Kínos meglepetés: még mindig 20 százalék fölötti az infláció

20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.

Miközben Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, Magyarországon azért várhattuk kíváncsian a péntek reggelt, hogy kiderüljön, júniusban legalább 20 százalék alá lement-e az áremelkedés üteme. És meg is kaptuk a választ: nem,

20,1 százalékos volt a júniusi inflációnk.

A csúcs a januári 25,7 százalék volt, aztán egészen márciusig 25 százalék fölött maradt a mutató, és még májusban is 21,5 százalékon állt. Korábban az elemzők azt várták, hogy a tavasz végén vagy a nyár elején lassulhat 20 százalék alá – most már látszik, hogy ebből minden bizonnyal a nyár közepe lesz.

Ennél is kellemetlenebb az, hogy májusról júniusra nőttek az árak, átlagosan 0,3 százalékkal. A részletes számokon látszik az, hogy miközben az élelmiszerek és az energia ára csökkent május óta, a szolgáltató szektorban nagyot nőttek az árak – ami logikus is, hiszen béreket muszáj emelni épp a nagy infláció miatt, ráadásul itt a nyaralások szezonja. De havi szinten a benzin ára is megnőtt.

A gyorsan változó tételektől megtisztított maginfláció éves szinten 20,8 százalékos, a nyugdíjas-infláció pedig 21,2 százalék.

A kormánykommunikáció szerint a fő cél az, hogy az év végére egy számjegyű legyen inflációt, vagyis az, hogy idén decemberben legfeljebb 9,9 százalékkal legyen az élet drágább, mint 2022 decemberében volt. Elkészítettünk egy ábrát, amelyen azt lehet követni, hogy időarányosan hogyan állunk: itt a 2022. decemberihez viszonyítottuk az árak emelkedését. Most 4,5 százaléknál tartunk.

Az EU 27 tagállama közül eddig 21-nek a statisztikusai készültek el az inflációjuk kiszámításával. A magyar adat után a második legrosszabb eddig a szlovák, de az csak 11,3 százalékos, vagyis a közelében sincs a mienknek. A többi 19 országban pedig már egy számjegyű a mutató, néhány országban pedig 2 százalék alatti.

A friss magyar adat a következőképp állt össze:

• a háztartási energia 34,3 százalékot drágult egy év alatt,
• az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal nőtt átlagosan,
• az alkoholos italok és dohányáruk 18,7 százalékkal drágábbak,
• az „egyéb cikkek” nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 18,1 százalékkal drágult,
• a szolgáltatások ára 14,4 százalékkal nőtt,
• a ruháké 8,8 százalékkal,
• a tartós fogyasztási cikkek pedig 6,1 százalékkal drágultak.

Június 1-jétől volt érvényben a kötelező élelmiszerbolti akciózás. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az élelmiszerek ára májusról júniusra 0,4 százalékkal csökkent. A zöldség és a gyümölcs átlagosan 3,4, a vaj és vajkrém 2,8, a tej 2,7, a sajt 2,3 százalékkal volt olcsóbb, mint májusban. Az egy évvel ezelőttihez képest még mindig nagyon magasak az árak, például a kenyér 48,6, a tejtermékek 41,4, a tojás 40,1, a vaj 35,6 százalékkal kerül többe, mint tavaly júniusban.

De havi szinten nagyot csökkent a háztartási energia is, 2,1 százalékkal lett olcsóbb, mint májusban. Ez az év eleje óta folyamatosan csökken – úgy tűnik, spórolni is sokan megtanultak a rezsin, és persze az is nagyon sokat segített, hogy fűtési szezonon kívül már sokkal könnyebb beférni a rezsicsökkentett árakat garantáló fogyasztási határ alá.

A kormány mindenesetre abban bízik, hogy lassan, ha más nem, legalább a bázishatás csökkenteni kezdi az élelmiszer-inflációt, így augusztustól már kivezeti az árstopot. Igaz, a tavaly február óta velünk levő rendszert nem engedi el teljesen, az árstopos termékeket egyelőre legfeljebb beszerzési áron árulhatják a kereskedők, sőt, két termékkört a júniusban bevezetett kötelező akció körbe is be kell venni majd. A hvg.hu számításai szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy ne legyen olyan jelentős drágulás, sőt, lesznek termékek, amelyeknek az ára tovább csökkenhet.

