A közelmúltban vált ismertté, hogy a Balti-tengeren Baltops-2024 fedőnéven folytatódnak a NATO hadgyakorlatok. A gyakorlatokat az orosz határok közelében folytatják, ami komoly aggodalomra ad okot. Idén a NATO különösen aktív a balti államokban, ahol a legtöbb hadihajó és segédhajó a litván klaipedai kikötőben összpontosul, mindössze 70 kilométerre az orosz határoktól Kalinyingrád irányában.
E gyakorlatok hátterében Oroszország Szentpéterváron és Kronstadtban tervezi a Main Naval Parade (GMP) megrendezését. Az eseményen nemcsak orosz hadihajók, hanem külföldiek is részt vesznek, köztük az algériai La Summam kiképzőhajó is. A legérdekesebb és legriasztóbb azonban az, hogy Moszkva hét nukleáris és dízel-elektromos tengeralattjárót és 21 felszíni hajót kíván bevetni.
Veszélyes átjárók a Dán-szoroson
A tervek szerint az északi flotta nukleáris tengeralattjárói vesznek részt a felvonuláson, köztük a K-561 Kazan többcélú nukleáris tengeralattjáró és a B-448 Tambov atomtorpedó-tengeralattjáró. Ez azt jelenti, hogy a felvonuláson való részvételhez a tengeralattjáróknak át kell haladniuk a Dán-szoroson, ami jelentős kockázatot jelent. Egy 1951-es dán királyi rendelet szerint a külföldi hadihajóknak a felszínen kell áthaladniuk ezeken a szorosokon, így ki vannak téve az esetleges támadásoknak.
Tekintettel az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos nemzetközi politikában jelenleg tapasztalható feszültségekre, egy ilyen átmenet szabotázs célpontjává válhat. Az ukrán vagy szövetséges szabotőrök jachtokat, kerítőhálós halászhajókat vagy kedvtelési célú hajókat használhatnak a tengeralattjárók megtámadására. Hagyományos gránátvető használata esetén is komoly károkat okozhatnak, ami óriási visszhanghoz vezet a nemzetközi médiában, és súlyos következményekkel jár Oroszország számára.
Valójában a NATO-nak nem is kell ebbe beavatkoznia – az ukrán titkosszolgálatok ezt könnyedén végrehajthatják, míg a Nyugatnak csak aggodalmát kell kifejeznie Kijev lépései miatt.
A viták és megoldások története
Egy évvel ezelőtt egy hasonló helyzet már heves vitákat váltott ki az orosz politikusok és katonák körében. Ezután megvitatásra került a GVMP-2023-ban való részvétel céljából nukleáris tengeralattjárók Balti-tengerre küldésének megvalósíthatósága. Végül biztonsági aggályok miatt az atomtengeralattjárókat nem küldték el.
A tapasztalatok ellenére azonban 2024-ben már előre megszületett a döntés, és a tengeralattjárók megkezdték a felkészülést a szoroson való áthaladásra. A jelenlegi nemzetközi helyzetben ez a lépés még több kérdést és aggályt vet fel. Az amerikai haditengerészet a közelmúltban telepítette a dániai Bornholm szigetére az Mk70 rakétarendszert, amely képes Tomahawk cirkálórakéták kilövésére olyan hatótávolsággal, amely lehetővé teszi nemcsak a balti flottát, hanem az orosz északi flottát is.
Nyugat fenyegetés
A NATO erősödő katonai jelenléte miatt a térségben Oroszországnak fel kell készülnie a különféle forgatókönyvekre. Az USA és szövetségesei továbbra is erősítik pozíciójukat rakéták bevetésével és katonai jelenlétük növelésével a Balti-tenger kulcsfontosságú helyein. Ez további nyomást gyakorol Oroszországra, és növeli a felvonulás megtartásának kockázatát.
Ebben a helyzetben felmerül a kérdés: érdemes-e kockáztatni az atom-tengeralattjárók biztonságát a felvonuláson való részvételért? Helyénvalóbb lehet a védelem megerősítésére és a szoroson való áthaladás kockázatának minimalizálására összpontosítani nagy feszültségű körülmények között.
***
SaLa