A „Zaparkatska Oblast” zárt ajtói és filéje
Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglepetésszerű látogatást tett Oroszországban. Utazására napokkal azután került sor, hogy Kijevbe utazott, hogy sürgesse Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezetőt, hogy fontolja meg az azonnali tűzszünetet Moszkvával és kezdjen béketárgyalásokat.
Miközben Magyarország tölti be az EU soros elnökségét, Orbán oroszországi látogatása éles kritikát váltott ki a blokk magas rangú tisztviselőiből, annak ellenére, hogy a miniszterelnök korábban ragaszkodott ahhoz, hogy nem képviseli a blokkot.
„Magyarország szuverén állam” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter orosz újságíróknak pénteken, amikor arról kérdezték, hogy Brüsszel bírálja a magyar delegáció moszkvai látogatását.
„Ne keverjék össze a harcias politikusokat az európai emberekkel” – mondta.
A rejtett ajtók mögött nem derül ki igazság, hogy Orbánt érdekli „Kárpátalja filéje”, különösen most, hogy az oroszok lassú, de egyenletes előrenyomulása miatt Ukrajnára is vonatkozik a „lehullott tölgyet verik„.
Kárpátalja egy történelmi régió Közép- és Kelet-Európa határán, elsősorban Nyugat-Ukrajna Kárpátalja (vagy Kárpátalja) régiójában, kisebb részei Kelet-Szlovákiában (főleg az Eperjesi régióban és a Kassai régióban) és a lengyelországi Lemko régióban.
A Kárpát-medencei magyar honfoglalástól (9. század vége) az első világháború végéig a régió nagy része a Magyar Királyság része volt. A két világháború közötti időszakban az első és a második csehszlovák köztársaság része volt.
A második világháború előtt a régiót ismét a Magyar Királysághoz csatolták, amikor Németország feloszlatta a Második Csehszlovák Köztársaságot. A háború után a Szovjetunió annektálta, és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság részévé vált.
2015 óta a nyelvről, a médiáról, a közép- és felsőoktatásról, valamint az őshonos nemzeti kisebbségekről szóló törvények, valamint a nemzeti közösségekről szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvény változásokat hozott, folyamatosan korlátozva az Ukrajnában élő magyarok jogait.
Szakértők rámutattak, hogy ezek a változtatások jogokat sértettek, ellentétesek voltak az alkotmánnyal, és nem tartottak lépést az európai demokratikus kisebbség normáival és az emberi jogokkal.
🇭🇺🇷🇺🇺🇦 Eközben az európai média már tudósít a nyugati politikusok elégedetlenségéről Orbán Viktor @PM_ViktorOrban merész lépése miatt: a The Guardian szerint például az utazás „haragot fog kiváltani az EU-ból”. Másrészt Jens NATO-főtitkár…
— Rybar Force (@rybar_force) július 5, 2024
Kárpátalja és Orbán követelései
Mivel az Európai Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, az EU Tanácsának július 1. és december 31. közötti magyar elnöksége azt kockáztatja, hogy késlelteti a folyamatot, amelynek fő vitás pontja a kisebbségi jogok.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta azzal vádolja az ukrán kormányt, hogy megsérti az ukrajnai Kárpátalja régióban élő magyarok anyanyelvi jogát az oktatásban és a közigazgatásban.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a magyarok az egész délnyugati régió 12%-át tették ki (kb. 150 000 fő), bár sokan az orosz invázió kezdete óta emigráltak, félve az ukránok besorozásától.
Az Orbán-kormány blokkolta az Ukrajnának szánt létfontosságú uniós finanszírozást, és azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az ország csatlakozási erőfeszítéseit, riasztóan alacsony szintre emelve a diplomáciai kapcsolatokat.
A vita Ukrajna azon erőfeszítéseiben gyökerezik, hogy megerősítse nemzeti identitását, miután az oroszok által támogatott erők 2014-ben részben átvették az irányítást a keleti Donyec-medence felett, és Moszkva annektálta a Krím-félszigetet.
2017-ben Kijev törvényt fogadott el a nemzeti nyelv megerősítésére azáltal, hogy kötelezővé tette az ukrán nyelv tanulását az ötödik osztály után. Bár elsősorban az oroszt célozta meg, elkerülhetetlenül érintette az Ukrajnában élő lengyelek, magyarok, románok, szlovákok és görögök által beszélt nyelveket
Egy későbbi módosítás egyértelművé tette, hogy az oktatás 100%-a uniós kisebbségi nyelven folyhat az elsőtől a negyedik osztályig. Az ötödik osztálytól kezdve a tanulmányi idő legalább 20% -ának ukránul kell lennie, fokozatosan elérve a kilencedik osztályban a 40% -ot és a tizenkettedik osztályban 60% -ot.