Júliusban bevezették ugyanakkor az állami árfigyelő rendszert, a kormánykommunikáció ettől is azt reméli, hogy majd olcsóbbak lesznek az ételek.

Mi már több, mint egy éve hónapról hónapra követjük az árakat, és a legfrissebb bevásárlókosárban azt láttuk: több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt.

Az óriási infláció azt jelenti, hogy hiába a fizetésemelések, a bérek sokat vesztenek az értékükből. A KSH még csak az áprilisi kereseti számokat adta ki, akkor 6,9 százalékos volt a reálkereset-csökkenés.

Ez pedig azzal a ritka rossz következménnyel járt, hogy egyre kevesebbet tudtak az emberek vásárolni. A friss kiskereskedelmi adatok szerint májusban 5,4 százalékkal több pénzt hagyva a kasszáknál 12,3 százalékkal kevesebb árut vásároltak, mint egy évvel azelőtt. Nagy Márton is arról beszélt: még a kormányt is meglepte, amennyire visszaesett a fogyasztás. A költségvetésnek persze nem jön rosszul, hogy a magasabb árak miatt megugrik az áfabevétel is, csakhogy már annyira drága minden, hogy a spórolás miatt nem jön elég fogyasztási adó. Az első negyedévben alig 8,8 százalékkal nőtt az áfabevétel, ami ilyen infláció mellett nagyon rossz hírnek számít.

A Magyar Nemzeti Banknál úgy számolnak, hogy az év végére érdemben lassulhat az infláció (főleg majd augusztustól, amikor már nem a rezsicsökkentés alatti árakhoz hasonlítjuk az energiaárakat, majd decembertől a tavaly szinte végig 480 forintos benzin is kiesik a bázishatásból). Ezért aztán az elmúlt két hónapban már óvatos kamatcsökkentésbe kezdett a jegybank, várhatóan ezt tovább fogja folytatni, amire már csak azért is szükség lesz, mert a mostani 16 százalékos irányadó kamat is rendkívül magas: az, hogy tavaly októberben 18 százalékra vitték fel, és azóta csak kicsit csökkentették, arra elegendő volt, hogy a forintot megmentsék, de a gazdaság növekedését nem segíti.

Nagy Márton nemrég arról beszélt, hogy az MNB mostani 2-4 százalékos céljánál magasabb inflációs célt kellene meghatározni, a kormány pedig 6 százalékos éves inflációval számol 2024-re a költségvetésben. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a magasabb inflációs cél tenné lehetővé azt, hogy a fogyasztás és a befektetés nőjön. Hiszen ahogy azt a gyakorlatban láthatjuk is: ha a kormány pörgetni akarja a gazdaságot, akkor annak ritka kínos mellékhatása az, hogy a rendszerbe öntött pénz megdobja az inflációt.                                                                                                                                    (HVG)

A balrad.ru kommentje a "kunyera" után! 

Kérjük, anyagilag támogassa  a Bal-Rad-ot! – a  blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható   piktogrammra kattintva Pay-Pal-on 

-vagy közvetlen postai úton:

Szabó Péter 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.

HA LEHET...- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!

A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.ru/koszonet

Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.ru-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! - hiszen azzal is tudsz segíteni!

Bal-Rad komm: "...A kormánykommunikáció szerint a fő cél az, hogy az év végére egy számjegyű legyen inflációt, vagyis az, hogy idén decemberben legfeljebb 9,9 százalékkal legyen az élet drágább, mint 2022 decemberében volt..."

-Ez pedig be is fog következni, ha a fene fenét eszik is! Ráadásul azt a  mutatót is a KSH nevű qrmányvetítölde állítja be! Úgyhogy biztosak lehetünk a csudállatos sikerben!

Ráadásul a 9,9 százalékos évvégi mutató MINIMUM DUPLÁJA LESZ AZ EU - s álagnak, amivel uniós bajnokok leszünk továbbra is! Nem is beszélve a vilácsúcsot jelentő 27 százalékos ÁFA tartalom megfizetésével kitömött vajdasági büdzsé állapotáról. (Ami ugyan édeskevésnek tűnik a vajda és qrmánya által elsíbolandó összeghez képest, de majd fölülvizsgálják a kiadási oldalt, és eldöntik, hogy kikre - mikre nem adnak pénzt!)