9
A kapitalizmusban lehetetlen a többségre kiterjedő demokráciát megvalósítani!
A kapitalizmusban a demokráciát, az osztály-érdekérvényesítés lehetőségét, a közügyekbe való beleszólást nem lehet az egész társadalomban mindenki (minden társadalmi osztály) számára egyenlő mértékben megvalósítani, mert a működési módja miatt szélsőségesen megosztott az emberiség. A megosztott emberiség (a kizsákmányolók és kizsákmányoltak) érdekellentétei a kapitalizmus működési módja miatt demokratikusan nem kezelhetők, csak diktatórikusan. A kapitalizmusban a vállalkozó tőkések minél nagyobb profitja a gazdasági cél, mégpedig törvényes kizsákmányolással, bérrabszolgasággal, a szükségletnek megfelelő terror, nemzeti, faji, osztály felsőbbrendűséggel, élősködéssel. Ez lehetetlenné teszi a széleskörű valódi demokráciát. Sőt csak a fasizmust teszi lehetővé!
„Az ókori Görögország és Róma demokráciája, amit a burzsoá történelmi tankönyvek annyira magasztalnak, lényegében a rabszolgatartók demokráciája volt.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
„Minthogy a tőkésosztály érdekei homlokegyenest ellentétesek a lakosság túlnyomó többségének érdekeivel, a burzsoázia arra kényszerül, hogy minden úton-módon elpalástolja államának osztály jellegét. A burzsoázia megpróbálja olyan színben feltüntetni ezt az államot, mint amely az osztályok fölött áll, az egész nép állama, „a tiszta demokrácia” állama. A valóságban azonban a burzsoá „szabadság” a tőkének az a szabadsága, hogy idegen munkát zsákmányoljon ki; a burzsoá „egyenlőség” csalás, amely azt leplezi, hogy ténylegesen nincs egyenlőség kizsákmányoló és kizsákmányolt, jóllakott és éhező, a termelőeszközök tulajdonosai és a csupán munkaerejükkel rendelkező proletárok tömege között.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
A polgári demokráciában törvényelőtti egyenlőség van, de a kapitalizmussal megmarad a gazdasági egyenlőtlenség, sőt határtalan méreteket ölt. Azonban a gazdasági egyenlőtlenség lehetősége, a kapitalista magántulajdon védelme (ami a termelőeszközök magántulajdonának szentsége), megjelenik az alkotmányban, a törvényekben, ami bérrabszolgaságot, élősködést, az emberi jogok megsértését okozza, csak így működik a kapitalista gazdaság, amit a kapitalista államhatalom a joguralommal és akár a terrorral is garantál.
Az így megosztott társadalomban annak a társadalmi osztálynak az érdekérvényesítési lehetősége a nagyobb, akinek nagyobb a gazdasági, politikai hatalma, mert a saját érdekében nagyobb erőforrásokra támaszkodhat. De a proletár dolgozóknak nincs következetes osztály-érdekképviselője a kapitalista hatalomban, a törvényhozásban sem, csak beszélőszerszámok, jövedelmük a létük fenntartására elegendő csupán. Így mégsem valósulhat meg az egyenlőség, bár a törvény ezt garantálja, mert a bérrabszolga az csak szolga, az a munkaerő áru, az alacsonyabb rendű ember, a beszélőszerszám.
A kapitalizmusban hozott törvények a kapitalizmus gazdasági-politikai érdekét szolgálják!
„A tőkés termelés közvetlen célja az értéktöbblet-termelés. Ennek megfelelően a kapitalizmusban csak az olyan munka számít termelőmunkának, amely értéktöbbletet hoz létre. Ha a munkás nem hoz létre értéktöbbletet, munkája improduktív munka, fölösleges a tőke számára. … A burzsoá állam a tőkésosztály intézőbizottsága. A burzsoá alkotmányoknak az a céljuk, hogy biztosítsák a birtokos osztályok számára kedvező és előnyös társadalmi rendszert. A burzsoá állam szentnek és sérthetetlennek nyilvánítja a tőkés rend alapját, a termelőeszközök magántulajdonát. … A burzsoá állam formái rendkívül változatosak, de lényegük egy: valamennyi a burzsoázia diktatúrája, amely minden eszközzel fenntartani és erősíteni igyekszik a bérmunka tőkés kizsákmányolásának rendszerét.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
A kapitalizmusban a törvényeket a kapitalista termelési mód érdekében készítik a tőkésosztály osztályérdekeinek megfelelően. A polgári törvények ezért proletár osztályérdeket nem tartalmaznak és nem is tartalmazhatnak, sőt a kapitalizmus a működési módja miatt ennek letörésére törekszik, mert a proletár dolgozó a szerszámok közül a beszélőszerszám, termelési tényező csupán. A proletár dolgozó emberi joga alapvetően annyi, mint egy szerszámé, csak a beszélő szerszám jogainak megfelelő! Bár szélhámosan sokat hazudoznak a tőkésgazda és a bérrabszolga egyelőségről. De a polgári demokrácia törvényhozásában a proletárok következetes osztály-érdekképviselői nem vesznek részt. A tőkésosztály, mint felsőbbrendű gazda úgy törődik a proletár beszélőszerszámjaival, mint a szerszámokkal, így az első a gazda érdeke, mint ahogy a kutyám is csak utánam következhet, mert én vagyok a kenyéradó (azaz csontadó) gazdája.
