CNN  — 

Ukrajna azt állítja, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a csaknem két éve tartó háború során először lőtt ki fejlett hiperszonikus rakétát – amelyet a szakértők szerint szinte lehetetlen lelőni .

A kormány által vezetett Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet a Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az ukrán főváros elleni február 7-i támadás után előkerült törmelékek arra utalnak, hogy az orosz hadsereg egy cirkon típusú hiperszonikus cirkálórakétát használt.

Az ukrán igazságügyi minisztériumhoz tartozó intézet szerint „az alkatrészeken és a töredékeken lévő jelölések, az alkatrészek és alkatrészek azonosítása, valamint a megfelelő fegyvertípus jellemzői” arra utalnak, hogy a cirkont először használták harcban.

A Telegram-bejegyzést egy videó is kísérte, amelyen több tucat törmelék látható, amelyek feltételezhetően az új rakétából származnak.

Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy a február 7-i merényletek során négyen meghaltak és további 38-an megsérültek Kijevben, de az állítólagos cirkon rakétának nem tulajdoníthatók áldozatok.

A rakéta indítóplatformjáról sem esett szó, bár az orosz állami médiában megjelent korábbi hírek szerint a rakétát egy hadihajón telepítették .

A szakértők szerint a cirkon, ha megfelel annak, amit az orosz kormány mond róla, félelmetes fegyver.

Az egyesült államokbeli székhelyű Missile Defense Advocacy Alliance (MDAA) szerint hiperszonikus sebessége sebezhetetlenné teszi még a legjobb nyugati rakétavédelemmel szemben is, mint például a Patriot.

A szövetség szerint a sebességét 8 Mach-ra, azaz csaknem 9900 kilométer/órára (6138 mérföld/órára) teszik. Hiperszonikusnak minősül minden 5 Mach (3836 mph) feletti sebesség.

„Ha ezek az információk pontosak, akkor a cirkon rakéta lenne a leggyorsabb a világon, ami szinte lehetetlenné tenné a védekezést pusztán a sebessége miatt” – írja a szövetség honlapján.

Az oldal a rakéta plazmafelhőjére is rámutat, mint egy másik „értékes” tulajdonságra.

„Repülés közben a rakétát teljesen lefedi egy plazmafelhő, amely elnyeli a rádiófrekvenciás sugarakat, és láthatatlanná teszi a rakétát a radarok számára. Ez lehetővé teszi, hogy a rakéta észrevétlen maradjon a cél felé vezető úton” – áll a közleményben.

Ezenkívül az MDAA szerint a Zircon „manőverező, hajóellenes hiperszonikus cirkálórakéta”, hatótávolsága valahol 500 és 1000 kilométer (310 és 620 mérföld) között van.

Amikor az orosz haditengerészet Admiral Gorshkov fregattja tavaly januárban harci küldetésre indult, Vlagyimir Putyin vezető a hajón szállított cirkon rakétákkal dicsekedett.

„Nincs analógja a világ egyetlen országában sem” – mondta Putyin a TASS állami médiaügynökség jelentése szerint. „Biztos vagyok benne, hogy az ilyen erős fegyverek megbízhatóan megvédik Oroszországot a potenciális külső fenyegetésektől, és hozzájárulnak országunk nemzeti érdekeinek biztosításához” – tette hozzá.

Ha Oroszország bevezeti az új fegyvert a konfliktusba, az gondot jelenthet a moszkvai légitámadások visszaverésére már amúgy is erőlködő ukrán légvédelemnek.

Az ukrán légierő adatai szerint például abban a február 7-i támadásban, amelyben állítólag a cirkont használták, három Iskander ballisztikus rakéta és négy Kh-22 cirkálórakéta, amelyet orosz erők lőttek ki, elkerülték a lezuhanásukat.

Noha a légvédelem korábban is lerombolta az Iskander rakétákat, úgy vélik, hogy Ukrajnának egyetlen Kh-22-est sem sikerült elfognia a majdnem két éve tartó háború alatt. Az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat decemberi beszédében elmondta, hogy Oroszország a háborúban eddig csaknem 300 Kh-22-est lőtt ki.

Ukrajna légvédelme némi sikert ért el a február 7-i támadás során: 29 Kh-101, Kh-555 és Kh-55 típusú cirkáló rakétából 26-ot, mindhárom Kalibr cirkálórakétát és 15-öt a 20-ból Oroszország által kilőtt Shahed drónból lőtt le. De ezek kevésbé fejlettek, mint a cirkon.

Ennek ellenére az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ne vigyék túlzásba a cirkon használatának a háború egészére gyakorolt ​​hatását.

Mivel új – és drága – technológiáról van szó, kérdés, hányat gyártott Oroszország?

A kulcsfontosságú szempont az, hogy Oroszország képes-e nagyarányú cirkonhoz hasonló képességet előállítani és bevetni, különösen azért, mert a program pénzügyi és egyéb erőforrásokért versenyez, olyan prioritásokkal, mint az orosz szárazföldi erők újjáépítése” – Sidharth Kaushal, a Royal United Services Institute tudományos munkatársa. Londonban – írta tavaly, miután a Gorshkov admirális állítólag cirkonokkal a fedélzetén bevetette magát.

A CNN-től Svitlana Vlasova, Mariya Knight, Andrew Carey és Jack Guy hozzájárult ehhez a jelentéshez.