NEM TÉNY, HANEM HIT KÉRDÉSE AZ EGÉSZ!

Ezt nem teszi ki az ablakba a vajda főfinánca: 2010-ben is többet költöttek oktatásra és egészségügyre

Idén történelmi mélypontra csökkentek az egészségügyre és az oktatásra fordított költségvetési kiadások, és jövőre sem lesz sokkal jobb a helyzet – írja a Népszava.

A parlament a héten tárgyalta első olvasatban a 2024-es költségvetési javaslatot, amelynek vitaindítójában Varga Mihály a javaslatát méltatva sorolta, hogy mennyivel több pénz jut a nyugdíjasoknak, a közoktatásra, illetve az egészségügyre, mint 2010-ben. Vagyis a kormány számára még mindig mindig 2010, a hatalomra kerülésük éve a fokmérő.

A pénzügyminiszter folyó áron hasonlította össze a kiadásokat, így két-háromszoros szorzók jöttek ki,  igaz így nem kellett foglalkozni a 14 év alatt összejött 67 százalékos inflációval, ami torzítja az összevetést – hívja fel a figyelmet a lap.

Ugyanakkor, ha a mindenkori GDP-hez arányosítva vizsgáljuk a költéseket, kiderül hogy még mindig nem értük el az akkori színvonalat.
A korábbi költségvetési törvényekben a kormány minden évre kiszámolta, hogy GDP arányosan mely területre mennyit költ, és az uniós statisztikai hivatal is ez a módszert használja az uniós tagállamok költségvetéseinek összehasonlására. Talán pontosan a könnyű összevethetőség miatt az Orbán-kormány az utóbbi években már nem közli a költségvetés GDP-arányos bontását, ám ez könnyen kiszámítható, hisz a kormány előrejelzése szerint a bruttó hazai termék, a GDP értéke az idén 77 629 milliárd forint lesz, ami jövőre 85 255 milliárd forintra emelkedik a hat százalékos infláció (pontosabban 5,6 százalékra számolt GDP-deflátor) és a 4 százalékos gazdasági növekedés eredőjeként.

Ezeket figyelembe véve kiderül, hogy jövőre mind az oktatásra, mind az egészségügyre, de még a nyugdíjkiadásokra is lényegesen kevesebbet költ majd a magyar kormány a GDP-arányában, mint tette azt a 2010-ben a leköszönt Bajnai-kormány.

Így míg 2010-ben az állam jóléti kiadásokra az akkori GDP 30,7 százalékát költötte, jövőre ez a szám 23 százalék lesz. A nyugellátásokra 2010-ben a GDP 10,1 százalékát költötték, jövőre ez a szám 7,1 százalék lesz,

ami uniós összehasonlításban az egyik legalacsonyabb érték.

A 27 uniós állam között az alsóházban teljesít a magyar állam az oktatási és az egészségügyi kiadások terén is. Az egészségügyre 2010-ben a GDP 4,5 százalékát költötte az állam, ez idén a bruttó hazai termék 3,6 százalékára rúg, ami jövőre is csak 3,8 százalékra emelkedik.