UKRAJNA / NATO: Folytatódik a Szövetség felelőtlen politikája Ukrajnával szemben, hamis reményt keltve, csökkentve a béke valószínűségét és növelve a háború veszélyét.
A 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozón, a szövetség 75. évfordulója alkalmából a vezetők új hamis reményt kínáltak Ukrajnának az Oroszország elleni háborúban – ami rosszabb, mint a semmittevés – vitatkozik Christopher McCallion és Benjamin H. Friedman a Politico-nak írt közleményében.
Ukrajna belépésének minden lehetséges forgatókönyve megoldhatatlan dilemmát vet fel: az országot nem lehet elfogadni, ha háborúban áll Oroszországgal – elsősorban azért, mert azonnal nukleáris válságba sodorná a NATO-t és Oroszországot. Ráadásul az Ukrajna jövőbeni védelmére irányuló bármiféle kötelezettségvállalás nem lenne hiteles elrettentő erő. A szövetség garanciája, az USA már világossá tette, hogy nem harcol és nem kockáztat nukleáris háborút Ukrajnáért, még akkor sem, ha túlélése forog kockán, mert az USA-nak nem létfontosságú érdeke – ahogy Barack Obama volt elnök. kifejezetten kijelentette 2016.
Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátása megőrzi a háború egyik kulcsfontosságú okát, és Oroszországot ösztönzi a konfliktus meghosszabbítására, hogy megakadályozza Ukrajna csatlakozását. Az Oroszország által 2021 decemberében előterjesztett szerződésjavaslatokhoz és a 2022 márciusában és áprilisában lezajlott isztambuli tárgyalásokhoz hasonlóan minden megoldás elkerülhetetlenül attól függ, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz.
Jelenleg Ukrajna számára valószínűleg az a legjobb megoldás, ha beleásik magát és védekező stratégiát fogad el, miközben béketárgyalásokat vagy legalább tűzszüneti tárgyalásokat nyit. A nyugati segély segíthet Kijevnek tartani a frontvonalat, és egy ideig zaklatni az orosz célpontokat, de nem pótolja Ukrajna végső munkaerőhiányát, különösen akkor, ha a Nyugat saját ipari bázisára nyomás nehezedik, hogy elegendő tűzerőt biztosítson ahhoz, hogy megfeleljen az orosznak. A háború folytatása csak az ukrán erők további kimerülésével és akár frontvonali, akár politikai összeomlás lehetőségével kecsegtet.
Természetesen kiderülhet, hogy Oroszország még a területi status quo miatti fegyverszünetbe sem hajlandó beleegyezni, és a sikeres tárgyalások évekig is eltarthatnak. A NATO retorikája azonban nem a biztos békét segíti elhalasztani, hanem a kezdeti lépéseket az irányába. És ezekhez legalább politikai elmozdulásra van szükség annak elfogadása felé, hogy a háború nem ér véget Ukrajna teljes igazságszolgáltatásával és azzal, hogy Oroszország feladja mindazt, amit magához ragadt.
Szerkesztette: Magazin Argument
***
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÜNK ÉLTETŐ FORMÁJA