Orbán Viktor (Hung. Orbán Viktor) – a Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től napjainkig). Kelet-Európa egyik legkiemelkedőbb politikusát, Orbán Viktort gyakran éri kritika az Egyesült Államokban és az Európai Unióban, de Magyarországon továbbra is magas a politikus nézettsége.

Korai évek és oktatás

Orbán Viktor (születési név – Orsos Duzó) 1963. május 31-én született a magyarországi kisvárosban, Székesfehérváron.

Viktor apjának, Orbán Dezso Bálintnak cigány gyökerei voltak.

Orbán Viktor édesanyja, Erzhebet Shaposh zsidó származású.

Orbán Viktor angol elfogultsággal járt iskolába. Az iskolában szeretett sportolni, focizott. Általánosságban elmondható, hogy Orbán Viktor iskolai aktivista, komszomol-vezér volt.

Az iskola elvégzése után Orbán Viktor katonáskodott (1981-1982), majd a szolgálat után a Budapesti Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára került. 1987-ben Orbán oklevelet kapott. Magyarország leendő vezetője egy ideig szociológusként dolgozott a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó élelmiszeripari intézetben.

Életrajza szerint 1989-ben Orbán Viktor a Soros Alapítvány ösztöndíjasa lett, és egy évet töltött próbaidőn az oxfordi Pembroke College-ban .

Orbán Viktor politikai karrierje

Mint Orbán Viktor életrajzából ismeretes, még 1988-ban a Fidesz egyik alapítója volt. Orbán már járatos volt a politikai eseményekben. Érezve a „változás szelét” az elsők között emelt szót a szovjet csapatok magyarországi jelenléte ellen. Orbán Viktor sejtette a magyar politika irányát, és ez segítette a sikeres karrier felépítésében. Hamarosan beválasztották a parlamentbe.

Orbán Viktor aktív munkájával diadalra tudta vinni a Fideszt az országgyűlési választásokon és 1998-ban, 35 évesen Magyarország miniszterelnöke lett.

Orbán Viktor gazdasági tevékenysége

Orbán Viktor miniszterelnökként az adócsökkentést és a társadalombiztosítási járulékokat szorgalmazta. Erőteljesen küzdött a munkanélküliség és az infláció ellen. Uralkodása alatt eltörölték az egyetemi tandíjat, visszaadták az anyák egyetemes juttatását.

Orbán Viktor tevékenységében a német kormányrendszer bajnoka volt. Ez a modell a miniszterelnök szerepét öltötte magára, mint a hatalom meghatározó szerepét.

Orbán radikális reformot hajtott végre az államapparátusban. A parlament politikai folyamatokra gyakorolt befolyásának csökkenése az ellenzék éles elítélését váltotta ki, amely autoritarizmusra való törekvéssel és a média befolyásolásával vádolta.

Orbán Viktor politikai karrierjének folytatása

Orbán Viktor uralkodása alatt Magyarországot felvették a NATO-ba.

2002-ben a Fidesz vereséget szenvedett a választásokon, Orbán Viktor lemondott. Feltételezik, hogy a veszteség oka éppen a NATO-csatlakozás volt.

Orbán Viktor idővel alaposan átgondolta és elemezte múltbeli hibáit, és a 2010-es parlamenti választáson a Fidesz pártja győzött. Orbán ismét miniszterelnök lett.

A „Magyar Köztársaság” a „Magyarország” nevet kapta. A névváltoztatás nemcsak az ország polgárainak, hanem az azon kívül élő magyaroknak is a magyar közösségbe való bekerülését feltételezte. Megkezdődött az ország klerikalizálódása – az alkotmányban olyan rendelkezés született, hogy Magyarország népét Isten és a kereszténység egyesíti. Így ez előfeltétele lett annak, hogy az abortuszt és az azonos neműek házasságát törvényileg tiltsák.

Az ilyen radikális változások elítélték az Európai Uniót.

