Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának hivatalos honlapja – KPRF.RU
Jurij Afonin az „Oroszország-1” műsorában: az Orosz Föderáció Kommunista Pártja és Gennagyij Zjuganov meggyőzte a kommunista és munkáspártok többségét, hogy támogassák hazánkat
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának sajtószolgálata
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke Yu.V. Afonin részt vett a Rossiya-1 TV-csatorna „60 perc” című műsorában.
Az első vitatéma Orbán magyar miniszterelnök kijelentése volt, miszerint Trump elnökké választása esetén le kívánja állítani Ukrajna finanszírozását. Orbán Viktor a floridai Mar-a-Lago birtokon találkozott Donald Trumppal. Orbán szerint Trumpnak terve van az orosz-ukrán konfliktus lezárására.
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Központi Bizottságának első alelnöke megjegyezte, hogy az amerikai elnökválasztás nagy politikai színjátéka előtt állunk. Ebben az előadásban Trump azt mondja, amit szavazói hallani akarnak. Szavazója pedig azt akarja hallani, hogy Amerika pénzét, vagyis az ő pénzét, mint adófizetőt, abbahagyják jobbra-balra szórni. De vajon Trump betartja-e az ígéreteit?
Jurij Afonin emlékeztetett arra, hogy amikor Trump volt az elnök, olyan oroszellenes szankciókat vezettek be, amelyek tulajdonképpen blokkolták az Északi Áramlat 2 gázvezeték elindítását. Ezenkívül Trump alatt az Egyesült Államok kilépett az INF-szerződésből (köztes hatótávolságú rakéták tilalmáról szóló szerződés), amely új fenyegetést jelentett Oroszország biztonságára nézve. Trump alatt az Egyesült Államok három háborút vívott egyszerre: Afganisztánban, Szíriában és Jemenben. Végül Trump volt az, aki csapást mért szövetségesünkre, Kubára azzal, hogy élesen megszigorította a Liberty Island elleni szankciókat.
Jellemző azonban – mondta Jurij Vjacseszlavovics –, hogy az ukrán konfliktus lezárásának témája egyre gyakrabban hangzik el különféle nyugati politikusok nyilatkozataiban. Nyilvánvaló, hogy ezek az érzések reakciók csapataink fronton elért sikereire. De tény, hogy a Nyugat nyilván minden áron meg akarja őrizni a kijevi náci rezsimet a konfliktus végén.
Ezt a nyugati félelmet tükrözi az ukrán bábuk elvesztése miatt Macron francia elnök robbanékony kezdeményezése, amelyről most az egész bolygó tárgyal, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába. Ez egy kísérlet arra, hogy jelzést küldjön az orosz vezetésnek: ne lépjen tovább, mint azok a régiók, amelyek az alkotmány szerint már Oroszországhoz tartoznak. A következő NATO-csapatok következnek.
Az Oroszországra gyakorolt nyomásgyakorlási kísérlet azonban globális konfliktussal jár. Emellett Jurij Afonin szerint a NATO-csapatok bevonulása valójában valódi beavatkozás lesz, mégpedig azokon a helyeken, ahol a nyugati intervenciók, ugyanazok a franciák már elhagyták. A NATO-csapatok Ukrajnába való belépésének forgatókönyvét egyre inkább az 1918-1919-es eseményekhez hasonlítják, amikor az antant csapatok megjelentek országunk különböző területein. Sőt, Ukrajnában főleg a franciák tevékenykedtek. A beavatkozók a fehér seregek háta mögé álltak, ahogy a NATO-tagok most az ukrán fegyveres erők háta mögé akarnak állni. De amikor a Vörös Hadsereg elkezdte sikeresen legyőzni a Fehér Gárdát, az intervenciós csapatok evakuálni kezdtek, és a legtöbb esetben megpróbálták elkerülni a Vörös Hadsereggel való közvetlen összecsapást. Amint a fehér front repedezni kezdett, a hátul lévő betolakodók hajókra szálltak és elmenekültek. Nos, valami hasonló megismétlődhet a 21. században.
