Hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot a Jó Pénztáros Lőrinc Koma tíz év alatt?
Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig.
Egy évtizede, 2014-ben került fel először a 100 leggazdagabb magyar vállalkozó listájára Mészáros Lőrinc, akiről akkor nagyjából annyit tudtunk, hogy Orbán Viktor földije és bizalmi embere. Az egykori gázszerelő 7,7 milliárd forinttal és kevesebb, mint egy tucat céggel került a top100-ba, azóta viszont a 85-szörösére, 660 milliárd forintra nőtt a becsült vagyona.
Az első Orbán-kormány sztrádaépítő sztárja, Nagy Elek, valamint a Fidesz gazdasági hátországának kiépítője, a közpénzcsapdázás nagy innovátora, Simicska Lajos a kanyarban sincs Mészároshoz képest, ahogy – egyelőre – a miniszterelnök veje, Tiborcz István sem.
A Flourish chartNagy Elek már húsz éve, az első gazdaglistán is szerepelt, 25 milliárd forinttal került az elitbe, és 2008-ig tartott, mire meg tudta kétszerezni a milliárdjait. Az érdekeltségébe tartozó Vegyépszer volt az egyik kiválasztott a sztrádaépítésekre, azután kibekkelte a szocialista kormányokat, a második Orbán-kormányt viszont már nem vészelte át, a csoport tíz cége is csődmenedzselésre szorult, majd rövid úton kikopott a nagy útépítők közül. Ettől azonban a nagyvállalkozó az üzleti élet egyik állócsillaga maradt, csak más üzletágakra tolódott a hangsúly, manapság inkább a BÁV-ról, ingatlanvállalkozásokról és a Főtaxiról ismert.
Bár karrierjében nagy szerepe volt az állami útépítéseknek, Nagy Elek vagyongyarapodása messze elmaradt Mészáros Lőrinc másfél-két évtizeddel későbbi száguldásától. Igaz, a vegyépszeres időkben 1 kilométer autópálya kivitelezési ára még inkább az egymilliárd forinthoz volt közelebb, az évek során azonban az egységár megtöbbszöröződött, olykor már a 10 milliárdot nyaldossa. Legutóbb a Zalaegerszeget az M7-eshez kapcsoló 76-os út fejlesztése kapcsán 9,1 milliárd forintos árral dobálóztak, nem beszélve az Esztergom és Bicske között tervezett M100-as gyorsforgalmi út korábban közölt 10,7 milliárd forint körüli kilométerenkénti áráról. Nagy Elek 2023-ban 70,5 milliárd forintos vagyonnál tartott, ez nem egészen háromszoros érték a 2002-es kiinduláshoz viszonyítva.
Nem jutott még Mészáros százmilliárdjainak magasságáig Tiborcz István, Orbán Viktor veje sem, de a növekedési tempó az ő esetében is szédítő. Tiborcz a legifjabb milliárdosként, 33 évesen katapultált a toplistára 2019-ben. Akkori, 35 milliárd forintos vagyonát négy év alatt megduplázta, 2023-ban 69,6 milliárddal a 25. leggazdagabb üzletemberként jegyezték a 37 éves fiatalembert, aki bankot, brókercéget, piacvezető kamionos vállalkozást, ingatlanbirodalmat, hotelek sorát mondhatja már magáénak. Ha tartja a tempót, egyszer még lekörözheti Mészárost, kivált, hogy Tiborcz felé tartó „áramlásról” beszélnek a NER-kezekbe került portfóliódarabok útját követő elemzők. Először a G7 pendítette meg, hogy Mészáros érdekeltségéből egyenest a miniszterelnök családjához tartozó Tiborcznál landolt az ingatlanos tőzsdei cég, az Appeninn Nyrt. egy darabja, de olyan is volt, hogy egy Mészáros érdekeltségű, alcsútdobozi golfklubba vásárolt be Tiborcz ingatlanos cége, a BDPST Zrt. Más milliárdosoktól is kerülnek vagyondarabok Tiborczhoz, hogy mást ne említsünk: ott a Jellinek Dánieltől megvett Waberer’s részesedés és a Gellért Szálló.
2012-ben még csak a felcsúti sportakadémia tűnt fel azzal, hogy az 1800 lelkes Fejér megyei település méretéhez képest grandiózus sport- és turisztikai terveket adott le a Magyar Labdarúgó Szövetségnek. Három év alatt több mint 10 milliárd forint sportberuházást célzott meg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt 2004-ben maga Orbán Viktor alapította, főkurátora Mészáros Lőrinc volt, cége, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig az alapítvány támogatóinak egyike.
