NORVÉGIA/PALESZTINA: Norvégia vasárnap átadta a Palesztin Hatóság miniszterelnökének, Muhammad Mustafának a palesztin államiság elismeréséről szóló dokumentumokat. Mint az AP ügynökség beszámolt róla, Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vasárnap adta át a dokumentumokat Brüsszelben, ahol Mustafa hétfőn találkozik az Európai Unió országainak külügyminisztereivel és magas rangú uniós tisztségviselőkkel annak érdekében, hogy hogy támogatást szerezzen a palesztinoknak. Norvégia nem tagja az EU-nak – mutatott rá az AP.
Norvégia elismerte Palesztinát
Írország és Spanyolország is bejelentette egy palesztin állam elismerését – ez nagyrészt szimbolikus gesztus, amely feldühítette Izraelt. A három ország diplomáciai lépése lökést ad a palesztin tisztviselőknek, akik évtizedek óta törekedtek egy palesztin állam létrehozására Kelet-Jeruzsálemben, Júdeában és Szamáriában, valamint a Gázai övezetben. Ezt az AP közölte.
„Az elismerés sokat jelent nekünk, ez a legfontosabb dolog, amit a palesztin népért tehetünk” – mondta Mustafa. A palesztin államiság formális elismerése Norvégia, Spanyolország és Írország részéről – amelyek baráti kapcsolatot ápolnak az izraeliekkel, ugyanakkor hosszú ideig védik a palesztin államiságot az ún. a kétállami megoldásról – a tervek szerint jövő keddre (május 28-ra) kerül sor.
Mintegy 140 ország ismeri el a palesztin állam létezését
A palesztin állam létezését mintegy 140 ország, azaz az ENSZ több mint kétharmada ismeri el. Az Európai Unió 27 tagállamának többsége azonban nincs köztük. Közülük több képviselője kijelentette, hogy a feltételek adott esetben elismerik a palesztin államot.
Belgium, amely ebben a hat hónapban az EU elnöki tisztét tölti be, kijelentette, hogy először ki kell szabadítani a Hamász palesztin radikális mozgalom által fogva tartott izraeli túszokat, és véget kell vetni a harcoknak a Gázai övezetben. Más kormányok egy új kezdeményezést preferálnának a kétállami megoldással szemben.
A Gázai övezetben zajló háború a palesztin kommandósok Izrael déli részén 2023. október 7-én történt példátlan támadása után kezdődött. A háború több mint 1170 emberéletet követelt, főként civilek. További 250 embert hurcoltak el a támadók Izraelből a Gázai övezetbe, ahol túszként tartják őket fogva. A palesztin foglyokkal való egyszeri túszcsere után – amelyre a november végi és decemberi tűzszünet idején került sor – Izrael becslései szerint 121-en maradtak a Gázai övezetben, köztük 37 halott.
Az izraeli megtorló offenzíva legalább 35 850 ember életét követelte, többségükben nők és gyerekek a Gázai övezetben.
forrás: cz24.news
