Az európai népi demokratikus országok gazdasági rendje
A szocializmus építése a népi demokratikus országokban
(idézet: Politikai gazdaságtan tankönyv – SZIKRA)
A dolgozók anyagi jólétének növekedése és műveltségi színvonalának emelkedése. A népi demokratikus országokban a szocialista építés a dolgozók anyagi jólétének állandó növekedésével, műveltségi színvonalának szakadatlan emelkedésével jár együtt. Ebben a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése nyilvánul meg. Az ipar gyorsütemű fejlődése következtében a népi demokratikus országokban már 1948—1949-ben a városokban és a falvakban egyaránt felszámolták a munkanélküliséget. Évről évre nő a szocialista vállalatoknál foglalkoztatott munkások száma.
A szocialista termelés fellendülése alapján növekszik a nemzeti jövedelem. A nagybirtokosok és a nagytőkések osztályát felszámolták, s most a gyorsan növekvő nemzeti jövedelmet a dolgozók jólétének növelésére, továbbá a városi és a falusi szocialista bővített újratermelés biztosítására használják fel.
Állandóan emelkedik a munkásak és alkalmazottak reálbére és a parasztok jövedelme. Igen nagy jelentőségű a lakosság reáljövedelmének növekedése szempontjából a közszükségleti cikkek árának leszállítása. A reálbérek emelkedésének lényeges tényezője a lakbérek leszállítása és más kommunális szolgáltatások díjának csökkentése. A dolgozók anyagi jólétének növekedését biztosítja továbbá a munkások és alkalmazottak állami társadalombiztosításának, az ingyenes közoktatásnak és orvosi ellátásnak a bevezetése, s a szanatóriumok és üdülők kiterjedt hálózatának megteremtése is.
A nemzeti jövedelem 1953-ig a következő mértékben növekedett: Lengyelországban a háború előtti évekhez viszonyítva a 2-szeresére, Bulgáriában 1939-hez viszonyítva 86,7%-kal, Csehszlovákiában 1937-hez viszonyítva 60%-kal.
Lengyelországban a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatott lakosság egy főre eső reáljövedelme 1953-ban 40%-kal volt magasabb, mint a háborút közvetlenül megelőző években. A falusi lakosság egy főre eső reáljövedelme 75%-kal haladta meg az 1938. évi színvonalat. Magyarországon 1954 első felében a gyári munkások reálbére 57%-kal, az egy parasztcsaládra jutó reáljövedelem pedig 50%-kal volt magasabb, mint 1938-ban. A lakosság reáljövedelmének növekedése következtében lényegesen megnőtt a dolgozók fogyasztása. Romániában 1953-ban egy munkáscsalád 1938-hoz képest 20%-kal több kenyeret, 48%-kal több cukrot, 164%-kal több növényi olajat fogyasztott. A román parasztság egyéni szükségleteinek kielégítésére szolgáló rizs- és búzafogyasztás ugyanezen időszak alatt 50%-kal növekedett. Bulgáriában a munkások és alkalmazottak reálbére 1953-ban 38%-kal haladta meg az 1939-es színvonalat.
Bulgáriában 1953-ban 6-szor annyit költöttek egészségvédelemre, mint 1939-ben. A kórházi ágyak száma az 1939. évi 10 492-ről 1952-ig 24 522-re emelkedett.
A szocializmus építése elválaszthatatlanul kultúrforradalommal kapcsolódik egybe. A népi demokratikus országokban a kultúra és a tudás hozzáférhetővé válik a dolgozók nagy tömegei számára. A forradalom felszámolta a burzsoázia és a földbirtokosság művelődési, kulturális monopóliumát. A művelődés, a kultúra az egész nép közkincsévé vált. Új, tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúra jön létre. A Szovjetunió ízig-vérig internacionalista jellegű szocialista kultúrája nagy hatással van a népi demokratikus országok nemzeti kultúrájának fejlődésére. Gyors ütemben alakul ki az új, szocialista értelmiség. Egyre nő a mérnökök és technikusok száma.
A népi demokratikus országokban törvényt hoztak a gyermekek 7 éves kortól kezdődő kötelező oktatásáról, és a 12—40 év közötti lakosság írástudatlanságának felszámolásáról. Romániában az 1953—1954-es iskolaévig, az 1938—1939-es évhez viszonyítva, a hétéves iskolák tanulóinak száma 4,7-szeresére, a középiskolások száma több mint 4-szeresére, a főiskolások száma, nem számítva a 19 000 levelező hallgatót, több mint 2,2- szeresére — 29 000-ről 64 300-ra nőtt.
A régi Lengyelországban 1937—1938-ban 28 főiskola működött 48 000 hallgatóval, akik között a munkásszármazású hallgatók száma nem volt több 5%-nál, a parasztszármazásúaké pedig 9%-nál. 1953-ban 83 főiskola volt Lengyelországban — 134 000, túlnyomó többségében munkás- és parasztszármazású hallgatóval.
