Wang Yi, a Kínai Kommunista Párt (CPC) Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja és a KKP Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának igazgatója megbeszélést folytat Celso Amorimmal, a brazil elnök főtanácsadójával, Pekingben, Kína fővárosában, 2024. május 23-án. Fotó: Xinhua
Kína és Brazília ütemtervet javasol az ukrajnai válság megoldására
Kína és Brazília közösen sürgette az ukrajnai válság politikai rendezését és a béketárgyalások lebonyolítását Oroszország és Ukrajna részvételével, ami megmutatja a fejlődő országok véleményét, és működőképes megközelítést biztosít a válság megoldására az új amerikai fegyversegélyek és a Nyugat által összehívott „békekonferencia” Svájcban – közölték elemzők pénteken.
Wang Yi, a Kínai Kommunista Párt (CPC) Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagja és a KKP Központi Bizottsága Külügyi Bizottságának igazgatója mélyreható eszmecserét folytatott a politikai rendezés előmozdításáról. Celso Amorim, Brazília elnökének főtanácsadója csütörtökön Pekingben látogatta meg a válságot.
Kína és Brazília közösen hatpontos konszenzust adott ki csütörtökön az ukrajnai válság politikai rendezésének közös álláspontjáról, és felszólította az összes érintett felet, hogy tartsanak be három alapelvet a helyzet enyhítésére: a csatatér nem terjeszkedik ki, ne eszkalálódjon a csatatér. harc, és egyik fél sem provokál – és kijelenti, hogy „a párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen járható kiút a válságból”.
Kína és Brazília támogatja a megfelelő időben megrendezett nemzetközi békekonferenciát, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, valamennyi fél egyenlő részvételével, valamint minden béketerv tisztességes megvitatásával – jelentette csütörtökön a Hszinhua hírügynökség.
A két fél egyetértett abban is, hogy erőfeszítésekre van szükség az érintett régióknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás növelése és a nagyobb léptékű humanitárius válság megelőzése érdekében; ellen kell tiltani a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek, valamint a vegyi és biológiai fegyverek használatát; ellen kell állni az atomerőművek és más békés célú nukleáris létesítmények elleni támadásoknak; és a világ elszigetelt politikai vagy gazdasági csoportokra való felosztását ellenezni kell.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője a pénteki rutin sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukrajnai válság a harmadik évébe lépett, tovagyűrűző hatásokkal és nagy az eszkaláció kockázatával. A nemzetközi közösség úgy véli, hogy a legsürgetőbb feladat a helyzet enyhítése és a tűzszünet feltételeinek megteremtése.
A konszenzust Kína és Brazília javasolja, de szívesen látjuk a nemzetközi közösség tagjait, hogy támogassák és támogassák a fent említett közös megegyezéseket, és közösen játsszanak konstruktív szerepet a helyzet enyhítésében és a béketárgyalások előmozdításában – mondta Wang Wenbin.
Li Haidong, a Kínai Külügyi Egyetem professzora pénteken azt mondta a Global Timesnak, hogy a konszenzus a globális dél képviselőjeként, vagyis a fejlődő országok útitervének tekinthető a hosszan tartó konfliktusból való kiutat illetően.
A békére és a deeszkalációra irányuló felhívások ellenére az Egyesült Államok „várhatóan további 275 millió dolláros katonai segélyt jelent be Ukrajnának pénteken” – írja az Associated Press. Hétfőn Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy az amerikai fegyvereket Ukrajnába szállítja.
Kínai elemzők megjegyezték, hogy az Oroszország elleni átfogó nyugati szankciók és az Ukrajnába irányuló folyamatos fegyverküldés sem tudta legyőzni Oroszországot, sem véget vetni a konfliktusnak, ami azt bizonyítja, hogy az amerikai megközelítés nem működik.
Ami a Kína és Brazília által kiadott „közös megegyezést” illeti, az nem egy ország egyoldalú elítélése, hanem konstruktív felhívás a helyzet enyhítésére és a lehetséges megoldás keresésére – mondta Li, hozzátéve, hogy a konszenzus kitért arra is, hogyan lehet kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb biztonsági keretet létrehozni Európa számára – egyenlő részvételt és tisztességes megbeszéléseket.
Június közepén békekonferenciát tartanak Svájcban. A hírek szerint Joe Biden amerikai elnök kihagyja a konferenciát, mert az ütközik a kaliforniai kampány adománygyűjtéssel, amelyen részt kíván venni – jelentette a Bloomberg csütörtökön.
Vlagyimir Putyin orosz elnök május 17-én elítélte a közelgő ukrajnai békekonferenciát, mint az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközét. Putyin bírálta, hogy Oroszországot folyamatosan szemrehányják, hogy nem jött el, miközben az országot meg sem hívták a találkozóra.
Egyes nyugati sajtóorgánumok sem optimisták a konferenciát illetően.
Kína nem erősítette meg, hogy részt vesz-e, de Li elmondta, hogy attól tart, hogy a közelgő békekonferencia az oldalra állás színtere lesz, és ha igen, az nem hoz érdemi eredményt, de akár a feszültség további eszkalálódását is kockáztathatja.
Mindeközben Kína és Brazília, a globális dél két nagy országa együttműködik, hogy előmozdítsák a globális déli nézetet a kérdésben, és egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb globális rendet szorgalmazzon – mondta Li.
Örömteli látni, hogy a Kína és Brazília által képviselt „globális dél” országok kollektív felemelkedést értek el, és egy kiegyensúlyozottabb és ésszerűbb világhatalmi struktúrát támogattak – mondta Wang Wenbin.
Szimpatikus a 2 ország békekezdeményezése, de valójában nem annyira kedvez Oroszországnak, hiszen Herszon és Harkov így felejtős. (Szerintem amúgy is az.)
Illetve: Lehet, hogy Oroszország néhány nap múlva majd rábólint, de addig előnyösebb pozíciókat próbál majd szerezni. Esetleg Csaszov Yart bevenni…és így tovább.
—-
Ukrajna biztosan nem fog beleegyezni, mert az USA nem engedi.
—-
Akkor mi a megoldás? Ha Kína és a globális Dél tudna hatni az USÁ-ra, akkor talán megváltoztathatják az amerikai hozzáállást. Kína tudna hatni az USÁ-ra a Tajvani kártyával, de ez ismét egy többismeretlenes egyenlet. Mert látszólag egy Tajvan elleni kínai támadás csökkentené az Ukrajnának szánt USA forrásokat, de csökkentené az Oroszországnak nyújtott , vagy nyújtandó kínai támogatást is.
A gazdasági helyzet diktál, az pedig utolsó szalmaszálnak tekinti a háborút.
Valószínűleg tudatosult Putyinban, hogy kurvára félrevezették, az ukránok nem testvérek, a NATO Oroszország bukását akarja, Oroszország pedig egy félkarú óriás, akibe csak az nem rúg bele, aki nem akar.
De akkor ki kéne engedni Sztrelkovot a börtönből, bocsánatot kéne kérni Prigozsintól és híveitől, picsán rúgni Geraszimovot és a vodkagőzös tábornokokat, és mozgósítani.
De mindezek beismerése egyértelmű lenne az elcseszés és a dilettantizmus beismerésével, ami nagyjából Putyin bukását is jelentené.
Vagy így lehet a tudottat publikusan egyértelmüsíteni.
Kinek az érdeke, hogy szóljanak a fegyverek.