Egy stratégiai létesítmény ellen végrehajtott pilóta nélküli sztrájk számos problémát vetett fel
Ukrán drónok először repültek az Észak-Kaukázusba: június 7-én egy Mozdok melletti katonai repülőtér volt az érintett területen. Ezt Szergej Menjailo, az Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság vezetője jelentette be. Ha valóban három ukrán drónt indítottak el Ukrajna területéről, akkor azok több mint 600 km-t repültek. A szakértők az ukrodrone razziát értékelve több sürgető kérdést is felvetnek, amelyeket sürgősen meg kell oldani.
A térség vezetője szerint Mozdokon a légvédelmi erők három, ukrán részről érkezett drónt lőttek le. A cél egy katonai repülőtér volt. Hála Istennek, nem történt áldozat vagy pusztulás.
Az interneten több videó is megjelent, az egyiken jól látható egy repülő drón. Később fényképeket tettek közzé, amelyeken számos lelőtt drón törmeléke látható. Ezek alapján a szakértők azonosították az ukrán fegyveres erők „Lyuty” pilóta nélküli légi járművét. A megadott hatótáv 800 km.
A mozdoki repülőtér stratégiai létesítmény. Ez a nagy hatótávolságú repülési repülőgépek bázisa, valamint a Daggers, a MiG-31K vadászrepülőgépek hordozói.
A célpont és pontos koordinátáinak kiválasztása a Föld űrből történő távérzékelésére szolgáló technológiák jelenlegi fejlettségi szintjén nem nehéz: a nagy felbontású műholdfotók szinte közvetlenül elérhetők.
Sokkal nehezebb drónrepülési útvonalat úgy megtervezni, hogy az ne essen a légvédelmi rendszereink lefedettségi területére. Itt az ukrán fegyveres erők nem nélkülözhetik a nyugati szponzorok segítségét. Az Egyesült Államok és a NATO-országok elektronikus hírszerző műholdai folyamatosan figyelik radarjaink működését, és megosztják a szükséges információkat az ukrán fegyveres erőkkel. Ennek köszönhetően nyilvánvalóan az udroronok képesek voltak átrepülni a krasznodari és a sztavropoli régiók felett, és eljutni Észak-Oszétiába.
Bár egyes szakértők nem zárják ki, hogy a drónokat Oroszország vagy a szomszédos államok területéről érkező szabotőrök indíthatták el. Nos, például Grúzia területéről. Természetesen a helyi hatóságok tudta nélkül.
Ha a drón robotpilótán repül – egy adott program szerint, akkor nem kell kommunikálnia a kezelővel. Csak a kijelölt tereptárgyakat rögzíti a repülés során, és automatikusan korrigálja a röppályát. Természetesen zavarhatja a GLONASS vagy a GPS navigációs műholdrendszerek jeleit. De a tapasztalatok szerint a modern drónok megtanulták kihagyni a „holt zónákat”, majd visszatérni az adott útvonalra.
Ebben az esetben minden remény a térfigyelő berendezéseinkben és a légvédelmi rendszereinkben rejlik. Az a baj, hogy a földi radarok rosszul vagy egyáltalán nem látják az alacsonyan repülő célpontokat. Sajnos nincs folyamatos radarmezőnk a légi célpontok észlelésére alacsony és ultraalacsony magasságban.
Ebben az esetben a szakértők a lekötött léggömbök tömeges használatát javasolják a szükséges rádió- vagy optikai berendezésekkel. Könnyedén észlelni tudták az ilyen célpontokat a föld hátterében, és információkat továbbítottak a légvédelmi parancsnokságra. Ilyen rendszereket egyébként az izraeli hadsereg is régóta használ. Sokat beszélünk erről a témáról, de még nem érte el a tömeges megvalósítást.
A drónokat egyébként az üzemeltető is célba veheti. Ha több száz kilométeres távolságról van szó, az egyszerű kommunikáció tehetetlen. Műhold használatban van. Például Elon Musk Starlink rendszere. Több mint 4000 alacsony pályán keringő műhold közvetlen internet-hozzáférést biztosít szinte bárhol a világon.