A politikai hatalom, az államhatalom a kapitalizmusban kizárólag a tőkésosztály kezében van, ehhez minden gazdasági hatalma megvan, ezt csak az osztályharc homályosítja el, mert a beszélőszerszámok valójában emberek és időnként harcolnak az emberi jogaikért. A kapitalizmusnak érdeke, hogy a beszélőszerszámok lemondjanak néhány alapvető emberi jogaikról, ami nélkül a kapitalizmus nem működhetne.
„Állam: az uralkodó osztály politikai hatalmának legfőbb szerve, amelynek feladata az uralkodó osztály érdekeinek védelme, a fennálló termelési és társadalmi viszonyok fenntartása, a vele szemben álló társadalmi-politikai erők elnyomása, a társadalom ügyeinek az uralkodó osztály érdekeinek megfelelő intézése és irányítása, az uralkodó osztály érdekeinek védelme külsőerőkkel szemben. Jellegét és céljait végső fokon a gazdasági rendszer határozza meg. Az állam az uralkodó osztály hatalmát különböző erőszakszervezetek és intézmények (hadsereg, rendőrség, büntetőszervek, hivatali apparátus) rendszerével biztosítja.” – Marxista fogalomlexikon
„A polgári demokráciákban a burzsoázia formális szabadságjogokat biztosít (alkotmányt, parlamentet és más képviseleti intézményeket hoz létre, általános választójogot ad stb.) de minden módon akadályozza, hogy a tömegek valóban élhessenek is azokkal.” – Marxista fogalomlexikon
„Forradalom:társadalmi forradalom: az osztályharc legmagasabb formája, az osztálytársadalom fejlődésében törvényszerűen bekövetkező szakasz, amelyben a fejlettebb, magasabb rendű társadalmi-gazdasági alakulat (fegyveres vagy békés eszközökkel) felváltja az elavult társadalmi rendszert, a hatalom a régi reakciós osztály kezéből a haladó osztály kezébe megy át, s ily módon megnyitja a társadalom továbbfejlődésének útját. A forradalom szükségszerűen a fejlődő termelőerők és a fejlődés gátjaivá vált régi termelési viszonyok közötti ellentéten alapszik. A forradalom megoldja ezt az ellentmondást: új termelési viszonyokat teremt, amelyek szabad utat nyitnak a termelőerők további fejlődésének. A forradalom legfőbb kérdése a hatalom, mindenekelőtt szétzúzza a régi államhatalmat, és új politikai hatalmat hoz létre. Létrejöttének objektív feltétele a forradalmi helyzet, szubjektív feltétele a feltörekvőosztályok forradalmi tudata, szervezettsége és elszántsága. Jellegét és alapvető tartalmát az határozza meg, hogy milyen társadalmi ellentmondásokat old meg, és hogy milyen új társadalmi rendszert hoz létre. Hajtóerői azok az osztályok, amely megvívják és előrerendítik, megvalósulásában alapvetően érdekeltek. … A proletáriátusnak a kapitalizmus egész történetén végighúzódó osztályharcát a szocialista forradalom tetőzi be. A tőkés alap felépítményének főelemeit a politikai és jogi intézmények, valamint a polgári ideológia rendszere alkotják.A kapitalizmus ideológusai által proklamált egyenlőséget teljesen formálissá teszi a gazdasági egyenlőtlenség, s a dolgozókat a politikai élettől távol tartó államgépezet.” – Marxista fogalomlexikon
„Osztályharc: olyan osztályok közötti harc, amelyeknek érdekei összeegyezhetetlenek vagy ellentmondanak egymásnak. A rabszolgatartó társadalomtól kezdve minden társadalom története osztályharcok története.” – Marxista fogalomlexikon
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!