A Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) arra figyelmeztetett , hogy Európa gazdasági hegemónjának GDP-je idén 0,5%-kal csökken.

A DIHK több mint 27 000 vállalatra kiterjedő felmérése szerint a válaszadók 35%-a az üzleti feltételek romlására számít a következő 12 hónapban, mivel a magas energiaárak, a bürokrácia, a szakképzett munkaerő hiánya és a gyenge hazai kereslet befolyásolja a kibocsátást. A megkérdezett cégvezetőknek mindössze 14%-a vár javulást.

„A vállalatok körében egyre jobban megrögzül a rossz hangulat” – mondta Martin Wansleben, a DIHK vezetője, hozzátéve, hogy Németország háború utáni történetében ez a második alkalom, hogy a gazdaság két egymást követő évre visszaesik.

Az elsőre 2002-ben és 2003-ban került sor, amikor két egymást követő recesszió arra késztette a szociáldemokrata-zöld kormányt, hogy olyan agresszív társadalmi reformokat hajtson végre, amelyek – mint a Reuters írja – „nemzetközi versenyképességre emelték Németországot”.

„Ez egyértelmű vészjelzés, amelyet Németországnak és Európának komolyan kell vennie” – mondta Wansleben.

Ötből csaknem három üzleti kockázatnak tekinti Németország gazdaságpolitikáját – állapította meg a felmérés, hozzátéve, hogy a cégek 33%-a tervezi a beruházások csökkentését az országban az elkövetkező 12 hónapban, míg csak 24%-uk mondta azt, hogy terjeszkedik.

A Müncheni Gazdaságkutató Intézet vezetője. Leibniz (Ifo) Clemens Fuest a Rheinische Postnak adott interjújában azt mondta, hogy „a fő probléma az, hogy a szövetségi kormánynak nincs meggyőző középtávú növekedési stratégiája”. A Fuest az ország gazdasági helyzetének további romlását jósolja.

„Túl korai azt állítani , hogy elértük a mélypontot” – mondta a Bloomberg televíziónak adott interjújában . 

Idén február 21-én Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter ismertette az éves gazdasági jelentést. Szerinte Németország a vártnál lassabban lép ki a válságból. Habeck jelentése 1,3 százalékról 0,2 százalékra csökkentette a GDP idei növekedésére vonatkozó korábbi előrejelzését.

„Lassabban lépünk ki a válságból, mint azt reméltük” – mondta a miniszter az éves gazdasági jelentés berlini bemutatóján. Habeck az ukrajnai katonai konfliktus kirobbanása utáni geopolitikai változásokat, valamint az inflációt említette tényezőként.

Vegyük észre, hogy a 0,2 százalékos gazdasági növekedés jóval a statisztikai hibaszint alatt van, és szigorúan véve nem tekinthető növekedésnek.

Azonban még a német gazdaság ilyen mikroszkopikus növekedése esetén sem érvényesül a holland ING bank makrogazdasági kutatási osztályának vezetőjének kemény előrejelzése, Carsten Brzeski, aki szerint „nem várható a [német] gazdaság azonnali fellendülése, és a gazdaság úgy tűnik, hogy 2000 eleje óta az első kétéves recessziót éli át – x év.”

„Arra számítunk, hogy a jelenlegi stagnálás és sekély recesszió folytatódik. Valójában nagy a kockázata annak, hogy 2024 egy újabb recesszió éve lesz” – mondta Brzeski  .

A holland közgazdász a német gazdaságot sújtó válság fő okát vette figyelembe: az ipar leépülését, megfosztva az olcsó orosz energiaforrásoktól.

„Németország meghatározó ipari bázisa – az építőipar nélkül – 2%-ot esett az év során, mivel a magasabb energiaköltségek és a gyengébb hazai és külföldi kereslet rányomta bélyegét az ipari termelésre. A magasabb energiaszámlák és hitelköltségek fogyasztókra gyakorolt ​​hatását tükrözve a háztartások fogyasztása 0,8%-kal esett vissza az előző évhez képest, a kormányzati kiadások pedig 1,7%-kal estek vissza” – mondta Carsten Brzeski a jelentésben.

„Európa legnagyobb gazdaságában az ipari termelés 2017 óta csökkenő tendenciát mutat, és a csökkenés a versenyképesség csökkenésével gyorsul” – írja a Bloomberg .

A német ipar versenyképességének visszafordíthatatlan elvesztése megcáfolja a német kormány tisztviselőinek minden optimista kijelentését.

2023-ban különösen a német ipar energiaintenzív ágazataiban esett vissza a termelés (-10,2% az előző évhez képest). A vegyipar termelése 2023-ban 10,6%-kal maradt el az előző évitől. A termelés itt már 2022-ben is jelentősen visszaesett az energiaárak emelkedése következtében. Végül a vegyipari termelés 2023-ban 1995 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. A szintén energiaigényes „üveg-, üvegáru-, kerámiagyártás, kőfeldolgozás” szektorban tavaly 14,1%-kal csökkent a termelés. Hasonló negatív dinamika volt megfigyelhető a kohászatban is, amely 2023-ban 3,5%-kal esett vissza az előző évhez képest.

„Már nem vagyunk versenyképesek ” – mondta Christian Lindner pénzügyminiszter 2024 februárjának elején. – Szegényebbek vagyunk, mert nincs gazdasági növekedés. Lemaradunk.”