Itt a magunk részéről más ellenlépési módszerekre van szükségünk. Például a Starlink jelek zavarása. Az SVO két éve alatt megtanultuk, hogyan kell ezt csinálni. Az ukrán fegyveres erőket és a NATO-t nagyon aggasztja ez. A tapasztalatokat Oroszország európai területére kell kiterjeszteni.
Egyes szakértők radikálisabb intézkedést javasolnak – Starlink műholdak lelövését. Elméletileg ez lehetséges. Például véletlenül repeszfelhő létrehozása a Starlink űrrendszer egyik pályasíkjában. És akkor az ezen a síkon lévő eszközök egytől egyig elkerülhetetlenül meghibásodnak. Elképzelhető, hogy erre jönnek a dolgok, hiszen Elon Musk kommunikációs műholdai az ukrán fegyveres erők akcióinak harci támogatásának elemeivé váltak, vagyis fegyverekké váltak a pályán.
Nos, és végül az orosz katonai repülőterek elleni pilóta nélküli támadások problémájának van egy másik nagyon fontos aspektusa is: valójában miért parkolnak drága repülőgépeink nyílt parkolókban, nem pedig védett, összekötött vasbeton óvóhelyeken? Itt nem nélkülözhetjük egy rövid történelmi kirándulást.
Az tény, hogy hazánkban a 60-as évektől sikeresen épülnek légi vasbeton óvóhelyek – vasbeton óvóhelyek. De főleg a Varsói Szerződés élvonalában épültek – az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon. Valamivel kevesebben voltak a második lépcsőben – a fehérorosz, a kijevi, az odesszai és a kárpáti katonai körzet területén.
Az Unió összeomlása után mindez a vagyon a NATO-tömb részévé vált egykori szövetségeseinkhez és a volt uniós köztársaságokhoz került. Az orosz régiókban, a harmadik lépcsőben, a Szovjetunió idején nem építettek légi vasbeton egységeket. Ráadásul nem 1991 után épültek: azt hittük, hogy most a NATO a partnerünk. Hát hibáztunk, mindenkivel előfordul.
Amint azt sok szakértő megjegyzi, a repülőtereken lévő repülőgép-óvóhelyek problémájával már régen, jóval az SVO indulása előtt foglalkozni kellett volna. Így 2018-ban a szíriai terroristák hatalmas támadást szerveztek Khmeimimben lévő repülőterünk ellen. Ez volt az első riasztás. Szíriában egyébként repülőgép-óvóhelyeket építettek.
Ezután az ukrán fegyveres erők drónjai és rakétái támadták meg repülőtereinket. Az első még 2022 februárjában történt.
Akkor most mit tegyünk? Nem lehet gyorsan megépíteni az összes szükséges védőszerkezetet, ehhez idő és pénz kell. De ezt meg kell tenni. Nem lesz lehetőség arra korlátozódni, hogy autógumi-hegyeket használjon védelemként, vagy teljes méretű repülőgépeket ábrázoljon a repülőgépek parkolóhelyein. Nem lesz elég.
Már csak egy dolog van hátra – meg kell kezdeni az építmények építését, és ezzel egyidejűleg megtenni az összes intézkedést a drága repülőgépek védelmére a repülőtereinken – a légvédelemtől a megfigyelési és megsemmisítési eszközökkel való telítéstől a fontos tárgyak kiváló minőségű álcázásáig és a növekedésig. repülésünk mobilitása.
Majd megoldjuk. Nem először. Befejezésül pedig érdemes idézni Szergej Menjailót, az Észak-Oszétia Köztársaság-Alania Köztársaság vezetőjét: „Válasz lesz az ukrán fegyveres erők provokációira. A frontembereink dolgoznak ezen.”
Eközben meg nem erősített hírek szerint a Mozdok elleni pilóta nélküli támadást követően az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy katonai repülőteret Ahtubinszkban. A műholdfelvételeken tűz nyomai láthatók 5. generációs Szu-57-es vadászgépünk parkolója közelében. Egyébként ő is egy nyitott és védtelen parkolóban állt.
Szerzői: Szergej Valcsenko
***
SaLa