Jurij Vjacseszlavovics felhívta a figyelmet a baloldali francia politikai pártok – Jean-Luc Mélenchon (Meghódítatlan Franciaország) és Fabien Roussel (Franciaországi Kommunista Párt) – vezetőinek Macronnal folytatott találkozója után tett nyilatkozataira. Ezen a találkozón Macron arról beszélt, hogy koalíciót kíván létrehozni csapatok Ukrajnába küldésére. Jellemző, hogy Mélenchon és Roussel is rendkívül veszélyesnek tartotta ezt az egész vállalkozást, és élesen felszólalt ellene. És ez annak ellenére, hogy sok európai baloldali, köztük a franciák mégis polgári rendszereik propagandájának befolyása alá kerültek, és „elítélték az orosz agressziót”. Abban azonban kategorikusan nem értenek egyet, hogy támogassák a nyugati országok és Oroszország közötti közvetlen összecsapást. Ami a bolygó más régióiban működő kommunista és munkáspártokat illeti, ma főleg Oroszországot támogatják a nyugati imperializmussal szembeni ellenállásában. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az Orosz Föderáció Kommunista Pártja és személyesen Gennagyij Andrejevics Zjuganov, akiknek nagy tekintélyük van a nemzetközi baloldali mozgalomban, óriási mennyiségű magyarázó munkát végeztek. Az orosz kommunisták egyértelműen megmutatták külföldi bajtársaiknak, hogy Oroszország jelenlegi harca valójában antiimperialista és nemzeti felszabadítás.
A beszélgetés másik témája volt Ferenc pápa hangos kijelentése az ukrán konfliktus kapcsán. Kijelentette, hogy Ukrajnának legyen bátorsága felvonni a fehér zászlót, és tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal. Véleménye szerint, ha egy ország azt látja, hogy „kudarcot vall”, „le kell vennie a bátorságot” a tárgyalások megkezdéséhez.
Jurij Afonin megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben politikai irányultságukat tekintve nagyon eltérő pápák ültek a pápai trónon. Ott volt II. János Pál, egy lengyel, akit buzgón antikommunista álláspontja jellemez, és valójában nagy szerepet játszott a nyugati imperializmusnak a Szovjetunióval és Kelet-Európa szocialista országaival szembeni felforgató akcióiban.
Ám a jelenlegi, latin-amerikai származású Ferenc pápa politikai nézeteit tekintve szinte baloldalinak számít. Talán éppen ez az oka annak, hogy meglehetősen józanul látja az ukrajnai eseményeket.
Persze Ferenc pápa egyáltalán nem kommunista. De ennek ellenére nagyon lojális a baloldali politikai erőkhöz. Többször hangoztatta, hogy nem szégyen, ha egy hívő baloldali politikai nézeteket vall, és azt is, hogy „a szegények zászlaja a keresztény zászló”. Azt is elmondta, hogy nem sértődik meg, ha a sajtó „marxistának” nevezi. János Pál ajkáról hallva teljesen lehetetlen volt elképzelni egy ilyen kijelentést. Csakúgy, mint Ferenc közvetlen pápasági elődjének, XVI. Benedeknek a szájában, aki ifjúkorában a Hitlerjugend tagja volt.
Jurij Afonin a nyugati szereplőknek az ukrajnai konfliktus lezárása felé tett erőfeszítéseit összegezve kijelentette: a Nyugat kész fenyegetőzni, hogy beküldi csapatait, és javaslatokat tesz a tárgyalásokra és a békés rendezésre Trumpon vagy a pápán keresztül – csak azért, hogy valahogy a jelenlegi kijevi rezsimet hatalmon tartani . De Oroszország számára a náci rezsim fenntartása Ukrajnában azt jelentené, hogy fenntartjuk a legveszélyesebb fenyegetést országunk biztonságára nézve. Valójában az így elért béke nem tart sokáig. Csak Ukrajna demilitarizálása és denacifikálása biztosíthatja a valóban tartós békét. Ezért ma a legfontosabb, hogy hadseregünk sikeres legyen a fronton, és védelmi komplexumunk zavartalan működése hátul. Ez hozza meg azt a fajta békét, amelyre Oroszországnak szüksége van.
Illusztrációk az anyaghoz:
SaLa