Mészáros azonban még nem tartott ott, ahol az akadémia. Az akkoriban polgármesterként is működő vállalkozó céghálóját egyszerű volt felskiccelni, a HVG 2015 elején még csak egy tíz cégből álló hálózatot rajzolt fel. Kezdetben Mészáros alvállalkozóként, esetleg konzorciumi partnerként jelent meg a közpénzes tenderek tengerében. Ahogy az egyik mélyépítő cég vezetője visszaemlékezett, „akkoriban elég sok pénz folyt át a Mészáros és Mészáros Kft.-n”, és közben rengeteg referenciát szerzett – érzékeltette, hogy nem feltétlenül a munkavégzés volt a közreműködés értelme.
Mészáros a jövedelemgyarapodásával már polgármesterként felhívta magára a sajtó figyelmét. A 2013-as vagyonnyilatkozata szenzációszámba ment azzal, hogy négy év alatt a 77-szeresére növelte jövedelmét. Az egykori gázszerelőnek a birtokai mellett 400 millió forintos megtakarítása, 20 millió forint készpénze van, és cégeiből 943 milliós osztalékot vett ki – tudósítottak a korabeli lapok a 444.hu perindításának hírére nyilvánossá tett vagyonnyilatkozat alapján. Mészárosnak később át kellett javítania a bevallását, mert megfeledkezett arról, hogy az abban szereplő összegen kívül is vett fel osztalékot.
Simicska Lajos bukásával eljött az idő, amikor a Közgép helyébe új cégek léptek a közpénzes tendereken. A tiszakécskei Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. addigra már nagy falatokat hasított ki, például a Makó és az országhatár közti autópályaszakasz 46 milliárdos projektjét, de a Mészáros és Mészáros Kft. is mindenfelé felbukkant, legyen az fővárosi csatornázás vagy dél-magyarországi ivóvízprogram. Építőipari berkekben a Mészáros-Szíjj párosról idővel úgy beszéltek, mint annak idején Simicskáról és Nyerges Zsoltról, pontosabban az a vélemény alakult ki, hogy Mészáros mellé „odatették a szakmát”, vagyis Szíjj Lászlót, hogy együtt szervezzék a mélyépítő projekteket. Egymást érték a statisztikák arról, hány százmilliárdnyi közpénzes munkát nyertek el a cégeik. Az egyik, alvállalkozóvá degradált forrásunk így egyszerűsítette a képet: „Megnyerték a tendereket, és fővállalkozóként ők osztották le a munkát a piac többi szereplőjének”.
NER-gyakorlat: lesöpörni a padlást is
Egyetlen cégen is végigvehetjük a növekedés stációit. A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi Kft. 2001-es alapításától majd egy évtizedig szerény eredményeket produkált, 2008-ban épphogy megütötte a 100 millió forintos bevételt, adózás után pedig bő 5 millió forint nyereséget könyvelt el, amiből 5 milliónyi osztalékot szavazott meg magának a tulajdonos Mészáros házaspár. A kormányváltás után, 2011-ben jött az áttörés, milliárdosra nőtt a forgalom és százmilliósra a profit: 2,2 milliárdos árbevétel, és 853 milliós adózott eredmény virított a mérlegben, amiből már 322 millió forint osztalékot vihettek haza Mészárosék.
2013-ban újabb nagyságrenddel, tízmilliárd közelébe ugrott a bevétel, a 1,5 milliárdos tiszta nyereségből pedig már 1,27 milliárd forint osztalékot vettek ki. Innen fogva minden évben milliárdos nyereséget mutattak ki, és szinte minden évben maradéktalanul kifizették osztalékként a profitot. Ez a NER-ben megszokott üzleti modell: ha a cég nyereséget termel, a tulajdonosok nem a hosszútávú befektetéseken rágódnak, hanem a profit oroszlánrészét osztalék formájában kiveszik.
A Mészáros Kft. csúcséve 2020 volt, a Covid-járványtól gyötört évben, amikor a gazdaság egészének a teljesítménye negatívba fordult, a felcsúti építőipari vállalkozás átlépte a százmilliárdos küszöböt, 112,8 milliárd forint árbevételt mutatott ki, és – a szabad eredménytartalék bevetésével – a 15,55 milliárd forintos adózott eredményénél is többet, 15,71 milliárdot vettek ki belőle osztalékként. Volt ennél is nyereségesebb éve a 2021-ben zrt.-vé alakult cégnek: 2022-ben 17 milliárdnál is több profitot hozott, igaz, ebből „csak” 14,6 milliárd forint osztalék kifizetését szavazták meg.
2018-ig egyértelmű volt, hová mehetett az osztalékeső, hiszen az utóbb felbomlott Mészáros házaspár nevén volt a cég. Azután a Mészáros Építőipari Holdingon keresztül a tőzsdei Mészáros-cég, az Opus Global Nyrt. filiáléja lett, és arrafelé folytak az építőiparban megkeresett milliárdok. A „tőzsdésítés” után hirtelen 11,8 milliárdra, majd 15,5 milliárdra ugrott a profit, és bár 2020-ban leesett ugyan 8,4 milliárdra, de tavaly már új csúcsot döntve meghaladta a 17 milliárd forintot.
2014-ben, amikor Mészáros Lőrinc felkerült a milliárdosok listájára, alig tartott 10 milliárdos forgalomnál és 1,8 milliárd forintos nyereségnél a Mészáros és Mészáros Kft. A növekedés tempóját mutatja, hogy a csúcsévnek számító 2020-ra, mindössze hat év alatt a 11,5-szeresére növelte a bevételeit és tízszeresére a nyereségét.
Az út- és vasútépítés, a „betonöntés” ugyan gyorsan és nagy tömegben hozza a pénzt, de úgy fest, a cél korántsem csak a masszív készpénztermelés volt, hanem a terjeszkedés minél több fontos üzletágban. Az út sokféle, „elvesznek másoktól vagyonelemeket, vagy mondhatjuk finomabban, részt vesznek a vagyonok újraosztásában” – utalt informátorunk a Simicska-cégek átvételére és a fizetésképtelenné vált vállalkozások felszámolásából történő vagyonszerzésre. Napvilágra került olyan szerződés, amelyben Mészáros követeléskezelőt bízott meg, hogy olyan tartozásokat vásároljon fel számára, melyek révén a felszámolások során megfelelő vagyonhoz juthat. A NER-ben széleskörben alkalmazott módszert bevetve hordták szét például a felszámolásba dőlt Quaestor-cégek vagyonelemeit. Ami Mészárost illeti, így jutott a Vivienvíz beindításához szükséges eszközökhöz, illetve a 11 milliárd forint állami invesztíció ellenére felszámolásba dőlt egerszalóki hotel és fürdőkomplexumhoz potom pénzen.
Ezzel párhuzamosan folyt a más vállalkozóktól elkívánt vagyondarabok megszerzése Leisztinger Tamás Hunguest hotelláncától Demján Sándor balatoni borászatáig. Egyre inkább úgy tartották,
itt szedtük össze a Mészárossal nyélbe ütött üzleteket.
Külön fejezet lehetne a nagy állami hátszéllel és pénzügyi támogatással lezavart zöldmezős beruházások köre. Ilyen a Viresol és a Kall Ingredients búza-, illetve kukoricafeldolgozó gyára, mindkettő gigantikus, de úgy fest, nem mostanában hozzák be a befektetett állami milliárdokat. A Kall Ingredients Kft. öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget. A tiszapüspöki gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel (aktív közreműködő volt az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.), korábban azt írtuk, hogy a cégbe invesztált közel 60 milliárd forint közpénz ellenére nem veszítette el privát jellegét, az MFB-nek még 16 százalék tulajdonrésze sem volt a cégben 2022 végén. Agrárberkekben gabonaégetőműként is emlegetik a két gyárat arra utalva, hogy Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya 127 milliárd forintra rúgott.
A tőzsdétől az OTP kihívásáig
Minőségi változást jelentett, amikor tőzsdei cég lett a Mészáros-birodalom középpontja, és az Opus Global Nyrt.-be gyömöszölték a turisztikai, építőipari, energetikai és még ki tudja milyen üzletágakat és vállalkozásokat. Mészáros – ahogy annak idején az útépítéshez Szíjj Lászlót – pénzügyi szakértőnek Jászai Gellértet kapta partneréül. Az útépítés sem egyszerű menet, de a pénzügyi szektorban akkora falatot szántak Mészárosnak, amilyet még nem látott Felcsút: az OTP megszorongatását tűzték célul. Már 2018-ban kiszivárgott, hogy óriásbankot raknak össze Mészáros Lőrincnek, megvalósítva Orbán régóta dédelgetett ötletét.
