldozatai lettek.
A rendőrök nagy erőkkel kezdték meg a nyomozást az elkövető azonosítása, felkutatása és elfogása érdekében. Vasárnap délután a lakcímén fogták el a tatabányai lakost, aki megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével – írja a police.hu.
A 15 éves fiatalt előállították a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. A fiú a kihallgatáson beismerő vallomást tett az emberölésről.
A nyomozók a gyanúsítottat őrizetbe vették és előterjesztést tettek az előzetes letartóztatásának indítványozására.
(24.hu)
Bal-Rad komm: A 15 esztendős „fiú” nemes egyszerűséggel átvágta a két szerencsétlen torkát!
Mi okból?
Ezt még nem tudjuk! De „Ő CSAK” két alvó hajléktalan nyomorult nyakát vágta el! Kinek hiányoznak?!
Az orosz fojtóhurokról, Gyurcsány fenyegetéséről, Simicska aduiról – a kompromatpolitikáról
A volt miniszterelnök tudni véli, hogy Moszkva olyasmit tud a jelenlegi kormányfőről, amivel sakkban tarthatja és érvényesítheti minden geopolitikai érdekét.
Bár az állítás rendkívül súlyos, igazából tét nélküli. Ha Orbán Viktor nem reagál, Gyurcsány addig hangoztathatja, ameddig kedve tartja – és az „oroszbérencezésből” most szépen profitálhat egy ellenzéki párt, hiszen a túltolt Putyin-barátságot egyre kevésbé tolerálják az emberek. (A Publicus Intézet felmérése – ami a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült – úgy találta: a polgárok 26 százaléka hiszi, hogy a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál /”Az oroszokkal tolták el – A reprezentatív Publicus-kutatás adatai!” /. Márpedig az ezt vallók aránya januárban még csak 9 százalék volt.) És a politikai hasznot növelné, ha válaszolna, így legitim témaként emelné be a közbeszédbe „orosz elköteleződését”.
Hogy ki mit tud, arról csak találgatni lehet. Forrásaink szerint előfordulhat, hogy Vlagyimir Putyin súgott vagy netán mutatott valamit Gyurcsánynak.
A két férfi között a kötelező protokollviszonynál több lehetett, legalábbis ezt bizonyítja, hogy lemondása után pár hónappal az orosz elnök családi vacsorára invitálta az egykori magyar miniszterelnököt – méghozzá magánlátogatás keretében. Ekkortájt röppent fel a pletyka, hogy Gyurcsány az olaj- és gázóriás Gazprom igazgatóságába is beülhet. Félreértés ne essék: akkor még nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerez, illetve úgy nézett ki, hogy Gyurcsány marad a baloldal szürke eminenciása – így érdemben segítheti a paksi bővítést és a Déli Áramlat építését. Csakhogy az már akkor is egyértelmű volt, hogy Orbán Gyurcsány-ellenességre alapozná politikáját.
Több forrásunk szerint akkor a Kreml azzal nyugtatta a volt szocialista miniszterelnököt, hogy ha Orbán elszabadulna, akkor meg tudja állítani – különböző dokumentumok birtokában.
A kérdés persze az: Gyurcsány hallott a papírokról, látta őket, esetleg nála is vannak „kivonatok”? Ezt csak a Demokratikus Koalíció elnöke tudja, bár tagadhatatlanul úgy viselkedik – lásd felszólította Orbánt, hogy haladéktalanul tisztázza magát a vád alól, miszerint Putyin bármikor megzsarolhatja –, mint akinek lapul a páncéljában ez az.
Más források viszont a korábban remek orosz kapcsolatokkal rendelkező Simicska Lajosról feltételezik inkább, hogy lehetnek nála „putyini dokumentumok”. (Azt, hogy az orosz államfőnek vannak Orbán-kompromatjai, senki nem kétli.)
