Gondolatok a kapitalizmusról 2

A jogállamiságban is lehet osztály-önkényuralom?!

„Kant, Immánuel (1724—1804): német filozófus, a klasszikus német filozófia első kiemelkedő képviselője. … Kant jogi nézeteinek tulajdonképpeni alapja és történetileg haladó jelentősége abban keresendő, hogy a tulajdonjogon alapuló polgári „jogrendet” állította szembe a feudális jognélküliséggel és önkénnyel. A jogállamban minden személynek van szavazati joga, vagyis joga arra, hogy beleszóljon a köz döntésébe, s egyben magára nézve is érvényesnek ismeri el ezt a döntést. Az állampolgári szabadság Kant felfogásában a személynek az a joga, hogy csak azoknak a törvényeknek engedelmeskedjék, amelyekkel kapcsolatban kinyilvánította jóváhagyását. Az ebben az értelemben felfogott szabadsággal elidegeníthetetlenül rendelkeznie kell minden egyes állampolgárnak. Ugyanilyen elidegeníthetetlen jog Kant szerint minden állampolgárnak a törvény előtti egyenlősége – a társadalom eszményi állapotának az egyének és az államok közötti békét tekintette Ez azonban, mint mondotta, rendkívül távoli cél.” – Filozófiai kislexikon

„A jogállam olyan állam, amely elismeri és betartja a nemzetközi és hazai emberi jogok és konvenciók hatályát és érvényességét, és saját működését is ezeknek rendeli alá. A jogállamiság, mint követelmény a legáltalánosabb értelemben a közhatalom jognak való alávetettségét jelenti. … Az angolszász politikai rendszerben a joguralom kifejezés használatos, ami azt fejezi ki, hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett. … A joguralom fogalma az amerikai forradalom egyik vívmánya. Thomas Paine az 1776-os Common Sense-ben így ír erről: „Ahogy az abszolút kormányzatokban a Király a törvény, úgy a szabad országokban a törvénynek KELL a Királynak lennie; más uralkodó nem lehet”.”

„Mit jelent a jogállamiság? Mi a lényege? Ahol jogállam van, ott egy miniszter, egy rendőr vagy egy polgármester is ugyanazokat a szabályokat köteles betartani, mint te. Senki nem áll a törvény felett. Ahol jogállam van, ott egy demokratikusan megválasztott kormány sem tehet meg akármit: bírók, ombudsman, civil szervezetek és újságírók biztosítják, hogy ne élhessen vissza a hatalmával. Ahol jogállam van, ott mindig megtudhatod, hogy a kormány mit miért csinál, és ha nem tetszik, elmondhatod nyilvánosan is. Ahol jogállam van, ott biztonságban élhetsz, hiszen pontosan tudod, hogy mit vár el tőled az állam, ahogy azt is, hogy te mit várhatsz el tőle. A jogállam lényege, hogy a törvényeknek, a jognak mindenki alá van rendelve. A szabályok mindenkire vonatkoznak. Teljes a törvény előtti egyenlőség és a jog uralma mindenki és minden intézmény felett.”

A kapitalizmusban a kapitalista osztály-önkényuralom a jogállamiságban, a joguralomban is megvalósul, mert a többségnek, a proletár dolgozóknak – hasonlóan a nyílt diktatúrához – a törvényhozó hatalomban semmilyen beleszólása sincs az osztályérdekeik következetes érvényesítésére. A polgári demokráciák törvényhozásában, néhány ritka kivételtől eltekintve, érdemben a dolgozó proletárok következetes osztály-érdekképviselői (a marxista-leninista kommunisták) nem vesznek részt!

A kapitalista osztály-önkényuralmat a kapitalista termelési módnak megfelelő törvényekkel a joguralomban, a médiumok és az oktatás monopóliumával, az államhatalommal, a kapitalista alap és felépítmény valósítja meg, ami így totális gazdasági-politikai hatalom a dolgozó proletárok osztályérdeke felett, amit még a szükséges méretű és formájú terror is garantál. Ez totális kapitalista osztály-önkényuralom, ez a fasizmus.

Ráadásul a kapitalista gazdaságában a kapitalista gazda az úr a bérrabszolgáinak az életlehetőségei felett! Ha a gazda szabadon ereszti, szabaddá teszi a bérrabszolgát, mert már nincs rá szüksége, vagy haragszik rá, az éhezhet, nyomoroghat, a gazdának ehhez minden lehetősége megvan, amit a kapitalizmus a jogállami formában is biztosít a tőkés gazda, az egész tőkésosztály számára. Az ehhez szükséges jogszabályokat a tőkésosztály érdekében a kapitalista törvényhozás hozza meg. A kapitalizmusban törvényes a bérrabszolgaság és az élősködés, de ez ellen az emberi jogok megsértése ellen nem lehet törvényesen fellépni. A kapitalizmusban a dolgozó proletárok osztályérdekeinek érvényesítésre így csak osztályharca lehet az egyetlen megoldás! A „Világ proletárjai egyesüljetek!”

