A jól ismert pávatánc Horthy körül

A Vitézi Rend ragaszkodik ahhoz, hogy köztéri lovas szobrot állítson Horthy Miklósnak, s biztatásnak vették Orbán Viktor kormányzót méltató szavait.

Nagyon örülök a miniszterelnök kijelentésének, de messzemenő következtetést nem vonok le belőle – nyilatkozta Molnár-Gazsó János, a Vitézi Rend elnöke és főkapitánya a Népszavának. Orbán Viktor korábban olyan kollaboráns politikusnak nevezte Horthy Miklóst, aki nem méltó rá, hogy az utókor szobrot emeljen a tiszteletére. A minap viszont ugyanő a nemzet megmentőjeként, „kivételes államférfiúként” méltatta a hajdani kormányzót. Ezt a „tényt” szerinte nem vonhatja kétségbe Magyarország „II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem”. Orbán utóbb közölte, hogy szó sincs félreértésről, minden szavát fenntartja.

A miniszterelnök érzi, hogy növekszik a társadalmi igény Horthy „történelmi érdemeinek elismerése” iránt. Molnár-Gazsó János legalábbis ezzel magyarázza, hogy Orbán Viktor megváltoztatta véleményét. A Vitézi Rend bronzból készült lovas szoborral szeretne adózni a kormányzó emlékének. A főkapitány 2012 tavaszán még biztosra vette, hogy Tarlós István főpolgármester egyetért a kezdeményezéssel, és októberben már állni fog a szobor a budai Várban. A költségeket akkori áron 25-30 millió forintra becsülték. A pénz nagy része összegyűlt, az egyik adománygyűjtő bálon fideszes politikusok – Kovács Péter XVI. kerületi polgármester és Szatmáry Kristóf államtitkár – vállalták a fővédnökséget.

Bár a terv mindeddig nem valósult meg, a főkapitány hangsúlyozta: a Vitézi Rend továbbra is ragaszkodik a szobor felállításához. Az időpontot illetően viszont nem szeretne jóslásokba bocsátkozni. Orbán Viktor kijelentéséből szerinte nem következik egyértelműen, hogy a miniszterelnök a Horthy-szobrot is támogatja. Molnár-Gazsó János karitatív és egyéb ügyekben évente többször találkozik a főpolgármesterrel. Tarlós István is úgy gondolja, nem időszerű, hogy szobra legyen Horthynak. Ehhez ugyanis elsöprő erejű társadalmi akaratra van szükség. Jelenleg ez nincs meg, de évek, évtizedek múlva nem kétséges, hogy meglesz – állította Molnár-Gazsó. Ha nem a budai Várban, akkor a főváros más frekventált pontján szeretnék felállítani a szobrot, ha pedig nem Budapesten, akkor egy vidéki városban. A fontos az, hogy ne magán-, hanem közterület legyen – mondta a főkapitány.

Tegyük hozzá: amikor a miniszterelnök Horthy Miklóst méltatta, pontosan tudta, hogy következő programjaként Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével találkozik a Parlamentben. Pár teremmel odébb a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésezett Lázár János miniszter részvételével. Orbán kegyeletsértésnek is beillő megnyilvánulása ellen nemcsak zsidó szervezetek, hanem baloldali pártok is tiltakoztak. Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben azt magyarázta, hogy a kormánynak nem kell történeti kérdésekkel foglalkoznia.

Valóban, erre ott vannak a történészek. Például Romsics Ignác, aki egyik előadásában hangsúlyozta: Horthy külső kényszer nélkül vitte bele Magyarországot a Szovjetunió elleni háborúba. A hadba lépést aligha lehetett elkerülni, de féléves-egyéves haladék is sokat jelenthetett volna. A német megszálláskor a kormányzó a helyén maradt, 1944 őszén – a megkésett és rosszul előkészített kiugrási kísérlet után – nem egyszerűen lemondott, hanem átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek.

Horthy Miklós kormányzó és a nevével jelzett rendszer súlyosan felelős a magyarországi zsidóság pusztulásáért – ezt Szita Szabolcs jelentette ki. De hosszan idézhetnénk más történészeket is: Karsai Lászlót, Molnár Juditot, Ungváry Krisztiánt. Vagy akár Szakály Sándort, a fideszes kormány által létrehozott Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját. Tőle a Népszabadság pár éve megkérdezte, kiváló államférfinak tartja-e Horthy Miklóst. Szakály válasza: „Nem. Politikusnak tartom. A magyar történelemben egyébként sajnálatosan kevés a kiemelkedő államférfi. A Horthy-korszakból Bethlen István miniszterelnököt tekintem annak.”
(nepszava)

Bal-Rad komm: Egészen elképesztő, ahogyan a RENDSZERHŰ álellenzéki fősodratú médifelületek ássák a magyarságmegosztó árkot Horthy-ügyben, Döbrögi lelkes kubikusaiként.

Ki kell mondani, hogy őket szinte csakis és kizárólag a whytézz úr zsidó-és cigányellenes tettei háborítják fel, és mintegy mellékszálként kezelik a magyar tragédiaként kezelendő II. világháborús ténykedését. Az ilyen-olyan néven nevezett holokauszt pedig annak volt szerves része!

Az ilyen síkon való megközelítés pedig pontosan Döbrögi malmára hajtja a vizet! Döbrögi pontosan azokat a választójoggal rendelkezőket kívánja megkaparintani, akik már unják az unos-untalan „holokausztozást”!

Ezzel együtt kijelentjük, hogy EMBEREK TERVEZETT ÉS MÓDSZERES KIIRTÁSA SZÁRMAZÁSUK ALAPJÁN KELLŐEN EL NEM ÍTÉLHETŐ BŰNTETT! Még akkor is Horthy nyakába varrhatő, ha az ő aláírása nem is szerepel sehol! (Minő véletlen! Döbrögi ALÁÍRÁSA IS HIÁNYZIK JÓNÉHÁNY FURCSA TÖRVÉNY MEGSZAVAZÁSÁRÓL!)

Nyilvánvaló, hogy LESZ HORTHYNAK LOVASSZOBRA PESTEN, valami magánterületen. Ha már a pénz összegyűlt rá…! A vajda persze azt bevállalni nem meri, hogy köztéren állítsák fel. Aztán az újabb uralkodása kezdetén majd elhatárolódik mindentől. „Választások” után! Eredménnyel a zsebben! (Ami marad: a whytézzimádókkal közös gyűlölet a kommunisták iránt!)

„MINDENKI” jól jár. A szobrot akarók szeánszhelyhez jutnak, és szavaznak a vajdára és hordájára. Döbrögi ismét stabil uralkodói pozícióba kerül, a magyarok pedig soha nem látott megosztottságba.

Bár ha már nincs országuk a magyaroknak, miért és miben is lennének egységesek?!

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a piktogrammra kattintva Pay-Pal-on

vagy közvetlen postai úton:

Molnár Erzsébet

2747 Törtel,

Petőfi-ut. 12.

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”-rovatban tájékoztatjuk!