Mindenesetre, ha Gyurcsánynak nincsenek, Simicskának pedig rendelkezésére állnak, akkor a DK-s politikus gyengíti a volt főoligarcha esetleges papírjait. Márpedig azt mindenki többé-kevésbé tényként kezeli, hogyha lesz háború, akkor Simicska egyszer tudja eséllyel – hogy földre is vigye – megütni Orbánt.
(vh)
Bal-Rad komm: Néhány dolgot a Nagy Találgatások során azért nem árt figyelembe venni.
A rendszertváltott országok közül a mi politikai elitünk volt a legpöffeszkedőbb-laggaládabb a Medvével-a Szovjetunióval-szemben! A pöffeszkedők között is Döbrögi vitte a prímet! Hosszú-hosszú ideig!
Országok külső ügyekre szakosodott titkosszolgálatai MINDEN POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGET jelentő politikusról igyekeznek információkat begyűjteni, CÉLJAIK ELÉRÉSE érdekében! Ezért vannak, és ez természetes dolog!
A rendszerváltás mindenkétséggt kizáróan ITT-NÁLUNK-járt a legnagyobb, leglátványosabb rablással-korrupcióval. Ezek a köznép szeme előtt zajlottak, ám fedésben. De „szakavatott szemek” számára ismert módon.
Nyilvánvaló, hogy MINDENFÉLE TITKOSSZOLGÁLAT-ITT-nagy dolgokról tudhat! MINDENFÉLE! És minden országnak vannak céljaik, amelyek elérése érdekében az információkat úgy ahogy-fel is használják.
MINDEN ORSZÁGRÓL BESZÉLHETÜNK!
És mi van akkor, ha az USA-nak is vannak kompromittáló bizonyítékai? Lehetnek?
Lehetnek bizony! És még jó néhánynak lehet! Nem csak a Medvének!
És mi van akkor, ha Döbrögi veszélyt orrintva SEGÍTSÉGET KÉRT-esetleg-Moszkvától? (Moszkva pedig-amelynek aztán van oka neheztelni Döbrögire-„segít”!)
-Mindaddig, amíg a gombolyag vége nem látszik!-csak mindenki találgathat. MOST igen nagy esélye látszik a Simicska-vonalnak. Mert ha valaki sokat tudhat?-az bizony Simicska. Ő az, aki MINDEN TITKOSSZOLGÁLATNÁL TÖBBET TUD! NEKI AZTÁN VAN OKA BORÍTANI!
De ő maga ezt nem teheti meg, hiszen könnyen lehet hogy ötletgazdaként ő maga is bukik.
A politika pedig mocskos dolog! Simicska is, Döbrögi is, világ életükben csak politizáltak és loptak. Hiszen azért politizáltak hogy lophassanak, aztán pedig azért loptak, hogy tovább politizálhassanak. Hogy aztán tovább lophassanak, hogy aztán…-és így tovább!
Ráadásként néhány éve úgy alakul a „nemzetközi helyzet”, ahogy alakul. Ismét divat lett a Medvével való riogatás, és közben felnőtt egy nemzedék, amelynek nincs élettapasztalata a Medve természetéről. Nekik Kancsal Maca és intézményei, meg a Soros komisszárok tartanak ismeretterjesztő előadásokat ebben a tárgykörben. Ezen nemzedék harmincezer hangadója számára „himnusz a ruszkikhaza!”
-Szóval van itt variációs lehetőség bőven! Ezek többsége pedig nem egyéb, mint terelés!
Csak nehogy nagy meglepetés érje a gombolyag végének a láttán az „elemzőket”! Akik valahogy azt mindig kifelejtik, hogy a Medvebarlang legközelebbi bejárata is jóval több mint ezer kilométerre van innen. Döbrögisztán pedig a NATO-ölében csücsül. „Élvezve” a dolog összes „előnyét”! Beleértve a kitalációk, hamis riogatások, tévhitek szabad áramlását is!
