8
A tőkések jövedelme
Az igazán, hatékony tőkés a teljes munkafolyamatban nem a munkája, hanem a kizsákmányolással, a tőkéje után, az értéktöbblet elsajátítása alapján jut a jövedelméhez, a profitjához, ehhez a kizsákmányolás megszervezésén túl nem kell tennie semmit. Bár ez a tevékenység valójában a vállalkozás szervezése, ami egyáltalán nem kis dolog, sőt. Ehhez a tőkésosztálynak biztosítania kell a politikai-gazdasági hatalmával, az államhatalommal, a törvényhozással, a társadalmi alap és a felépítménnyel, hogy működjön a kizsákmányoló kapitalista rendszer.
A kisebb tőkés vállalkozásokban akár még dolgozhat is a vállalkozó, de ahogy egyre jobban megy az üzlet, már csak a vállalkozásának a védelmében, bővítésében kell tevékenykednie, egyre inkább a tőkéje a jövedelme forrása, egyre jobban élősködhet. Bár lehet, hogy induláskor nem az élősködés volt a célja, de a kapitalizmusban erre törvényesen van lehetősége.
Azonban a jó, a kedvező emberi képesség nem lehet humánus emberi mértékkel indok a felsőbbrendűségre, az élősködésre, az emberi jogok megsértésére, a kizsákmányolással történő rablásra. A rablás minden formája bűncselekmény, ilyen a kizsákmányolás is. A kizsákmányolás, a rabszolgaság, a felsőbbrendűség bármilyen okból is történő jobboldali „értékeinek” a megvalósulása a termelőerők szocializmussá érése idejében már tudatos bűncselekmény, mert ez az emberi jogok megsértése. Ezzel a kapitalizmus híveinek is tisztában kell lenniük.
„A burzsoázia a profit növeléséért folytatott hajsza során arra törekszik, hogy a fizikai minimum határa alá szorítsa le a munkabért. A munkásosztály harcol a munkabér megnyirbálása ellen, a munkabér felemeléséért, garantált munkabér-minimum megállapításáért, a társadalombiztosítás bevezetéséért, a munkanap megrövidítéséért. Ebben a harcban a munkásosztállyal szembenáll az egész tőkésosztály és a burzsoá állam. … A tőkés társadalom kizsákmányoló osztályainak jövedelme abból az értéktöbbletből ered, amelyet a bérmunkások munkája hoz létre a termelés folyamán. … A tőkés országokban a munkaképes lakosság igen jelentős része nemcsak hogy nem termel társadalmi terméket és nemzeti jövedelmet, hanem egyáltalán nem vesz részt semmilyen társadalmilag hasznos munkában. Ide tartoznak mindenekelőtt a kizsákmányoló osztályok és népes parazita cselédségük, továbbá a hatalmas rendőri, hivatalnoki, katonai és egyéb apparátus, amely a tőkés bérrabszolgaság rendszerét védelmezi.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
A dolgozó proletár a beszélőszerszám az alacsonyabb rendű ember!?
„A kapitalizmus csak akkor engedi dolgozni, tehát élni a bérmunkást, ha az bizonyos ideig ingyen dolgozik a tőkésnek. Ha a munkás otthagyja az egyik tőkés vállalatot, legjobb esetben is csak egy másik tőkés vállalathoz kerülhet, ahol ugyanúgy kizsákmányolják. Marx a bérmunka-rendszernek mint a bérrabszolgaság rendszerének leleplezése során azt mondotta, hogy a római rabszolgát láncok, a bérmunkást láthatatlan szálak kötik tulajdonosához. Ez a tulajdonos a tőkésosztály a maga egészében.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
A kapitalista árutermelő gazdaságban az árutermeléshez szükséges tényezők, a szerszámok, az anyagok, stb. pénzért megvásárolhatók, valamint a proletár munkaerő áru, a beszélőszerszám is, aki létrehozza a terméket, az árut, az értéket (az egyéb tőkés vállalkozások is alapvetően ehhez hasonlóan működnek). A termelési költségek azok tőkebefektetések, ilyen például a szerszám, a gép, és a beszélőszerszám is, aki a dolgozó proletár ember. A munkaerő árut nem lehet elválasztani a magától az embertől, mert egy testben létezik, de így az egész ember funkciója lesz az, hogy beszélőszerszám.
A kapitalista termelő (vállalkozási) folyamatban a dolgozó proletár, a bérrabszolga, a beszélőszerszám a legfontosabb tényező, mert nélküle nincs új érték. A tőke, a befektetés, a pénz csak a bérrabszolgák által „dolgozik”, hoz létre új értéket. Bár a vállalkozás megszervezése nélkülözhetetlen, de az élősködés felesleges az érték létrehozásában. A kizsákmányolásra képes kapitalista tőkebefektető alapvetően az új termék létrehozásában nem mint dolgozó vesz részt, ha a jövedelme az értéktöbblet elsajátításából származik. A tőkebefektetésének célja, kizsákmányolni.
Ettől a termelési bérköltségtől, tőkebefektetéstől lesz a dolgozó proletár ember a bérrabszolga olyan, mint egy szerszám, a beszélőszerszám, az ókori rabszolgatartáshoz hasonlóan alacsonyabb rendű ember. Bár a kapitalizmus bérrabszolgája önként, szabadon az életben maradásáért adja el a munkaerejét, és csak a bére a rabszolgaszíj, de ez a kötelék az adott korban is totális uralom a dolgozók élete felett a tőkések élősködése érdekében.