„Alap és felépítmény: a társadalom alapja: a gazdasági szerkezet, a termelési viszonyok összessége, amit végső soron a termelőerők fejlődése határoz meg. A felépítmény: az alapnak megfelelő politikai, filozófiai, jogi, erkölcsi, művészi, vallási nézetek és ezeknek megfelelő intézmények, szervezetek összessége. Ezek közül döntő szerepe van az államhatalomnak. A fejlődés során az alapnak van elsődleges szerepe, ugyanakkor a felépítmény is aktív szerepet játszik a társadalom fejlődésében, visszahat az alapra, gyorsítja vagy akadályozza a fejlődést. Különösen fontos szerepe van a szocialista társadalom felépítményének, amely segíti a szocializmus gazdasági alapjainak lerakását.” – Marxista fogalomlexikon

A szocialista demokrácia, ami a valódi gazdasági-politikai-társadalmi egyenjogúságon alapuló demokrácia, a jogállami formában a dolgozók osztályérdekeinek a megvalósítására törekszik, ami a munka szerinti elosztás, az emberi jogok érvényesítése, a bérrabszolgaság, az élősködés, a társadalmi megosztottság felszámolása, a politikai-gazdasági-társadalmi egyenlőség megvalósítása, stb.. A szocialista törvényhozásban a kizsákmányolók (nyílt) hívei nem vehetnek részt, amit a proletárdiktatúra, a dolgozók osztályhatalma (próbál) akadályoz meg. Mert a szocializmusban a felsőbbrendűség, a kizsákmányolás, az élősködés, a bérrabszolgaság bűncselekmény! A szocializmusban a társadalmi alap és a felépítmény kollektív formában a dolgozók tulajdonában, érdekében és működésével létezik.

A polgári demokrácia a jogállami formában a kapitalisták osztályérdekeinek a megvalósítására törekszik ezért a dolgozó proletárok valódi osztály érdekképviselői, a marxista-leninista vezérfonalat követő kommunisták, ténylegesen, érdemben (ritka kivételtől eltekintve) nem vesznek részt a törvényhozói hatalomban, így a proletár dolgozók osztályérdeke (érdemben, konkrétan) nem is jelenik meg a törvényekben. A polgári demokrácia törvényhozásban a kapitalista osztály-önkényuralom, a mosolygó fasizmus a joguralommal, a terrorral harcol a proletár dolgozók valódi osztály-érdekvédői, osztály-érdekképviselői a kommunisták ellen.

A joguralom a klasszikus fasizmusban a nyílt diktatúrában is működik. De a kapitalizmus érdekében a terror, a népirtás, a kapitalista osztály-önkényuralom a klasszikus hitleri típusú fasizmusban nyíltan, gátlástalanul megjelenik a törvényekben is. Így lesz a joguralom a terror egyik formája. A klasszikus hitleri fasizmus a legkövetkezetesebb fasiszta-kapitalizmus!

A kapitalizmus törvényesen lehetővé teszi a kizsákmányolás embertelenségét!

A kapitalizmus törvényhozásában nem jelenhet meg az, hogy a tőkés kizsákmányolás, a bérrabszolgatartás, az erre alapuló élősködés az embertelen bűncselekmény, az emberi jogok súlyos megsértése, mert e nélkül működésképtelen lenne. Nem is jelenik meg. A szocializmusban már a kizsákmányolás, az élősködés, a bérrabszolgatatás bűncselekmény, ami a törvényekben is megjelenik.

„A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA: 1. § Magyarország: népköztársaság. 2. § (1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. 3. § A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.”

A kapitalizmusban a dolgozó proletárok következetes érdekképviselői hatékonyan félelem nélkül nem hirdethetik, nem bírálhatják, nem taníthatják az iskolákban, a munkahelyeken, a médiumokban, a törvényhozásban a kapitalizmus élősködő, embertelen természetét, az emberi jogok megsértését, a bérrabszolgaság gyalázatát, ez ellen nem szervezkedhetnek, mert a gazda lesújt az emberi jogaikért küzdő lázadókra.

A kapitalista törvényhozás ezeket a gyalázatokat elítélő jogszabályokat nem hozhat. A kapitalista alkotmányban nem szerepelhet az, hogy a kapitalizmus bérrabszolgatartó társadalom, amely a működése miatt kénytelen kizsákmányolni, kénytelen az emberi jogokat megsérteni. Ezt a totális kapitalista hatalom, a kapitalizmus működési módja, a reakciós jobboldali erkölcse, a konzervatív idealista világnézete nem teszi lehetővé. Bár az emberi jogokról, a demokráciáról fecsegnek a kapitalizmus hívei a bérrabszolgatartó társadalomban.

Így azonban a kapitalizmusban nem lehet eredményesen, demokratikusan, törvényesen képviselni a dolgozó proletárok osztályérdekeit, amely kibékíthetetlen a kapitalista élősködéssel.

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíteni!