…mindenszentek napja
A katolikus naptár szerint november 1-jén, mindenszentek napján az összes szentet, vagyis „valamennyi megdicsőült lelket” ünneplik. November 2-án tartják a halottak napját, amikor a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a „tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről” emlékezik meg.
Ma mindenszentek napja van. Az esztendőnek ezen a napján – ha máskor nem is – kimegyünk „A” temetőbe. Virágot viszünk szeretteink sírjaira, gyertyát gyújtunk emlékükre. Mi – élők.
Ma csendben, könnyeinket morzsolgatva állunk halottaink sírja mellett. A gyertyák fényénél már-már feledésbe merülő – vagy még élénken – arcok úsznak elő lelkünkben. Dédik, nagyszülők, szüleink, testvéreink, rokonaink, barátaink – vagy csak jó ismerőseink – arcai. Akik már régóta, vagy nem is oly régóta nincsenek közöttünk.
Ma temetőink virágba és fénybe borulnak. Évszázadok óta immár. Elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Csendbe, kegyelettel. Imádkozva, vagy csak némán – fejünket lehajtva, tán egy-egy könnyet is elmorzsolva. Mint már évszázadok óta.
Ma egy napra lelassulunk. Gondolatban ma egy napra ismét köztünk vannak az immáron örökre eltávozottak. Akik hozzánk tartoztak, hozzánk tartoznak. Családtajaink voltak, vagy barátaink, vagy csak jó ismerőseink. Arcuk, hangjuk fölsejlik.
A gyertyafénynél elmondjuk gyerekeinknek-unokáinknak, hogy ki is volt az, akinek sírja előtt most éppen állunk, és akit ők nem ismertek. De mi még igen, vagy hallottuk a szüleinktől-de már mi sem láthattuk, nem ismertük őket.
Aztán a temetőből hazatérve, az unokának megmutogatjuk a régi fényképeket. „Ő volt az, aki…”
Azon is elgondolkodunk tán egy pillanatra, hogy ma még mi emlékeztünk. De jövőre lehet hogy már ránk is fognak emlékezni.
Szép, tiszteletteljes nap a mai. Kultúránk, hagyományaink szerves része. Ilyenkor távolba szakadtak is HAZALÁTOGATNAK! Mert a HAZA ott van, ahol őseink, családtagjaink, szeretteink nyugszanak. Ilyenkor találkozunk a HAZALÁTOGATÓKKAL A SÍROKNÁL.
Szép és tiszteletteljes nap a mai! Mindenszentek napja! Nem ünnep!
AZ EMLÉKEZÉS NAPJA!
Ma ünnep van. Nem vidám, hanem nagyon szomorú ünnep. Mindannyiunknak vannak halottai. Ma az ő sírjaikat látogatjuk meg. Odahaza pedig szintén gyertyát gyújtunk. Azokért is, akik sírját nem tudtuk meglátogatni. Mert esetleg messze van. NAGYON MESSZE!
Ma emlékezünk. Ott, hol sírjaik domborulnak! Ott, ahol SÍRJAINK domborulnak.
Mert a haza ott van, ahol szeretteink sírjai domborulnak!