A kapitalizmus népgazdasági, világgazdasági anarchiája
A kapitalizmusra jellemző a tőkés vállalkozók konkurenciaharca. Ugyanis a tőkés vállalkozók a vállalkozásuk érdekében az árupiacon találkoznak, amikor adják-veszik az árutermékeket. A vállalkozók a konkurencia miatt többé-kevésbé ellenérdekeltek, a tőkebefektetésük – bővített – megtérülése az árupiacon a versenyben realizálódik, nagyrészt utólagosan derül ki a jövedelmezőségük, a hasznosságuk. Ez azonban népgazdasági, sőt világgazdasági szinten is igaz.
„Az árutermelés mint a kapitalizmus keletkezésének kiindulópontja és a kapitalizmus általános vonása. A tőkés termelési mód, amely a hűbéri termelési módot felváltotta, a bérmunkások osztályának a tőkésosztály általi kizsákmányolásán alapul. A tőkés termelési mód lényegének megértéséhez elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a tőkés rend alapja az árutermelés: itt minden áruformát ölt, mindenütt az adásvétel elve uralkodik. … Az árutermelés ellentmondása ezek szerint az, hogy az árutermelők munkája, amely közvetlenül az ő magánügyük, ugyanakkor társadalmi jellegű. A munkának ez a termelési folyamatban meglevő társadalmi jellege azonban rejtve marad mindaddig, amíg az áru piacra nem kerül és ki nem cserélődik más árura. Csak a csere során derül ki, hogy ennek vagy annak az árutermelőnek a munkájára szüksége van-e a társadalomnak, és számíthat-e munkája társadalmi elismerésre. … A társadalmilag szükséges munkaidő az az idő, amely valamely árunak társadalmilag átlagos termelési feltételek, vagyis átlagos technikai színvonal mellett, átlagos fokú ügyességgel és munkaintenzitással való előállításához szükséges. A társadalmilag szükséges munkaidő a munka termelékenységének emelkedése következtében változik.” Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
A kapitalizmusnak ezen tulajdonsága, a társadalmi, világméretű gazdasági anarchiája minden változása, fejlődése ellenére megmarad. A tőkésállam irányítása, beavatkozása, tekintélyuralma, „tudatossága” alapvetően ezen semmilyen erőlködése lényegesen nem változtathat, ahogy valójában lehetne a társadalmi, a világméretű tervgazdálkodással, a tudatos társadalmi szükségletre tervezéssel, de ezt következetesen nem is akarja. Mert a következetes társadalmi tudatosság, a következetesen objektív tudományos világnézet, és a valódi demokrácia lehetetlenné tenné a kizsákmányolást és az élősködést. A kapitalizmus azonban csak a bérrabszolgatartó társadalmi formában működőképes. Tehát amíg a kapitalizmus létezik, népgazdasági, világgazdasági szinten szükségszerűen anarchikus termelési mód lesz, válságokkal, katasztrófákkal terhelten fog működni.
A társadalmi tudatosság a kapitalista gazdaságban a szocializmushoz képest alacsony színvonalú, mert nem a szükségletek társadalmilag tudatos tervezése, hanem a tőkések (monopóliumok) egymásközti konkurenciaharca, akár a társadalom rovására is az egyéni érdek a domináló. A kereslet-kínálattal konkurenciaharcban kialakuló egyensúly szükségszerűen válságokkal terhes, bár nagy húzóerőt jelent a fejlődésre, de a válságok elsősorban a minden érdekérvényesítő hatalom nélküli bérrabszolgák, a beszélőszerszámok létét sújtja.
„A kapitalizmus gazdasági alaptörvénye az értéktöbblettörvény. Marx a kapitalizmust jellemezve leszögezte: „Értéktöbblet termelése, vagyis haszonszerzés — ez ennek a termelési módnak abszolút törvénye”1. Marx. A tőke. 1. köt. Szikra 1949. 668. old.* Ez a törvény határozza meg a tőkés termelés lényegét.” … A munkásosztály csak forradalmi politikai harc útján szüntetheti meg a bérrabszolgaság rendszerét — gazdasági és politikai elnyomatásának fő okát.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
„A szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásai. Marx és Engels előre látták, hogy a szocializmusban a tervszerűen megszervezett termelés célja az egész társadalom és egyes tagjai szükségleteinek kielégítése lesz. Lenin továbbfejlesztette ezt a marxista tételt, s az OSZDMP programtervezetében 1902-ben azt írta, hogy a tőkés társadalom szocialista társadalommal való felváltásának célja egy olyan társadalom, „amely valamennyi tagjának teljes jólétét és mindenirányú szabad fejlődését biztosítja”1. Lenin. Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt programtervezete. Lásd Lenin Művei 6. köt. Szikra 1953 13 old.* Lenin tudományos elemzés keretében megjelölte a dolgozók jólétének növekedéséhez vezető utakat, körvonalazta a termelés szakadatlan növelésének programját, s rámutatott arra, hogy a szocializmus szükségszerű velejárója a technika fejlesztése és a legfejlettebb technika alkalmazása. Lenin ezzel feltárta a szocializmus gazdasági alaptörvényének azokat a kiinduló tételeit, amelyekre a Kommunista Párt és a szovjet hatalom politikája épült. … Sztálin e tételekre támaszkodva megfogalmazta a szocializmus gazdasági alaptörvényét. A szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásai és követelményei — „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján”2. Sztálin. A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. 3. kiad. Szikra 1953. 41. old.* A szocializmus gazdasági alaptörvényében kifejezésre jut a szocialista termelés célja és e cél elérésének eszköze.” – Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA
Kádár János Marxista Elektronikus Könyvtár
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!