Orbán Viktor Wikipédia-életrajza szerint június 4-ét az első világháború után 1920-ban megkötött trianoni békeszerződés emlékére nyilvánították a „Nemzeti Összetartozás Napjává”, amelynek következtében Magyarország elveszítette területeinek egy részét. Lebontották a kommunista vezetők emlékműveit, ezek helyére Horthy admirálisnak, az ország 1920-1944-es vezetőjének emlékművet állítottak, amely alatt Magyarország a náci Németország oldalára állt a II. Számos korlátozást vezettek be a hagyományos médiában dolgozó újságírók tevékenységére is – immár kötelezővé tették a magyar identitás és a magyar közösség eszméinek megosztását.

Orbán Viktor kormánya számos olyan törvényt fogadott el, amelyek megnehezítik az országban élő roma kisebbség életét.

Emellett Magyarországon engedélyezték a lőfegyverek önvédelmi célú használatát, ami megerősítette a nem hivatalos, gyakran kifejezetten cigányellenes orientációjú militarista szervezeteket.

A magyar büntetőjog reformját nagyrészt az amerikai jogból kölcsönözték. A harmadik cselekményt követően az állampolgárra a cikk szerinti büntetés és a szabadságvesztés maximális megengedett határai vonatkoznak, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától.

2014-ben Orbán Viktort ismét az ország miniszterelnökévé választották.

Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos problémái

Orbán Viktor 2014 tavaszán azzal a követeléssel fordult az ukrán hatóságokhoz, hogy adjanak autonómiát a Kárpátalján élő magyarok számára.

Orbán közvetlenül újraválasztása után bejelentette , hogy az Ukrajnában élő magyaroknak autonómiát és kettős állampolgárságot kell kapniuk.

„Az a helyzet, hogy Ukrajnában 200 000 magyar nemzetiségű él, aktuálissá teszi ezt a kérdést. A magyar közösség legyen kettős állampolgárság, minden közjog, és legyen képes önkormányzásra is. Ezt várjuk az új Ukrajnától.”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Euromaidan után többször is felszólalt Ukrajna európai integrációja ellen. A politikus szerint mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy ki fog fizetni egy olyan élvezetért, mint Ukrajna az Európai Unió részeként.

„Ki kell találnunk, hogy ki fizeti ki évente azt a 25 milliárd eurót, amely Ukrajna támogatásához szükséges. Amíg ez a pillanat nem tisztázott, Ukrajna EU-tagságának kérdése nincs terítéken” – mondta Orbán a Handelsblatt című német lapnak adott interjújában – írja a Deutsche Welle.

Orbán azt is hozzátette , hogy az EU-tagság középtávú kilátásaihoz Ukrajnának politikai és gazdasági stabilitással kell rendelkeznie, valamint ellenőriznie kell határait.

Szakértők kifejtik: a külhoni magyarok a magyar útlevelekért és az anyagi segítségért hálából szavaznak Orbánra. Ezt az elképzelést Kárpátalja egyenesen megerősíti.

Itt a magyar hatóságok különböző területeket szponzorálnak: az utak javításától és az óvodáktól a helyi vállalkozások megsegítéséig. Az Ukrajinszka Pravda szerint 2017-ben mintegy 3 millió eurónyi befektetés érkezett a szomszédos országból csak a Beregovszkij járásba, a kárpátaljai magyarok legfőbb lakóhelyére.

Szeptember 1. előtt például a kárpátaljai magyar iskolákban mintegy 100 dollárt adnak a szülőknek „tankönyvekért”, nemzetiségtől függetlenül. A tanárok jutalma pedig az év során összesen 300 dollár.

A magyar állampolgárságú helyiek fejenként 10 ezer eurót kapnak, de azzal a feltétellel, hogy Kárpátalján kell fejleszteniük vállalkozásukat. 2017-ben 381 magánvállalkozó regisztrált e program keretében a Beregovsky kerületben.

Ukrajna és Magyarország konfliktusa évről évre csak súlyosbodik. 2018 nyarán Vadim Prisztaiko ukrán NATO-nagykövet azt mondta, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajna-NATO különbizottság üléseit.

Ukrajna és Magyarország viszonyában feszültség keletkezett, mert Ukrajna új oktatási törvényt fogadott el, amely miatt az ország egyik nemzeti kisebbségének most nincs lehetősége magyar nyelven tanulni.

