Na, vajon Sintér Satya bá’ mit válaszolt arra, mennyi a havi létminimum?

Konkrét forintérték helyett csupán százalékos számokkal válaszolt Pintér Sándor államtitkára Hadházy Ákosnak arra a kérdésére, mennyi a létminimum összege egyes háztartási formák esetében. A politikai semmitmondás helyett a konkrét válasz korábbi statisztikákból kinyerhető.

Viszonylag egyszerű, forintban megválaszolható kérdést tett fel Pintér Sándor belügyminiszternek Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, 2023 októberében mennyi az egy főre jutó havi létminimum az alábbi élethelyzetekben:

• egy egyedül élő felnőtt állampolgárra vonatkozóan,
• egy háztartásban élő, egy felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan, valamint
• egy háztartásban élő, két felnőtt és két kiskorú gyermekre vonatkozóan.

Hadházy kérdésében arra is kíváncsi volt, mik azok a tételek, kiadások, költségek, amelyeket a „létminimum” számításába meghatároznak az érintettek részére.

A képviselő emlékeztetett, a létminimumot 2015-ig számolta ki a KSH, akkor azonban „szakmai okokra hivatkozva” felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A választ Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence parlamenti államtitkár adta meg, aki nem volt képes konkrétumot megfogalmazni. Az államtitkár a KSH-ra hivatkozva azt írta, 2015 és 2022 között

• a gyermektelen háztartásokban 20 százalékkal,
• az egyszülős háztartásokban 45 százalékkal,
• a két felnőttet és egy gyermeket nevelő háztartásokban 46 százalékkal,
• a két felnőttet és két gyermeket nevelő háztartásokban 43 százalékkal,
• a három vagy több gyermeket nevelőknél pedig 32 százalékkal

csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség mértéke.

Rétvári válaszából

nem derül ki tehát, mekkora havi jövedelem összeg szükséges ahhoz, hogy valakit ne fenyegessen az elszegényedés kockázata.

Ám a parlamenti kérdés megválaszolva, pipa, mehetünk haza.

Így álltunk 2021 végén

Lapunk viszont két hónapja számolt be arról,

2021 végén a magyarok 12,5 százaléka még mindig ebbe a veszélyeztetett társadalmi csoportba tartozott.

Az Eurostat módszertana szerint a létminimum összege a mediánbér 60 százaléka, ami 2021-ben havi nettó 125 570 forint volt. (2022-ben 145 185 forint, ám a tavalyi év adatait még nem publikálta az Eurostat.) Ez az érték – egy mémmé vált mondatot idézve – „nem jó, de nem is tragikus”, az uniós átlag 16,5 százalék, míg a régióban jobbak vagyunk Romániánál (21,2 százalék), illetve Szlovákiánál és Lengyelországnál (13,7-13,7 százalék) is, Csehországtól (10,2 százalék) viszont lemaradunk.

Cikkünk bemutatta azt is, 2021-es adatok szerint egy hirtelen jött kiadás óriási pofont jelentene a magyar háztartásoknak, a magyarok 33,9 százalékának életében ez komoly fennakadást okozna. Az uniós átlag itt 31,5 százalék, míg a régióban nálunk csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, az ott élők 47,9 százaléka ezt a pénzügyi sokkot nehezen heverné ki. Ebben a rangsorban is Csehország áll az élen (17,5 százalék), az „ezüstérem” holtversenyben a lengyel és román nyakakba kerülne 27-27 százalékkal.

Földhöz vágna egy hirtelen jött kiadás.

Szintén gondban van az, aki már lecsúszott. 2021-ben a legszegényebbek bevételei a magyar mediánbértől 19,6 százalékkal maradnak el. Itt viszonylag jól állunk, mert az EU-s átlag 23,1 százalék, a lekisebb a jövedelmi különbség Szlovákiában, valamint Csehországban (18,3, illetve 18,4 százalék). A régióban a legrosszabb a helyzet Romániában, ahol a legszegényebbek jövedelme 32 százalékkal marad el a mediánbértől.

Nyugdíjasfronton még rosszabb a helyzet

Azzal, hogy az Orbán-kormány megszüntette a svájci indexálást, a nyugdíjemelést pedig kizárólag az inflációhoz kötötte, még szélesebbre nyitotta az ollót a bérjövedelmek és a nyugdíjak között. Egy alacsonyabb, 5-6 százalékos infláció mellett nyújtott, két számjegyű béremelés ugyanis nem mutatkozott meg a nyugdíjakban.

Emiatt 2022-ben míg országosan „csak” 13 százalék volt az országos relatív jövedelmi szegénység, azaz azok aránya, akiknek nettó jövedelme nem érte el a mediánbér 60 százalékát, nyugdíjas honfitársaink között ez az arány már 14,3 százalékra, több mint 285 ezer főre ugrott. A svájci indexálás megszüntetésének bűnét mi sem mutatja jobban, mint hogy ez az arány idős honfitársaink körében 2010-ben még „csak” 4,5 százalék, számuk pedig 77 ezer fő volt.                                                                                                                  (mfor.hu)

A balrad.hu kommentje a „kunyera” után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: „…Rétvári válaszából nem derül ki tehát, mekkora havi jövedelem összeg szükséges ahhoz, hogy valakit ne fenyegessen az elszegényedés kockázata…”

Viszont azt mindenképpen megtudhattuk, hogy ITTENN MINDEN JAÚ! Hiszen a NER -által védettek vagyunk!