Magyarországon 1953-ban a középiskolások száma 2,5-szerese, a nem teljes középiskolák tanulóinak száma pedig 3-szorosa volt az 1938. évinek, míg a főiskolai hallgatók száma csaknem 5-szörösére emelkedett.
A főiskolai képesítésű szakemberek képzése terén a népi demokratikus államok már most messze maguk mögött hagytak sok tőkés országot. Lengyelországban 196 lakosra, Bulgáriában 244 lakosra, Angliában viszont 500 lakosra, Törökországban pedig 820 lakosra jut egy egyetemi hallgató.
A népi demokratikus országok szocialista építésének sikerei újabb bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy a tőkés termelési mód ideje lejárt, s hogy a szocialista gazdasági rendszernek vitathatatlan előnyei vannak a kapitalista rendszerrel szemben.
Rövid összefoglalás
- Közép- és Délkelet-Európa országaiban — Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és Albániában a népi demokratikus forradalom mindenekelőtt teljes mértékben megoldotta a polgári demokratikus forradalom feladatait. A forradalom antifeudális jellege a forradalmi földreform végrehajtásában jutott kifejezésre: a nagybirtokokat elkobozták és felosztották a földnélküliek és a talpalatnyi földön küszködő parasztok között. A forradalom antiimperialista jellege abban nyilvánult meg, hogy felszabadította Közép- és Délkelet-Európa népeit az imperializmus igája alól, és biztosította számukra a nemzeti önállóságot. Az antifeudális feladatok megoldásával egyidejűleg végbement a polgári demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlesztése, ami a nagy- és középipar, a közlekedés, a bankok, a külkereskedelem és a belföldi nagykereskedelem szocialista államosításában jutott kifejezésre. A népi demokratikus állam sikerrel kezdte teljesíteni a proletárdiktatúra funkcióit. A népi demokratikus hatalom a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak a munkásosztály vezette szoros szövetségén alapul.
- A népi demokratikus országok gazdaságát a kapitalizmus és a szocializmus közötti átmeneti időszakban három fő gazdasági szektor: a szocialista, a kisárutermelő és a tőkés szektor fennállása jellemzi. A vezető szerep a szocialista szektoré. A népi demokratikus államok — az objektív gazdasági törvényekből kiindulva, a szocialista szektorra támaszkodva, s a tőkés elemekkel vívott harcban — a szocializmus felépítésének politikáját folytatják.
- A népi demokratikus országok szocialista iparosítása döntő feltétele annak, hogy leküzdhessék technikai és gazdasági elmaradottságukat, felépíthessék a szocializmust, és biztosíthassák a nép jólétének növekedését. A népi demokratikus országok a szocialista gazdasági formák előnyei s a szocialista táboron belüli kölcsönös segítség és együttműködés következtében agrár-, illetve agrár-ipari országokból ipari-agrárországokká váltak.
- A szocializmus győzelméhez a népi demokratikus országokban elengedhetetlen a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság szocialista átalakítása ezekben az országokban úgy megy végbe, hogy a parasztgazdaságokat az önkéntességi elv szem előtt tartásával és a paraszti földmagántulajdon fenntartásával fokozatosan termelőszövetkezetekbe tömörítik. Az egész föld társadalmasítása a termelőszövetkezetek legfejlettebb formáinak kialakulása nyomán valósul majd meg.
- A szocializmus építése a népi demokratikus országokban a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedésére vezetett: megszűnt a munkanélküliség, emelkedett a munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme. Ahhoz, hogy biztosítani lehessen a dolgozók jólétének további növekedését, elengedhetetlenül szükséges az ipar gyorsütemű fejlődése és a mezőgazdaság elmaradása révén keletkezett aránytalanság kiküszöbölése. A mezőgazdaság fellendülését a termelőszövetkezetek további fejlesztése, továbbá az egyéni parasztgazdaság tartalékainak és még ki nem merített fejlődési lehetőségeinek kiaknázása útján biztosítják.
SaLa
Kérjük, anyagilag támogassa a Bal-Rad-ot! – a blog nyitóoldalának jobb felső sarkában látható 
piktogrammra kattintva Pay-Pal-on
-vagy közvetlen postai úton:
Szabó Péter
2747 Törtel,
Petőfi-ut. 12.
HA LEHET…- NE BORÍTÉKBAN, MERT AZ MOSTANSÁG ELVÉSZ!
A beérkező adományokról olvasóinkat a “Köszönjük”– rovatban tájékoztatjuk! balrad.hu/koszonet
Ha tetszett ez a cikk, ha egyetértesz a balrad.hu-val, oszd meg Facebookon, Twitteren, VKontakton – meg ahol csak lehetőséged van rá! De legalább LÁJKOLD! – hiszen azzal is tudsz segíten!