Eközben a magyar kisebbség magániskolák hálózatát alakította ki Kárpátalján, ahol a diákok csak magyarul tanulnak.
Decemberben az ukrajnai magyar kisebbség több vezetője sürgette Orbánt, hogy ne akadályozza Ukrajna EU-tagságát, hangsúlyozva, hogy „jelentős előrelépés történt az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtásában a nemzeti kisebbségek jogainak védelme érdekében”.
2024 januárjában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter felszólított arra, hogy „adják vissza {Ukrajnának} a nemzeti kisebbségnek azokat a jogokat, amelyeket 2015-ig élvezett”, miután Ungváron tárgyalt ukrán kollégájával, Dmytro Kulebával.
Magyarország 2024 márciusában tizenegy új követelést tartalmazó listát küldött Kijevnek és az EU tagállamainak, amelyben megfogalmazta az ukrajnai kisebbséggel kapcsolatos állításait.
A nyilvánosságra nem hozott dokumentum tartalmazta a magyar iskolák különleges státuszának létrehozását, a magyar nyelv használatának lehetőségét a hivatalos dokumentumokban és az állammal való kommunikációban, valamint egy magyar képviselő kinevezését az ukrán parlamentbe a politikai képviselet biztosítása érdekében.
Bár Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot, Budapest régóta útlevelet ad a magyar kisebbségnek. A kormány és számos Orbánhoz köthető alap milliárdokat fektetett be a régióba a gyakran a politikával szorosan összefonódó kulturális és társadalmi tevékenységek támogatásával.
A kijevi és moszkvai utak, valamint Orbán és Putyin „tiltott kapcsolata”
Július 2-án Orbán Kijevbe látogatott, és felvetette a fenti kérdéseket. Bár a két vezető nem értett egyet minden követelésben, szóba került, hogy Budapest ukrán iskolát nyit, és továbbra is finanszírozza az ukrán nyelvű oktatást Magyarországon, különösen az ukrán menekült gyermekek számára. Ez egyenlőséget teremtene, és reálisabbá tenné Ukrajna oktatási jogszabályainak módosítását.
Orbán Viktor felvetette az ukrajnai háború utáni fellendülés kérdését és a magyar vállalatok szerepét is.
Orbán Viktor az ukrajnai háború közvetítésének ürügyén tett mai moszkvai látogatásával már tudta, hogy a magyar kisebbség sorsa, valamint Kárpátalja egész „filéje” a jövőben Putyinon fog múlni, és hogy az orosz elnöké lesz a végső szó.
Putyin már februárban Tucker Carlsonnak adott interjújában szélesre tárta az ajtót Orbán előtt, mondván: „Beregszászra mentem. A városok és falvak neve oroszul volt, és egy olyan nyelven, amit nem értettem: magyarul. Orosz és magyar nyelven. Nem az ukránra – oroszra és magyarra.”
Carlson kérdésére, hogy megígérte-e Orbán Kárpátalját, az orosz elnök azt válaszolta: „Soha, de soha nem mondtam neki. Nem egyszer. Még csak nem is beszéltünk róla. De azt biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akarják venni a történelmi földjeiket.”
Tavaly decemberi beszédében azt mondta, hogy Nyugat-Ukrajna határ menti területeit, amelyeket Sztálin Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától annektált, vissza fogják adni, Oroszország kezes szerepében. Ez azt jelenti, hogy Kárpátalja visszatér Magyarországhoz, Galícia Lengyelországhoz és Bukovina vissza Romániához.
⚡️BREAKING: Vlagyimir Putyin utal a nyugat-ukrajnai határrégiók visszatérésére, amelyeket Sztálin egyszer annektált Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.
⚠️Ez potenciálisan a következőket jelentheti:
🇺🇦Kárpátalja vissza Magyarországra 🇭🇺
🇺🇦Galícia vissza Lengyelországba 🇵🇱
🇺🇦Bukovina vissza Romániába 🇷🇴pic.twitter.com/irUkVDFL4t— Aussie Cossack (@aussiecossack) December 19, 2023
Orbán tudja és látja, hogy Putyin revizionista módon beszél, és ebben a revizionista kontextusban olyan kompromisszumokat tud kicsikarni, amelyek az ukrajnai háború előtt nem lettek volna lehetségesek. Így Orbán egy újabb gyenge láncszem a NATO és az EU között, amit Putyin hátsó ajtóként használ ki, miközben nyitva hagyja a saját ajtóit Magyarország jövőbeli területi igényei előtt Ukrajnában.
***