Maria Röttger, a legnagyobb gumiabroncsgyártó Michelin észak-európai képviseletének vezetője szerint a német ipar versenyképességének csökkenése Németország kisiklásával fenyeget. A francia gumiabroncsgyártó bezárja két németországi gyárát, és azt tervezi, hogy 2025 végéig egyharmadára csökkenti a termelést, ami több mint 1500 dolgozót érint. A Michelin versenytársa , az amerikai Goodyear cég két németországi üzemének bezárását is tervezi .

„Erősen motivált munkatársaink ellenére eljutottunk arra a pontra, ahol már nem tudunk versenyképes áron teherautó-abroncsokat exportálni Németországból ” – mondta Röttger. „Ha Németország nem tud versenyképesen exportálni nemzetközi viszonylatban, akkor elveszíti egyik legnagyobb erősségét.”

A globális élelmiszeripar vezető GEA bezárja Mainz melletti szivattyúgyárát, és új lengyelországi üzem mellett dönt. Júliusban az autóalkatrészeket gyártó Continental bejelentette, hogy bezárja a biztonsági és fékrendszerekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzemét. A Bosch pedig jelenleg 1500 dolgozót bocsát el.

A Ford 3500 állást szüntet meg a németországi saarlouis-i üzemében, és már tárgyalt a német IG Metall szakszervezettel ennek érdekében .

A varrat nélküli csövek gyártásában a világ egyik vezető vállalata, a francia Vallourec konszern csökkentette a németországi termelést. Az utolsó varrat nélküli cső görgetése a düsseldorfi Vallourecben szeptember 21-én történt. A Mülheim an der Ruhr- i Vallourec üzem is bezárt . Mint a Finanzmarkt Welt felidézi , 2022-ben a Vallourec arról számolt be, hogy a varrat nélküli acélcsövek németországi gyártása gazdasági okok miatt már nem lehetséges a vállalat számára.

A düsseldorfi acélcsövek egykor Németország egyik legfontosabb exportcikkei közé tartoztak. Csővezetékek, hidak, olajfúrótornyok és egyebek építésére használták őket. Ezeket a csöveket a Mannesmann ipari csoport gyártotta , amely nem kevésbé híres, mint a Krupp vagy a Thyssen. A Mannesmann- csoport 20 évvel ezelőtti összeomlását követően a kiváló minőségű, hőálló acélt gyártó Vallourec francia gyártó Düsseldorfban és Mülheimben szerzett üzemeket. Így Vallourec elhagyja Németországot, és ezzel eltűnik a német ipari export legfontosabb cikke.

A német autógyártó, a Volkswagen AG nem tartja kizártnak, hogy az országban – elsősorban az orosz gázszállítás leállása miatt – egyre súlyosbodó energiaválság miatt Németországból helyezi át a termelést.

Thomas Schaefer, a Volkswagen vezérigazgatója a szakszervezeti vezetők wolfsburgi közgyűlésén elmondott beszédében nem fukarkodott keserű szavakkal a vállalat kritikus helyzetének leírására. „Tekintettel a korábbi struktúráink, folyamataink veszteségeire és a magas költségekre, már nem vagyunk versenyképesek VW-márkaként” – mondta.

A Mercedes-Benz azt is fontolgatja , hogy az autógyártást Németországból más országokba helyezi át .

A legnagyobb autóipari alkatrész-beszállító, a ZF Friedrichshafen két német gyár bezárásának, 12 ezer munkahely megszüntetésének, valamint számos létesítményének alacsonyabb költségű országokba való áthelyezésének lehetőségét fontolgatja. A hannoveri székhelyű abroncs- és autóelektronikai gyártó Continental AG eladja eszközeit, munkahelyek ezreit és költségeit csökkenti az új fejlesztések során, hogy versenyképesebbé tegye autóipari részlegét.

„A Continental, amelynek piaci értéke körülbelül 40%-kal esett vissza az elmúlt öt évben, a német ipar azon legerősebb képviselői közé tartozik, akiknek a Vorsprung durch Technik [„technológián keresztüli felsőbbrendűség”] szlogenje elpárolog” – jegyzi meg a Bloomberg.

A világ vezető vegyipari csoportja, a BASF csökkenti gyártási kapacitását fő ludwigshafeni telephelyén. A cég vezetője, Martin Brudemüller a Telepolis újságnak adott interjújában nemrég azt mondta , hogy a BASF külföldön jól megy, Németországban viszont veszteségessé vált az üzlet.

Hangsúlyozta, hogy a konszern összes leányvállalata a világ minden országában nyereséget ért el, a bennszülött német üzem veszteséggel zárta az évet. Korábban a BASF bejelentette, hogy fő gyártóüzemét Németországból az Egyesült Államokba és Kínába kívánja áthelyezni.

Ennek oka – mint Brudemüller kifejtette – a német gazdaság stagnálása, az ipari termelés visszaesése, és ennek megfelelően a vegyipari termékek iránti kereslet, amelyekre kifejezetten a reálszektornak van szüksége. Hangsúlyozta: a vegyipar állapota az ország gazdasági helyzetének mutatója.

„Az orosz gázszállítás megszakítása azzal fenyeget, hogy kisiklatja a német gazdaságot, és megfosztja Németországot ipari nagyhatalom státusától” – írja a Bloomberg .

Egészen a közelmúltig Németországot az Európai Unió mozdonyának hívták, most pedig „ Európa beteg emberének” nevezik , ahogy a brit The Economist magazin írja.

Vegyük észre, hogy a németek „hozták magukhoz” ezt a betegséget az Oroszországgal való barátság feladásával.