Ehhez részben állami vagy az állam által kitatarozott bankokat toltak össze. Mészáros első lépésként az MKB Bankban szerzett érdekeltséget, és úgy sikerült a Budapest Bankkal és a Takarékbankkal a fúzió, hogy Mészáros lett a domináns tulajdonosa a Magyar Bankholdingnak, ami az OTP után a második legnagyobb banknak számít. A legutóbbi hírek alapján bekövetkezett az is, amitől a gazdaglistákon Mészárossal egyedül úgy-ahogy konkurálni képes OTP-vezér, Csányi Sándor tartott, hogy az uniós pénzeket átfolyatva előnyös helyzetbe kerülhet a versenytárs. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránitbank és a Bankholding nyert az MFB Zrt. pályázatán, így a 2021-2027-es ciklusban ők üzemeltethetik az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot, amelynél az uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
Váltás ezermilliárdos üzletekre és magántőkealapokra
A belgrádi vasútnál is nagyságrenddel nagyobb, több ezer milliárdos üzlet az autópálya-koncesszió, amelyet 35 évre nyertek el a Mészároshoz és Szíjjhoz kötődőnek mondott magántőkealapok. A G7 azt számolta ki az első néhány hónap nyeresége alapján, hogy a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forint ütheti Szíjj László és Mészáros Lőrinc markát.
A magántőkealapoknak ugyanakkor az a lényegük, hogy rejtve maradnak azok, akik a pénzt beteszik és a nyereséget kiveszik. Mészároshoz számos magántőkealapot kötnek, és ebből arra következtetnek, hogy őrületes vagyontömeghez van köze. Mások viszont arra, hogy a százmilliárdok feloldódnak a magántőkealapok és a bizalmi vagyonkezelők dzsungelében, és mivel a befektetők és tulajdonosok nyom nélkül cserélhetők,
A balrad.hu kommentje a “kunyera” után!
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!
A NEM ARRA A SRÓFRA JÁRÓ ESZŰ aljanépnek persze VAN MÉG ÖTLETE a HOGYAN? – kérésre válaszul. Az EGYIK ILYEN ÖTLET LEHET A JÓKOMASÁG IS, ÉS AZ ABBÓL FAKADÓ KIVÁLASZTOTTSÁG!
Persze az is meglehet, hogy a Jó Pénztáros Lőrinc Koma MAGA SEM HISZI, HOGY Ő LENNE A LEGGAZDAGABB MAGYAR! HA ŐSZINTÉN SZÓL(hat)NA, Ő VÉLHETŐLEG MÁST NEVEZNE MEG!
A “hogyan szerezhetett 660 milliárd forintot?” – kérdés amúgy is álszent kérdés, hiszen SOKSZOR AKKORA ÖSSZEGŰ “SZERZEMÉNYEKŐL” KELL(ene) BESZÉLNÜNK A HONI polythykay és GAZASÁGGHY ELYTH KÖREIBEN! TERMÉSZETESEN politikai hovatartozás NÉLKÜL!
De…- minden további találgatások helyett, a “HOGYAN?” – kérdésre a NEM ARRA A SRÓFRA JÁRÓ ESZŰ magyar aljanépnek VAN (lehet) EGY MEGLEHETŐSEN LEEGYSZERŰSÍTETT VÁLASZA! Ez pedig a következő:
ÖSSZE – vagy inkább – ELLOPTÁK! HISZEN VOLT MIT/MIBŐL!
A szocialista Magyar Népköztársaság VAGYONÁBÓL! A MI MUNKÁNK ÁLTAL FELHALMOZOTT ÉRTÉKBŐL!
Ehhez pedig kellett EGY ELGONDOLÁS, ÉS EGY REMEKÜL KIVITELEZETT LOPÁSI TERV!
NA MEG EGY “SAJÁTOS ÉSZJÁRÁSÚ” BÜSZKE MAGYAR NEMZET!
Miután pedig ez a HÁRMAS EGYÜTTHATÓ ÖSSZEÁLLT, már semmi akadálya nem volt – ÉS TOVÁBBRA SINCS! – politikai gonosztevőink és udvartartásaik ANYAGI HELYZETÉNEK SZÁRNYALÁSÁRA!
ILYEN EGYSZERŰEN MEGVÁLASZOLHATÓ A CÍMBEN FELTETT KÉRDÉS!
Van viszont – egyelőre csak egy – ANNÁL SOKKAL KARDINÁLISABB KÉRDÉS:
MEDDIG MÉG?