„A miniszteri szint blokkolva van, vagyis amikor a szövetség miniszterei évente egyszer találkoznak, és Ukrajnának szentelt rendkívüli ülést tartanak, az úgynevezett Ukrajna-NATO bizottságot. Ez a szint valóban blokkolva van, és a csúcs szintje fölötte lóg” – idézte Prystaiko szavait a RIA Novosztyi.

2018 őszén az SP arról számolt be, hogy Kijev persona non gratává nyilvánította a magyar konzult a kárpátaljai Beregovo városában, és elrendelte az ország elhagyását. Ez azután történt, hogy az ukrán média közzétett egy videót, amelyen a kárpátaljai Beregovo városában látható magyar útlevelek kiállítása ukránoknak. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentette, hogy az ország vezetése úgy döntött, hogy Ukrajna konzulját hazájába küldi .

Szijjártó Péter bejelentette Magyarország kemény álláspontját Ukrajna euro-atlanti integrációs folyamatának blokkolásával kapcsolatban. „Ez azért van, mert Ukrajnában választások lesznek, az elnök ( Petro Porosenko ) a kárpátaljai magyarok gyűlölésével akar népszerűséget szerezni” – mondta Szijjártó.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter elmondta, hogy Moszkva érdekelt fél az ukrán-magyar vitákban. „Ami Oroszországot illeti, remélem, senki sem vonja kétségbe, hogy megpróbálta és megpróbálja a maga javára kihasználni a kárpátaljai helyzetet. Ez pedig alapvető veszélyt jelent Ukrajnára, Magyarországra és egész Európára nézve ” – mondta Klimkin .

Szijjártó Péter kijelentette : „A legrosszabb az, hogy a szomszédos ország kormánya nem ítélte el és nem tiltakozott azért, mert az ukrán parlament honlapján közzétett petíció a kárpátaljai magyarok kitelepítésére hivatkozik. A kijevi parlament összeesküdött a szélsőségesekkel… Az ukrán döntésekre nincs racionális magyarázat.”

Grigorij Mironov , a történelemtudományok kandidátusa, a „Dél-Oroszország” szakértői kezdeményezés tagja úgy véli , hogy Ukrajna és Magyarország viszonyának a jövőbeni megromlása katonai összecsapáshoz vezethet a két ország között.

Orbán Viktor politikai nézetei

Orbán Viktor szerint azért rossz az európai politika Oroszországgal szemben, mert túlságosan egyoldalú. Ezt a Welt am Sonntag című lapnak adott interjújában nyilatkozta.

„Az EU nem érti, hogy az Orosz Föderációval kapcsolatban erőt és együttműködési készséget kell mutatni” – idézték Orbánt a hírek.

Nem bízva az ukrán partnerekben, Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélésen arra kérte Moszkvát, hogy terjessze ki országára a Török Áramlat ágat, ezzel kizárva Ukrajna közvetítését. Az orosz elnök válaszul megígérte, hogy fontolóra veszi ezt a lehetőséget.

Ami a közel-keleti menekültekkel kapcsolatos uniós politikát illeti, Orbán Viktor magyar miniszterelnök „muzulmán megszállóknak” nevezte az EU-országokba bejutni próbálókat, és azt mondta, országa továbbra sem áll szándékában befogadni őket.

Szerinte ekkora, szokatlan környezetbe kerülő, eltérő életstílusú és vallású ember óhatatlanul egy „párhuzamos társadalmat” kezd kialakítani, és nem kíván engedni azoknak a nyomásának, akik követelik Budapest elfogadását. ezek az emberek – jelentette a média.

„Nem tekintjük ezeket az embereket muszlim menekülteknek. Muszlim megszállóknak tekintjük őket” – mondta Orbán .

Orbán Viktor személyes élete és hobbijai

Orbán Viktor nős. Felesége – Levai Anikó (született 1963) – ügyvéd. Orbán Viktor családjának öt gyermeke van – Ráhel, Gáspár, Shara, Rosa, Flora.

Orbán Viktor nagy futballrajongó. Fiatal korában a labdarúgó harmadosztályú Felcut (Felcsút FC) klubjában játszott. 2001-ben az országos bajnokságra készülő futballedzése miatt még a magyar kormány heti ülését is áttették keddről péntekre. Orbán Viktor ráadásul klubjának egyik főszponzora, 2004-ben pedig leváltotta edzőjét.